Magyar Vasutas, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1968-09-17 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁMára 40 fillér 1968. SZEPTEMBER 17. Augusztus végéig 74 millió 536 ezer tonna árut szállított a vasút A mennyiségi mutatók kedvezőtlenül, az üzemviteli költségek kedvezően alakultak . Augusztusban 9 millió 306 ezer tonna árut szállított a vasút. Ez a mennyiség az előirányzatnál 347, a bázisértéknél pedig 451 ezer tonnával kevesebb. Az előirányzott, illetve a bázishoz viszonyított elmaradás oka az, hogy a szállítótelek az előirányzott kocsimennyiséget nem igényelték. Jellemző, hogy a tényleges kocsiigény csak két alkalommal érte el a napi előirányzat szintjét. A jelentkezett kocsiigényeket a vasút kielégítette. Mindössze 187 kocsi volt, amely nem a megrendelés napján került kiállításra. Ezzel szemben a fuvaroztató felek a kiállítás után 4466 kocsit mondtak le. Tehát az alacsony berakási teljesítmény kocsiellátási problémákkal nem áll összefüggésben. Árucikkenként vizsgálva az áruszállítási teljesítmények alakulását a bázishoz képest a szénnél, a kőnél, a kavicsnál és a cementnél jelentős visszaesés, a műtrágyaküldeményeknél viszont erőteljes felfutás tapasztalható. Az élőküldemények mennyisége magasabb, a hűtött és zöldségküldemények mennyisége viszont kevesebb a bázisértéknél. Augusztusban az üzem műszaki gazdasági mutatószámai általában kedvezően alakultak. A teherkocsik statikus terhelése az előirányzott 19,8 tonnával és a bázisidőszak 19,31 tonnájával szemben 20 tonnára emelkedett. Ennek eredményeként mintegy 14 ezer kocsi megrakását takarították meg. Elismerést érdemel a pécsi igazgatóság, ahol a bázisidőszak 19,30 tonnájával szemben az eredmény 21,11 tonna, abszolút értékben 1,81 tonna a növekedés értéke. A tehervonati mozdonyok napi huszonkilométer-teljesítménye a gőz- és villamos mozdonyoknál kedvezőbb a bázisidőszak tényszámánál, a Diesel-mozdonyoké viszont 6 százalékkal kedvezőtlenebb. Oka: részben a sok vágányzár és a CSD vasút nagymérvű, a CFR vasút kisebb mérvű vonatfeltartása. Lényeges javulás volt a 1201 percen felüli gépre várások számánál. A napi gépre várás 1967 augusztusban 200 volt, míg 1968 augusztusában 59. Sajnos, a tehervonatok menetrendszerűsége a múlt évi 74,14-ről 71,76 százalékra esett vissza. Augusztusban több kisebb baleset, műszaki akadály, valamint a kedvezőtlen időjárás miatt forgalmi zavarok keletkeztek. Ugyancsak akadályozta a vonatforgalom lebonyolítását a mintegy 6000 óra vágányzár. A menetrendszerűségben beállott csökkenés főleg ezekre az okokra vezethető vissza. Becsült adatok alapján augusztusban az elszállított utasok száma 34,9 millió volt, az előirányzottnál 1,4 százalékkal, a bázisnál pedig 0,9 százalékkal kevesebb. A személyvonatok menetrendszerűsége a bázisidőszakhoz viszonyítva 95,94-ről 96,87 százalékra emelkedett. A kedvező eredmény elérését és a gazdaságosabb üzemeltetést segítette elő az a tény, hogy a személyforgalomban felhasznált gőzmozdonyok száma a bázishoz képest 5,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a villamos és Diesel-mozdonyok száma emelkedett, így a korszerű és olcsó üzemanyagot felhasználó mozdonyok teljesítmény-részaránya a személyfuvarozásnál is kedvezően alakult. Az év első hét hónapjának végleges, valamint az augusztusi előzetes áruszállítási adatok szerint a vasút 74 millió 536 ezer tonna árut szállított. Az előirányzat 75 millió 603 ezer tonna volt. Mint látható, a lemaradás 1 millió 67 ezer tonna. Ha az elkövetkezendő hetekben nem sikerül pótolni a lemaradást, veszély fenyegeti az éves áruszállítási terv teljesítését. Annál is inkább, mivel az év hátralevő hónapjaiban havonta 10 millió 400 ezer tonna árut kell a terv szerint szállítani. Ilyen eredményt ebben az évben még nem sikerült elérni. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új munkáltatási rend következtében a be- és kirakások nagy része lényegében a hét négy munkanapjára — kedd, szerda, csütörtök, péntek — koncentrálódik, szinte lehetetlennek látszik a feladat maradéktalan megoldása. Éppen ezért sürgős megoldást kell találni a szombati, a hétfői és a munkaszüneti napokon való rakodás fokozására. Ez azért is fontos, mert ezt a vasút teherkocsi-kapacitása is lehetővé teszi. Ebben a munkában sokat segíthetnek a fuvarszerzők, valamint az állomások érdekelt dolgozói. A szombati és a vasárnapi rakodásokat még abban az esetben is helyes szorgalmazni, ha az a vasútnak látszólagosan többletkiadást, illetve viszonylagos bevételkiesést eredményez. A mennyiségi mutatóknál tapasztalható lemaradással szemben örvendetes, hogy az üzemviteli tevékenységre jellemző adatok a bázishoz képest kedvezően alakultak, így például a nemzetközi teherkocsigazdálkodásnál a kocsinap-egyenleg az elmúlt évi negatív mutatóval szemben pozitív, tehát jó gazdálkodásra utal. A tehervonatok átlagos utazási sebessége a bázis 16,68 km/óra értékével szemben 17,64 km/ óra. Az 5,8 százalékos növekedés elsősorban a pálya állapotában és a vontató járműparkban bekövetkezett nagyfokú korszerűsítés eredményének tulajdonítható. A vontató járműpark korszerűsítése következtében egyébként a gőzmozdonyok által teljesített elegytonnakilométer részaránya az összes elegytonna-kilométer teljesítésen belül több mint 10 százalékkal jobb a bázisértéknél. Ez az eredmény, valamint a villamos és Diesel-vontatásnál tapasztalt fajlagos költségcsökkenés eredményeként a vasút ez évi hajtóanyagmegtakarítása eddig mintegy 110 millió forintra tehető. Jelentősen hozzájárult a gazdaságos üzemeltetéshez az is, hogy a bázishoz mérten 3,9 százalékkal nőtt a tehervonatok átlagos terhelése. A végleges, illetve becsült pénzügyi adatok szerint a vasút az I.Vil. havi költségtervét 102,7, bevételi tervét pedig csak 101 százalékra teljesítette. Az eredményterv teljesítésénél mutatkozó viszszaesés abból adódik, hogy a vizsgált időszakban a meghatározott 94,2 százalékos költségszinttervet a vasút nem tartotta be. A lemaradás kétségtelen, hogy az áru- és személyszállítás területén az utóbbi két hónapban bekövetkezett szállításcsökkenés következménye. Az év hátralevő részében számolni kell az időjárással is. Éppen ezért a vasúti szolgálati helyeken nagy erőfeszítéseket kell tenni, kétszeres energiával kell dolgozni annak érdekében, hogy minden fuvarozásra felkínált árut gyorsan, biztonságosan, s gazdaságosan tudjon a vasút rendeltetési helyére szállítani. ÚTRAKÉSZEN (Hemző Károly felvétele.) Budapest-Ferencváros Nyugati rendezőjében érdekes pillanatot örökített meg a fotoriporteri Az I—II—III. induló vágányon egyszerre három szerelvény várt indulásra. A szerelvények élén egy gőz-, egy Diesel- s egy villamos mozdony állt. Tervet készítenek az üzemi étkeztetés fejlesztésére Ülést tartott a szakszervezet elnöksége A szakszervezet elnöksége szeptember 6-án ülést tartott. Az első napirend keretében Szűcs Zoltán vezérigazgató-helyettes terjesztette az elnökség elé a vasutas dolgozók üzemi étkeztetésének fejlesztéséről szóló jelentést. Az elnökség ez év május havi ülésén már foglalkozott az üzemi konyhák üzemeltetése és egészségügyi ellátottsága terén mutatkozó hiányosságok felszámolásával, majd határozatot hozott az üzemi étkeztetés fejlesztésére vonatkozó terv kidolgozására. A jelentés a határozatnak megfelelően részletesen ismerteti azokat a lehetőségeket, amelyek a MÁV-nál rendelkezésre állnak. A meglevő szociális elmaradottság felszámolására öltözők, mosdók, fürdők, munkásszállások, üzemi konyhák, üzemi étkezdék és melegedők építésére mintegy 530—700 millió forintra lenne szükség. A harmadik ötéves tervben, bár szociális létesítményekre 240 millió forintot fordít a vasút, a hiányosságok teljes felszámolásához szükséges beruházási keret nem áll rendelkezésre, így a teljes igény kielégítésére, beleértve az üzemi konyhákat és étkezdéket is, csak a negyedik ötéves tervben kerül sor. Az elnökség a jelentést mint tájékoztatót elfogadta, majd felkérte a 3. szakosztályt, és megbízta a szakszervezet közgazdasági osztályát, hogy a vasút eredményterve alattt képződő részesedési alap felosztása után készítsen részletes tervet az üzemi étkeztetés fejlesztésére. Ebben a tervben meg kell határozni a beruházásra vonatkozó fejlesztés mértékét, valamint a vállalati étkeztetési hozzájárulás mértékét. Ezután a korkedvezményre jogosító munkakörök ellátására véglegesen alkalmatlanná vált dolgozók problémájának megoldására készült javaslatot vitatta meg az elnökség. A szakszervezet VII. kongresszusa a központi vezetőség feladatává tette, hogy a SZOT elnökségének segítségével kezdeményezze a korkedvezményre jogosító munkakörök ellátására egészségügyi okokból véglegesen alkalmatlanná vált vasutas dolgozók problémájának megoldását. Az elnökség ez év március 1-i ülésén már foglalkozott a kérdéssel, és megbízta a társadalombiztosítási osztályt a javaslatok kidolgozására. Az osztály 33 szolgálati főnökségnél tartott vizsgálatot. A vizsgálat 14 135 korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozót érintett, az ezekben a munkakörökben dolgozóknak 51,4 százalékát. A többoldalú vizsgálat ered, ményeként a társadalombiztosítási osztály két alternatívát dolgozott ki. Az elnökség az 1. számú javaslatot fogadta el, és megbízta az osztályt, hogy az elhangzott észrevételek figyelembe véte-lével, munkakörökre lebontva, készítsen részletes tervet és azt juttassa el a SZOT elnökségéhez. Az elnökség napirendjén szerepelt még a Vasúti Mun-kavédelmi Szabályzat függelé-ikének tapasztalatairól készült jelentés, a szakszervezet és félszázalékos önkéntes Támo-, gatási Alap 1968 első féléves gazdálkodásáról készült beszá- móló, valamint a számvizsgáló bizottság tájékoztatója, a szaksszervezet és a félszázalékos ÖTA első féléves gazdálkodásáról szóló beszámolóinak feülvizsgálatáról. Őszi forgalom Balatonbogláron „Száraz-vagonba” rakják a Balatonboglári Állami Gazdaság csemegeszőlőjét. (Folytatás a 3. oldalon) Átadták a vándorzászlót a debreceni vasútigazgatóságnak Mint ismeretes, az első félévben kimagasló eredményeket ért el a debreceni vasútigazgatóság. Nemcsak a szállítási előirányzatokat teljesítette túl, hanem a költségek csökkentésében is jó eredményt ért el. A debreceniek első félévi összesített eredménye a célkitűzésekhez viszonyítva 106,12 százalék volt. Ezzel a nagyszerű teljesítménnyel elnyerték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének vörös vándorzászlaját. A vándorzászló átadására augusztus 30-án került sor a debreceni Aranybika Szálló Bartók-termében. Az ünnepségen megjelent Szabó Antal főtitkár, Lindner József vezérigazgató-helyettes. Jelen voltak Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megye párt- és állami szerveinek képviselői. Részt vett az ünnepségen a testvér vasútigazgatóság, Lvov küldöttsége, G. I. Bogdanovics vasútigazgató vezetésével. Az ünnepséget Lovász Imre, a vasutas-szakszervezet debreceni területi bizottságának titkára nyitotta meg, majd Szegedi Nándor, a debreceni vasútigazgatóság vezetője tett jelentést az első félévben végzett munkáról. Elmondotta: az igazgatóság dolgozói arra törekedtek, hogy eleget tegyenek a gazdaságirányítási rend,szerben megnövekedett tennivalóknak, fél év alatt 414 500 tonna áruval többet szállítottak a tervezettnél. Javult a személyszállító vonatok menetrendszerűsége, takarékosan gazdálkodtak a vonóerővel és a rendelkezésre álló teherkocsikkal. A tehervonatok átlagos terhelését pedig 103,9 százalékra teljesítették. Az igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy a vándorzászló elnyerésében nagy része van a KMP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére indított munkaversenynek. A jubileumi verseny ugyanis átfogja az egész igazgatóságot, kezdve a nagy szolgálati helyektől a legkisebbekig. Ezután Lindner József vezérigazgató-helyettes köszöntötte a kitüntetett igazgatóság dolgozóit, majd Szabó Antal főtitkár tolmácsolta a vasutasszakszervezet elnökségének üdvözletét. Lindner József vezérigazgató-helyettes és Szabó Antal főtitkár ezt követően átadta a vörös vándorzászlót és a kiváló dolgozó kitüntetéseket a debreceni igazgatóság vezetőinek. Az ünnepség második részében a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház művészei adtak műsort.