Rapcsányi Jakab: Magyar városok monográfiája 14. Baja és Bács-Bodrog vármegye községei (Budapest, 1934)
Ötödik rész - Személyi adattár
1900-ban született, Rákospalotán érettségizett, Budapesten végezte a theologiát. Tengődön, Alcsúton, Ócsán, Solton volt segédlelkész, 1931. óta kelebiai h. lelkész. Paksy János ny. áll. elöljáró. 1906- ban lépett a Máv szolgálatába. Salgótarjánban kezdte meg működését és 1907- ut.n jött Kelebiára, hol 1924-ben mint áll. elöljáró ment nyugdíjba. Közs. képviselő. Ir. Skultéty László ny. városi árvaszéki tanácselnök. Szabadkán érettségizett, egyetemi tanulmányait, Budapesten és Kolozsvárt végezte. Tudori oklevelet 1912. és 13-ban nyert. Előbb Szabadkán számtiszt, majd ellenőr. 1916-ban közgyám lett. Volt polgármesteri titkár és Tompán lett 1921-ben h. tanácsnok és főrésze volt, a közigazgatás megszervezésében. 3 évig a Belügyminisztériumba volt beosztva, 1932- ben ment nyugdíjba. Teleki József közs. aljegyző. Szabadkán 1899-ben született. Keresk. érettségit tett, majd az orosz frontra került. 1923-ben Kiszabadka városnál lépett községi szolgálatba, majd 192-ben Kelebiára került, ahol 1929. óta aljegyző, az önk. Tűzoltó Testület parancsnoka. Br. v. é. és k. cs. k.-je van. KISSZÁLLÁS. Hacker János urad. titkár. Hódságon, 1897-ben született, elvégezte a Keleti Kereskedelmi Akadémiát. A Baross szöv.-nél volt titkár, a Hitelbanknál volt szaldakontista, 1923 óta a kisszállási uradalom titkára. A román és olasz fronton harcolt, cseh fogságba esett. Kis ez. v. é. van. B Becsey Lajos ny. méneskari alezredes, a kisszállást mint a parancsnoka. 1879- ben született, mint régi nemesi család sarja. Nemességüket V. Lipóttól kapták. Becsey a katona-kadett iskola elvégzése után Mezőhegyesen szaktanfolyamot végzett. 1916-ban lett méntelepparancsnok Sepsiszentgyörgyön, ahonnan a román betöréskor a teleppel együtt elmenekült. 1919-ben a kommunistáktól mentette meg a bábolnai ménest, valamint a románoktól is, Eszterházára menekülve. 1929. óta van mai állásában. A család egyik ága báróságot nyert. Bobár Dezső közs. jegyző. Jánoshalmán, 1888-ban született, preparandiát járt és a községi tanfolyamot 1923-ban Egerben végezte. Előbb Kisszálláson volt kántortanutó, 1923. óta a község vezető jegyzője. Darvas Gábor kereskedő. Füzesabonyban, 1882-ben született, érettségit téve, majd közig, tanfolyamot végezve, közig, gyakornok, majd aljegyző lett. Háború után Kőbányán tisztviselő, majd Kisszálláson urad. tisztviselő lett. Ipci-ben alapította vegyeskereskedését. Az orosz fronton harcolt, fogságba esett. Draskovich Géza intéző. Érettségit Halason, gazd. akadémiát Magyaróváron végezte, Iharoson, majd Fülöp Kóburg hercegnél volt alkalmazva. Kisszálláson 1919. óta intéző. Az olasz fronton harcolt s ott fogságba esett. Engels: János sajtmester. 1909-ben, Gelldömökön született francia eredetű családból. Elvégezte az áll. sajtmesteri tanfolyamot. A Stauffer sajtgyárban előbb gyakornok, majd sajtmester, végül üzemvezető lett. Most a Schwartz és Szabó kisszállási uradalmi telepének vezetője. Sajtkészítményei több kiállításon vettek részt és díjazva lettek. Fisch Imre szeszgyárvezetői. Kisszálláson 1847-ben született, középiskolát, műegyetemet és szeszgyárvető tanfolyamot végzett, előzőleg az aradi Neumann ipartelepen volt laboráns, majd az ipartelep h. vezetője. 1919. óta van Kisszálláson, 1920. óta h. vezető, 1924. óta vezetője a szeszgyárnak. Az ő működéséhez fűződik az almaton szeszgyár létesítése. Fuscher József fővadász, Sopronban 1877-ben született. Mint vadász Steierországban kezdett működni, majd Horvátországban és Pozsonyban. 1911- óta működik Kisszálláson. 1921. óta mint fővadász. Az orosz fronton küzdött. Ir. Gluzek Ferenc közs.orvos. Mezőhegyesen, 1886-ban született. Középiskoláit Székelyudvarhelyt, az egyetemet Budapesten végezte. Alorvos volt a lipótvárosi elmegyógyintézetben, a Batizfalvy szanatóriumban és működött all. 2038