Magyar Ujság, 1899. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)

1899-09-06 / 246. szám

151C|JlCUJUCI TJi ellen vádat emel a főügyész összeesküvés miatt, az összeesküvés végrehajtására irányuló, részint szándékolt cselekedetekkel kapcsolatosan, továbbá a merénylet miatt, a­mely végrehajtatott és megkísérelt cselekedetekben nyilvánult s a mely csakis a merénylet szerzőinek akaratától függet­len, véletlen körülmények következtében hiúsult meg. A lázadás, a­mely Guérint és társait ter­heli, úgyszintén a gyilkossági kísérlet, a­melyet megkísérelt, az összeesküvéssel és az összeeskü­vés kísérletével függ össze. Avignon, szeptember 4. A rojalista bizottság elnökénél és tagjainál, továbbá a rojalista ifjúságnál házmotozást vé­geztek, egy katolikus egyesületben pedig iratokat koboztak el. Páris, szeptember 5. Az Eclair azt hiszi, hogy az összeesküvési ügybe mintegy 30 ember van belekeveredve. A Matin közli 44 ember névsorát, a­kik az össze­esküvésben részesek és megjegyzi, hogy az állami törvényszéknek f. hó 18-án tartandó első ülése tisztán formális lesz. Ezen az ülésen el fogják dönteni, hogy megengedhető-e, hogy az állam­ügyésznek az ülésezést indítványozó jelentését vizsgáló­ bizottsághoz utasítsák. Az Echo de Paris nem hiszi, hogy a nyilvános tárgyalás november vagy dec­ember előtt megtartható lesz. Páris, szeptember 5. Dubuc-et, az itteni antiszemita liga elnökét­ letartóztatták. ___________MAGYAR ÚJSÁG.__________ FŐVÁROS. Budapest, szeptember 5. (A házak adómentessége.) Arra való tekintettel, hogy a nagykörúti házak adómen­tessége az 1901-ik évben megszűnik, a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy mindazokat a telkeket, a­melyek bizonyos határidő alatt beépítendők, nehogy az adómentességüket el­veszítsék, vegye nyilvántartásba s a lejáratot három évvel megelőzőleg jelentse be, hogy eset­leg a telkeket a főváros eladhassa. A mérnöki hivatal ez ellen nem tesz kifogást, de szükséges­nek tartja annak a megemlítését, hogy a régi törvényekben gyökeredző ilyen kötelességeket csakis az ügyészség tudhatja pontosan megálla­pítani. Mert, noha kétséget sem szenved, hogy min­den polgár tartozik ismerni a törvényeket, az ilyen bonyolultabb ügyeket a főváros hatóságá­nak a kebelében mégis csak az ügyészség álla­píthatja meg. Kéri tehát a mérnöki hivatal a tanácsot, hogy utasítsa az ügyészséget az ada­tok beszolgáltatására. Megjegyzi különben a mérnöki hivatal, hogy ez az egész munkálat in­kább az adminisztratív hivatal feladatát al­kotná, a mérnöki hivatal már ez idő szerint is sok olyan nyilvántartó munkát végez, a mi nem hozzá tartozik s igy a­mig egyfelől a hivatal fölösleges teherrel küzd, másfelől maga a munka is sokba kerül. IRODALOM, mnkt MÜVÉSZET, Budapest, szeptember 5. * A Nemzeti zenede tanári testülete Bartay Ede, kir. tanácsos, igazgató elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek fő tárgyát a helyettes igazgató választása képezte. Megválasztották helyettes igaz­gatónak egyhangúlag Mészáros Imre tanárt. Ezután a hegedű-tanszak kiművelési osztályának új taná­rát, Arányi Frigyes versenymestert mutatták be. Arányi Frigyes hírneves hegedűművész, ki néhány évig hasonló minőségben működött külföldön, most véglegesen visszatért hazájába. Azután bejelentet­ték, hogy az újonnan jelentkezett tanítványok száma az idén nagyban fölülmúlja a tavalyit, mire az órarendet állapították meg. * Vígszínház. A Vígszínház tegnapi előadásán, A férj vadászni jár ez. darabban mutatkozott be Gábor József, a színház újonnan szerződött tagja Mortillon szerepében, melyet eddig Tapolczai játszott. A fiatal művész az összjátékba teljesen beleilleszkedett és biztos, szép játékával már első fellépte alkalmával is nagy sikert aratott. * A Magyar színház helyárainak fölemelése. A Magyar színház igazgatósága az új évadban fölemelte helyárait és pedig a következőképpen: Az esti előadásokra: földszinti páholy 10 forint (ezelőtt 9 frt), erkély-páholy 9 frt (ezelőtt 8 f­d), földszinti zsöllye 2 frf­ 50 kr (ezelőtt 1 frt 80 kr), I. rendű támlásszék 2 frt (ezelőtt 1 frt 50 kr), II. rendű támlásszék 1 frt 50 kr (ezelőtt 1 frt 20 kr), földszinti körszék 1 frt 20 kr (ezelőtt 1 frt); a délutáni előadásokra: földszinti páholy 6 frt (ezelőtt 5 frt), erkély-páholy 5 frt (előbb 4 frt 50 kr), földszinti zsöllye 1 frt 50 kr (ezelőtt 1 frt), I. rendű támlásszék 1 frt 20 kr (ezelőtt 90 kr), II. rendű támlásszék 90 kr (ezelőtt 80 kr), földszinti körszék 80 kr (előbb 70 kr). Az emeleti ülések árai, tekintettel a csekélyebb keresletre, változatlanok s így a színház reméli, hogy a jelentéktelen áremelések, a­melyek a közön­ségnek úgyis csak a vagyonosabb részét érintik, nem lesznek kártékony befolyással a színház láto­gatottságára. TÁVIRATAINK A német hadgyakorlatok. Strassburg, szeptember 4. A császári kastély­ban ma este díszebéd volt, a­melyben az itt levő fejedelmi személyek, a tábornokok, az idegen ka­tonatisztek és más előkelőségek vettek részt. Vil­mos császár ez alkalommal felköszöntötte a 15-ik hadtestet, dicsérőleg emlékezett meg néhai Falken­­stein parancsnokról és azt a kívánságot fejezte ki, hogy a hadtest mindig ilyen derekasan foglalkoz­zék kiképzésével béke idején, hogy mindenkor meg­felelhessen nagy feladatának. Harczok Afganisztánban. London, szeptember 5. A speif­er-ügynök­­ségnek jelentik Bombayból. A lahorei »Civil 7 Risztig.­ ­ 1830—1899. — Budapest, szeptember 5. Risztics János, a Garasaninok mellett az újabbkori Szerbia egyik legkiválóbb államférfia, tegnap este Belgrádban meghalt. A 69 éves Risztics hosszú idő óta betegeskedett, többször annyira válságos volt állapota, hogy lemondot­tak életéről, de hatalmas szervezete néhányszor diadalmasan szembeszállott a halállal, míg utó­végre is ez bizonyult az erősebbnek. Az elhunyt szerb államférfiú 1830-ban Kragujeváczban született; egyetemi tanulmányait Németországban végezte és a heidelbergai egyetem bölcsésztudorrá avatta. Majd Párisban folytatta tanulmányait. A nyugateurópai be­folyás — bár a keleti jelleget kiirtani nem tudta — mindig meglátszott Riszticsen, hogy ha egyébben nem is, úgy abban, hogy tökélete­sen beszélt és irt németül és francziául és hogy élénk érdeklődéssel viseltetett tudomány és iro­dalom iránt. Risztics nagyműveltségű, olvasott ember volt, sőt ő maga is írt német és szerb könyveket, újságczikkei, valamint brosúrái sű­rűen jelentek meg, emlékiratairól pedig, a­melye­ken az utóbbi években szorgalmasan dolgozott, azt mondják, hogy becses adalékokat tartalmaz­nak Szerbia történetéhez. Özvegyet és három fiút hagy hátra. Risztics 1854-ben lépett államszolgálatba, közszereplése azonban tulajdonképpen konstanti­nápolyi követségével (1860.) kezdődik. Ettől az időtől fogva folytonosan előtérben állott hazája politikai életében és kevés szerb politikus neve len annyira ismeretes Európában, mint az övé. Többször volt miniszter és miniszterelnök. Két­szer pedig régens. Először Mihály fejedelem meggyilkolása után, 1868-tól 1872-ig. Blaznavac­­czal és Gadrilovicscsal; akkor dolgozta ki azt a szerb alkotmányt, a­mely most újból érvény­ben van az 1889. évi túlságosan liberális alkotmány föl­függeszt­ése óta, a­mely szintén az ő vezetése alatt készült. Második régenssége Milán király lemondásával kezdődött (társai voltak Belim­arkovics és Protics tábornokok) 1888-ben és tartott Sándor király kiskorúsága alatt az 1893. április 14-iki államcsínyig. Ezzel vége szakadt Risztics közpályájának; azóta a magánéletbe visszavonulva töltötte napjait és csak az utóbbi időben tett újból kísérletet, hogy élére álljon züllőfélben levő pártjának. Ez a kísérlete azonban nagyon csekély sikerrel járt Azt kell hinnünk, hogy az úgynevezett szerb liberális párt és vezére immáron egyaránt a múlt emlékei közé tartoznak. Risztics pártjával együtt jelentékeny részt vett abban a küzde­lemben, a­mely a török uralom megszüntetésé­ért és az ország­­függetlenségének kivívásáért folyt. Czéljaiknak elérésére legalkalmatosabbnak találták Oroszország és a pánszlávizmus felhasz­nálását, ezért tekintik Riszticset és pártját a russzofil politika par excellence képviselőinek Szerbiában. A belső politika terén ő és a liberális párt vezették az európai haladás útjára hazájukat. A függetlenség kivívása után az addig követett belső és külső politika egyaránt alkalmatlanná vált a maga­sabb feladatok megoldására. Hogy Risztics mi­lyen nehezen tudott hozzásimulni az új hely­zethez, az kitűnt mindjárt a berlini kongresszus után, a­hol Szerbia összes vívmányait Andrássy Gyula grófnak köszönhette. Ezért viszonzásul Risztics katonai egyezményt és kereskedelmi szerződést ígért; a­mikor pedig hazament Bel­­grádba, akkor egyikről sem akart hallani, mert azt gondolta, hogy még mindig a keleti diplo­­máczia ravaszkodásával boldogulhat. Milán lé­pett közbe és lemondásra kény­szerí­tette Riszti­cset, így jött kormányra a haladó párt Pirosa­­náczczal és Garasaninnal, mint a független Szerbia belső és külső politikájának a megala­pítója. Risztics magán viselte a bélyegét a kor­nak, a­melyből származott, hanem azért kétség­telenül tett becses szolgálatokat hazájának és Szerbia hálával őrizheti ennek a jeles fiának az emlékét. DIPLOMATA.* Belgrád, szeptember 5. Abból az okból, hogy Risztics volt régens tegnap meghalt, a Milán király ellen elköve­tett merénylettel kapcsolatban álló per tárgya­lásának mára kitűzött megkezdését péntekre, f. hó 8-ára halasztották. Georijiovics miniszterel­nök ma reggel Nisből ide érkezett. Minden körben rokonszenves részvét nyil­vánul Ristics családja iránt. A temetést, a­me­lyen az udvar és a kormány képviselői is részt fognak venni, államköltségen rendezik. (Az országgyűlési képviselőválasztók névjegy­zéke.) A központi választmány ma délelőtt ülést tartott Matuska Alajos alpolgármester elnöklése mellett, előadó Ágotha László fogalmazó volt. Tár­gyalás alá kerültek az országgyűlési képviselővá­lasztók 1900. évi ideiglenes névjegyzéke ellen be­nyújtott fölszóla­lások s az ezekre tett észrevéte­lek. A névjegyzék ellen 402 fölszólalás történt s ezekre egy észrevétel. A bizottság a beadványokat letárgyalta s elhatározta, hogy a határozatokat jegyzőkönyvbe foglaltatja és szeptember hó 20-tól 30-ig közszemlére téteti, a­miről a közönséget hirdetés útján értesítik. (Új építkezések.) A magán­építési bizottság legújabban a következő épitő engedélyek kiadását javasolta: Freyberger Sámuelnek, IV. ker. Deák Ferencz­ u. 516. hrsz négyemeletes házra, — az Athenaeum könyvnyomda-részvénytársaságnak, IV. ker. Ferencziek-tere négy-négyemeletes három házra, — Szeidl Károlynénak, VII. ker. Dob-u. 4528. hrsz. háromemeletes házra, — Kende Ignácznak, VII. kér. Garay-tér 4306. hrsz. háromemeletes házra, — Reich Ödönnek, I. kér. Névtelen-u. 1399. hrsz. háromemeletes házra, — Panser Fri­gyesnek, I. kér. Pálya-u. 1697. hrsz. kétemeletes házra, — Tájfel Flóriánnak, I. kér. Csend-u. 1371. hrsz. földöldszintes házra, — Janicsek Jánosnak VII. kér. Telep-u. 123. hrsz. földszintes házra, — Grosz Dánielnek, X. kér. Maláta-u. 8421. hrsz. földszintes házra, Turcsányi Pálnak, II. kér. Réz­mál 6294. hrsz. földszintes nyaralóra.

Next