Rapcsányi Jakab: Magyar városok monográfiája 14. Baja és Bács-Bodrog vármegye községei (Budapest, 1934)
Ötödik rész - Kelebia - Kisszállás - Vág István: Kunbaja
1 .■ KELEBIA. Eredetileg régi kunszállás volt. Nem volt önálló község, hanem Szabadkához tartozott. A világháborút követő szerb megszállás óta önálló község, amely az újvidéki vasúti vonal mentén fekszik és határátlépő állomás. Területe 1180,6 kath. hold, lakosainak száma 3551, legnagyobb részben magyar anyanyelvvel. A község temploma, községháza, posta épülete, vámőrségi laktanyája mind megannyi uj építkezés. A község főjegyzője Gille András, s.jegyző Teleki József, közs. biró Balázs Kálmán, h. biró Stark Vendel. A csendőrség vezetője Szabó János tiszthelyettes, a pénzgyőrségé Dani József főszemlész, vámőrségé Leszák Ödön felügyelő. A közegészségügyi szolgálatot dr. Földessy Gergely közs.orvos teljesiti. Közs. szülésznő özv. Korbely Györgyné. A postát dr. Abonyi Rezsőné vezeti. Van a községnek Levente Egyesülete, Polgári Lövész Egylete, Vöröskereszt Egylete, Önkéntes Tűzoltó Egyesülete. A községben van birtoka báró Podmaniczy Endrének, aki azt a báró Rédl családtól örökölte. A birtokon egy nagyszerű kastély és művészi értékű gótstilü templom van. KISSZÁLLÁS: Kisszállás csak a megszállás óta képez önálló községet. A megszállás előtt Szabadkához tartozott. Lakóinak száma: 1807. Községi biró Linzer Rezső gazd. főtanácsos, lelkész Udvari István. Orvos: dr. Gluzek Károly, állatorvos dr. Steiner Sándor. Szülésznő: Wolff Jánosné. A posta vezetője Csinczák Lujza, a csendőrőrs vezetője Barabási G. Sándor. Kissszállás az 1572 évi összeírásban előfordul, de mint Kunszállás van említve, Orczy Lőrinc volt a legelső magyar földesura. Stamecz Mayer bécsi bankár vette meg, a ki azt mintagazdasággá alakította át. Tőle leányai San Martino grófnő és Leopoldina Python bárónő örökölték a birtokot. Mostani tulajdonosa Boncompagni Ludovici Józsefné hercegné és gróf San Martino di Valperga Henrik. KUNBAJA. Irta : Vág István. Kunbaja már a török hódoltság idején kun telep volt. A török adóösszeírások szerint 27 adózó háza volt. A törökök kiűzése után tartott népszámláláskor 50 gazdája volt. A Rákóczi szabadságharcok idején teljesen elpusztult és mint puszta kézről-kézre került, gyakran gazdát cserélve. Birtoklásáért bonyolult perek folytak tekintélyes családok között. (Bács-B. vm. monográfiájából.) 1817-ben almási Rudics Máté birtokába jutott, aki 1819-ben nagy áldozatkészséggel uj községet alapított német telepesekkel. Az uraság birtokának ezen részét az alapitó nevéről Rudicsháza néven kezeli, amiről a megőrzött régi pecsét és okmányok tanúskodnak. Hivatalosan nemsokára Kunbaja elnevezést kapta az új telep hasonló nevű birtoktag után, mely név időközben némi válto- 504