Magyar Vasutas, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-12-03 / 23. szám
1969. DECEMBER 3. em fékezés !-fomán - Jatora Az illegalitás komor éveinek Fehér Orgonája, Hámán Kató, december 2-án lenne 85 éves. Emberi nagysága, kommunista hűsége a legnehezebb években sem hagyta el. 1884 december 2-án született Kompolton, s hamar anya nélküli maradt. A kemény vasúti szolgálatban fáradt apa helyett nevelte három kisebb testvérét. Tanítónő szeretett volna lenni, tanítani, nevelni akart. Nemsokára azonban apja is meghalt, s az iskolát a munkahely váltotta fel. A hatvani vasútállomáson tíz évig dolgozott. 1918-ban már Pesten, a Nyugatiban folytatja munkás életét. A forradalmi megmozdulások, a forradalmi munkásmozgalom eleven közelsége életének szerves része lett. Az 1918. június 20-i nagy vasutas sztrájknak, már lelkes szervezője, és részvevője. A forradalmak sikereinek boldog részese. A KMP első soraiban van a Tanácsköztársaság idején, a IX. kerület Munkás- és Katonatanácsának tagja. Korán megismerte a fehérterrort, amely élete végéig elkísérte. Az internálás hónapjai után a Vegyészeti Munkások Szakszervezetének titkára. A börtön levegőjét megismerve — 1923-ban — az illegális kommunista pártot szervezi. Tagja lesz az MSZMP vezetőségének, és 1925- ben részt vesz a KMP első kongresszusán, Bécsben. Ezután a magyar munkásmozgalom tragikus évei következnek. 1925. szeptemberében — a nagy lebukások, letartóztatások idején — Hámán Kató is a rendőrség kezei közé kerül. A bíróság előtt bátran viselkedik, s pártjához, az eszméhez való hűsége, az érett forradalmár nagyságát példázza. Emberi nagysága túlélte magát a fizikailag megsemmisíthető embert. A megrongált egészség megrövidíti ugyan a kiszabott huszonnyolc hónapi börtönt, de a Vörös Segély — a „lebukottakat” segítő mozgalom — munkája lesz. A meggyilkolt Lőwy Sándor temetése idején tüntetést szervez, s a Csillag sötét celláiba továbbítja az élet, a mozgalom híveit. Nem lankad kommunista hite, akarata. Letartóztatás, börtönbüntetések sora követi egymást. 1934-ben utoljára kerül kínzói kezébe, utoljára viszik börtönbe. Pontos adatokkal rendelkeznek, fedőnevén szólítják, de a Fehér Orgona hallgat. Hóhérai értették a módját a válogatott kínzásoknak! A hírhedt csendőrkülönítmény válogatott legényei, Baky László — a későbbi nyilas uralom ismert figurája — vezetésével mindent elkövettek, de a már ötvenéves asszony erejét nem tudták megtörni. Kínok és keservek között, összeszorított foggal, de hallgatott — nem lett árulója osztályának. Hámán Katót az embertelen kínzás egészségileg tette tönkre, s 1936-ban meghalt. Nem lehetett tanítónő, a kevesek tanítónénije, de harcos élete mégis azzá tette, a munkásmozgalom vértanújává, kinek hősi példája tanít és nevel. Standovár Tibor ÉPÍTŐMUNKÁSOK KÖZÖT Szabó Antal főtitkár a kelenföldi munkásszálláson Közel 200 pálya- és magasépítő munkás hétközi otthona a kelenföldi munkásszállás, ide látogatott november 19-én Szabó Antal elvtárs, szakszervezetünk főtitkára, s tájékoztatta az itt lakókat a vasút helyzetéről, gondjairól és válaszolt a dolgozókat érdeklő kérdésekre. Bevezetőben a technikai és műszaki forradalom vasúti ha— A vállalatok ötnapos munkahétre való átállása strukturálisan is átalakítja, befolyásolja a korábbi szállítási munkarendünket — mondotta. — Az áruszállítási munka zöme öt napra zsúfolódik és jelentősen növekszik a hétvégi személyforgalom. Ilyen körülmények között a szállíttató vállalatokkal, gyárakkal és üzemekkel való kapcsolat, jó együttműködés különös jelentőségű. Megnövekedtek az építő és fenntartó munkával kapcsolatos igények. A növekvő sebesség mellett a műszaki-szervezési intézkedéseknek, a technológia korszerűsítésének különös jelentősége van. Részletesen szólt arról, hogy nemcsak pályát és berendezéseket kell korszerűsíteni, hanem szükséges a dolgozók munka- és szociális körülményeit jelentősen javítani. Cél: a szállás-centrumok kialakítása A szociális ellátás ma több tekintetben nincs összhangban a vasút korszerűsödésével, sem a munkások mai szociális igényével. Az 1970—75 közötti időben éppen ezért a szakszervezet központi vezetőségének közbenjárására a terv intenzívebb szociális fejlesztést irányoz majd elő. Ennek során kiterjesztett figyelmet kell biztosítani a kulturális feltételek biztosításának és vele együtt a művelődési igények sokoldalú kiegészítésének. A szociális és különösen a kulturális ellátotttásáról, a vasút átalakulásáról szólt. A gazdasági mechanizmus kedvező népgazdasági eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a fokozódó minőségi követelmények mellett a szállítási idők csökkentésével, a sebesség növelésével, rugalmasabban, a szállító vállalatok szocialista versenyével összhangban kell fokozni eszközeink jobb kihasználását. Mág javításában nagyobb hatáskörre van szüksége, kellő öntevékenység mellett is a szolgálati főnökségeknek. Egyszerűbb ügyvitellel, beszerzési és javítási eljárással kell biztosítani a szállások rádiókkal, televíziókkal való ellátását és üzemeltetését. A jelenlegi szétszórt, színvonal alatti szálláshelyek helyett a következő időszakban a szálláscentrumok kialakítására kell törekedni. Az eddiginél több figyelmet kell fordítani a szálláshelyi közélet alakítására, a művelődés tudatos irányítására, hatékonyabb szervezésére is. A hét végi zsúfolt munkásvonatokon való utazással kapcsolatos panaszokra válaszolva a főtitkár hangsúlyozta, hogy lehetséges a zsúfoltságenyhítés, méghozzá úgy, hogy a munkáltató főnökségek az egyes távoli célállomások és vonalak szerint meghatározott vonatokon a vonatindító állomásoknál gondoskodjanak helybiztosításról. A nyugdíjkorhatár csökkentésével kapcsolatos kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy e híresztelések nem egyebek, mint célzatos kísérletek, a munkahelyi hangulat rontására. Belátható időn belül a jelenlegi nyugdíjkorhatár mérséklése nem várható. Emlékeztetett arra, hogy fejlett tőkés országokban, ahol a gazdaság magasabb fokú, a nyugdíjkorhatár 65—67 évnél nyitja meg a nyugdíj jogosultságot, így hazánk e téren példásan élenjár. Nálunk az alacsony nyugdíjak rendezése a soron levő feladatok között a számontartott. A lakáshiány megoldásával kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy 1970- ben is folytatódik a kislakás építés és társasház építő akció vállalati szintű támogatása. Ugyanakkor fokozni kell gépek és egyéb eszközök rendelkezésre bocsátását, az üzemi munka zavarása nélkül. Előnyben kell részesíteni a társasház építőket. Más érdeklődő kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a törzsgárda megbecsülésének az iparvállalatoknál alkalmazott módszere a nagy létszám miatt a vasútnál sokkal bonyolultabb. A vezetőszervek a megoldás lehetőségét keresik, de a központi intézkedések előtt a szolgálati helyeken a korábbinál nagyobb figyelmet lehet és kell fordítani e témára. Az anyagi lehetőségek mellett az erkölcsi, közösségi megbecsülésnek lényegesen nagyobb szerepet kell biztosítani. A szocialista brigádok anyagi, erkölcsi elismerési rendszerének továbbfejlesztésével felsőbb szakszervezeti és kormányzati szervek foglalkoznak — mondotta —, szabályozás e kérdésben 1970-re várható. Mi a helyzet a fizetésrendezés körül A tervmódosítások gyakoriságával kapcsolatos kérdésekre és bírálatokra válaszolva e módosítások nemegyszer jelentkező káros hatásáról szólt. Azokról a hatásokról, amelyek a műszaki, szervezési, technológiai folyamatokat keresztezik, kapkodást, zavart, társadalmi munkafecsérlést eredményeznek nemegyszer. Éppen ezért hangsúlyozta, a beruházók, a tervezők és a szakszervezeti szervek olyan együttműködésének jelentőségét, amely e káros gyakorlatot, a tervmódosításokat megelőzi. Fokozni kell e téren a szakszervezet ellenőrző szerepének érvényesítését. S ezzel együtt indokolatlan tervmódosítások, későn kiadott tervekért a felelősségrevonást. Végül a bérintézkedést érintő kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a szakszervezet központi vezetőszerve tud arról a sok zavart keltő híresztelésről, amely dátumhoz és meghatározott pénzösszegekhez köti a fizetésrendezést. E hamis jólértesültségek zavart keltőek. A szakszervezet központi vezetőszerve és vezetősége kellő felelősséggel kezeli a mai bérellentéteket, a jelentős bérügyi panaszokat és ellentmondásokat. Az idei gazdasági év sikereitől, a pénzügyi realizálás lehetőségeitől függ a javítás mértéke és időpontja is. Erről a szakszervezeti testületek kellő időben kapnak tájékoztatást. Befejezésül arra kérte a szakszervezet vezető szerve nevében a hallgatóságot a szakszervezet főtitkára, hogy a vasút jelenlegi gondjai megoldására, az őszi forgalom sikeres lebonyolítására, a fegyelmezett helytállásra fordítsák a figyelmüket, energiájukat a vasutasok. Ez növeli a szociális, munkaügyi és bérügyi kérdések rendezésének lehetőségeit is. Kovács János Az ötnapos munkahét változást hozat a vasút munkájába is MAGYAR VASUTAS ÜNNEPI ELŐZETES Téli könyvvásár Egyik legszebb ajándék a könyv, amivel különösen akkor tudunk örömet okozni, ha ismerjük annak ízlését, akit meg akarunk lepni vele. A választék óriási, nem hagyatkozhatunk csak az eladók ajánlásaira. Különösen nem a karácsonyi csúcsforgalom idején. Az elmúlt évek hagyományait folytatva, az idei Téli könyvvásár listáján is minden könyvbarát megtalálja kedvenceit. Ajánlatainkat a 131 művet tartalmazó, jegyzékből vesszük, megkönnyítve a válogatás gondját Házi könyvtárunknak nemcsak kiállításában dísze nagy élő íróink életműsorozata Darvas József új kötete (A legnagyobb magyar falu, Egy parasztcsalád története, Város az ingoványon) szociográfiai hitelessége, Illés Endre (Szakadékok) novelláinak művészi komponáltsága, Németh László (Az én katedrám) tanulmányai egy-egy darabja a megkezdett sorozatoknak. Élő irodalmunk nagy egyéniségének — Illyés Gyulának sorozatnyitó kötete (Drámák I.—II.) gazdagítja a nagy értékű könyvek sorát A magyar és a világirodalom regényei közül olyan műveket emelünk ki, melyeknek szinte külön olvasótábora van. Benedek István (Párizsi szalonok) történelmi regénye a francia felvilágosodás korába kalauzot értő kézzel, Szűcs Sándor (Betyárok, pandúrok és egyéb hírességek) régi históriákat idéz fel. J. Heller (A 22-es csapdája) az amerikai világháborús irodalmat gazdagítja, míg a neves francia írónő, S. de Beauvoir (A második nem) a nőt állítja mondandója középpontjába. Akik a novellát szeretik, az Égtájak 1969. kötetben a múlt év legszebb külföldi novelláit találják, míg a Mindennap más c. antológia fiatal prózaíróink seregszemléje. A fiatal költőket — a Költők egymás közt c. kötetében — nem kisebb egyéniségek mutatják be, mint Benjamin László, Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István, Weöres Sándor, hogy csak néhányat említsünk. Elsőként találkozhatunk a Lengyel költők antológiájában a rangos lengyel költészettel, a közelmúlt nagyjai közül ismét kapható Áprily Lajos (Akarsz-e fényt?), és Radnóti Miklós (eszes versei és műfordításai). A karácsonyt legizgatottabban várók — a gyerekek — is válogathatnak, s a hosszú téli vakációra lesz mit olvasni! A kedvelt kifestőkönyveken, leporellókon túl ismét megtalálható a Micimackó, egy kötetben Verne három regénye, Kipling: A dzsungel könyve, a Lányok és a Fiúk évkönyve és a többi kedvelt Móra-sorozat egy-egy szép darabja. Aki művészeti könyvvel akar kedveskedni, a Corvina művészi albumai között válogathat, a lexikont gyűjtőknek újdonság a Világirodalmi Lexikon I. kötete és a Ki kicsoda? nemzetközi életrajzi lexikon. A téli könyvvásáron nemcsak új könyveikkel találkozunk, de régi barátokkal is, kiket jó viszontlátni. Igyekezzünk új ismeretségeket is kötni! S. T. NE CSAK HELYJEGGYEL... Az utazóközönség egyre többet panaszkodik a helyjegyek miatt. Gyakran előfordul, hogy ugyanarra a helyre több jegyet is kiadnak. Megtörtént olyan eset is, hogy egy család különböző fülkébe kapta a helyjegyét. A kocsi egyik szakaszában csak egyetlen utas utazott, de a jegyvizsgáló nem engedte, hogy a helyeket elcseréljék. Nem is az ellen szólok, hogy ne legyen helybiztosítás, hanem inkább azt javasolnám: legyenek olyan kocsik is, amelyekre nem kötelező a helyjegy, ugyanis nem mindenki tudja napokkal előbb, hogy utaznia kell. Jelenleg, akinek nincs helyjegye, nem utazhat, ugyanakor a vonat üres helyekkel közlekedik. Nem beszélve arról, hogy akinek igazán sürgős dolga van, állva is vállalná az utazást. Hiszen gyorsvonaton például Miskolcra két óra alatt el lehet érni. Úgy vélem, a helyjegyeladásból eredő zavarokat a fakultatív helybiztosítással meg lehetne szüntetni. Jablonkay Géza Bakonyszín László Kié legyen a vietnami háború? Talán sohasem volt ilyen éles és tömeges arányú a vietnami háború elleni tiltakozás világszerte, mint most, novemberben. Washingtonban milliók napja lett az M-nap, a moratórium napja. Lejárt a haladék — a moratóriurrt — ezt hirdették azok, akik az amerikai fővárosban a „szennyes háború" befejezését követelték. A megmozdulásokon nemcsak washingtoni békeharcosok vettek részt. Százezrek utaztak a fővárosba, az Egyesült Államok minden részéből. S ami nem kevésbé figyelemre méltó: jelentős politikai személyiségek, képviselők, szenátorok, Fulbright és Lindsay, a most újraválasztott New York-i polgármester álltak a tiltakozó mozgalom élén, vagy legalábbis csatlakoztak hozzá. Az amerikai megmozdulásokkal párhuzamosan több nyugati fővárosban is nagy tüntetések zajlottak le, munkások, diákok vonultak az Egyesült Államok követségei elé. Éppen ezért óriási várakozás előzte meg Nixon elnök Vietnammal kapcsolatos beszédét. Jelképnek hat, hogy a beszéd kettős évfordulón hangzott el: két évvel ezelőtt, ugyancsak novemberben jelentette be Johnson, akkori elnök a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának felfüggesztését. Egy évre rá, ugyancsak novemberben az amerikai választópolgárok többsége Nixont jelölte elnökké, legfőképpen azért, mert a republikánus párti politikus választási hadjárata során azt ígérte: véget vet a vietnami háborúnak. Nixon néhány héttel ezelőtt elhangzott beszéde a választási ígéret megszegését bizonyítja. Nem vitás, hogy az elnök az idén is sokat beszélt a békéről, s arról, hogy ő, személy szerint is óhajtja a békét. Ám azt is kijelentette, hogy hosszú távon a háborúval kell számolni. Beszédének két lényeges mozzanata volt. Az első az, hogy — elődjéhez, Johnsonhoz hasonlóan — feltételekhez kötötte, nem is a háború befejezését, hanem az amerikai részvétel csökkentését is. Megismételte azt a régi propagandafogást, hogy az amerikai részvétel attól függ, mennyire csökkenti a VDK a dél-vietnami szabadságharcosok támogatását. Ha a segítség fokozódna, mondta Nixon, úgy az Egyesült Államoknak is fokoznia kellene háborús tevékenységét. Tehát szó sincs békéről, csupán a háború „vietnamizálásáról”, aminek lényegét Bunker saigoni amerikai nagykövet tömören így fogalmazta meg: „Nekünk azon kell változtatni, hogy a halottak ne fehérek, hanem sárgák legyenek.” Vietnami Oradour A Newsweek november 24-i száma döbbenetes összeállítást közölt. Sőt, mielőtt az amerikai hetilap az utcára került volna, a szerkesztőség a nagy hírügynökségek rendelkezésére bocsátotta az anyagot. Azóta milliók tudták meg világszerte, hogy 1968-ban, több mint két évtizeddel a második világháború befejezése után, Dél- Vietnamban megismétlődött a franciaországi Oradour és a cseh Lidice tragédiája. My Lai falucskában amerikai katonák, lehettek vagy ötvenen, összeterelték a lakosokat, férfiakat, nőket, gyermekeket és valamennyiüket legéppuskázták. A félezer lakosból alig néhány ember élte túl a borzalmas mészárlást. Azok, akiket, a Newsweek szavai szerint, „a rájuk zúduló holttestek megmentettek”. Az „akcióban” részt vevő amerikai katonai egység másik része közben felgyújtotta a falut. Egy amerikai fiatalember, aki Vietnamban teljesített katonai szolgálatot, már akkor tudomást szerzett a történtekről, de csak hónapokkal később, leszerelése után merte jelenteni a bűntettet. Most az amerikai hatóságok kénytelenek vizsgálatot indítani egy főhadnagy ellen, aki feltehetőleg az akció parancsnoka volt. A megdöbbenés és a tiltakozás hulláma elemi erővel söpört végig a világon. Az emberek milliói My Lai faluban újabb tragikus jelképet látnak: nem borzalmas kivételt, hanem az agresszív, népirtó imperialista háborúk kötelező velejáróját. Nemcsak a két felet érinti November második felében Helsinkiben olyan értekezlet kezdődött, amelynek szükségességéről a világ békeszerető közvéleménye már régóta meg van győződve: a Szovjetunió és az Egyesült Államok magas szintű küldöttségei megkezdték előzetes megbeszéléseiket a stratégiai fegyverek gyártásának korlátozásáról, vagy a fegyverkezési verseny csökkentéséről. A két fél csaknem háromévi előkészület után ült a tárgyalóasztalhoz, s a mostani, helsinki megbeszélések is még csupán előzetes jellegűek. Jelenleg arról folyik a tanácskozás, hogy a későbbiekben — a megbeszélések minden bizonnyal hosszú hónapokat vesznek igénybe — milyen témákról, milyen fegyverzeteidről tárgyaljanak. Megfigyelők úgy vélik, hogy a több robbanófejjel ellátott, több célpont felé is irányítható támadó- és az elhárító rakétákról, illetve rakétarendszerekről folynak majd a többi között érdemi tárgyalások. A nemzetközi közvélemény tisztában van azzal, hogy az a milliókat és milliárdokat felemésztő fegyverkezési verseny, amely a nagyhatalmak között, de mindenekelőtt a két „szuper” nagyhatalom között folyik, nem csupán az illető ország békés fejlődését, gazdagodását fékezi, de kihat más országok, egész földrészek életére. Szécsi Éva ÜNNEPEKRE - AJÁNDÉKOT M UTASELLAfff—* PAVILONJÁBÓL- — — - a