Ladányi Miksa (szerk.): Magyar városok monográfiája 18. Pestszenterzsébet, Kispest és környéke (Budapest, 1936)
Dunaharaszti
szolgálatot. 1910 óta van Erzsébeten háza. Neje Kovács Katalin. Papír és Nyersfedéllemezgyár rt. (Horthy Miklós út 101.) A Pozsonyban leszerelt és liquidált gyár áthelyezésével alapíttatott 1929-ben, üzembe helyeztetett 1931- ben. A gyárnak saját gőzerővel meghajtott (700 PL.) vill. központja, 2 papírgépe, 6 KoHänder, saját szerszámgépekkel felszerelt javítóműhelye, a kis Dunán saját szivattyútelepe van, amely az üzemvizet szolgáltatja, amely azután tisztított állapotban hagyja el a telepet. A gyárnak a Hévvel összekötött iparvágánya is van. Kapacitása cca 400 waggon papír és 280 waggon nyerslemez. Modern öltözőterem, étkezők és fürdők szolgálják a hygienikus követelményeket. A gyár gyártmányai: csomagoló, plakátpapír, nyerslemez minden fajtában, szigetelő csőpapír és más hasonló cikkek. A gyár kereskedelmi igazgatója Riemann János, üzemvezetője: Exinger Károly mérnök. Papp László hentes és mészáros. Kocson 1875-ben született, szakmáját Komáromban tanulta, mint segéd több előkelő cégnél működött. 1903-ban ment Erzsébetre, ahol előbb a Rákóczi utcában, majd Jókai u. 40 sz. a. alapított üzletet, később pedig a Kossuth utcában fióküzletet, amelyekben kitűnő minőségű árut tart. A háborúban az orfosz fronton fogságba került. Volt viritis képviselő, özv. Papp Zoltánné sz. Habetler Róza néh. férje Budapesten 1860-ban született, több éven át volt gazdatiszt, majd közs. jegyző Dunaföldváron, később pedig 15 éven át birtokközvetitő volt Budapesten. 1923-ban halt meg. Özvegyének két családi háza van. Testvére Géza az orosz harctéren hősi halált halt. özv. Pappus Józsefné sz. Blaskó Mária áll. nyugdijas özvegye. Néh. férje Aradon 1846-ban született, mint állampénztári főtiszt Budapesten teljesített 40 éven át szolgálatot, 1899-ben telepedett le Erzsébeten, ott 1901-ben vett házat, a ref. egyház presbitere, közs. esküdt, majd közs. képviselő volt. Koronás arany érdemkereszt kitüntetésben részesült. 1925-ben halt meg. Ferenc fia vallástanár, Pathó József üzletvezető. Budapesten 1910-ben született, az Alt. Fogy. Szövetkezzetnél volt gyakornok, 1925 óta áll a Szövetkezet kötelékében, 1933 óta a 168 sz. fiók vezetője. 1914 óta lakik Erzsébeten. Atyja András a világháború alatt halt meg. Anyjának is hentes üzlete van a városban. Pauncz Zoltán voli. cikkek és csillár kereskedő. Pestszenterzsébeten 1898-ban született, az elektrotechnikát tanulta azt Német, Olasz és Csehországban fejletette 1925-ben önállósította magát. Az olasz fronton harcolt. A villanyszerelő szakcsoport elnöke. Neje Gráf Anna. Pauncz Ignác fűszer és vegyeskereskedő. Kossuth-tér 11. (saját ház. 1871-ben Liptagergén született, szakmáját Losoncon tanulta, 1897-ben lett önálló, ahol a város főterén saját házában rendezte be üzletét. Részt vett a világháborúban, öccse dr. Pauncz Mór pedig az olasz fronton hősi halált halt. Neje Siegelmann Irma, Pataky Antal máv. segédtiszt. Dabon 1887-ben született, katonai szolgálata után 1910-ben a máv. kötelékébe lépett, ugyanakkor lett erzsébeti lakos, 1933-ban pedig itt házatvett. dr Páll István orvos. Agyagospatakon 1897-ben született, 1915-ben az orosz frontra ment, ahol 1916-ban a Brussilov offensivában sebesülten orosz fogságba jutott,, megszökve hazajött és az olasz frontra ment. K. cs. k. és seb. é. kitüntetése van. Egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be, a Rókus, Szt. István és Szt. László kórházban működött, 1934-ben rendezte be erzsébeti rendelőjét. M.A.K. körzeti főorvos. Dr. Frey tanárral együtt végzett kutatásairól a német szaklapokban munkái jelentek meg. özv- Pázmándy Józsefné postafelügyelő özv. Néhai férje Budapesten 1870-ben szül. A postánál 35 éven keresztül teljesített szolgálatot, ott felügyelő lett. A 90-es években telepedtek meg Erzsébeten, ahol az önkéntes tűzoltó testület főparancsnoka lett s mint ilyen jelentősen hozzájárult a testület újjászervezéséhez és modernizálásához. A NÉP elnöke, a Ker. társaskör alelnöke volt. Özvegye szül. Wéber Elza- Néh. V. Sándor állampénzt, főtanácsos leánya, Pálfy Gyula takarékpénztári fiókvezető. Budapesten 1885-ben született, középiskoláit is ott végezte, állami tisztveő volt 1920-ig, amikor a Törekvés Táptár tiszviselője lett, 1923 óta pedig fiókvezető. 1905 óta él Erzsébeten, volt közs., majd városi képviselő, várm. tvh. biz. tag, a Pestszenterzsébeti Munkás Testedző Kör elnöke. Pechó József tűzifakereskedő. Hajnal u. 23. Árpád u. 13—15 (saját ház.) Lugyotcin: 1855-ben született, iskolái végeztével szülőhelyén a fürdőnél volt alkalmazásban, majd 267 -