Magyar-Zsidó Szemle 42. (1925)

1925 / 1. szám - TUDOMÁNY - Dr. Hevesi Simon: Kant Immánuel

TUDOMÁNY. Kant Immánuel. (Születésének bicentennáriuma alkalmából.) (III.) A célszerűség jelensége, amint előtűnik a természet világában és tárgyaiban, Kant szerint nem minősíthető pusztán ideálisnak, nem nevezhető, nem­ reálisnak, ez nagyon is messzemenő indoko­­latlan eljárás lenne, fatalitással se magyarázható Spinoza nyomán, mint azt Kant bővebben kifejti, kazualitásra se vezethető vissza. ״ Das System der Kasualität (welches dem Epikur und Demokrit beigelegt wird) ist nach dem Buchstaben genommen so offenbar ungereimt, das es uns nicht aufhalten darf“. Hylozoismussal se magyarázható a természetben mutatkozó célszerűség, vagyis ezzel a bizonyíthatatlan dogmával, hogy minden anyag él, mert hiszen ez a fogalom: ״ lebende Materie״ önmagának ellentmondó foga­­lom, hiszen az egész tudomány és mechanistika arra van ala­­pítva, hogy az anyagnak fő- és alapvető tulajdonsága az inertia, a tehetetlenség, ami az élet fogalmának ellentmond. A theismus se fejt­­heti meg a tudomány számára dogmatikusan a kérdést, még­pedig azért nem, mert nem lehet kétségtelenül és kötelező módon, szigorú bizonyossággal bebizonyítani azt, hogy a mechanikus magyarázat­­tal a célszerűség rejtélyének érthetővé tétele örökre ki van zárva, noha a theismusnak nagy előnye van a többi elméletek fölött — ״ vor aller Erklärungsgründen derselben (sei. der Möglichkeit der Zweckmässigkeit) darin den Vorzug hat, dass er durch einen Verstand, den er dem Urwesen beilegt, die Zweckmässigkeit der Natur — dem Idealism entreisst und eine absichtliche Kausalität für die Erzeugung derselben einführt'‘. Mindazáltal, vagy épen azért, t. i. aszerint, amint a tétel ele­­jét (a theismus se fejtheti meg) vagy a tétel végét (a theismusnak nagy előnye van) veszem alapul, a theismusnak van jelentősége

Next