Magyar-Zsidó Szemle 11. (1894)
1894 / 1. szám - TÁRSADALOM - Dr. Kayserling M.: Dr. Jellinek Adolf
DR. KAYSERLING M. 2 lemi képessége, gyors felfogása és kitűnő emlékezőtehetsége által mindenkit csodálkozásba ejtett. Jellinek azoknak sorába tartozott, akik tudásukat fáradságos uton szerezték meg, rabbiszeminárium akkoriban sem Németországban, sem Ausztria-Magyarországban nem létezett, így tehát magára és szorgalmára volt utalva. Először Prágába ment, ahol talmudikus felolvasásokat hallgatott és a hol a klasszikus, valamint az újabb nyelvekkel foglalkozott ; s hogy életét fentarthassa, nevelői állást fogadott el egy művelt családban. 1842. év őszén öcscsével, Hermannal Lipcsébe ment, hogy az ottani egyetemen philosophiai felolvasásokat hallgathasson, valamint a híres orientalista, Fleischer vezetése mellett, keleti tanulmányokat végezhessen. Fleischernek, valamint Steinschneider Mórnak, aki hazájabeli volt, ajánló leveleket hozott. Mielőtt még az egyetemen befejezte volna tanulmányait, tehát hallgató korában kísérleteket tett az irodalom különböző terein. Fürst Gyulával egyetemben, a kinek »Literaturblatt« és »Orient« cz. folyóiratai számára kisebb közleményeket irt, 1844— 46-ban kiadott egy kevésbbé tudományos, mint popularis hetilapot, a »Sabbathblatt-ot. 1844-ben megjelent Franck Adolf (Párisban) franczia nyelven irt »A kabbala vagy a héberek vallásphilosophiájá«-nak fordítása, a melyet Jellinek gazdagon ellátott jegyzetekkel, és a melyhez későbbi, a kab־ báláról irt munkái csatlakoznak. Nemsokára mint szónok is fellépett. Lipcsében, a negyvenes évek kezdetén még nem volt zsidó hitközség. Az évente ezrekre menő kereskedő által látogatott városban 1848. nem volt megengedve, hogy a zsidók letelepedjenek, akkoriban igen kevés zsidó család lakott ottan. A hamburgi templom mintájára a vásárokat látogató berliniek számára istentiszteleteket rendeztek az úgynevezett »Lipcse-berlini zsinagógában.« »Szerencsés gondolat volt, hogy Lipcsében az év két fő vásárának idejére, amikorra rendesen a zsidó ünnepek is esnek, egy imaházat létesítettek, mégpedig a hamburgi mintájára — mondja a legidősebb zsidó szónokok egyike .