Rapcsányi Jakab: Magyar városok monográfiája 14. Baja és Bács-Bodrog vármegye községei (Budapest, 1934)
Ötödik rész - Személyi adattár
séb klinikán. 1912. óta van Kisszálláson. A bábomban mint ezredorvos vezető főorvos volt. Ferenc József rend tiszti keresztje, bronzérem, K. cs. k. II. érdemérem kitüntetése van. Hajdú Géza uradalmi igazgató. Nyírtasson 1892-ben született, érettségit Nyíregyházán, egyetemei Budapesten végzett. 19913-ban gyógyszerész oklevelet nyert. Működését atyja birtokán kezdte, majd velencei 1000 hold birtokát kezelte. Az ottani strandfürdő megépítésének kezdeményezője. 1927. óta var mai állásában. A háború alatt Albániában szolgált. Kisszállási uradalom r. t. a legmodernebbül berendezett uradalom. Kalászosokat, repcét, magrépát, dinnyét, dohányt, salátát, lenolajat, borsót, mákot, fűmagokat termel és azok egy részét külföldre is szállítja. Van évi 1000 hektár. termelő mezőgazd. szeszgyára, napi 200 mázsát őrlő műmalma és jelentős állattenyésztése, szarvasmarha, sertés és lóban. Az uradalom vezetője Hajdú Géza, műszaki vezető dr. Köröndi Károly. Keines Koller Antal urad. intéző. Jászberényben 1891-ben született, érettségit Nyitrán, gazd. Akadémiát Keszthelyen végzett. 1921. óta működik a kisszállási uradalomban, 1928. óta intéző. Az orosz fronton sok ütközetben vett részt és fogságba esett. Signum landisa van. Dr. Köröndi Károly urad. ügyvezető igazgató. Mára marosszigeten 1890- ben született, az egyetemet Kolozsvárt, az ügyvédvizsgát Marosvásárhelyt végezte. 1927-ig ügyvédi praxist folytatott Budapesten, azóta a kisszállási uradalom bérlője és igazgatója. Több szaklapban jelentek meg cikkei. Az orosz fronton súlyosan megsebesült. Sign, laudis, Kis ez v. é. és K. cs. k. kitüntetése van. zarándi Zarándy Gyula uradalmi s. tiszt. Palánkon, 1899-ben született. 1925-ben Magyaróváron elvégezte a gazdasági akadémiát. Előbb gr. Zichy Rafael és Zichy János István gazdaságában működött. 1928- óta van Kisszálláson, 1980. óta a major vezetője. A román fronton szolgált. K. cs. k.-je van. KUNBAJA Berger Gergely korcsmáros. Kunbaján 1892-ben szül. előbb atyja mellett gazdálkodott, 1918 óta pedig önálló 37 holdas gazdaságában. Korcsmáját 1927- ben nyitotta meg. Saját termésű borait méri. A szerb és orosz fronton harcolt, háromszor megsebesült. Kis ez., br. v. é., k. cs. k.-je van. Dr. Baross György orvos. Ujverbászon 1899-ben született, középiskoláit ugyanott, az egyetemet Budapesten végezte, 1928-ban a bajai kórház tüdőosztályán volt alorvos, 1980 óta Kunbaján működik. Az O. T. I. orvosa és a Stefánia Szövetség gyermekrendelését is vezeti. Népművelési előadó, neje dr. Borcsa Györgyné Kovács Mária dr. 1928-ban Debrecenben lett orvos, ott is praktizált a klinikán, azután a bajai kórház elmeosztályán. 1931 óta Kunbaján praktizál. özv. Brenner Fülöpné gr. Lux Katalin postamester. Szondon született, 1908- ban végezte a postamesteri tanfolyamot, 1910-ben lett Ó Sziváczon postamester. Onnan 1923-ban elmenekülve 1921-ben lett a kunbajai posta vezetője, Csauscher Jakab szatócs. Bácsalmáson 1883-ban született, a vendéglős szakmában szabadult fel igeiben, 10 évig Budapesten a Keleti Kávéház főpincére volt. 1923-ban Kunbaján kereskedéssel kezdett foglalkozni. Az orosz fronton megsebesült. Freudenfeld Géza vegyeskereskedő. Kecelen 1879-ben szül., középiskoláit Kiskörösön végezte, kereskedő pályára lépett, 1907-ben létesítette üzletét, melyben vas, üveg, fűszer és rövidárut tart. Az orosz fronton fogságba esett. Gutwein János községi főjegyző Bácsfeketehegyen 1891-ben született, iskolái elvégzése után azonnal közig, pályára lépett. Székelyhidon volt gyakornok, Kossuthfalván segédjegyző, Bácsfeketehegyen I. segédjegyző. Itt 1920-ban a szerbek menesztették és le is tartóztatták. Utána Bácsbokodon volt I. s. jegyző, 1921-ben Kunbaján a. n. jegyző, 1926 óta főjegyző, a Vöröskereszt Egylet és a Stefánia Szövetség elnöke.