Magyar-Zsidó Szemle 42. (1925)
1925 / 1. szám - TUDOMÁNY - Dr. Hevesi Simon: Kant Immánuel
TUDOMÁNY. Kant Immánuel. (Születésének bicentennáriuma alkalmából.) (III.) A célszerűség jelensége, amint előtűnik a természet világában és tárgyaiban, Kant szerint nem minősíthető pusztán ideálisnak, nem nevezhető, nem reálisnak, ez nagyon is messzemenő indokolatlan eljárás lenne, fatalitással se magyarázható Spinoza nyomán, mint azt Kant bővebben kifejti, kazualitásra se vezethető vissza. ״ Das System der Kasualität (welches dem Epikur und Demokrit beigelegt wird) ist nach dem Buchstaben genommen so offenbar ungereimt, das es uns nicht aufhalten darf“. Hylozoismussal se magyarázható a természetben mutatkozó célszerűség, vagyis ezzel a bizonyíthatatlan dogmával, hogy minden anyag él, mert hiszen ez a fogalom: ״ lebende Materie״ önmagának ellentmondó fogalom, hiszen az egész tudomány és mechanistika arra van alapítva, hogy az anyagnak fő- és alapvető tulajdonsága az inertia, a tehetetlenség, ami az élet fogalmának ellentmond. A theismus se fejtheti meg a tudomány számára dogmatikusan a kérdést, mégpedig azért nem, mert nem lehet kétségtelenül és kötelező módon, szigorú bizonyossággal bebizonyítani azt, hogy a mechanikus magyarázattal a célszerűség rejtélyének érthetővé tétele örökre ki van zárva, noha a theismusnak nagy előnye van a többi elméletek fölött — ״ vor aller Erklärungsgründen derselben (sei. der Möglichkeit der Zweckmässigkeit) darin den Vorzug hat, dass er durch einen Verstand, den er dem Urwesen beilegt, die Zweckmässigkeit der Natur — dem Idealism entreisst und eine absichtliche Kausalität für die Erzeugung derselben einführt'‘. Mindazáltal, vagy épen azért, t. i. aszerint, amint a tétel elejét (a theismus se fejtheti meg) vagy a tétel végét (a theismusnak nagy előnye van) veszem alapul, a theismusnak van jelentősége