Magyar Vasutas, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1970-09-18 / 18. szám

világ proletárjai, egyesüljetek? A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ára 40 fillér 1970. SZEPTEMBER 18. KÖZÖS KONTÉNER-PÁLYAUDVAR Budapesten ülésezett a magyar—szovjet közlekedési állandó munkabizottság A magyar—szovjet gazdasági és tudományos együttműködést irányító kormányközi bizottság az egyes minisztériumok kere­tében létrehozott állandó mun­kacsoportok útján végzi tevé­kenységét. A magyar—szovjet közleke­dési relációban 1968 óta műkö­dik ez az állandó munkacso­port, amely a tárca valamennyi ágazatára nézve koordinálja a közlekedési kapcsolatokat. A munkacsoport évente kétszer ülésezik felváltva a két ország fővárosában. Legutóbb augusz­tus 31. és szeptember 3. között tartottak megbeszélést Buda­pesten, amelyen a szovjet de­legációt V. Sz. Gavrilov közle­kedési miniszterhelyettes, a magyar küldöttséget pedig Rö­dönyi Károly miniszterhelyet­tes, a MÁV vezérigazgatója ve­zette. Az ülésen a IV. ötéves terv időszakának közlekedési és szállítási feladatait tárgyalták meg. Az elkövetkező 5 évben az 1970. évi áruszállítás volu­menéhez viszonyítva 33,9 százalékkal több lesz a Szovjetunióból hazánkba, a Szovjetunióba pedig 72,7 százalékkal emelkedik a szállítás volumene. Ezek a százalékos adatok csak a viszonyítás arányaira mutat­nak. A valóságban a IV. ötéves terv végére is nyolszor annyi áru érkezik a Szovjetunióból, mint amennyi az oda irányuló árumennyiség. A munkacsoport budapesti ülésén áttekintették az elmúlt 3 évben végzett munkát, és megállapították, hogy sikerült szoros baráti, elvtársi kapcso­latokat kiépíteni a két ország vasúti szállítását irányító szer­vekkel, s ez jól segítette az ex­port-import és tranzitszállítá­sokat is. A mostani ülésen a te­herkocsiparkunk bővítéséről, a záhonyi átrakó csomópont komplex fejlesztéséről, vala­mint a kibernetikai és a kor­­szerű távközlési eszközök széles körű alkalmazásáról tárgyal­tak. A munkacsoport megállapí­totta : várható, hogy a következő 5 évben lényegesen megnő a két ország közötti idegen­­forgalom. Ezért ennek hivatalos lebonyo­lítói közé az Inturiszt és az IBUSZ utazási irodákon kívül a két vasút is csatlakozik és várható, hogy a négy szervezet szoros együttműködésével je­lentős javulást lehet elérni e téren is. A jövő évi menetrend­­változástól már ennek alapján Budapest—Leningrád között közvetlen hálókocsi járat lesz. A korszerű szállítási módok elterjedésével kapcsolatban a munkabizottság közös konténer-pályaudvar léte­sítésében állapodott meg, amely lehetővé teszi, hogy a konténereket nemcsak a két ország, hanem Nyugat-Európa és a Távol-Kelet közötti forga­lomban is felhasználják. A baráti légkörben lezajlott ülés jegyzőkönyvét magyar részről Rödönyi Károly mi­niszterhelyettes, a MÁV vezér­­igazgatója, szovjet részről V. Sz. Gavrilov miniszterhelyettes írta alá. B. L A megállapodás aláírása után Rödönyi Károly miniszterhelyet­tes, a MÁV vezérigazgatója kezet fog V. Sz. Gavrilovval, a szovjet közlekedésügyi miniszterhelyettessel. (MTI Fotó Kovács Sándor felvétele.) Jelentés a Szamosközből Negyvenhat vasutas háza már tető alatt áll A tavaszi árvíz a Szamos­­közben 218 vasutas családnak okozott kárt. 109 család háza teljesen összedőlt, 42 lakás sú­lyosan megrongálódott, 12 csa­lád ingóságát és mellékhelyi­ségeit érte kár, 55 vasutas ott­honában kisebb sérülések ke­letkeztek. Az árvíz elvonulása után fel­mérések alapján 109 tényleges vasutas, nyugdíjas és özvegy részére vált szükségessé a la­kás teljes újjáépítése, továbbá 42 lakásnál pedig a károk helyreállítása. A teljesen rom­­badőlt lakások újjáépítése még júliusban megkezdődött Penyige, Jánkmajtis, Tunyog­­matolcs, Fehérgyarmat, Győr­­telek, Kocsord, Nagyszekeres, Mátészalka és Csenger közsé­gekben. Azóta felépült 46, épí­tés alatt áll 21 ház, 42 ház építkezése még nem kezdődött meg, mert a károsultak az építési szerződést nem kötöt­ték meg, vagy a kamatmentes kölcsönt az OTP-től nem kap­ták meg. Mátészalkán 17, Fehérgyar­maton 2, Tunyogmatolcs köz­ségben pedig 1 vasutas család részére a kamatmentes hitelek folyósítása folyamatban van, s a telek, valamint az építési en­gedélyek is rendben vannak. Mint ismeretes, a vasút Csengerben 94 családi ház fel­építésére vállalt kötelezettsé­get. Ebből 37 lakás már tető­­alatt van, 18 háznál a főfalak felhúzása, 28-nál az alapbeto­nozás elkészült, 11 ház alapjai­nak kiásása folyamatosan ha­lad. Az újjáépítésen dolgozó vasutas szakiparosok és se­gédmunkások mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy a vállalat határidőre, novem­ber 15-re elkészüljenek a laká­sok. Ehhez a feltételek biztosí­tottak. A vasút vezetői és a Vasuta­sok Szakszervezete az anyagi segítségen túlmenően kezdet­től fogva megfelelő támogatást biztosítanak a helyreállítási munkákhoz. A Debrecenben létrehozott segélyezési bizott­ság és a debreceni területi bi­zottság munkatársai az új la­kások építését a helyszínen rendszeresen ellenőrzik és a felmerült problémákat a lehe­tő legrövidebb idő alatt inté­zik a megfelelő hatóságoknál, valamint az épületek kivitele­zését végző vállalatoknál. (vi) Napirenden a vasút első félévi bértömeg-gazdálkodása A szakszervezet elnöksége szeptember 4-én ülést tartott. Az első napirend keretében a forradalmi munkás-paraszt kormány 1035/1967. (XI. 19.) számú határozata és a 6/1967. SZOT szabályzat alapján a­­beruházások, — létesítmények, gépek, berendezések — üzem­be helyezésével kapcsolatos tapasztalatokról készült je­lentést vitatták meg. A szakszervezet munkavé­delmi felügyelőségének jelen­tése rámutatott, hogy a terve­zési tevékenységben még sok a megoldatlan probléma, ame­lyek negatív hatása — anyagi és erkölcsi vonatkozásban egy­aránt — érződik a kivitelezés és az üzembe helyezés során. A tervezők ugyanis nem mindig tartják be a létesítmények, gé­pek és berendezések tervezésé­nél a vonatkozó előírásokat. Gyakran előfordul az is, hogy a tervdokumentációhoz mellé­kelt — a tervező által adott — munkavédelmi nyilatkozat sablonos, hogy csak e két pél­dát említsük. A vitában felszólalók közül többen arra hívták fel az el­nökség figyelmét, hogy az új létesítményeket a kivitelezők sorozatosan befejezetlen álla­potban akarják átadni. Ennek oka: az építési határidők min­denáron való betartása, melyet a gazdasági vezetés célpré­mium kitűzésével is ösztönöz. S a következmény, az üzem­be helyezési eljárások alkalmá­val tömegesen jelentkeznek a zavartalan üzemeltetést gátló hiányosságok. Az elnökség ezután a vasút bértömeg-gazdálkodásának 1970 első félévi tapasztalatai­ról, a visszamaradt központi alap felosztásáról készült elő­terjesztést vitatta meg. Mint is­meretes, az 1968—69. évben al­kalmazott átlagbér-gazdálko­dási rendszert a népgazdaság egész területén 1970. január 1- től módosították. Ennek követ­keztében a vasútnál abszolút bértömeg-gazdálkodási rend­szer került bevezetésre. A bér­tömeg-gazdálkodás alapszabá­lya: az éves munkaügyi tervben meghatározott bértömeg fel­­használása úgy, hogy azt éves szinten ne lépjék túl. Ha vas­út az abszolút bértömeget túl­lépi, a túllépés a részesedési alapot terheli. Az év közbeni megtakarítások viszont átlag­­bérnövelésre használhatók fel Az 1. Tervgazdasági, műszak­fejlesztési és munkaügyi szak­­­­osztály előterjesztése szerint a bértömeg-gazdálkodás rend­szere jó. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a gazdál­kodó szervek — elsősorban az igazgatóságok — körültekin­tőbben és bátrabban éljenek a bértömeg-gazdálkodás adta le­hetőségekkel. Gondosan vizs­gálják meg azokat a területe­ket, ahol munkaszervezéssel lehetőség nyílik tartós lét­számcsökkentésre. Természete­sen figyelembe kell venni a munkaidő-csökkentési felada­tok létszámigényét, továbbá azt, hogy a vasút szállítási feladatainak elvégzésében fon­tos szerepet játszó munkakö­rökben — kocsirendező, sarus, utazószemélyzet — tartós lét­számfelajánlást eszközölni még a gazdaságosság szigorú mérlegelésével is csak a legrit­kább esetben szabad. Napirenden szerepel még a szakszervezet és a félszázalé­kos Önkéntes Támogatási Alap első félévi gazdálkodása, a számvizsgáló bizottság jelen­tése, valamint az MSZMP KB kongresszusi irányelveivel kapcsolatos állásfoglalás terve­zet. Végül az elnökség külön­féléket tárgyalt. Miniszteri értekezlet a siófoki csomópont jövőjéről Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter és Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter augusztus 26-án Siófokon a városi tanács épületében a vasúti csomópont jövőjéről tár­gyalt a megye és a város ve­zetőivel. A csomópont átépítésének gondolata nem újkeletű. Az idegenforgalom rohamos fej­lődése régóta megköveteli, hogy Siófok városa olyan vas­úti vonalvezetéssel rendel­kezzen, melyben nincsen szintbeni keresztezés a közúttal, ami miatt gyakran hosszú idő­re torlódás keletkezik a köz­úton. A tárgyaláson megállapod­tak, hogy több elgondolás kö­zül azt a variánst terjesztik a kormány elé, amely szerint a vasút a rekonstrukció után is a jelenlegi helyén marad, mert az állomásnak a városon kí­vülre való áthelyezése autó­busz átszállásra kényszerítené az utasokat. A közúti-vasúti keresztezést a rekonstrukció során kétszin­tűvé alakítják át, az állomáson szigetperono­kat létesítenek és a várost az üdülőteleppel, utasalul­járóval kötik össze. A nyári idényben az aluljáró­ban működő pénztárak teszik kényelmessé a jegyváltást. A munkákkal egyidőben egy mé­terrel felemelik a Sió-hidat, a csatorna hajózhatósága érdeké­ben. A rendezőpályaudvar sorsá­ról majd a tervezők vizsgálata dönt. Erre nézve is több meg­oldási változatot dolgoznak ki. A rekonstrukcióra még a ne­gyedik ötéves tervben sor ke­rül. Minden áthidalást úgy terveznek, hogy egy későbbi vonalvillamosítás során bizto­sítsák a szükséges űrszel­vényt. A kiviteli terveket előrelát­hatólag 1972 elejére készítik majd el és még ugyanabban az évben, az üdülőszezon befeje­zése után megkezdik az átala­kítási munkákat. Marketing a közlekedésben A Szegedi Közlekedéstudo­mányi Egyesület Vasútüzemi Gépjárműközlekedési és Szál­lítmányozási Szakosztálya ren­dezésében Marketing a közle­kedésben címmel kétnapos konferenciát rendeztek a sze­gedi Tisza Szálló dísztermében. A konferenciát, melyen az or­szág valamennyi közlekedési és szállítási ágazatának képvi­selői jelen voltak, Kiss Károly, a szegedi vasútigazgatóság ve­zetője, a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi területi szer­vezetének elnöke nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Mészáros Károly közleke­dés- és postaügyi miniszterhe­lyettes tartotta meg nagy ér­deklődéssel kísért előadását. Elmondotta, hogy a­­Marketing, amely magában foglalja a vál­lalati tevékenység valamennyi munkafolyamatát, nem újke­letű szervezet Előadásában a többi között arra is kitért, hogy ma már a fuvarozó szervek közötti vi­szony kialakításában is nagy szerepe van a marketingnek. Hangsúlyozta, hogy a közleke­dés és a szállítás mint szol­gáltató tevékenység megköve­teli az igények felmérését és kielégítését Az előadáshoz számos szak­ember, közöttük Lindner Jó­zsef vezérigazgatóhelyettes is hozzászólt. Sziládi Sándor Dr. Csanádi György a drezdai Közlekedési Főiskola díszdoktora A Német Demokratikus Köz­társaság egyik legnagyobb ha­gyományokkal rendelkező fel­sőoktatási intézménye a Hoch­schule für Verkehrswesen, a drezdai Közlekedési Főiskola tudományos munkássága elis­meréséül díszdoktorrá avatta dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisztert, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagját. A díszdoktorrá­ avatási ün­nepségen megjelent dr. Her­mann Wagener rektor és­ dr. Gerhard Rehbein rektorhelyet­tes vezetésével a főiskola pro­fesszori kara. Részt vettek a drezdai ünnepségen az NDK Közlekedésügyi Minisztériu­mának és berlini nagykövetsé­günk vezető személyiségei. Dr. Csanádi György nagy ér­deklődéssel kísért előadást tar­tott a főiskola nagygyűlésén, melyen az NDK számos szak­mai kiválósága vett részt. FELHÍVÁS az őszi forgalom sikeres lebonyolítására Népgazdaságunk állandó fejlődésének, vala­mint a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok mindinkább fokozódó javulásának hatására a vasút áruszállítási feladatai emelkednek. Az év eleji zord időjárás, majd az ezt köve­tő, és igen hosszú ideig tartó árvízveszély miatt a vasúttal szemben támasztott szállítási igényeket az I. félévben nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. Ez azt jelenti, hogy a szállítások egy része az év második felére, vagyis az egyébként is nagyobb erőfeszítése­ket igénylő őszi forgalmi időszakra húzódott át. Tovább növeli a vasút második félévi fel­adatait az a többletszállítás, amit az árvíz súj­totta területek gyors újjáépítése igényel. Az elmondottakból következik, hogy a vas­útnak az év hátralevő részében mind az elő­irányzatnál, mind a tavalyi mennyiségnél jó­val több árut kell elszállítani. Ennek nagysá­gát jól szemlélteti, hogy míg 1969 utolsó négy hónapjában a vasút 39 millió tonnát fuvaro­zott, addig ez év hasonló időszakában a már korábban felsoroltak hatására mintegy 41— 41,5 millió tonna áru elszállításával kell szá­molnunk. A megnövekedett szállítási feladatok el­végzésének feltételei a kormányzat és a vasút által tett intézkedések eredményeként javul­tak, így például a közelmúltban végrehajtott bérügyi intézkedések, az egyre nagyobb meny­­nyiségű korszerű vontatójármű- és teherko­csi-beszerzések, a gazdasági bizottság határo­zata a teherkocsik határidőn belüli be- és ki­rakására, mind olyan tényezők, amelyek a megelőző évekhez képest megkönnyítik az őszi forgalom ideje alatt a vasút előtt álló felada­tok megoldását. A szállítási lehetőségek javulása természe­tesen nem minden téren egyenletes. Ezért a kormányzat által elvárt őszi forgalmi felada­tok maradéktalan elvégzése a munkák helyes megszervezésével és összehangolásával, a szakszolgálatok jó együttműködésével, a meg­levő szállítókapacitás és munkaerő ésszerűbb és hatékonyabb felhasználásával, a munkafe­­gyelem további szilárdításával és nem utolsó­sorban a vezetés színvonalának emelésével lehetséges. Az elmondottakon kívül továbbra is első­rendű feladat legyen a forgalom biztonsága és a társadalmi tulajdon fokozott védelme. A sok munkát és figyelmet igénylő áruszállítás mellett nem szabad megfeledkezni a sze­mélyszállításról sem, és a munkákat úgy kell megszervezni és irányítani, hogy a kérdéses időszakban a vasút tevékenysége e területen is zökkenőmentes legyen. Mindezek érdekében fokozni kell és az ed­digieknél hatékonyabbá kell tenni a helyi párt- és szakszervezetek, valamint szakmai vezetés, nem­különben a vasúti dolgozók és a fuvaroztatók közötti együttműködést. Továbbra is támogatni kell a hazánk felsza­badulása 25. évfordulójának, valamint a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sának tiszteletére kibontakozott munkaver­senyt és a szocialista brigádmozgalmat. A vasutas dolgozók már nem egyszer bebi­zonyították, hogy áldozatkész munkájukra mindig lehet számítani. Ezt mutatta az elmúlt téli időszakban, majd az árvízvédelmi és hely­reállítási munkáknál tapasztalt helytállásuk. Ismerve a vasutas dolgozók munkaszerete­tét és eddig elért kimagasló eredményeit, bí­zunk benne — és ezt dolgozó misünk is el­várja —, hogy a vasút dolgozói munkaterü­letükön az év hátralevő és egyre nagyobb le­terhelést igénylő időszakában is hősiesen helytállnak, s a rájuk háruló őszi forgalmi feladatokat maradéktalanul teljesítik. SZABÓ ANTAL s. k., a Vasutasok Szakszervezete főtitkára BÖDÖNYI KÁROLY s. k., miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója

Next