Magyar Ujság, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1872-11-08 / 256. szám

Péntek, 256. szám, VI. évfolyam. Kiadó­hivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közle­mény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli pa­naszok és a hirdetmények. GYÁR ÚJSÁG (GYORSPOSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztői iroda: Egyetem-utcza 4-ik szám, II. emelet. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közle­mény. Kéziratok s levelek viasza nem adatnak. — Bérmentetlen le­velek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. 1872. novem­b­. 8. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy hely­ben házhoz küldve: Egy évre . 16 frt. — kr. Fél évre . 8 » — » Negyed évre 4 » — » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyilttér: négy hasábos petitsor 30 kr. Pest. no Politikai szemle. Az Egyesült Államokban az elnökválasztásnál a republikánusok 26 államban, a demokraták két állam­ban és New-York városban győztek.­­ A választás mindenütt a legnagyobb rendben folyt le. Az olasz kormány az egyházi javak kezelését pol­gári hatóságokra ruházandó törvényjavaslatot elkészít, mely így szól: 1. „Minden egyházmegyei és egyházközségi javak fentartása és kezelésére egy egyházmegyei és egy egy­házközségi tanács állittatik fel (Deputazione dio­cesano e parrochiale.) 2. E tanácsok a lakosság száml­azájához képest 3—7 tagból állanak. 3. A dioce­san tanácsnak tagja a püspök vagy a káptalani vi­cári­us, a mint az egyház­községi tanácsnak is tagja az il­lető pap vagy egy papi pekonom. 4. Azonkívül az egy­ház­megyei tanácsnak tagjai: egy kanonok, egy városi és egy vidéki pap, végre három világi egyén, kik a leg­derek­bb és legműveltebb katholikusok közül válasz­tandók. 5. Az egyházközségi tanácsnak tagjai a papon kivül 10,000 főnyi népességnél három laikus, kevés­bbnél 2. — 6. Ezen egyházi tanácsok tagjait kijelölni és megválasztani kizárólag azokat illeti, kik a katholikus közönséghez tartoznak. (I quali appar­­tengono noteriamente alla comunione cattolika.) 7. A megválasztottak 5 évig viselik hivatalaikat és újra megválaszthatók. 8. Azon kerületi törvényszéki elnök­nek, melybe az egyházmegye esik, úgy szintén az illető városrész praetorának az ily egyházmegyei és egyház­­községi tanácsok megalakítása bejelentendő. 9. Az egy­házmegyei tanácsnokok kezelik és ellenőrzik az összes egyházi javakat és alapítványokat, felügyelnek a püs­pöki javadalmakra és seminariumokra s felülvizsgálják a számadásokat; székürülés esetében kezelik a püspöki jövedelmeket és javadalmakat. 10. Az egyházközségi tanácsok kezelik az egyházközség, fiókegyházak sanctu­­ariumok és nyilvános oratoriumok javait, felügyelnek a papi beneficiumok kezelésére és székürü­­lés esetében azok fenntartásáról gondoskodnak. 11. Mindkét nemű tanácsnak kötelessége az egyes egyházak alapításával kikötött kötelezettségek teljesítése, úgyszintén az épületek fenntartása. 12. A monumentális templomokra s a nyilvános intézetek épü­leteire, valamint mindazokra, melyeknek speciális hiva­tása van, az állam őrködik. 13. Mindkét tanács éven­ként február hóban a kerületi törvényszéki elnöknek és az illető városi praetornak a számadást benyújtja. 14. Mindkét nemű tanács által eszközlött eladásokra, kölcsönökre, jelzálogolásokra a kerületi törvényszék beleegyezése szükséges. 15. Mindkét tanács határozatai ellen a felebbezés a felebbezési törvény­székhez történik. — Ennek ítélete dönt. 16. Mindkét tanács a kerületi elnök és praetor előter­­jes­ztésére, — ha fontos okok forognak fenn, func­­tióiktól felfüggeszthetők. 17. Ezen esetben az ügyek ke­zelése a püspökre, vagy káptalani vicariusra, illetőleg az egyház­községi papra bízatnak, de egy hó alatt újra alakítandók. Az egyes esetekre vonatkozó kezelést királyi rendelet fogja szabályozni. 19.­­A meglevő syn­­dikátusok az itt említett tanácsok megalakításáig foly­tatják teendőiket. 20. Mihelyt megalakíttattak, úgy az ingó, mint ingatlan egyházi javak, levéltárak, lajstro­mok és más okmányok ezeknek adandók­at. A franczia nemzetgyűléshez az ,,Avenir Nat.‘“ sze­rint következő törvényjavaslatok fognak beterjesztetni. 1. Thiers elnökségéről 4 évre. 2. Az alelnökségről, vagy az elnökszék megürülése esetére teendő intézke­désekről. 3. A budget. 5. Az elemi oktatásról. 6. A hadsereg szervezéséről és 7. A választási reformról. Az osztrák bank tehát nemcsak hogy nem akarja a hurkot levenni, hanem az, a mit a pesti pénzpiaczczal elkövet, valódi fosztogatás. Mine­h­a ■ kormánypárti lapok egy int/v.f­tral igy írnak, mégis azt­ merik a nemzetnek tanácsolni, hogy ez intézettel lépjen egyezségre. Ide viszi az embereket^ j^14azen.veidély, midőn minden* áron fenn akarják tartani bálványukat, még az ország anyagi érdekeinek tönkretételével is. A veszély beköszöntött, még pedig oly nagy mérvben, hogy ha még két hétig tart, Pesten számos tekintélyes kereskedelmi czég a bukás örvényébe sodortatik s ezek ismét a vidéken szá­mosakat fognak maguk után rántani. Hogy a veszély roppant nagy, mutatja a „P. N.“ s a többi kormánypárti lapok fölszólalása, melyet, most az utolsó pere­ben tesznek, mikor már alig van segély, hogy később azzal takaródz­­hassanak. Miért nem figyelmeztettek előbb? Az emberben önkénytelenül azon gondolat támad, hogy nem-e mesterségesen lett mindez előkészítve, hogy a­ nemzet a „hurokból“ a nya­kát soha ki ne vehesse? Erre a legközelebbi na­pok eseményei m­egadandják a feleletet, s ha még a mostani előzmények után is az osztrák nemzeti tankkal köttetnék meg az egyezség, a felelet elég világosan fog szólni, hogy — igen! (A. I.) Addig csáfolgatták már a nyár óta, hogy végre is a magyar kormány megköti a legújabb kölcsönt. Az adósság­csinálásban az ország bámulatos gyor­sasággal halad. A legújabb kölcsönt illetőleg a „P. Lloyd ” írja, hogy az alkudozások ma reggel a pénzügyminiszter s az annyiszor emlegetett consortium közt (anglo-hunga­­rian bank, franko-osztrák bank, franko-magyar bank, Rafaelsons London, a két Erlangerház Pécsben és Pá­­ris-Londonban, magyar földhitelintézet, Banque frank­o­­autrichienne s a német-osztrák bank Frankfurtban) megköttetett. A kölcsön névleges összege 40 millió, melyért az állam 74%/0 kap s 78%-on felül az árfolyam nyereményében részesül. Ha a pénzügyminiszternek 1873-ban ismét kölcsönre lenne szüksége (bizonyosan lesz a mostani gazdálkodás mellett), az említett consor­tium az új kölcsönt a mostani föltételek alatt fogja elő­teremteni. A mellék­föltételeket illetőleg nagyobb részt az utóbbi 30 millió kölcsön stipulációi tartottak ma. A ma délben tartott minisztertanácsban a pénz­ügyminiszter a kölcsönről előterjesztő jelentését, mely elfogadtatott s igy a szerződés holnap alá fog íratni. Ui.n­y.válság. Nem lehet eléggé erős szavakat találni a kor­mánypárti sajtó azon eljárásának elitélésére, me­lyet a bankügyben követ. Csak nem­régiben, az ország közleménye el­lenében, a kormánypárti sajtó álokosolással a mellett harczolt, hogy Magyarországnak az osz­trák bankkal kell a bank fölállítását illetőleg egyezségre lépni. A tapasztalat s a legutóbbi tények mind azt bizony­ítják, hogy ha a már közzétett föltételek alatt az egyezség az osztrák nemzeti bankkal megköttetik, Magyarország anyagi érdekeinek fejlesztését az osztrák bank meg fogja akadá­lyozni, s az ország pénzügyi tekintetben a legro­­szabb helyzetbe jutana. A kormánypárti lapok mégis az osztrák bankkal kötendő egyezség meg­kötése mellett harczoltak. Az osztrák banknak az előzetes egyezség sze­rint e hó 1-én 10 milliót kellett volna a pesti pénzpiac­nak rendelkezésre bocsájtani. S ez első föltételt sem teljesíti. Most a kormánypárti lapok a­helyett, hogy a helyzetet teljes valóságában tárnák föl az olva­sók előtt, a veszélyt csak apró megjegyzésekben jelzik. Tegnap közöltük a „P. Napló“-nak a pénz­válságra vonatkozólag írt sorait. 24 óra alatt a pénzválság oly mérvet öltött, hogy ugyancsak a „P. Napló“ ma már ezeket írja: „A pesti pénzpiacz helyzetét előtüntettük már tegnapi reggeli lapunkban s ma a helyzet roszabbá vál­tozott. A nemzeti bank ma ép úgy, mint tegnap, visza­­utasitá a pénzintézetek váltóit s a depot-felmondások is kezdetüket vették A börzén 30— 40 0,0-tel folyt a le­számítolás. Ha már legközelebb nem nyujtatik segély, kikerülhetetlen a nagyobb mérvű válság.“ ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz ülése november 7-én. D. e. 10 órakor. Bittó István elnök megnyitván az ülést Szeniczey jegyző olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Simonyi Ernő: A jegyzőkönyvre van észrevéte­lem. (Hallj­uk!) T. ház ! Méltóztatnak emlékezni, hogy az utolsó ülésben elnök úr bejelentvén az Orbán Ba­lázs és Ugron Gábor képviselő urak választására vonat­kozó jegyzőkönyveket, egyszersmind bejelentette azt, hogy petitiók adattak be ellenök. Elnök úr azon véle­ménynyel volt, hogy ezen petitiók felett az állandó iga­zoló bizottságnak jelentése után határozzon a ház ; én azonban a házszabályokra támaszkodva, bátor voltam felszólalni ezen eljárás ellenében, azt mondván, hogy a házszabályok szerint előírt 30 nap rég letelvén a petitiók a házszabályok szerint most többé tekintetbe nem ve­hetők , s azon véleményben voltam nemcsak én, hanem voltak többen is ez oldalról, hogy ezen a házszabályok­­hoz szorosan alkalmazkodó határozat elfogadtatott. A jegyzőkönyvben azonban az ellenkező van; itt az mon­datik, hogy ezen kérvény fölött a ház az állandó bizott­ság jelentése után fog véglegesen határozni. Hogy nem én magam fogom fel így a dolgot, bátor vagyok a „Pesti Napló“ra hivatkozni, mely a múlt ülésre vonatkozó jelentésében azt mondja, hogy a vá­lasztási jegyzőkönyv az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik, a két kérvény pedig elutasitatik. (Felkiáltá­sok jobbfelől: nem a „Pesti Napló“ határoz. De itt van a „Reform“ is. (Zaj jobbfelől.) Nem idézek bal, hanem jobboldali lapokat. A „Reform“ is azt mondja, hogy az állandó bizottság jelentése alapján fog az Udvarhely­­széki választás megbíráltatni és a beadott két kérvény tekintetbe nem vétetik. (Zaj jobbfelől.) Méltóztatnak látni, hogy ezen felfogás nem csupán az én felfogásom, hane­m átalános felfogás , mint az nem is lehet másként (Helyeslés balfelől.) Ugyanis az elnök úr véleményt adott, mely egy felöl megtámadtatott, más felől senki által sem támogattatott és igy igen természetesen, mi­után a kérdés szavazás nélkül dúlt el más kijelentés nem is lehetett, mint a­mely átalam indítványba hoza­tott. (Helyeslés balfelől. Ellenmondás jobbfelől. Ennélfogva tehát kérem a jegyzőkönyvet e szerént kiigazíltatni. Elnök: Bocsánatot kérek t. ház ! a jegyzőkönyv egészen azt tartalmazza, mibe a ház belenyugodott (zaj.) Miután a választási jegyzőkönyvek az állandó igazoló bizottsághoz utasíttattak a végből, hogy ez azokat alaki tekintetben megbírálja, bátorkodtam azt javaslatba hozni a t. háznak, hogy kérvények iránt függeszsze fel határozatát, mindaddig, míg az állandó igazoló bizottság megteendi jelentését. Igaz, hogy akkor felszólalás történt, mely oda c­élzott, hogy már most mondatnék ki, hogy ezen kérvények mint idő után be­­hoztak, utasíttasanak vissza, mire azonban én bátor voltam megjegyezni azt, hogy javaslatom teljességgé nem pracjudk­ál a kérdésnek, hogy tehát méltóztassa­­nak a kérvények fölötti határozatot addig függőben tar­tani, míg az állandó igazoló bizottság megteszi jelen­tését ; erre több felszólalás nem történt, tehát ez lett a határozat. (Ellenmondás balfelől). Almássy Sándor: Egy része annak, mit a t. elnök úr mondott tökéletesen áll. Áll t. i. odáig, mig a kérdés föltétetett és vita tárgyává lön; de midőn az elnök úr indítványt tett, hogy függesztessék fel a határozat, mig az állandó igazoló bizottság véleményét beadta,­­ ak­kor az ellen felszólalás történt, és miután tény az, hogy a kérdés szavazásra nem került, nem lehetett határo­zata más mint az, mit azok, kik a képviselők közül e tárgyban felszólaltak, véleményeztek. (Helyeslés a bal­oldalon). Elnök még egyszer magyarázza eljárását. Huszár Imre a házszabályokkal ellenkezőnek tartván a kérvények 30 nap után való benyújtását, azo­kat visszautasítandóknak tartja. Paczolay János a kérvény fölvétele mellett szól. Simonyi Lajos b. szorosan a házszabályok 77-ik szakaszát véli alkalmazandónak. Sterczel Béla szerint az a kérdés, hogy helyesen van-e föltéve a jegyzőkönyv vagy nem. Szerinte az első eset áll. Tisza Kálmán a gyorsírói jelentésből olvassa el hogy az a határozat, a­mely a jegyzőkönyben van, egyátalán nincs ott. Minthogy pedig az ellenkező fel­szólalásokat helyesléssel fogadta a ház, ellenkező fel­szólalás nem történt, elnöki határozat szintén nem mon­datott ki, így tehát határozat csak ez értelemben lehet­séges. (Helyeslés balról.) Pulszky Ferencz azt látja, hogy határozat a múltkor nem történt. Határozzon most hát a ház. (Nagy zaj. Pulszky heves gestussal leül.) Madarász József eleven emlékszik a múltkori ülésre s maga is kívánt a tárgyhoz szólni, de miután látta, hogy a baloldalról tett megjegyzést a jobboldalon nem ellenzik, az utolsó szónok indítványát végzésnek tartotta és elállt a szótól. Elnök : nem tudom már most mikép tegyem fel a kérdést. (Nagy derültség.) Simonyi Ernő: A felett, hogy mi történt itt az ülésben, szavazás által dönteni nem lehet. (Ellenmon­dás jobbfelől) „Quod factum est, infactum fieri nequit. Nincs oly hatalom a világon, mely a megtörténtet nem történté tehetné. (Úgy van­ balfelől.) Ennek álla­­nda kell. Méltóztassa­nak hivatkozni azon adatokra, melyeket bármi módon föl lehet hozni. Méltóztassanak bebizonyítani azt, hogy itt hozatott olyan határozat, a­milyen a jegyzé­kben van. Tisza K. felolvasta a naplót a gyorsirati jegyzés szerint. Ebből más tűnt ki, mint a 1ó­­könyben van. Szintén máskép fogták fel a dolgot a jobboldali lapok tudósítói. Hogyan lehet tehát a felett szavazni, hogy olyasmi történt, a­miről minden bizo­nyítvány, mely létezik, az ellenkezőt tanusítja. Azt méltóztatik talán mondani, hogy erőszakkal mindent el lehet követni. (Mozgás.) Megengedem, de hogy jog­gal és jogérvényesen e felett szavazás által lehessen dönteni, az nem áll. Itt tényről van szó, és a kérdés csak az, hogy a tény megtörtént-e, vagy nem. Hogy nem úgy történt, a­mint a jegyzőkönyvben foglaltatik, a mellett tanúskodik minden felmutatható bizonyíték. Ha méltóztatnak erőszakkal eldönteni a dolgot, meg­hajtok előtte, de igazságosan nem lehet eldönteni sza­vazás által. (Helyeslés balfelől.) Móritz Pál: A kérdés szerinte is csak az lehet, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttessék-e ? Minden bizonyí­­ték a jegyzőkönyv ellen szól. De hát ha a többség azt hiszi, hogy a fehéret feketének nevezheti, ám tegye. Patai István azt a kérdést intézi a túloldalhoz, minő lelkiismerettel fognak azok szavazni, a­kik múlt alkalommal itt jelen sem voltak? Madarász József: a jegyzőkönyv hitelesítésére szavazni sem lehet, mert hisz a jobboldal azt mondja, hogy nincs végzés, most pedig a jegyzőkönyv hitelesí­tésével végzés csempésztetnék be, a­mely nem ho­zatott. Tisza Kálmán nem szeretné, ha a ház kimon­daná, hogy határozat csak akkor történnék, ha azt az elnök kimondaná. Különben fölteszi minden képviselő­ről, hogy ha tudja mikép más történt,­­ mint a­mi a jegyzőkönyvben van, nem fog ennek hitelesítésére sza­vazni. Somssich Pál szavazatát kívánja indokolni. Ő az elnök minapi indítványát oly korrektnek tartotta, hogy nem szólalt föl, midőn megjegyzés létetett ellene, mert a végzést az elnök szavai szerint képzelte. Györffy Gyula Somssich ellen szól, mire elnök fölteszi a kérdést a jegyzőkönyv hitelesítése iránt. A többség nem lévén kivehető, a szavazatok megolvas­tatnak. A hitelesítés mellett szavaz 86, ellene 75. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök, jelenti a beérkezett irományokat, Pest vá­rosa a hadsereg szolgálaton kívüli fegyverviselés ellen kérvényez. (Éljenzés.) A tisztviselők egyletének kérvé­nye az államhivatalnokok fizetésük fölemelését kérik. (Felkiáltások: a kérvényi bizottsághoz.) Elnök: a költ­ségvetéssel lévén összeköttetésben, czélszerű lenne a pénzügyi bizottsághoz tenni át. (Ellenmondás balról.) Elnök ez iránt fel akarja tenni a kérdést. Csernátony Lajos sajátszerűnek találja az elnök amaz eljárását, hogy egészen belátása szerint teszi fel a kérdést. Ehez nincs joga, mert az ő véleményét nem szabad a szavazásnál irányadóul oda állítani sem jobbra sem balra. Az elnök jogait teljesen respectálja mindenki, de ne adjon okot arra, hogy a ház vitái az elnök saját­véleményének előterjesztése által irányt vegyenek. Elnök igazolja eljárását és biztosítja a házat, hogy kötelességét mindig szem előtt tartja. Madarász József örömmel veszi e nyilatkozatot de a tények ellene szólnak. A kérvényre nézve ajánlja, hogy a kérvényi bizottsághoz utasittassék. — Oda utasittatik. Elnök azután jelenti: Vladár Ervin oraviczai meg­választott képviselő beadja megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottságnak adatik ki. Buttyán László kép­viselő, képviselői állásáról lemond. Az illető központi bizottság fel fog szóllittatni az uj választás iránti intéz­kedések megtételére. Kármán Lajos az újverbászi alreálgymnasium kérvényét adja be. — A kérvényi bizottságnak adatik. Ugyanoda utasittatnak a Kemény Gábor b., Bárczay József, Csengeri Antal és Lukács Béla által beadott magán jellegű kérvények. Csiky Sándor Dobozy István volt 48 — 49 ki szabadságharczos kérvényét adja be költségeinek meg­térítése tárgyában. Bakcsi Ferencz két rokkant és megnyomorodott honvéd folyamodását nyújtja be. — A kérvényi bizottsághoz utasittatik k. Lázár Ádám a belügyminiszterhez következő in­terpellácziót intéz : Az erdélyi részekben a volt kir. fő­kormányszéknek 1862. aug.­­21-én 10,925 sz. a. kiadott szabályzata alapján a fegyvertarthatás akár személy­biztonság, akár pedig vadászat végett, az illető köz­­igazgatási főnöknél csak bizonyos, 3 évenkint 1 frt bé­­lyeggel megújítandó úgynevezett fegyver-engedély mel­lett lévén szabad, mely engedélyt az illető mindig ma­gával hordozni köteles, esannyira,hogy az a nélkül talált fegyver elkoboztatik s azonkívül 5—15 frt pénzbírság­gal, esetleg 1—3 napi fogsággal büntettetik. Miután tudtomra Magyarországra ily, az önkény­­uralom korszakából fenmaradt tilalom jelen alkotmányos korszakban nem áll fenn, és itten ily engedély hiányá­ban a fegyverek nem koboztatnak el, kérdem a belügy­miniszter urat: 1) van-e ezen fegyverengedélynek az erdélyi ré­szekben fenállásáról tudomása? ha igen 2) szándékozik-e, és minő indokból s czólból ezen korlátozó szabályt továbbra is fentartani ? ha nem 3) miért nem intézkedik, ezen rendszabálynak jövőre nézve azonnal megszüntetése iránt? — Közöltetni fog az illető miniszterrel. Kovács László háznagy betegsége által akadá­lyozva lévén most teszi meg jelentését. — A számadá­sok a számvizsgáló bizottsághoz utasittatnak. A könyv­tári bizottság a könyvtárt illető részre nézve fog jelen­tést tenni. Kvassay László az aranyosszéki, Szomjas József a pinczehelyi választás vizsgálatát illetőleg adják be jelentéseiket. Szögyényi László az állandó bizottság részéről jelenti, hogy Ivánka Imre, Horn Ede, Patay István, Kondorossy György és Németh Albertet igazolta. Je­lenti továbbá, hogy a bizottság az udvarhelyszéki vá- Liazidló Jegyzőkönyvét, mivel a megválasztottak általá­nos szótöbbséget nem nyertek, kifogásolja és a c) pont alá sorolandónak ajánlja. Elnök azt hiszi, hogy már most az érintett kérvé­nyek iránt is kell határozni. Csernátony Lajos: A házszabályok szerint az oly kérvények, melyek időn túl adatnak be, egyszerűen visszautasítandók. Azt hiszi tehát, hogy nagyon egy­szerű eljárás, és nem szükséges a ház türelmét sokáig fárasztani. Ez ma másodszor kerül a ház elé, ne csinál­junk új vitát belőle, az egész ház érdeke kívánja, hogy a házszabályok megtartandók, mert az nem áll sem a jobb-, sem a baloldal érdekében, hogy azokkal ellen­kező praecedensek alkottassanak. Elnök: Megnyugszik a t. ház abban, hogy a kér­vények elutasíttassanak ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott: Helfy Ignácz A házszabályok 128. §-a szerint szót kérhetnek bármikor azok, kik napirendet indítvá­nyozni akarnak. Engedje meg a t. ház, hogy (halljuk!) az ezen szabály által adott jogot néhány perezre igénybe vegyem. Nem állítok fel új tant, midőn azt mondom, hogy a sikeres működés első feltétele a munka kellő felosztása. E nélkül ezért érni lehetetlenség. Azért a világ minden parlamentjében szokás, hogy mihelyt a törvényhozók összeültek, az alakulási processuson ke­resztül estek, a kormány vagy annak nevében annak elnöke részletesen előadja a háznak az országgyűlés tartama alatt létrehozandó legfontosabb és legszüksé­gesebb teendőket, hogy a szerint a képviselőház és az egyes képviselők magukat tájékozhassák. Nálunk ez nem így történik. Mi mintegy bekötött szemmel megyünk neki a törvényhozási működésnek. Immár több mint két hónapja, hogy együtt va­gyunk, keresztül estünk az alakulási processuson, meg­vitattuk a feliratokat, sőt már megszavaztunk néhány törvényt és mai napig sincs köztünk senki, a­ki tudná, hogy tulajdonkép mily munka vár reánk. Ez magya­rázza meg azon tervszerűtlenséget, azon rendszernél­­küliséget, mely összes működésünkön elömlik. Ezért hordozzák a mi törvényeink magukon a rögtönzés jel­egét. Ezért történik meg gyakran, mint példákra hi­­vatkozhatnám a múlt országgyűlésből, hogy megszava­zunk oly törvényeket, melyek, mint utólag belátjuk, csak úgy léphetnek életbe, ha előbb más kapcsolatos törvényeket is szavazunk meg. Azért történik az is, hogy míg egyrészről fukarkodunk a perczekkel, és kimérik a szónokoknak csaknem egyes szavait, addig másrészről gyakran napokat, sőt heteket vagyunk kény­telenek vesztegetni. Nehogy úgy történjék jövőre is, bátorkodom indít­ványozni, hogy a ház utasítsa a kormányt, hogy a leg­közelebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén tegyen részletes előterjesztést e tekintetben, mert ő tudja leginkább, hogy mily törvényekre van szüksége, hogy az országot kellőleg kormányozhassa. A parla­mentben a kezdeményezés szerepe őt illeti. Felkérjük tehát a kormányt, hogy nyújtson be részletes működési tervezetet, hogy ezt megvitathassuk és végleges meg­állapodásra juthassunk. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Ezen indítvány csak úgy jöhet tárgyalás , ha írásban beadatik és annak rendjén kinyo­­matik. Helfy Ignácz : Bocsánatot kérek én a napirend­­hez szólottam. Nikolics Sándor: Az előtte szólott képviselő a 128 ik §-t tévesen értelmezi, mert ez így szól. Szót kérhetnek bármikor azok is, kik napi­rendet indítvá­nyoznak. Ennek értelme úgy hiszem az, hogy ha valaki

Next