Magyarország, 1861. szeptember (1. évfolyam, 203-227. szám)
1861-09-17 / 216. szám
216. SZ. 18<11 — I. évfolyam. SZERKESZTŐSÉGI IRODA Ujtér 4. sz. 2. emelet. KIADÓ-HIVATAL Ujtér 4. sz. földszint. T MUNKATÁRSAINK kéretnek, hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztőséghez intézzenek. — A lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények a kiadó-hivatalhoz intézendők. Bérmentetlen leveleket csak ismerős kézből fogadunk el. HIRDETMÉNYEK DIJA 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9, 3-szorinál 7 újkr. Bélyegdíj külön 30 újkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 25 újkr. Egyes példányok KILIÁN GYÖRGY, OSTERLAMM K. és LAMPEL RÓBERT könyvkereskedőknél 10 új kinjetáron kaphatók. Kedd September 11. ünnep- és vasárnapot követő napok kivételével minden nap. ELŐFIZETÉSI ÁR! Egész évre 18 ft. Félévre 9 ft. Negyedévre 5 ft. PEST, September 16. Külföldi szemle. Említettük volt, hogy az európai hatalmak római képviselői bizonyságot tőnek Antonelli bibornok mellett, hogy a szent szék, a bourbon-reactio gyámolítására segédkezet nem nyújtott. Az Index párisi levelezője arról értesít, hogy e bizonyságtétel nem írásban, annyival kevésbé jegyzékváltások által, hanem csupán conversatio közben történt — udvariasságból, vagy a mint mi magunkat annak idején kifejeztük : keresztyéni szeretetből. Az egész dolgot most már ignorálhattuk volna, ha a levelező, Thouvenelnek egy jegyzékét meg nem említené, mely Ricasolihoz vala intézve épen ama bizalmas „conversatio“ tárgyában. — A franczia külügyminiszter, az említett jegyzékben, bámulja Goyon és Gádoré urak „optimismusát,“ hogy olyasmiről biztosíthatták Antonelli bibornokot, miről tökéletes tudomásuk nincsen, vagyis inkább nagyon tökéletes tudomásuk van. Ez a franczia jegyzék igaz értelme, legalább igy magyarázza azt magának : Kasoli, ki legújabb erélyes sürgönye után, annál nagyobb buzgalommal lát a római kérdés megoldásához, mennél mélyebb hatást tön sürgönye az európai közvéleményre. Eddig azt mutatta meg, hogy a pápa világi hatalma Olaszország egységével össze nem fér, valamint az egyház magas érdekeit elé nem segíti. Azonban ez a megoldandó feladatnak csak fele része, miután azt is be kell bizonyítania, mi módon garantiroztassék a pápának mint a vallás fejének souverain tekintélye, világi hatalmának eltörlése után. Ez intentiótól vezéreltetve az olasz cabinetfőnök egy ultimátumot intézett a szent székhez, melyben elé vannak adva azon szellemi és anyagi biztosítékok, melyek a szent atya fejedelmi hatalmát — in ecclesiasticis — megerősítik. Ezen biztosítékok egyik pontját tenné , Róma egy részének souverain joggal átengedése, a már ismeretes párisi tervhez képest, mely a Vatikán környékét a pápa birtokában hagyja. Ha ezen ultimátumot a szent szék el nem fogadná — a mint várni lehet, vagy a mint már meg is történt — Ricasoli az európai hatalmakhoz egy nyilatkozványt fog intézni, melyben a római curiával közlött előterjesztéseit, a közvélemény elé fellebbezi s a katholikus népeket átalános szavazatra hívja fel a pápa világi hatalma ellen. Ez azon jogkörnek, melyet eddig az európai congressusok gyakoroltak, merész és új használati módja volna. Ezen az uton aztán fegyver nélkül is le lehetne a trónról szavazni a fejedelmeket. Valószínűbb, hogy ez általános szavazat csupán a római népre értendő, melynek a cathol. egyház feje, egyszersmind világi fejedelme. A „Constitutionnel“-nek neki esik a többi franczia lap, mint a ludak az ó testamentom expatriált házi állatának — bocsánat a frivol hasonlatért — amiatt, hogy a lengyeleknek resignatiót prédikál. A Constitutionnel azonban annál erősebben ragaszkodik azon nyilatkozatához, hogy bár szive megreped Lengyelország szenvedésén,Francziaország nem provokálhatja a három északi hatalmat maga ellen, Lengyelország felszabadítása miatt, — Francziaország, mely eddig is azon gyanúban áll, hogy közvetett oka a lengyelek elégületlenségének. Ha igaz, amit néhány hét óta imák, hogy a párisi és pétervári udvarok közt a jó egyetértés lazult, akkor felesleges a commentár a „Constitutionnel“ czikkéhez, noha bajos értenünk ez elkésett kaczérkodást, ha már annyira ment a dolog, hogy a három északi hatalom probabilis együttműködését csak fel is lehet tenni, pedig a „Constitutionnel“ állításának ez az értelme! A fenyegetés itt csak ürügy, mely alatt a franczia eredetű varsói új kormányzónak akar a „Const.“ tömjént gyújtani, hanem ez a lengyel ügyben nem az utoló szó. A dán minisztériumban Lehmann úr belépésével nevezetes változás történt. Az uj miniszter a nemzetiségi autonómia embere, s valószínű, hogy belépése által Holstein Ugye néhány perczenttel jobban áll. Lehmann úr biztosítani kívánja e fejedelemség autonómiáját, hogy Dániát — Schleswig a nélkül is a királysághoz tartozván — a frankfurti diéta irányában annál függetlenebbé tegye. Belföldi szemle. — Lapunk 196. számában a „belf. szemle“ rovatba azon értesítés áll, hogy Jászfaluban Várady Antal birtokos ur a helybeli lovaskapitány ur eszközlésére csak azon okból kapott 15 lovas katonáimért a kapitány urat nem köszönte.Hivatalos tárgyalás folytán ez értesülés valótlannak bizonyult be, a katonai beszállásolás nem a kapitány úr eszközlésére történvén. Midőn tehát a valótlannak bizonyult értesítés miatti sajnálatunkat ezennel kijelentjük, minden t, levelezőnket bizodalmasan kérjük, hogy meggondolva állásunk terhes voltát, csak alapos és oly értesítéseket szíveskedjenek beküldeni, melyeknek valósága felöl öntapasztalásból meggyőződtek. A szerkesztő mindenütt jelen nem lehet s a mostani időben, midőn az adófizetők és nemfizetőknek az adószedőkkel viszonya és érintkezése, tagadni nem lehet, sok kellemetlen összeütközésre nyújtott alkalmat, a legóvatosabb szerkesztő könnyen hitelt adhat levelezői oly tudósításainak, melyek később, hivatalos tárgyalások folytán valótlanoknak bizonyulnak be. A baj oka többnyire az, hogy a t. levelezők a hallottakat is, a nem öntapasztalás szerintieket mint tényeket adnak elő. — A horvát országgyűlés sept. 12-dikei ülésében, mikor — mint már jelentve volt — a német nyelvet a gymnasium kötelmi tantárgyai közül kitörülték, legkeményebben Verbancsics, legnyomosabban Zsivkovics nyilatkozott a német nyelv ellen. Az előbbi megvallá, hogy mind az öt gyermekének megtiltotta németül beszélni és tanulni; a német absolutismus lábrakapását annak tulajdonítja, hogy nagyon készségesen tanulnak németül, kijelenti, hogy a horvát nemzetnek nincs nagyobb ellensége a német elemnél. A román nyelvek irodalma gazdagabb lévén a németnél, közelebb is van hozzájuk, nem is oly veszélyes. Zsivkovics azon politikai okból ellenzi a német nyelvet, mivel mindig ez volt a német központosítás főtényezője és eszköze; ha tehát a központosítás helyében a foederatiót kívánják, mentül inkább el kell távoztatni a központosító rendszer főtényezőjét is. A sept. 13-dikai ülésben Briglevics alelnök jelentvén, hogy a bántól választ kapott, mely szerint ez Pejacsevics grot több ízben fölszólította az országgyűlésen való megjelenésre, Jelasics Károly indítványára elhatározzák,hogy a főispánt, a régi törvényszabta 800 ft. büntetés terhe alatt újólag fölszólítsák a megjelenésre. — Áttérvén a napirendre, a német nyelvet a viszonyosan kötelmi tantárgyak közül is kitörlik, a szláv nyelveket pedig, a rajzolást és testgyakorlatot e viszonyosan kötelmi tantárgyak közé fogadják. — Miskolcz városa e hó 10-dikén tartott közgyűlésében az országgyűlés óvását magáévá tette, s az országgyűlésnek erélyes magaviseletéért újólag köszönetét s elismerést szavazott. — Smolkához elismerő levelet intéz, melyet holnap közlünk. — Nyitramegye bizottmányi közgyűlését e hó 9 dikén a főispán lelkes beszéddel megnyilván s fölszólítására Tóth Vilmos országgyűlési képviselő az országgyűlés működéséről számot adván, Hamar Pál indítványa folytán a közgyűlés egyhangúlag kimonda, hogy az országgyűlés eljárását tökéletesen helyesli, hogy az országgyűlés a haza hálájára méltó, s a megye mind a két ház elnökének, valamint a megyebeli 11 képviselőnek hálás elismerést nyilvánít. — Szerdahelyi Imre indítványára Deák Ferenczhez köszönő felírást intéznek, melyet a főispán elnöklete alatt, ki erre maga ajánlkozott, külön küldöttség fog a jeles férfinak átnyújtani. — Szulyovszky Ignácz indítványára Smolkának köszönő levelet küldenek, magyar és tót nyelven. — Az országbírói munkálat, a szokott óvás mellett, elfogadtatott. A fölolvasott helytartótanácsi intézmények közül kiemelendő az, melyben a megye utasittatik, hogy a köztiszteletben,szeretetben álló Tormay György szolgabirót hivatalától függessze föl. Tormay György maga szigorú vizsgálatot kérvén rendeltetni maga ellen, kijelentve, hogy ez alatt hivatala folytatásától tartózkodni fog, kérelme elfogadtatott, a helytartótanácsnak azonban kijelentik, hogy a vizsgálatot csakis a vádlott kérelmére teljesíti, mert a megyei tisztviselőkre való felügyelet s hivataluktól felfüggesztés joga a megyét illeti. Sept. 11-kén azon rendelet olvastatott föl, mely a háziadó beszedésének megszüntetését parancsolja, s a szükségek födezése végett a cs. k. gyüjtöpénztárakhoz utasít. E fontos és alkotmányellenes rendelet, mely a gyűlés harmadnapjára érkezett, mikor már a bizottmány tagjai nagyobb részt eltávoztak, a legkomolyabb tárgyalást igényelvén, ez a sept. 26-kán tartandó legközelebbi ülésre halasztatott. Szintúgy a honvédegyletek iránti rendeleté is. A letétemények kiadását a pénzügyigazgatóság megtagadván, „mivel a megye a jótállást ki nem mutatta,“ a megye ez ellen fölir s a pénzügyigazgatóságot a letétemények kiadására kéri utasittatni. A bécsi kereskedelmi törvényszék megkeresései visszautasittatnak. A megyébe érkező kg-primást ünnepélyes küldöttség fogja fogadni a főispán elnöklete alatt. — Szabadka városának már említettük sept. 11. és 12-dikei közgyűléséről ma részleteket veszünk, melyeket ezennel közleni sietünk. A népes gyűlés megnyitása után Czorda Bódog országgyűlési képviselő ecsetelte röviden, gyakori éljenek által félbenszakittatva, a feloszlatott országgyűlés anyagilag meddő, de erkölcsileg oly gazdag eredményét. A város mindkét országgyűlési képviselője iránt jegyzőkönyvi elismerés fejeztetett ki. Pest megye és Debreczen városa körlevelei értelmében, a feloszlatott országgyűlést egész eljárásáért a haza hálájára érdemesnek nyilvánítva, különösen annak óvását is egyhangúlag, közlelkesedéssel magáévá tette. — A közgyűlés felfüggesztése vagy feloszlatása esetére határoztatott, hogy a jelenlegi tisztviselők helyeiket mindaddig, míg erőszak által, vagy a hazafias becsületességnél fogva lelépésre nem kényszeríttetnek, megtartsák ; a tanács végezze a közgyűlés teendőit is, a közjogiak kivételével, és az állandó bizottmányok folytassák működésüket. A jelenlegi és jövőben netán alkalmazandó tisztviselők és bizottmányi tagok minden, a város vagyonát és jogait illető eljárásukért felelősekké tétetnek, s figyelmeztetnek a város egyes polgárai is azon felelősségre, mely őket érni fogná, ha a város vagyona és jogai megsértéséhez bármi módon segédkezet nyújtanának. Ezen határozat kinyomatik s közzététetik. Deák arczképét a közgyűlési terem számára olajfestésben megszerzik, Smolkához köszönő iratot intéznek. Széchenyi István országos szobrára 200 frt utalványoztatott, és az ő emlékezetére az előbbi községtanács által, a helybeli gymnasium tanulói részére múlt évben tett, de eddig foganatba nem vétethetett 200 frtos évi ösztöndij-alapitvány megnjittatott és foganatosítása rendeltetett. Az előbbi községtanács által az akadémia palotájára 5000 frttal, s annak tőkéje gyarapítására tizezer írttal tett, de a császári kormány által jóvá nem hagyott, s ezért ekkorig nem teljesítethetett ajánlata megerősittetvén, az érintett összegek államkötelezvényekben az akadémia pénztárába fognak felküldetni. A város birtokában lévő s községi tulajdonát képező államkötelezvények (353,000 pft. névszerinti értékben) a helybeli magyar gymnasium, és általában a helybeli nevelési s közoktatási intézetek alapjául jelöltettek ki, s a város iskolavédnöki, rendelkezési és alapitványkezelési jogainak világos fentartása mellett, azok örökös tulajdonába bocsáttatnak. Ezen államkötelezvények, ilyetén alapítványi minőségükben és közintézetek tulajdonában, a községi vagyon csonkításának nagyobb lehetősége és minden eshetőség ellenében talán jobban lesznek biztosítva. A financzhatóság rendeletei, melyekben a város mint község 36000 ft. adóhátralékának lefizetésére és a jövő évi fogyasztási adó feletti egyezkedésre felhivatik, az előbbi hasonló határozatokhoz következetesen, félretétettek. Felolvastatott a helytartótanácsnak a honvédsegélyző egyletek feloszlatását elrendelő intézménye. Az egyesületi és jótékonysági jog ezen megsértése ellen a város felír. Végre még egy hazafiui, s becsületbeli kötelességét teljesítette a közgyűlés. 1848-ban t. i. a város minden szabadkai önkénytes honvédujoncznak hat év után fizetendő 100 pftot kötött le, s addigi használatul nekik 3 láncz földet adatott át. A forradalom után a császári kormány kiűzte az illetőket ezen földek használatából, s a lekötött összeg kifizetését megtiltotta; most elhatározta a közgyűlés, hogy a jogosult honvédeknek, illetőleg engedményeseiknek vagy örököseiknek ezen (összesen 20-25 ezer írtra rugó) követelése, hat évi 6% kamatokkal együtt a városi pénztárból kifizettessék. — Temes megye bizottmányának e hó 13-kán folytatott közgyűlésében Missics János országgyűlési képviselő jelentést tevén az országgyűlés működéséről, beszédével oly nagy tetszést aratott, hogy azt magyar, román, szerb, német nyelven kinyomatva a megye községeiben kiosztatni határozták. (E beszédet későbben közöljük.) Ezután b. Duka Miklós alispán indítványára egyhangúlag kijelentik, hogy a megye az országgyűlés eljárásával teljesen egyetért. — Zemplén megye bizottmányának sept. 10- dikei ülésében — mint még utólag értesülünk — a tisztikar lemondott fizetéséről, egyéb kiadások fedezésére pedig aláírást iv bocsáttatott ki. A rabok ellátása iránt a főispán a helytartótanácsot szólítja föl. A 11-dikei ülésben tizenkét állandó törvényszéki ülnök választatott meg, u. m. Dókus József, b. Barkóczy Mihály, Spielenberg Gábor, Kun Dániel, Nehrebeczky, Tóth Ferencz, Képes Ferencz, Albert Pál, Szirmay László, Horváth János, Hudics János, Juhász Antal. A mádi kerület országgyűlési képviselőjét, Sóhalmy Jánost, a tokaji vaspályás állomáson fényesen fogadták s a tokaji főjegyző az egész kerület nevében bizalmat és elismerést nyilvánított iránta, kijelentve egyszersmind, hogy soha még országgyűlés a nemzet kivánatait, érzelmeit s jogos és törvényes követeléseit bővebben nem tolmácsolta, mint a mostani. A megtisztelt képviselő, válaszában, kiemelte, hogy a választókerületek hasonló nyilvánításai legfényesebben cáfolják meg azon állítást, mintha az országgyűlés nem lett volna a közvélemény kifolyása és tolmácsa ; végül egyetértésre s kitartásra inté a választókat. A Szatmár megye bizottmánya e hó 9-kén tartott közgyűlésében az országgyűlésnek hálát szavazva,annak minden tettét magáévá tette. Smolkának köszönő levelet írnak. A megyei tisztviselők a jelen válságban fizetéseikről lemondtak. A megye két törvényszéket állít: Nagy Károlyban és Szatmáron. — Csíkszék bizottmánya e hó 2- és 3-dikán tartott közgyűlésében az országgyűlésnek rendületlen magatartásáért bizalmat szavazott s határozatait magáévá tette. Smolkát levélben üdvözlik. — Az adóhajtó katonaság sept. 3-dikán megjelent, egyszerre négy helyen: Gyergyóban, Kászonban, Fel- és Al- Csikon. — Pozsony megye legutóbbi bizottmányi közgyűlésében pótlólag még megjegyezzük, hogy Pestmegye és Pest városa bizottmányainak feloszlatása miatt ő Felségéhez, a háziadó miatt Forgách grófhoz, a bélyegek beszedése iránti felszólítás miatt Majláth tárnokhoz intézett felírást. (Az előbbi két felírást, valamint a Smolkához intézett köszönőlevelet, közöljük.) A nagyszombati megyei kórház tőkepénzeit, számtalan sürgetés után, a megye visszakapta valahára — épen most, midőn a bizottmány feloszlatását várják. — Nyíregyházi t. levelezőnk írja : „A mindennapi események folyvást igen érthetően magyarázzák a birodalmi alkotmányosságot, különösen az oct. 20- diki phrasist : az adó ügyét „alkotmányosan elintézni,“ s egyszersmind azon hiresztelt alkotmányos concessiót is hatalmasan commentálják, mely szerint falukon az adónak katonai végrehajtás utjáni behajtása sept. 15-ig állítólag elhalasztatott. „Szabolcsban, Balkány helységben, és az abai pusztán a katonai végrehajtás e folyó hó eleje óta bizonyos Jakab, székely eredetű, császári adóbiztos vezetése alatt legnagyobb szigorral eszközöltetik. Balkányban Szabolcsmegye első alispánja, Somossy Ignáczhoz, elébb egy tiszt és 17 lovas adatott; másnap az „alkotmányos elintézés“ fegyveres tényezői még tiz gyaloggal szaporittattak; utóbb ezen csapat az abai pusztára rendeltetvén, helyébe egy egész gyalog század rendeltetett. A köztiszteletü első alispán s családja, saját házánál, egyetlen egyen kívül, minden szobáiból kiszorittatott. A vendégek az alispán egyik patvaristája falon függő arczképét a Garibaldiénak gondolván, azt szidalmak közt elébb bekenték, azután megszaggatták. A háziasszonynak egy kötekedő dobos felhozta az ételt s erővel meg akarta kóstoltatni: a méltatlankodás e jelenetének csak az alispán egyik erélyes patvaristája vetett véget, de a tisztelt háziasszony gyermekeivel csakugyan idegen fedél alatt volt kénytelen menhelyet keresni, hogy a további méltatlankodások elől meneküljön. „Bizottmányunk, mint megírtam, rendeletileg feloszlattatok. Kettőről vagyunk meggyőződve, először arról , hogy az oct. 20-iki diploma a megyéket visszaállította ; másodszor arról , hogy az „alkotmányos Ausztriában“ az adó ügye „alkotmányosan intéztetik el.“ — Szarvasról írja levelezőnk, hogy ott még a legszegényebb ember sem fizet, míg katonát nem kap. Egykét módosabb előre fizetett, — híjába, a vagyon nagyobb rontó, mint a szegénység. Legkeményebb a nép iránt Binder János helybeli cs. adószedő, ki ott is, hol a biztos maga hajlandó volna engedni, nem enged. — A katonákat általában jól tartják. Trefort Ágoston csabacsüdi birtokán is van valami harmincz. — Nagy-Szent-Miklóson a Révay-ünnepély után másnap jelent meg a katonai végrehajtás. Azt írják onnan, hogy ha az ember fizetett s a bankóból még visszajár, pénz helyett azt felelik, hogy rá nem érnek visszaadni. — Izsákon, mint a „P. N.“-nak írják, a földbirtokosok előlegezték a nem fizethető népnek az adópénzt, csakhogy a katonai végrehajtásnak hamarabb vége legyen. Nuzruvulszki cs. adószedő azonban először el sem akarta fogadni a pénzt, csakhogy a végrehajtás tovább tartson. Panasztétel után mégis elkezdte a beszedést s a végrehajtók másfél heti mulatás után eltávoztak. Szabó István tanyáján tiz vasas német öt nap alatt hetvenkét kenyeret emésztett föl: ebeknek hányták, falhoz vagdalták, lovaik elé szelték. Reggelenkint egy akó tejet szörpöltek föl. Csehek voltak. Bartakovich Béla egri érsek Heves s Külső-Szolnok törv. egyes, vármegyék örökös főispánjának megnyitó beszéde a f. hó 12-kén tartott bizottmányi ülésen. Tekintetes bizottmány! Hosszasb távollét után az országgyűlésen, ismét alkalmam vagyon a t. bizottmány körében, elnöki székemről, annak összes közönségét, valamint egyes tagjait üdvözleni. Felesleges volna bővebben előadni,