Magyar-Zsidó Szemle 36. (1919)

1919 / 1. szám - TÁRSADALOM - Dr. Blau Lajos: Neumann Ede 1859-1918

TÁRSADALOM. Neumann Ede 1859-1918. A háború borzalmait követő spanyol járvány, amely az itthon maradottak közül szedte áldozatait, 1918. dec. hó 12 én elragadta férfi kora delén alkotó ereje teljében a modern magyar rabbikar fejét és díszét, a nagykanizsai hitközség nagynevű főrabbiját, dr. Neumann Edét. Vele fi­­nom lelkű, széles műveltségű, hivatásáért buzgó, fáradha­­tatlan tevékenységű férfiú szállt sírba. Most, hogy felocsúd­­tunk a súlyos csapásból, melyet hirtelen elköltözése mért reánk, kortársaira és barátaira és az égető fájdalom csen­­des fájó emlékké alakul át, áttekinthetjük e gazdag nemes élet tartalmát, a­mely oly váratlanul ketté tört. Neumann Ede, jámbor szülők gyermeke, tiszta lelke­­sedésből lépett a rabbipályára, melyre zsenge gyermekkora óta készült. Ő volt az első, ki az 1877־ ik évben megnyílt Országos Rabbiképző Intézet felső tanfolyamába belépett és ehhez képest az első rabbi, ki az intézeten (1883) fel­­avattatott. Nagy tehetségeihez és jeles képzettségéhez ké­­pest kezdődött pályafutása, a 25 éves fiatal­embert a te­­kintélyes nagykanizsai hitközség választotta meg főrabbi­­jául mint Fasser B. H. utódját. A buzgalom, a­mely a lel­­kes fiatal rabbit áthatotta, soha nem lankadt, 36 éves te­­vékenysége alatt inkább mélyült és tisztult. Példás lelki­­ismeretességgel látta el az összes rabbi teendőket, a szó­­széken és tanítói kathedrán, a hivatalban és társadalmi téren egyaránt. Mindenhez volt ideje és ereje, érzéke és kedve. Igaz pap szellemében állandóan és buzgón ápolta a felekezetek között a társadalmi békét, a város minden nemes ügyének kész szolgája és támogatója. A város közműve­­lődési törekvéseinek valóságos oszlopa, végül a polgárok bizalmából vezére, mint a közművelődési egyesület elnöke. Széles általános műveltségénél fogva e tisztségre valóság­­gal rátermett, maga is szóban és írásban gyarapította a közműveltséget. Az egyoldalúság és specializálódás, melyek

Next