Magyar-Zsidó Szemle 36. (1919)
1919 / 1. szám - TÁRSADALOM - Dr. Blau Lajos: Neumann Ede 1859-1918
TÁRSADALOM. Neumann Ede 1859-1918. A háború borzalmait követő spanyol járvány, amely az itthon maradottak közül szedte áldozatait, 1918. dec. hó 12 én elragadta férfi kora delén alkotó ereje teljében a modern magyar rabbikar fejét és díszét, a nagykanizsai hitközség nagynevű főrabbiját, dr. Neumann Edét. Vele finom lelkű, széles műveltségű, hivatásáért buzgó, fáradhatatlan tevékenységű férfiú szállt sírba. Most, hogy felocsúdtunk a súlyos csapásból, melyet hirtelen elköltözése mért reánk, kortársaira és barátaira és az égető fájdalom csendes fájó emlékké alakul át, áttekinthetjük e gazdag nemes élet tartalmát, amely oly váratlanul ketté tört. Neumann Ede, jámbor szülők gyermeke, tiszta lelkesedésből lépett a rabbipályára, melyre zsenge gyermekkora óta készült. Ő volt az első, ki az 1877־ ik évben megnyílt Országos Rabbiképző Intézet felső tanfolyamába belépett és ehhez képest az első rabbi, ki az intézeten (1883) felavattatott. Nagy tehetségeihez és jeles képzettségéhez képest kezdődött pályafutása, a 25 éves fiatalembert a tekintélyes nagykanizsai hitközség választotta meg főrabbijául mint Fasser B. H. utódját. A buzgalom, amely a lelkes fiatal rabbit áthatotta, soha nem lankadt, 36 éves tevékenysége alatt inkább mélyült és tisztult. Példás lelkiismeretességgel látta el az összes rabbi teendőket, a szószéken és tanítói kathedrán, a hivatalban és társadalmi téren egyaránt. Mindenhez volt ideje és ereje, érzéke és kedve. Igaz pap szellemében állandóan és buzgón ápolta a felekezetek között a társadalmi békét, a város minden nemes ügyének kész szolgája és támogatója. A város közművelődési törekvéseinek valóságos oszlopa, végül a polgárok bizalmából vezére, mint a közművelődési egyesület elnöke. Széles általános műveltségénél fogva e tisztségre valósággal rátermett, maga is szóban és írásban gyarapította a közműveltséget. Az egyoldalúság és specializálódás, melyek