Magyar Zsidó Szemle 5. (Új folyam, 2008)
EMLÉKEZET - Gábor György: Az idő nélküli hely: Maszada
Gábor György: Az idő nélküli hely: Maszada ״ Csinos kis sorozata a hibás következtetésnek”71 - teszi hozzá Vidal Naguet, és tegyük hozzá: teljesen igaza van. Mindenekelőtt Josephus két sorshúzásról beszél: az elsőnél kiválasztják a tíz (és nem tizenegy vagy tizenkét) férfit, akik végeznek majd társaikkal (matematikai esélye kétségtelenül van annak, hogy Eleázár Ben Jair is köztük legyen), aztán az ezt követő sorshúzás eldönti, hogy ki lesz az utolsó, aki végül saját kezűleg végez önmagával. Ugyanakkor Yadinban fel sem merül annak lehetősége, hogy a fővezér, azaz Eleázár mellett a tíz férfi akár az ókor más csatáinál, így például a marathóni küzdelemben is megszokott tíz sztratégosz is lehetett volna.72 Miként nem szól arról sem, hogy mik lehettek azok az ostracák, amelyeket ugyancsak Maszadán találtak, s amelyek közül egyeseken héber, másokon görög karakterek láthatóak. Ámde Yadinban oly elementáris volt a vágy, hogy ásatásai során A zsidó háború szerzője által is megemlített történelmi személyiségek nyomaira bukkanjon, hogy ebbéli igyekezetében rálelve egy ostracára, amelyen a korszak egyik legelterjedtebb neve, Jehohanan (János) volt olvasható, azonnal az alábbi kommentárt fűzte hozzá: „Az ember egy kísértés fogja lesz, hogy ezt a nevet azonosítsa Joannes Ben Lévivel, azaz Gischalai Jánossal, de erre a mai napig nem találtunk bizonyítékot.”73 Nos, Gischalai János valóban meglehetősen fontos szerepet játszott Josephus munkájában, de szinte bizonyosnak tekinthető, hogy Maszadán meg sem fordult. Mindenesetre Yadin mítoszteremtő igyekezete során4 az önmagát a prófétai hagyomány bibliai távlatában pozicionáló Josephus válik a Maszadát tudományos 71 Pierre Vidal-Naquet: i.m. 59. 72 Vö. Hérodotosz: A görög-perzsa háború VI, 103. Hérodotosz is tíz sztratégoszról számol be. vö. Herodoti Historiarium libri IX. Parisiis: Editoribus Firmin-Didtot et sociis, 1928. 306. Magyarul: Hérodotosz: A görög-perzsa háború. Ford.: Muraközy Gyula. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1989. 438. ״ Az athéniak a perzsa közeledés hírére szintén Maratónhoz vonultak. Tíz hadvezér vezette őket...” 73 Yigael Yadin: ״ The excavation of Masada 1963/64 preliminary report”, in: Israel Exploration Journal, 15 (1965), 113. 74 Mintha legalábbis a mítosz nem nélkülözhetné a történelmi tényszerűséget, s meg kéne felelnie a „valóság” valamely szegmensének. Ezzel szemben a mítosz autonóm, lévén „a teremtő képzelet alkotása”, s ״ az ember azért teremt mítoszokat, mert mítoszokat teremt”, azaz nem kell ,hogy legyen valamilyen oka a mítoszoknak..Northrop Five: Kettős tükör. A Biblia és az irodalom. Ford.: Pásztor Péter. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1996. 81. A mítosz nem a világ téves magyarázata, hanem a teremtő képzelet és gondolkodás önálló formája. Mellesleg szinte állandónak nevezhető az az elementáris késztetés, hogy a mítoszokat, az ősi történeteket, legendákat és eseményeket a kortársi kérdésekkel és felvetésekkel hozzuk összefüggésbe. Ebbéli buzgólkodásában lelnek rá egyesek Ezékiel látomásában megjelent szekerében egy űrhajóra, vagy az Araráthegyen talált tákolmányban Noé bárkájára.