Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)
1862-09-19 / 215. szám
1862.— II. évfolyam. 215. SZ. Péntek, September 16., SZERKESZTŐSÉGI IRODA T. MUNKATÁRSAINK HIRDETMÉNYEK DÍJA: MEGJELEnt Ujtér 2. sz. 2. emelet, kéretnek, hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztő [ 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9, 3-szorinál 7 ujkr. ünnep- és vasárnapot követő napok kivé-KIADÓ-HIVATAL séghez intézzenek. — A lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények Bélyegdíj külön 30 újkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 25 újkr. telével minden nap. Vitér 4. sz földszint a kiadó-hivatalhoz intézendök. Egyes példányok Kilián György, Osterlamm K., Lampel R., Kiggenber- ELŐFIZETÉSI ÁR J ' Bérmentetlen leveleket csak ismerős kézből fogadunk el, Eger IV. és Engler A. és társ könyvkereskedőknél 10 új krajczáron kaphatók. Egész évre 18 ft. Félévre 9 ft. Negyedévre 5 ft Előfizetést nyitunk a sept.-decemb. 4 havi folyamára 6 ft. 50 kr. sept.-novemb. 3 „ „ 5 „ — „ 1 hóra.............................................1 „ 80 „ Előfizetések minden hó elején fogadtatnak el. A kolozsvári lyceum ügyében. Csaknem harmadszor nyílnak meg tanodáink a korszakot alkotó octoberi napok után, a nélkül, hogy a Bach báró alatt felgymnasiummá degradált, s még most is e helyzetben sinlödő kolozsvári kir. lyceum jogi tanszékeiről ismét megszólalt volna a hazai törvénytudomány múzsája; a nélkül, hogy alkalom nyílnék valahára az erdélyi róm. kath. ifjúságnak honunk törvényeit hallgatni, azokból alkotmányos jogérzetet meritni, s megtanulni jogtörténelmünkből azt, hogy minő kötelességekkel ruházza fel a honszeretet fiait e szép anyai földnek, melynek mindnyájan annyival tartozunk. Csaknem harmadszor állunk a szokott tanév küszöbén, a fiatalság begyült már, megkezdte pályáját, melyen ernyedést nem ismerő szorgalommal haladva , s magának kellő képességet szerezve, hivatva van betölteni a régi fajtájú honatyák mindinkább gyérülő sorait; — csak a Királyhágón túli róm. kath. ifjúság van kizárva e nemes versenyből, vagy kényszerül más vallásfelekezetek collegiumaiban megszerezni azt, mit amaz országrészben egyedül létező saját intézetében, ez elárvult főtanodában föl nem találhat. Vajjon mi okozza ez örvendetesnek nem mondható állapotot ? Talán a Királyhágón túl jelenleg fenálló törvénykezési s egyéb provisorium, melynél fogva a centralisatio korában behozott osztrák törvénykönyv, az igazságszolgáltatásnak törvényhozás utjáni további rendezéséig ideiglenes érvényben meghagyatott. Ez ok nem lehet, miután az octoberi diplomában birjuk az ünnepélyes Ígéretet az iránt, hogy hazai törvényeink vissza fognak állíttatni, s mi ez ünnepélyes ígéretre alapított reményünknél fogva, nem hihetjük , mintha a kilátásba helyezett rehabilitatio oly messze távoli időre lenne halasztva, miszerint ifjaink, időelőttinek, elfecséreltek mondhatnák azon fáradságot, melyet hazai törvényeink megtanulására szentelnek. Lehetlen, hogy a törv. kir. tábla folyamatban lévő átalakítása, mely ezt a feloszlatott osztrák főtörvényszék szervezetére kívánja visszavinni és pedig egyszerű odrog útján, maradandólag, hosszabb időre lenne czélba véve, hisz maga a magas kormány ideiglenesnek nevezi a mostani állapotot, egy pár hó pedig csaknem érdemli,hogy az ifjú nemzedék,melyre, ha szabad reméllem, hazafiasabb foglalkozás vár, az osztrák törvények megtanulására fordítja drága idejét, melyet különben sem képes elegendőleg hasznosítni önnön hazája szolgálatában. Mindez kétségtelen igazságnak nevezhető és mégis vannak, akik máskép gondolkoznak. A „Herrn. Zig“ például szörnyen neheztel a brassóiak imént nyilvánított alkotmányos aggodalmaira, miért hogy a történelmi jog némi tiszteleténél fogva, s a testvér nemzetiségek iránti méltányosságból nem sietnek segédkezet nyújtani az ő nemzet boldogító fáradozásaihoz, midőn minden áron — még pedig örökre — centrálisába óhajtaná a törvénykezést a birodalom egyetemes területén, kimondván azt, miszerint a szászok,semhogy ősi törvényekezési külön jogukat a többségben lévő testvér népeknek feláldozzák —(mit még eddig senki sem követelt), készek azt inkább az összállamra átruházni, s az ő saját készségéből azon következtetésre jut, hogy tehát a többi népek is kötelesek ezt tenni, mivel egy jog és egy igazság kell, hogy uralkodjék birodalomszerte. Azt az államtitkot azonban még nem sütötte ki a „Herrn. Zig“, hogyan hiszi keresztülvihetőnek az egy akol s egy pásztor elméletét, legalább a nyugoti Magyarországra nézve, miután az országbírói értekezlet munkálata országgyűlésileg elfogadva s királyilag szentesítve van, s a melyet a Királyhágón inneni Magyarország alkalmasint nem lesz hajlandó feladni, daczára annak, hogy a „Herrn. Zig“ sajnálkozása szerint saját romlására vált el az osztrák törvényektől. Nem, mi nem tartunk egy újabb odrogtól, bármi fennen hirdessék a „H. Ztg“ emberei az osztrák codex egyedül üdvözítő voltát, kivált mióta egy, a magyar kir. kúriához intézett kir. leiratból megtudtuk, miszerint királyi előadások kidolgozása rendeltetett el úgy az anyagi, mint az alaki jog érdekében, mely kir. előadások, úgy véljük, nem a bécsi birodalmi tanács elé fognak terjesztetni; sőt reméljük, eljövend az idő az erdélyi részekre nézve is, midőn a hazai törvény őt illető helyét ismét elfoglalandja. De hát miért maradtak mégis ezúttal is zárva a kolozsvári kir. lyceum termei a hazai jog előtt, holott ez ügy, hallomás szerint, legalább hónapok óta van tárgyalás alatt. Megmondjuk. Ebben, mint mindenben, ami az alkotmányosság s a hazai jogviszonyok helyreállítását évek óta akadályozza, a szász bureaucratia a főtényező. Midőn a jogi tanszékek a mondott lyceumtól 1848 után elvétettek, s a n.-szebeni ágost. hitv. szász Bechts-Akademie-hoz átvitettek , áttétetett egyszersmind a katholikus pénzalap (studiorum fundus) illető része is, s ez idő óta a katholikus és magyar alapitók által kath. és magyar ifjak javára hagyományozott tőkék gyümölcsét az ágostai hitv. szász ifjúság használja. 1853-ban megengedte az oktatási miniszter Thun gróf a nevezett jog-academia visszahozatalát Kolozsvárra, a szászoknak azonban sikerült akkori kormányzó Schwartzenberg herczegnél kivinni, hogy ez mai napig sem történt meg. Érdekében áll tehát a szász atyafiaknak — miként 12 év óta teszik — most is megakadályozni, nehogy az említett alapítványok a jogos tulajdonos birtokába visszakerüljenek , e nélkül azonban a jogi tanfolyam a kolozsvári lyceumban még nem indítható. Hic Rhodus, hic salta. Méltányos,igazságos-e ez eljárás? Igazolható-e az, hogy e nagyszerű alapítványok idegen czélokra használtassanak, míg azok, akiket jogosan illetnek, nélkülözésre vannak kárhoztatva? Bizony, bizony, visszaélnek szász atyánkfiai a jelen helyzettel. Quo usque ?.......... MAROSTÁJI. A békési ágostai hitv. evang. esperesség özvegy-árva pénztárának alapszabályai. I. E pénztár ezélja a békési ág. hitv. evang. esperességben hivataloskodó minden állandósított rendes lelkész-, tanár- és tanító özvegyének s illetőleg árváinak gyámolitása. II. A pénztár alapját teszik a tőkék és egyéb évi bevételek. III. A tőkékhez tartoznak: 1. Kegyes alapítványok. 2. A tőkék kamatjaiból és a hivatalnokok évi járulékaiból a XX. pont értelmében kiosztott összeg utáni fölöslegmaradvány. 3. A bekebelezési díjak, melyek a XI. pont alatti osztályozás szerint mindenkinek évi fizetési illetőségével egyenlők, u. m. 10, 8, 6 és 3 forint oszt. értékben. 4. Az úgynevezett intercalaris jövedelmek,vagyis azon összegek, melyeket minden egyház, ha valamely hivatal állomása megürül s özvegyi illetőségre igényt tartó özvegy vagy árvák nincsenek, köteles e pénztárba fizetni, és pedig — a stólákat ide nem értve — az özvegyi illetőségnek egynegyede. Mely negyed akkor is fizetendő, ha a hivatal utáni jövedelem hivatalnok változtával vagy az özvegyi illetőség lejártával az egyház javára esik. IV. Az évi jövedelemhez tartoznak: 1. Azon összegek, melyeket a hivatalnokok a XI- pontban meghatározott négy osztály szerint évenkint befizetnek. 2. Azon jótékony ajánlatok, melyek oly feltétel alatt adatnak, hogy a XX. pontban megszabott osztalékon felül az özvegyek és árvák közt kiosztassanak. V. Az özvegy-árva pénztárt az esperesség a maga felügyelete alatt, az esperes, pénztárnok, közlelkészek és koronkint választandó számadás-vizsgáló küldöttség által kezelteti. VI. Az espres kötelességei: 1. Halálozás esetében s özvegy és árvák nem létében az özvegyi illetőségnek, valamint az évnegyeden tilos hivatalnok változtával üresedésben maradt állomás jövedelmének egynegyed részét készpénzben — a termesztményeket közép ár szerint számítva — a pénztár számára kieszközölni. Mig ez meg nem történt, az uj hivatalnokot hiványnyal el nem látja és be nem igtatja. 2. Uj hivatalnokoktól a bekebelezési dijakat beszedi. 3. Uj hivatalnokok beigtatását a pénztárnokkal tudatja s neki a beszedett bekebelezési dijt kézbesíti. 4. Év közben előjövő rendkívüli esetekben esperességi gyűlésen kívül, felelősség mellett, elnökileg intézkedik. VII. A közlelkészek kötelességei: 1. Nyári vizsgálatok alkalmával járásaikban az egyes hivatalnokoktól az évi illetőségeket beszedik. Valamely hivatalnok távollétében, vagy a fizetés megtagadása esetében az évi illetőséget a gondnok által fizettetik ki. Ha pedig a beszedés ez után sem eszközölhető, e körülményt az esperességnek bejejelentik. 2. A beszedett összegeket sept. 1-ső napjáig, ellenjegyzékeikkel együtt, a pénztárba szolgáltatják. VIII. A pénztárnok kötelességei: 1 A pénztárnok a bevételekről és kiadásokról naplót vezet. 2. A pénztár kötelezvényeit s egyéb okleveleit az e végre készített kölön szekrényben mindig lehető legjobb rendben tartja, s azoknak lelkiismeretesen gondját viseli. 3. A számadásokat a vizsgáló küldöttségnek sept. elején beadja, s minden cselekményeiről számol. 4. Év közben előforduló minden előre nem látott fontosabb körülményről az esperest értesíti. IX. A számaadás-vizsgáló küldöttség teendői: 1. Megvizsgálja a pénztárnok és árvák gondnokainak évi számadásait s a tőkék elhelyezéséről tudomást szerez. 2. A beállott gyámolitási évre, lehetőség esetében, javaslatba hozza az osztalékok fölébb emelését. 3. Munkálata mindenkor az esperességi gyűlés elé terjesztendő, hol az okvetlenül fölvétetvén, jóváhagyás által szentesittetik. X. A békési ág. hitv. ev. egyházmegyében lévő minden állandósított és rendes lelkész, tanár és tanító tartozik hivataloskodása kezdetétől a XI. pontban meghatározott osztály szerint illetékét évenkint vagy egyenesen a pénztárnoknak, vagy a közlelkésznek beadni. A nem állandó és nem rendes egyházi hivatalnokok, kik a fizetéshez oly czélból akarnak járulni, hogy hozzá özvegyeik és árváik igényt tarthassanak, ezen kívánságukat folyamodás utján tartoznak az esperességi gyűlésnek bejelenteni. XI. Az egyes hivatalnokok, jövedelmükre nézve ekkép osztályoztatnak: 1. osztály: 10 o. b. fizetési illetőséggel: 1) Berényi tót, 2) b.-csabai két, 3) nagylaki két, 4) orosházi két, 5) szarvasi két, 6) t.komlósi két lelkész. 2. oszt. 8 ft illetőséggel: 1) alberti lelk. 2) berényi német lelk. 3) csabai 70 köbölnél többel díjazott tanítók, 4) orosházi reáltanító, 5) pitvarosi lelkész, 6) szarvasi két orgonista, 7) varsándi lelkész. 3. oszt. 6 ft illetőséggel: 1) ambrusfalvi lelk., 2) apatelki lelk., 3) aradi lelk., 4) bánfalvi lelk., 5) bánhegyesi lelkész, 6) békés-csabai 70 köböllel díjazott tanítók, 7) m berényi tanítók, 8) t.földvári lelkész, 9) gyomai lelkész, 10) makói lelkész, 11) nagylaki 3 tanító, 12) orosházi 4 tanító, 13) pitvarosi egyik tanító, 14) szarvasi tanítók, 15) szarvasi tanárok, 16) szegedi lelkész, 17) szemlaki leik., 18) szentesi leik., 19) sz.miklósi leik., 20) t.komlósi tanítók, 21) vásárhelyi leik. 4. oszt. 3 frt illetőséggel: 1) alberti, 2) ambrusfalvi, 3) apatelki, 4) bánfalvi, 5) földvári, 6) pitvarosi, 7) sz.tornyai, 8) szemlaki, 9) szénási, 10) szentesi, 11) varsándi, 12) vásárhelyi tanítók. XII. A pénztárba fizetett illetőségeket a beszedő pénztárnok vagy körlelkész, a kiszolgáltatott segélypénzeket a pénztárnok fogja jelen könyvecskébe *) bejegyezni, mely bejegyzések nyugtatványok gyanánt szolgálnak. XIII. Mindenki köteles illetékét évenkint legfölebb a nyári iskolai vizsgálatok alkalmával pontosan beszolgáltatni. XIV. Ha valaki a kitűzött időig évi illetékét, bármi oknál fogva, átadni elmulasztaná, az őszi esp. gyűlésből meg fog iitetni, hogy tartozását kamatos*) T. i. ez alapszabályok kinyomattak s beköttettek, hová minden activ és passiv fizetés bejegyeztetik, túl a tavaszi gyűlés idejéig befizesse. Ha pedig ekkor sem tenne eleget kötelességének, neve a résztvevő tagok sorából kitöröltetvén, befizetett pénze kamat nélkül visszaadatik. XV. Ha pedig a hivatalnokok valamelyike hivataláról lemondván, vagy lakását más egyházmegyébe áttevőn, tovább is tag kívánna maradni, ez iránt az esperességi gyűléshez tartozik folyamodni, mely esetben évi illetőségét az esperesség új állomási jövedelméhez képest a XI. pont alatti osztályok szerint fogja meghatározni. XVI. Ugyanez áll a hivataltól elmozdított hivatalnokokra nézve is, kik azonban ezután is addigi osztályuk szerint járulnak a fizetéshez. XVII. Segélyezésben az özvegy férje halála utáni sept. 1-től számítandó évtől fogva mindaddig részesül, míg él, és férje nevét viseli. Férjhezmenetel, halál és erkölcstelen élet esetében gyermekei együttvéve egy özvegyi segélyösszegben mindaddig részesülnek, míg ezt a legifjabb árva neveltetése, (ha fiú, a gymnásiumi osztályok befejezéséig, vagy iparűző tanoncz legénnyé szabadulásáig, ha pedig leány, férjhezmeneteléig vagy 20 éves koráig) igényli. A tanulási pályán lévők, ha a gymnasium elvégezte után nem nélkülözhetnék e segélyezést, annak meghosszabbítása iránt az esperességi gyűléshez tartoznak folyamodni. XVIII. Az anyátlan árvák számára e segély pénz az illető gyámnak adatik, ki erről számadását a pénztárnoknak a számadások megvizsgálása előtt beadni tartozik. Mit ha nem teljesítene, az esperesség ez összegre nézve más gyámról gondoskodik. XIX. A segélypénzért csak első évben kell az esperességnél a fizetési könyvecske előmutatásával irásilag jelentkezni; későbbi években a kebelbelieknek csak a pénztárnoknál kell könyvecskéiket kifizetés végett előmutatni. Az egyházmegye kebelén kívül lakó özvegyek azonban tartoznak minden évben személyesen vagy írásilag jelentkezni; életben létöket, valamint azt is, hogy a fizetésben részt vett férj nevét viselik, az anyátlan árvák pedig a XVII. pontban megszabott körülményeket illető lelkészeik által bizonyítani, és a segélypénz miként leendő kézbesítéséről gondoskodni. XX. Minden özvegy, bármily osztály szerint fizetett és bármely egyh. hivatalt viselt legyen férje, egyenlő segélyben részesül, és pedig ez alapszabályok megalapítása után első évben is 40 oszt. b. forint évi segélyezésről biztosittatik.*) XXI. A tőke szaporodásához és a halandóság csekélyebb voltához képest a segélydij fölebb emeltetik, mikorra azon méltányos óhajtás teljesítése is föntartatik, hogy a segélydij meghatározásában az árvák száma tekintetbe vétessék. XXII. Ha a segélyzendők szaporodása következtében a tőkék sérelme nélkül 40 frával az özvegyek és árvák nem volnának segélyezhetők, a hivatalnokok kötelezik magukat évi illetőségeiket a szükséghez képest osztályzati arány szerint fölebb emelni. BELFÖLD, Közép-Szolnok. — Folyó hó 7-én Zilah városa egy ünnepélynek volt színhelye, ugyanis e napon szenteltetett fel a református tanoda uj épülete. A számos helybeli s vidéki jelen voltak koszorújátékké, s tette különösen vidorabbá a szokottnál megyénk köztiszteletben s szeretetben álló alkotmányos főispánja, hadadi ifjú b. Wesselényi Ferencz ur, egyszersmind mint a tanoda egyik tisztelt főgondnoka. Nem lehet azon őszinte örömet és ragaszkodást leírni, mely minden jelen voltak szemeiből olvasható vala az alkotmányos főispánnak megpillantásakor, kit az alkotmányosság felfüggesztése óta láthatni szerencsések nem valánk. Az ünnepélyt érdekessé tették algondnok Bereczky György s igazgató tanár Baczó Pál urak vel) E pont különbözteti meg ez intézetet a közönséges részvényes vagy biztositó társulatoktól, az egészet a keresztyéni szeretet alapjára helyezvén. Nem jő itt tekintetbe : váljon a férj életében 3 vagy 10 frtot fizetett-e évenkint, tanító vagy lelkész volt-e ? Az özvegyek különbség nélkül egyenlő segélyben részesülnek. Miután pedig a tőke néhány év alatt szépen gyarapodott, az egyházmegye a 40 frtnyi segélyt emelni szándékozik, midőn a XXI. pont értelmében a gyermekek száma is tekintetbe fog vétetni. PIT Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az utolsó évnegyedi folyamra szándékolt megrendelése mentül előbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a lapot felakadás nélkül megküldhessük.