Magyarország, 1861. november (1. évfolyam, 255-279. szám)

1861-11-22 / 272. szám

TT * ‘‘ruflllo'/Ollil 91Ilii(II, . II. r. 3. t. 3. §-lye ezt mondja: „altament rinceps proprio motu et absolute potissimum super rebus — — vetustae libertati totius Irulgaricae gentis derogimtibus,^n^^utiones meere non potest: sed »ccersitokvnt^ria^’atoq^^opulo:si eis tales legestnacea 111 anne? Qui cum responderint quod^i chilesti^strea sanctiones pro legibus *observantur.‘!rr A király regia proposdióját tette 1790—91-ben az uniót, az egyesem orsíripUldek elfogadvák és végrehajtását sürgeték, tehát az egyesülés már ekkori törvénynyé vált, miután éknek szentesités motto.(l^n wi&Fi&Kyáíiyesnek kellelt lenni, a mint b’^F'ä T^Hiflézett sorok mutatni tiák. Hogy az (^líág^hifdkmár ekkornt évfordulni. , 11:jl7 1791 6. ez. : „Sacratissima, sua Majestas agnoscere di^Ááta^ék^’^übd' — tam sua sacratissima Majestas^ qidam secutum ejusdem, qua legitimi Regeó hungariae, Transylvaniam tamquam ad sacram Hungáriam regni coronam pertinentem;“ etc. etc. igy az 1792 : 11. ez. is : „Liquidem Transylvaniam veluti ad regni Hungáriam sacram coronam pertinentem per suam Majestatem qua Regem Hungáriáe possidem.“ Függőben tartatott az unió végrehajtása 1841—43-ig, mikor is, a „rendszeres közigazgatási bizottságnak“ meghagyatik „a Magyarországgal való egyesülés végrehajtásának tervét mindenek előtt kidolgozni,“ mi is megtörténvén, az 1846—47. országgyűlés oly határzottan követelé az 1691. óta elhalasztott unió létesítését, hogy épen ennek nyomán tétetett az egyesülés V. Ferdinánd királyunk által az 1847/g pozsonyi és 1848. kolosvári országgyűlésekre a regia propositiók sorába. Az unió Magyarország országrendei által a pozsonyi VII. és kolosvári I. czikkben fogadtatott el legutólszor, mint az egész ország századok óta táplált közohajának teljesítése, és igy már tettleg ez által életbe lön léptetve az unió; — azonban az emlitett két unio-czikket a törvényes király is szentesité, az az országgyűlés és törvényhatóságokban is kihirdettetett, s ennek nyomán a Királyhágón innen a közteherviselés, jobbágy-felszabaditás, a dézmák megszüntetése, ténnyé vált; ezen végrehajtott egyesülési törvényczikk nyomán választó a Királyhágón innen lakó nép képviselőit az 1848. július 2-ki pesti országgyűlésre. Az illetékes törvényhozó hatalom tényezői hozták tehát a 48- ki törvényeket, a nép nem csak tudomással bírt azokról, hanem jótéteményeit élvezte is képviselőinek ezen alapon való megválasztása által. • 1 . V . Azt hiszem ennyi adat után érvényesen aligha megállhat, Golesco, Rosetti és Papin urak azon állítása, hogy Erdély Magyarországtól független külön ország ! Sőt, én ellenkezőleg a felhozottak u c >ninn azt állítom ahogy Erístj'Wullűtum,gyjdi'e 1 rpqfs küllőTi^lt 1: é fft, nFéghód Q 14 s óta! napjainki győs öli a, ae ii wtffi't^ncgi Ma * gyarusz ág kiégészitő r Ijjjjl e Tenni. I’gyébiránti ebben már ítélt is a dologértő közönség. Sándor János. ,u T. Horváth Döme beszéde a kecskeméti kegyes rendi Lyceumnak 1861. novemb. 10-én váczi megyés püspök peitler Antal ura méltósága által eszköz 1ö 11 ünnepélyes felszentelése alkalmával. (Vége.) A lelkes egyházközség, ily rövid idő alatt,nemcsak az intézet biztosításához kellő hat tanárszéket örökidőkre alapítványival látá el, s a létezőket korszerűen kiegészité, hanem az intézetet lehetőleg fölszerelvén, hozzá méltó helyiségről, e classicus egyszerűségű, de gyönyörű épületről is gondoskodott. S a mi egy intézetnél legfőbb, a tanügy vezérletéhez, az egész magyar hazában legjobbnak elismert tanerőt, az ünnepelt kegyesrendieket is megszerző. S a köztiszteletű szerzet, mely létezése óta e nemzet és hazának áldásul annyi ezer és ezer jeles férfiakat adott, a melynek fennmaradása, oktatásbani szabadelmüségével, s a magyar nyelv és nemzetiséghezi hűséges ragaszkodásával, a közelebbi évtizedben, oly végtelen istenáldásaál tűnt fel ■—az egyházközségnek a tanerő iránt nyújtott jobbját, nemcsak hason áldozatkészséggel elfogadá, de ■— hogy az intézet jövendője és hitele megingathatlanúl biztositassék — kötelezőleg kijelenté , hogy a felosztályokat saját legszebb reményű s a tanári pályára készülő növendékeivel is, ez intézetnél fogja látogattatni. S íme, tiszt, gyülekezet! alig két éve, hogy ez újjáteremtendő intézet iránti nemes eszme egyes hazafiak irányadása mellett, a lelkes egyházközségnél megfogamzott, alig két éve, hogy az ige testté kezdvén válni, egy-egy osztály évenkénti megnyíltával, a feltanoda életbe lépett, s még csak egy év kell hozzá, s az egyházközség s a tisztelt szerzet áldozatkészségéből, a szépremény intézet, dicsőségesen be lesz tetőzve ; és az eddigi eredmény után, nem a légbe építve, de alaposan, de körültekintve, felmagasztalt kebellel elmondhatjuk , miszerint ez ifjú intézetnek nemcsak jövendője van, de az már, istennek hála ! tényleg kezd is virágzani. És most, ez előzmény után, engedje meg méltóságod! hogy azon hazafiúi készségért, melyet ez ügyben önként tanúsított, az alapitó egyházközség, ez ifjú intézet, s az öszves kecskeméti polgárság részéről, őszinte köszönetünket nyilvánítsam. Méltóságod, ki a halhatlan Szepessynek, a feledketlen magyar egyháznagynak tanítványa és kedvencze lévén, nemes életének éjjelei és nappalai nagy részét, önfeláldozással maga is a tanügynek szentelő, kétszeresen adósává tön bennünket: midőn szive sugallatánál fogva, ez épület q Majmöve letételére, s Ünnepélyes fölszentelésére oly j kész szántag, oly nemeslelküen ajánlkozott, s a jámbor hívek meglepetése s megelégedésére, s a mi édes , mindnyájunknak kifejezhetlen gyönyörére, s mindnyájunknak ,buzdításul és követésre méltó példányul, mind , azt, ul^. (gíckepj^öleg végre is hajtá. Fogadja méltó 8 hazafiul készségért, újabban is, a legöszintébb kösz cipiünket. Elvégre, ti velem együtt gyermekszerető apák! ti szülőföldem polgárai! s ti kedves öcséim, ez ifjú tanintézet szépreményü növendékei! engedjétek meg, hogy tihozzátok, a tanügy, de sőt a ti saját magatok érdekében, egy pár szívélyes szót intézhessek. íme, kész a szentély, feltárvák a szentély ajtai s az áldozatkész egyházközség és kegyesrend fáradozásaival az ifjú intézet valódi életjelt tanúsít. De hogy ez intézet teljesen felvirágozzék, hogy örökidőkre biztosítva legyen, az egyedül tiraj tatok áll, ahoz a ti polgári kötelességtekből származó, s a ti részetekről sokkal könnyebb, s a ti hasznotokkal járó áldozatot, időnként nektek is meg kell hoznotok, s erősen hiszem, hogy ti e polgári kötelességteket elmulasztani nem is fogjátok. Igenis, szülőföldem polgárai! ha mi az egyházközség, s a t. szerzet áldozatkészségét tettleg nem méltányoljuk, ha mi legfőbb kincsünk, életünk örömei édes gyermekeink növeltetésénél, a hivalkodó vagyonszerzést ezentúl is többre becsüljük, ha mi továbbra is csak egyedül azon törekszünk, hogy szépen bevégzett, szépen fölszerelt iskoláink, édes gyermekeinktől üresen maradjanak, de mindent, a fehétlent is elkövetjük , hogy egy kis vagyonkával a legkisebb növeltetésben sem részesült gyermeket némileg ellássuk; e ferde törekvés, e ferde irány mellett, igenis el fogjuk érni, hogy a tíz éven át eléggé ránk nehezült absolut kormánynak jó teherhordó, de önálló gondolkozásra sem képes alattvalókat növeszthessünk ; de azt, hogy gyermekeinkből, a szó valódi értelmében független férfiak, az élet minden körülményei közt, a jég hátán is becsülettel és saját szorgalmukkal megélni tudó polgárok, apát és anyát, és szülőföldjüket mindeneknél inkább szerető és tisztelő fiuk, s a hazáért és nemzetért — ha kellend — élteket és véreket is feláldozni kész hazafiak váljanak, azt ugyan a fonák irányzattal elérni soha nem fogjuk. Azért is, ti velem együtt gyermekszerető apák, ti szülőföldem polgárai! el, el ez avas gondolkozással! íme, kész a szentély, feltárvák a szentélynek ajtai, küldjétek ide, csapatszámra küldjétek ide gyermekeiteket ! Itt, avatott szemek előtt, avatott kezek között növekedvén a gyermek, amely időt tanulmányával zsenge éveiben a családtól elvon, mindazt idővel az apák és családnak dúsan kamatozva térítendi vissza. Igen! a jól nevelt gyermek mindenkor legfőbb kincse a családnak! S az élet minden körülményei között, öneszére, önerejére támaszkodhatva, a sors kedvező adományait könnyelműen vagy otrombául, nemcsak hogy az olyatén gyermek el nem fecsérli, de lelkileg képes lévén áldozathozatalra, nincs az a helyzet, melyben apja s a családért minden lehetőt feláldozni, és sikeresen eszközölni ne tudna. És ti, kedves öcséim ! ez ifjú intézet szépreményü növendékei! ez intézet hiteles jövendőjének egy része némileg a ti keretekben van lefektetve. Ha ti, szívben és lélekben, és tanulmányokban kiválólag gyarapodni fogtok, az intézet jó hírnevét mindannyian emelni és zsengéjében öregbíteni fogjátok. Oh! kövessetek el tehát — t érlek — mindent,igyekezzetek, az irántatok mindenfelől táplált várakozásnak teljesen megfelelni ! (Igyekezzetek szívben és lélekben nemesedni, erkölcseitek és tanulmányaitokban kiválólag gyarapodni ! Legyetek rajta , hogy a hozzátok közelállóknak, szülőitek és rokonaitoknak, s a fölöttetek őrködő tanároknak, valódi örömeik és büszkeségeikké, s különösen legyetek rajta , hogy egykor örömei és büszkeségeivé, hogy egykor hasznos tagjaivá s tevékeny polgáraivá válhassatok a mindenek fölött legdrágább, az imádott magyar hazának! Lapszemle. „A Habeas corpus.“ E czim alatt egy czikket közöl az „Oest. Ztg.“ nov. 20-kan, mely így kezdődik : „Ma zárja be a képviselők háza a levéltitok megőrzése fölötti vitatkozását s felveszi a személyes szabadság biztosítása iránti törvényjavaslatot. Minden szabadság első s legfontosabb alaptörvénye a Habeas corpus acta. A boldog Albion, pompás szabadságépületének alapkövéül szolgált at s Ausztria szabadabb mozgásának alapját kell, hogy feltalálja benne. Mit ér minden Parlamentarismus, mit a sajtószabadság, ha a rendőrség azon helyzetben van, hogy a szemeseket a parlamentáris tevékenységre tehetlenné teheti, az írókat irodalmi működésöktöl kirekesztheti, ha azokat tetszése szerint becsukhatja, kiutasíthatja s belebbezheti. Nem csupán az utosó évtized, de az egész század számtalan példát mutat föl, hogy nem tetszés egyéneket, kikre valamely bűnös cselekedet nem volt bebizonyítható, rendőri utón mint ráztak le nyakukról. Az osztrák irók legnagyobb része, költők s publicisták szerencséseknek tarthatták magukat, ha Ausztria határain túl biztos menhelyet találtak, s egy előkelő poéta, ki jelenleg az urakházának tagja, csak magas születésének köszönhető, hogy pénzbüntetéssel menekülhetett múzsája termékei miatt. — De Bécsben még elég eleven emlékezetben él azon idő, midőn minden csengetyűirántás az esti órákban annyit jelentett, hogy fogságba kell menni s oly törvényszék elé állíttatni, mely ritkán oldozta fel a vádlottat. A kiutasítások s belebbezések teljes virágzásban voltak még a közelebbi években. Igaz, hogy nem volt kihirdetett törvény, mely megengedé személyes szabadságunk ily megsértését, de mégis a törvényre hivatkozás történt, miszerint közzé nem tett kibocsátványok s utasítások állanának fen! Hogy ily visszaélések többé ne történjenek, szükséges, hogy a személyes szabadság törvény által legyen védve. S nem oly törvényről van itt szó, mely egyes osztály vagy rang kiváltságául szolgáljon, de og y törvényről, mely mindenkinek személyes biztonságát, szabadságát egyiránt védje.“ A „Donau Zig“ legújabb száma, fő vezércikkében kinyilatkoztatja: „hogy ami a februári alkotmányt illeti, mindazoknak, kik általa érdekeltetnek, kijelenthetjük, miszerint az erkölcsileg s anyagilag meg nem gyöngítve áll s állni is fog.“ KAlf A Id. — A „Siede“ „A lefegyverzés és szabadság“ czim alatt czikket közöl, melyben a többek közt igy TARCZA. Magyar Tudományos Akadémia. A nov. 18-ki ülésében bemutatta a titoknok a statistikai bizottság közleményeinek újabb füzetét. Ez idén már a harmadik füzet, s mindenik füzet nagy becsli adalékkal járult hazánk ismertetéséhez, oly adatokkal, melyeket egykor keresni fog a történetíró, s amelyek jelenben szükséges tudnivalók mind annak, aki a hazai dolgokkal foglalkozik vagy hazája viszonyait ismerni akarja. Tekintettel van az akadémia statistikai bizottsága, mely e füzeteket kiadja, a magyar korona összes birtokainak mind szellemi, mind anyagi viszonyaira. A magyar nemzet mivelődési állapotát minden phrasisoknál inkább hirdetik azon adatok, melyeket Hunfalvy János gymnasiumaink, Kőnek Sándor a m. tud. egyetem, Kautz Gyula a műegyetem állásáról a közelebb múlt években, összeállítottak. Érdekes adalék továbbá Magyarország erkölcsi állapotának ismertetéséhez Kőnek Sándor czikke: A bűnvádi statistikának múltja és jelene hazánkban. S nemzetgazdasági tekintetben is mennyi becses czikk! Lónyay Menyhért két rendkívül tömött, adatdús értekezésben nem csupán a magyar birodalom földterületi, hanem egyszersmind összes adózási viszonyaival ismertet meg, előadván minden egyes adónem történetét, emelkedését évről évre oly adatok nyomán, melyek teljesen hitelesek s amelyek most vannak először a közönség elé bocsátva. Kisebb nagyobb közlemények vannak továbbá e statistikai füzetekben a magyarországi takarékpénztárakról, a hazai bányászat köréből, az erdélyi szöllőmivelésről, hazánk erdészeti viszonyairól. Kimerítőleg ismertették fővárosunk népességi mozgalma, légköri, betegeskedési és halálozási viszonyai; érdekes adatok közölték az ujonczozási vizsgálatra vonatkozólag. Megkezdve egyes hazai vidékek statistikai monographiája, mi tekintetben Glatter Eduard nagybecsü mintát nyújtott Pest- Pilis gazdasági viszonyainak rendkívül kimerítő ismertetése által. Gazda közönségünknek érdekes combinatiokra nyújt továbbá alkalmat a gabonaárak egybeállítása 1854-től 1860-ig a volt pesti és nagyváradi kerületek főpiaczairól. Ez adatokat az országos pénzügy-igazgatóság közli használat végett a statistikai bizottsággal, s ennek megbízásából, a bizottság egyik szorgalmas tagja Weninger Vincze állította össze, könnyen áttekinthető táblázatokba. S mindezekhez számos rövid közlés az egyetemes és hazai statistika köréből. Keletkezése után első gondjai közé sorozta a statistikai bizottság a hazai népszámlálás eszközlését egyházi uton. Ennek módját Kőnek, a bizottság egyik jeles tagja, a közlemények első füzetében adta elő. A bizottság jelentése szerint f. é. november elejéig a népszámlálási táblákat a következő egyházmegyék küldötték be: az esztergomi, kalocsai és egri érsekségek; az erdélyi, nyitrai, győri veszprémi, fejérvári, váczi, pécsi, szombathelyi, szathmári, szepesi, kassai, nagyváradi, csanádi, rosnyói r. kath. püspökségek s a pannonhalmi főapátság; a lugosi, eperjesi és szamosujvári görög kath. püspökségek; a temesvári, aradi és budai görög óhitű püspökségek; a tiszamelléki, bányakerületi és dunántúli ágostai hitvallású s a Tiszán inneni és túli, a dunamelléki és erdélyi helvét hitvallású s az erdélyi unitárius superintendentiák. Hiányzanak még : a zágrábi érsekség, a beszterczebányai, zeng-modrusi és diakóvári róm. kath. püspökségek ; a fogarasi érsekség, a nagyváradi, munkácsi és körösi görög kath. püspökségek ; a karloviczi érsekség, a bács-ujvidéki, verseczi, károlyvárosi , pakráczi és erdélyi görög óhitű püspökségek; a dunamelléki és erdélyi ág. hitvallású s a dunántúli helvét hitvallású superintendentiák. A bizottság, mint tudjuk, a fenebb érintett egyházmegyék és superintendentiák mélyen tisztelt elöljáróinak s általában a tudomány érdekében oly készséget tanúsított lelkész uraknak, nyilvános uton fejezte ki köszönetét. A beküldött adatok feldolgozása és közrebocsátása is meg van immár kezdve a bizottság részéről. — Különösen sokat fáradoztak ez adatok egybeállításában Weninger Vincze és Kőnek S.lev. tagok s Tormay Károly ur, ki a bizottság által hivatott föl közremunkálásra. Mindezekről a mai ülésben értesült az akadémia. Jelenté egyszersmind a bizottság, hogy Győrmegye még aug. 5-én kelt levele mellett beküldte a nevezett megyéből a hadseregben szolgáló egyének számát, körlevél által híván föl az ország többi törvényhatóságait hasonló összeírás elrendelésére, s az adatoknak a m. t. akadémiához leendő beküldésére. E fölhívásnak azonban nem sok eredménye lett. Jelentetett továbbá , hogy a bizottság közleményeinek negyedik füzetére is készülnek, sőt részben már bírálat alatt is vannak a munkák. Végre indítványozta a bizottság, hogy az akadémia igyekezzék az angol, franczia, porosz és belga kormányoknál az illető országos statistikai hivatalok munkálatainak megküldetését kieszközölni. Az akadémia pártolta ez indítványt, s közbenjárásra az elnök, mint különben is a statistikai bizottság elnöke kéretett föl. Csengery A. Mutatványok a „Helynevek magyarázója“ 1-ső füzetébtől. Szerzette és összeállította ifj.Réső Ensel Sándor, királyi táblai fogalmazó és közügyvéd. Abauj. Vár, város, s megye e néven. Nevezetét veszi Aba Sámuel, előbb magyar nádor, utóbb illetik magyar királytól épitetett Abauj vártól. A várnak, melyet Aba emelt, már aligha omladványai láthatók a jelenlegi Újvár faluban, hol épült, s melyről mint Zsigmond király s Fülöp nádor okleveleiben olvashatni, a megye, Újvár-megyének is neveztetett. Thuróczy mondja J) Aba-Ujvár = Castrum novum quodrex Aba construxerat- A vár Göntzön felül Hernád mentében 1041-ik évben földből emeltetett széthányatására 1461. Kassa város kölcsönzött lőszerszámokat. (Palugyay „Megyei Rendszer.“) Abayvár 1255. Abbauy vár 1270. vár s megye. Aba, ki Sz. István bugát Saroltát bírta nőül, Abaujvár helynévben emlékezetessé van téve. E király szomorú története, a magyar nép nyelvében nyolcz századon keresztül felmaradt. (L. Aba, Abád) mert „Abajgatás“ Szirmay szerint Aba korában támadt, s fenmaradt szó, s vonatkozólag a Péter és Aba közt felváltva történt üldözésekre, ama szó, mai napig nyugtalanítást, méltatlankodást, kegyetlenkedést jelent. (H. M.) Egy 1198-ki oklevélben Dénes főispán „Comes de Újvár“ neveztetik. (Fehér Cod. Dipl. II. k. 326. s 331. 1.) Abauj megye, Magyarország eredeti 72 megyéinek egyike, mely az Aba nemzetség szállásából mindjárt XI-ik század kezdetén alakult. Ab any vagy Abony több helyek viselik e nevet 2) Sándor István szerint Abony nevezet Abá-tól van, Abalonja ( Abony 3) Kállay Ferencz szerint hihetőleg az Aponyi családnévvel áll közelebbi rokonságban, az Abony s Apony szavakban, a p és b betűk felcserélése csak tájkimondás szerint esik meg. 4) Abony Pest vb. mint város 1741-ig viszi fel magát, mint reform, anyaeklésiáról Lampe tesz említést azelőtti évekről, eredete 1500-ig vihető fel. (M. F.) úgy vélik , hogy e hely azon Apponyi család birtokát képezte, melyből származott Apponyi Pál, ki Ilik Mátyás megkoronázásakor 1608, több főnemesekkel ételt hordott fel a királyi asztalra. (Belii adparatus. 305. 1.) Abony = Apony. Villa Fel-abony emlittetik III. András kir. oklevelében 1299. (Cath. b.Szecb, T. II. p. 43.) Abone régi brit város nevét Camden, viz melletti lakosnak magyarázza, ez esetben Abon helynév, keltasejtha szakbeli lenne Európában. Deir Abona klastrom Mesopotámában, hol Noé temető helyét mutogatják s „monasterium patris nostri“ szókkal magyaráztatik, (Herbelot t. 4. p. 473) ugyancsak a kaspiumi tenger egyik szigetének régi neve Abgoun (Herbelot t. 4. p. 270) és Ptolemäus (L. 4. C. 4.) Galitiában Abon várost említ, —ezeket n. Kállay Ferencz szerint „viz“ jelentésben kell venni ( *) itt hivatkozik Camden brit szótárára, Aven, Avon, — fluvius (folyó) Avone, Abone — viz mellett épült város, (a glocesteri megyében) ma Aventon a neve, hajdan Abone. Aufona, fluvius in Northamptonia. (Bockard 9 s. p. 1206.) Abony nevet Kassai (1. 121.) Adony névvel zavarja össze s adány, adomány után származtatja, Füzes Abony nála Füzes-adony, quod donum significat. — Gyarmathy pedig az Abony nevet Bononia = Bologne névvel vette ok nélkül egynek. Persa Alán szed — viz istene, lelke, (Heinrich Seel, di Mithrageheimnisse „Aarau“ 1823.39.1.) gyöke ah ~ viz, bab, az án, rag, Zend és Sanskrit nyelvekben néha elvont, néha cselekvő neveket képez. (Közlemények Gfi Karácsayval XXXXVI-ik kérdés, a, alatt.) Kállay szerint Aban ized, mint termékenyítő isten, egy hittani mytkusból merült fel, mert a viz szellemei, lelkei is, apa, aba, atya, tiszteleti czím nevet nyertek. Grönlandi nyelvben apón — hó (nix) ez a kelta abon = viz. (Hornt Olearius utazása 171.1.) Bullett kelta szótárában ab = viz, Abein helység nevét meleg fürdőitől nyerte. (T. V. p. 71., Auvergne leírásában.) Lejebb is említ Burgund földön Abon patakot, mely után magyarázza Aboncourt helység nevét említ, Apance nevű vizet ugyanott. Apán = patak, Apance — kis patak. i. h. 138. 143. 1. Abony —: viz melletti lakás, kezdetben hittani mythusból tisztelet hely volt. Abony Pozsony vb. a Vághhoz, Abony Pest vb. a Tiszához közel esnek, igy értelmök a viz értelmére szorítkozik. Ca^en szerint a siberiai osztjákok, az Obi folyóvizet, ma tisztelik, azt a mi anyánknak nevezik, az az istenök, ki őket táplálja. („Bulletin des sciences“ Pétersb. t. III. N. 67. 68.) fi) Bischof szótárában Abnne nevek, viz melletti fekvést jelentenek, hová a paphlagoniai Aboni-teikhos = Aboni castrum is sorozandó Pontus partján, ma íroboli. Ugyancsak e szótár említ Syriában Abana, Amana vizet, mely Amana hegyről folyt le. Plinius szerint, ma is van, úgymond, hasonnevű Abana viz, mely Sirus tengerbe ömlik, van Aban nép Mauritániában is. Egy 1261-ki IV-ik Béla királytól kiadott oklevél Aban nevet számtalanszor emlit a Tisza partján Hevesben. (Fehér Cod. Dipl. T. IV. V. III. p. 37.) — Urbán pápa megerősítő levele 1262-dik évről szinte említi „Obont“ (U. 0. 83. 1.) Fel Abony eleje egy 1299-ki oklevélben. (U. 0. T. VI. V. II. 189. 190. 1.) Aban persa hitregében vasbányák őrszelleme, s e népnél a 8-dik hónap neve. Aban zsidó szó, értelmes telepitvény. Abap vallásos gyökszó a magyarban. Schaffarik szerint a Buna szláv név, értelmes mész. Figyelmet érdemel Ptolemeus Abunis helyneve is, Kerauin hegyekben, a mai Kubán völgyekben Kaukaziában, hol „Hennochokat“ laktat,kiket Jores Sarmata fajnak vett, (Die Jafchiden 142.1.) ezek, úgymond, a legrégibb szlávok, máskép benetek — hanákok. Kállay szerint Heuct, Vénét, (Venecia , Velencze) viz melletti lakok neve. — Mongolban ap = venni, hozni, — jelentésben, csak kapsiságot fejez ki, ellenben finn apu — apolgatui. Magyarázatot vár Meninszki imer előadása „ Aban“ persice mensis, ubi intratuol in scorpionem, aban — mons (hegy) ebanani — monses duae Arabiae (t. I. p. 8.) ez irányban Benefeyns Stern által kiadott könyvet, a hónapok keleti neveiről kellene használni, hiedelem, hogy az aban hónap név Syrokaldi nyelvből vétetett által, s egynek vehető Abam, Ab, Abeb hónap-nevekkel. — Szerecsen nyelven Abon = apa. (Hensel Synops universe Philologia 1741. p. 35.) Kállay szerint az Ap gyök magassági, és hegy fogalommal is bir. Az indus szent Abes hegy, a mongol földi i.ba == óba sirdombok igy magyarázandók. 7) >) Chrom P. N. C. XXXIX. 2) Abony M. Y. Pest vb. Szolnok v. Nagy Abony nevet is visel. Füzes Abony m. h. Heves vb. Kis vagy Sik Abony m. h. Pozsony vb., Szerdahelyhez közel. Nagy Abony ugyanott. Puszta-Abony Zemplén vb. Abangi 1239. lm. Csallóközben. Aban 1261. fu. Heves vb. Régibb iratokban Abon s Abán-nak neveztetik. 3) Sokféle IX. p. 174. 4) P. Nagy László véleménye, hogy Abony átültetett helynév, őseink, az általok elhagyott tartományokból hozták, mert e név eleje Palestinában is, mit Kaimér Ágoston Sz. földről irt geographiája (Tirnau T. III. p. 88.) igazol. 5) Néhai Kállay Ferencz tudós társasági tag hátrahagyott Diariumaiból. c) Kállay „Pogány magyarok vallása“ 1861. II. R. 86. 1. A viz isteni tisztelet módról bővebben szól. 7) Néhai t. Kállay Ferencznek Abony s Apony czikkeiből láthatjuk, hogy az ő gyűjteménye, helynév szótár dolgozatot is foglal magában, de nyomozásából nem meríthetni biztos adatokat, ő minden egyes névről legfölebb elmondja, mit róla a nyelv és történelem enged, de értelmök tökéletes meghatározása és származtatásánál ingadoz, sok roszul alkotott szó magyarázatok terhelik Diariumait; igy vagyunk más tudósokkal is, kik egyes neveket, különös vizsgálat alá vétel nélkül magyaráztak, a saját és legelső értelmét a szónak biztosítani nem törekedtek, a nyomozásban a könnyen hivőség és túlságos kétkedés közt középutat nem tartottak, fölöslegesség kihagyásával rövid meghatározást nem eszközöltek. Hiányzik egy jó etymologiai szótárunk, mely irodalmunkban, a szónyomozást, nyelvhasonlitást, az ész s természet rendületlen igazságaira épitné.