Magyar Ujság, 1899. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)
1899-09-06 / 246. szám
151C|JlCUJUCI TJi ellen vádat emel a főügyész összeesküvés miatt, az összeesküvés végrehajtására irányuló, részint szándékolt cselekedetekkel kapcsolatosan, továbbá a merénylet miatt, amely végrehajtatott és megkísérelt cselekedetekben nyilvánult s a mely csakis a merénylet szerzőinek akaratától független, véletlen körülmények következtében hiúsult meg. A lázadás, amely Guérint és társait terheli, úgyszintén a gyilkossági kísérlet, amelyet megkísérelt, az összeesküvéssel és az összeesküvés kísérletével függ össze. Avignon, szeptember 4. A rojalista bizottság elnökénél és tagjainál, továbbá a rojalista ifjúságnál házmotozást végeztek, egy katolikus egyesületben pedig iratokat koboztak el. Páris, szeptember 5. Az Eclair azt hiszi, hogy az összeesküvési ügybe mintegy 30 ember van belekeveredve. A Matin közli 44 ember névsorát, akik az összeesküvésben részesek és megjegyzi, hogy az állami törvényszéknek f. hó 18-án tartandó első ülése tisztán formális lesz. Ezen az ülésen el fogják dönteni, hogy megengedhető-e, hogy az államügyésznek az ülésezést indítványozó jelentését vizsgáló bizottsághoz utasítsák. Az Echo de Paris nem hiszi, hogy a nyilvános tárgyalás november vagy december előtt megtartható lesz. Páris, szeptember 5. Dubuc-et, az itteni antiszemita liga elnökét letartóztatták. ___________MAGYAR ÚJSÁG.__________ FŐVÁROS. Budapest, szeptember 5. (A házak adómentessége.) Arra való tekintettel, hogy a nagykörúti házak adómentessége az 1901-ik évben megszűnik, a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy mindazokat a telkeket, amelyek bizonyos határidő alatt beépítendők, nehogy az adómentességüket elveszítsék, vegye nyilvántartásba s a lejáratot három évvel megelőzőleg jelentse be, hogy esetleg a telkeket a főváros eladhassa. A mérnöki hivatal ez ellen nem tesz kifogást, de szükségesnek tartja annak a megemlítését, hogy a régi törvényekben gyökeredző ilyen kötelességeket csakis az ügyészség tudhatja pontosan megállapítani. Mert, noha kétséget sem szenved, hogy minden polgár tartozik ismerni a törvényeket, az ilyen bonyolultabb ügyeket a főváros hatóságának a kebelében mégis csak az ügyészség állapíthatja meg. Kéri tehát a mérnöki hivatal a tanácsot, hogy utasítsa az ügyészséget az adatok beszolgáltatására. Megjegyzi különben a mérnöki hivatal, hogy ez az egész munkálat inkább az adminisztratív hivatal feladatát alkotná, a mérnöki hivatal már ez idő szerint is sok olyan nyilvántartó munkát végez, a mi nem hozzá tartozik s igy amig egyfelől a hivatal fölösleges teherrel küzd, másfelől maga a munka is sokba kerül. IRODALOM, mnkt MÜVÉSZET, Budapest, szeptember 5. * A Nemzeti zenede tanári testülete Bartay Ede, kir. tanácsos, igazgató elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek fő tárgyát a helyettes igazgató választása képezte. Megválasztották helyettes igazgatónak egyhangúlag Mészáros Imre tanárt. Ezután a hegedű-tanszak kiművelési osztályának új tanárát, Arányi Frigyes versenymestert mutatták be. Arányi Frigyes hírneves hegedűművész, ki néhány évig hasonló minőségben működött külföldön, most véglegesen visszatért hazájába. Azután bejelentették, hogy az újonnan jelentkezett tanítványok száma az idén nagyban fölülmúlja a tavalyit, mire az órarendet állapították meg. * Vígszínház. A Vígszínház tegnapi előadásán, A férj vadászni jár ez. darabban mutatkozott be Gábor József, a színház újonnan szerződött tagja Mortillon szerepében, melyet eddig Tapolczai játszott. A fiatal művész az összjátékba teljesen beleilleszkedett és biztos, szép játékával már első fellépte alkalmával is nagy sikert aratott. * A Magyar színház helyárainak fölemelése. A Magyar színház igazgatósága az új évadban fölemelte helyárait és pedig a következőképpen: Az esti előadásokra: földszinti páholy 10 forint (ezelőtt 9 frt), erkély-páholy 9 frt (ezelőtt 8 fd), földszinti zsöllye 2 frf 50 kr (ezelőtt 1 frt 80 kr), I. rendű támlásszék 2 frt (ezelőtt 1 frt 50 kr), II. rendű támlásszék 1 frt 50 kr (ezelőtt 1 frt 20 kr), földszinti körszék 1 frt 20 kr (ezelőtt 1 frt); a délutáni előadásokra: földszinti páholy 6 frt (ezelőtt 5 frt), erkély-páholy 5 frt (előbb 4 frt 50 kr), földszinti zsöllye 1 frt 50 kr (ezelőtt 1 frt), I. rendű támlásszék 1 frt 20 kr (ezelőtt 90 kr), II. rendű támlásszék 90 kr (ezelőtt 80 kr), földszinti körszék 80 kr (előbb 70 kr). Az emeleti ülések árai, tekintettel a csekélyebb keresletre, változatlanok s így a színház reméli, hogy a jelentéktelen áremelések, amelyek a közönségnek úgyis csak a vagyonosabb részét érintik, nem lesznek kártékony befolyással a színház látogatottságára. TÁVIRATAINK A német hadgyakorlatok. Strassburg, szeptember 4. A császári kastélyban ma este díszebéd volt, amelyben az itt levő fejedelmi személyek, a tábornokok, az idegen katonatisztek és más előkelőségek vettek részt. Vilmos császár ez alkalommal felköszöntötte a 15-ik hadtestet, dicsérőleg emlékezett meg néhai Falkenstein parancsnokról és azt a kívánságot fejezte ki, hogy a hadtest mindig ilyen derekasan foglalkozzék kiképzésével béke idején, hogy mindenkor megfelelhessen nagy feladatának. Harczok Afganisztánban. London, szeptember 5. A speifer-ügynökségnek jelentik Bombayból. A lahorei »Civil 7 Risztig. 1830—1899. — Budapest, szeptember 5. Risztics János, a Garasaninok mellett az újabbkori Szerbia egyik legkiválóbb államférfia, tegnap este Belgrádban meghalt. A 69 éves Risztics hosszú idő óta betegeskedett, többször annyira válságos volt állapota, hogy lemondottak életéről, de hatalmas szervezete néhányszor diadalmasan szembeszállott a halállal, míg utóvégre is ez bizonyult az erősebbnek. Az elhunyt szerb államférfiú 1830-ban Kragujeváczban született; egyetemi tanulmányait Németországban végezte és a heidelbergai egyetem bölcsésztudorrá avatta. Majd Párisban folytatta tanulmányait. A nyugateurópai befolyás — bár a keleti jelleget kiirtani nem tudta — mindig meglátszott Riszticsen, hogy ha egyébben nem is, úgy abban, hogy tökéletesen beszélt és irt németül és francziául és hogy élénk érdeklődéssel viseltetett tudomány és irodalom iránt. Risztics nagyműveltségű, olvasott ember volt, sőt ő maga is írt német és szerb könyveket, újságczikkei, valamint brosúrái sűrűen jelentek meg, emlékiratairól pedig, amelyeken az utóbbi években szorgalmasan dolgozott, azt mondják, hogy becses adalékokat tartalmaznak Szerbia történetéhez. Özvegyet és három fiút hagy hátra. Risztics 1854-ben lépett államszolgálatba, közszereplése azonban tulajdonképpen konstantinápolyi követségével (1860.) kezdődik. Ettől az időtől fogva folytonosan előtérben állott hazája politikai életében és kevés szerb politikus neve len annyira ismeretes Európában, mint az övé. Többször volt miniszter és miniszterelnök. Kétszer pedig régens. Először Mihály fejedelem meggyilkolása után, 1868-tól 1872-ig. Blaznavacczal és Gadrilovicscsal; akkor dolgozta ki azt a szerb alkotmányt, amely most újból érvényben van az 1889. évi túlságosan liberális alkotmány fölfüggesztése óta, amely szintén az ő vezetése alatt készült. Második régenssége Milán király lemondásával kezdődött (társai voltak Belimarkovics és Protics tábornokok) 1888-ben és tartott Sándor király kiskorúsága alatt az 1893. április 14-iki államcsínyig. Ezzel vége szakadt Risztics közpályájának; azóta a magánéletbe visszavonulva töltötte napjait és csak az utóbbi időben tett újból kísérletet, hogy élére álljon züllőfélben levő pártjának. Ez a kísérlete azonban nagyon csekély sikerrel járt Azt kell hinnünk, hogy az úgynevezett szerb liberális párt és vezére immáron egyaránt a múlt emlékei közé tartoznak. Risztics pártjával együtt jelentékeny részt vett abban a küzdelemben, amely a török uralom megszüntetéséért és az országfüggetlenségének kivívásáért folyt. Czéljaiknak elérésére legalkalmatosabbnak találták Oroszország és a pánszlávizmus felhasználását, ezért tekintik Riszticset és pártját a russzofil politika par excellence képviselőinek Szerbiában. A belső politika terén ő és a liberális párt vezették az európai haladás útjára hazájukat. A függetlenség kivívása után az addig követett belső és külső politika egyaránt alkalmatlanná vált a magasabb feladatok megoldására. Hogy Risztics milyen nehezen tudott hozzásimulni az új helyzethez, az kitűnt mindjárt a berlini kongresszus után, ahol Szerbia összes vívmányait Andrássy Gyula grófnak köszönhette. Ezért viszonzásul Risztics katonai egyezményt és kereskedelmi szerződést ígért; amikor pedig hazament Belgrádba, akkor egyikről sem akart hallani, mert azt gondolta, hogy még mindig a keleti diplomáczia ravaszkodásával boldogulhat. Milán lépett közbe és lemondásra kényszerítette Riszticset, így jött kormányra a haladó párt Pirosanáczczal és Garasaninnal, mint a független Szerbia belső és külső politikájának a megalapítója. Risztics magán viselte a bélyegét a kornak, amelyből származott, hanem azért kétségtelenül tett becses szolgálatokat hazájának és Szerbia hálával őrizheti ennek a jeles fiának az emlékét. DIPLOMATA.* Belgrád, szeptember 5. Abból az okból, hogy Risztics volt régens tegnap meghalt, a Milán király ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban álló per tárgyalásának mára kitűzött megkezdését péntekre, f. hó 8-ára halasztották. Georijiovics miniszterelnök ma reggel Nisből ide érkezett. Minden körben rokonszenves részvét nyilvánul Ristics családja iránt. A temetést, amelyen az udvar és a kormány képviselői is részt fognak venni, államköltségen rendezik. (Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke.) A központi választmány ma délelőtt ülést tartott Matuska Alajos alpolgármester elnöklése mellett, előadó Ágotha László fogalmazó volt. Tárgyalás alá kerültek az országgyűlési képviselőválasztók 1900. évi ideiglenes névjegyzéke ellen benyújtott fölszólalások s az ezekre tett észrevételek. A névjegyzék ellen 402 fölszólalás történt s ezekre egy észrevétel. A bizottság a beadványokat letárgyalta s elhatározta, hogy a határozatokat jegyzőkönyvbe foglaltatja és szeptember hó 20-tól 30-ig közszemlére téteti, amiről a közönséget hirdetés útján értesítik. (Új építkezések.) A magánépítési bizottság legújabban a következő épitő engedélyek kiadását javasolta: Freyberger Sámuelnek, IV. ker. Deák Ferencz u. 516. hrsz négyemeletes házra, — az Athenaeum könyvnyomda-részvénytársaságnak, IV. ker. Ferencziek-tere négy-négyemeletes három házra, — Szeidl Károlynénak, VII. ker. Dob-u. 4528. hrsz. háromemeletes házra, — Kende Ignácznak, VII. kér. Garay-tér 4306. hrsz. háromemeletes házra, — Reich Ödönnek, I. kér. Névtelen-u. 1399. hrsz. háromemeletes házra, — Panser Frigyesnek, I. kér. Pálya-u. 1697. hrsz. kétemeletes házra, — Tájfel Flóriánnak, I. kér. Csend-u. 1371. hrsz. földöldszintes házra, — Janicsek Jánosnak VII. kér. Telep-u. 123. hrsz. földszintes házra, — Grosz Dánielnek, X. kér. Maláta-u. 8421. hrsz. földszintes házra, Turcsányi Pálnak, II. kér. Rézmál 6294. hrsz. földszintes nyaralóra.