Magyar-Zsidó Szemle 28. (1911)
1911 / 1. szám - TÁRSADALOM - Statisztika és autonómia
TÁRSADALOM, STATISZTIKA ÉS AUTONÓMIA A legújabb miniszteri kimutatás a zsidó községekről a következő statisztikát tette közzé: Kongresszusi anyahitközség 180, fiókhitközség 309, 112 rabbi és 269 rabbihelyettes. Orthodox anyahitközség 315, fiókhitközség 1356, 253 rabbi és 969 rabbihelyettes. Status quo anyahitközség 66, fiókhitközség 125, rabbi 42, rabbihelyettes 103. Összesen 561 anyahitközség, 1790 fiókhitközség, 407 rabbi, 1340 rabbihelyettes. A vége szépen fest: 2350 község, 1747 rabbi, tekintélyes felekezet, melyet negligálni nem szabad. Mint egységes organizmus hatalmasabb volna bármely külföldi izraelita felekezetnél és talán az összzsidóságban magának és a magyar névnek tekintélyt és becsületet szerezne. A tények azonban tények, akár tetszenek, akár nem. Nézzük tehát más oldalról a számokat. A be nem avatottnak ez a statisztika a magyar zsidóság pártjairól hamis képet ad. Az orthodox anyahitközségek száma közel kétszer akkora, mint a kongresszusi hitközségeké, a fiókhitközségek száma már négyszernél is több. Az orthodoxok hivatalból hirdetik egyszer azt, hogy ők a magyar zsidóság '74 részét teszik, máskor azt, hogy 650,000 vannak. Ezeket az állításokat addig ismételgették, amíg nemcsak a hivatalos világ, hanem a ״ neologok“ is felültek nekik. Az orthodoxok tényleg kisebbségben vannak, mert hitközségeik rendszerint kicsinyek, úgy hogy 1356 fiókhitközségeik összlélekszáma nem üti meg a pesti izr. hitközség lélekszámának a felét sem, a 315 anyahitközségben sem lehet sokkal több lélek, mint a fővárosban Pest megyével együtt. A magyar zsidóságnak zöme a nagy városok- Magyar Zsidó Szemle 1911. I. füzet 1