Magyar-Zsidó Szemle 28. (1911)

1911 / 1. szám - TÁRSADALOM - Statisztika és autonómia

STATISZTIKA ÉS AUTONÓMIA - bán lakik, ezek pedig csak kivételesen orthodoxok, a név­­legeseket is számítva. A 650.000 orthodoxról c­élzatosan és következetesen terjesztett állítás alaposságát már az a tény is mutatja, hogy a fővárost leszámítva, az egész ország­­ban nem lakik 650.000 zsidónál több. Hol van tehát a 180 kongressz. és a 66 status quo anyahitközség ? A megejtendő népszámlálás majd teljes világosságot fog teremteni és rajta leszünk, hogy felekezetünk ez irányú statisztikáját szakértő feldolgozásában közölhessük. Az összes tényezőket számba véve, becslésünk szerint a ma­­gyar zsidóságnak 40 százaléka tartozhatik az orth. párt­­hoz és ez maga is a legheterogénebb elemekből áll. A rabbik statisztikájában feltűnő az orth. rabbihe­­lyettesek nagy száma : 969. Kérdés, hogy ezek valameny­­nyien tényleg működnek-e? Nincsenek-e közöttük c­ím­­zetesek ? Ebben az utóbbi, nem alaptalan feltevésben a statisztika hamis képet ad a községeknek áldozatkészségé­­ről a rabbiság tekintetében. A fizetést nem hozó és ren­­des rabbiműködést nem végző rabbik és rabbihelyettesek a statisztikába való felvétele a statisztika meghamisítása Nem szeretnénk félreértetni. Mi minden irányról a tolerari posse elvét valljuk, valamennyinek kívánjuk, hogy boldoguljon. De csak addig, a­meddig az egész felekezet összérdekeivel összeütközésbe nem jön és a­meddig igaz fegyverekkel küzd a maga igazaiért. Nem hagyhatjuk tehát szó nélkül az orthodox párt nagy többségéről szóló mesét különösen ma, midőn a kultuszminiszter a pénzügyi bizott­­ságban tett nyilatkozata szerint az izraelita felekezet au­­tonómiájával foglalkozni kíván. Hamis pr­emissából indulna ki, ha a statisztika alapjául a lármát venné és azt hinné, hogy ott van a többség, hol legnagyobb a zaj. A kultuszminiszter fent érintett nyilatkozatának repro­­dukálása alkalmából a Budapesti Hírlap azt fejtegette, hogy a magyar törvényhozás recipiálta ugyan az izraelita felekezetet, de nem mondta meg, hogy melyiket, már pe­­dig kettő van és odakonkludált, hogy maradjon meg min­­den a régiben. Világos azonban, hogy a magyar törvény­­hozás csak következetes volt, midőn két izraelita feleke­­zetről nem is szólt, mert a magyar törvények kivétel nél-

Next