Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)

1862-09-26 / 221. szám

1802.— II. évfolyam. 221. SZ. Péntek, September 26. SZERKESZT­ŐS­ÉGI IRODA Uri-ut­cza 8. sz. 1. emelet. KIADÓHIVATAL Urtér 4. sz. földszint. T. MUNKATÁRSAINK kéretnek, hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztő­­s­­éghez intézzenek. — A­ lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények a kiadó­ hivatalhoz intézendő­k. Bermentetlen leveleket csak ismerős kézből fogadunk el. HXRXTLTKÉN SÍIK DÍJA: j | KEGJELEN | 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9, 3-szorinál 7 ujkr, i i ünnep- és vasárnapot követő napok kivá-Bélyegdíj külön 30 ájkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 25 újkr. televel minden nap. Egyes példányok Kilian György, Osterlamm K., Lamp­el H., Eggenber­ ij ELŐFIZETÉSI ÁR , ger Sí. és Engler A. és társ könyvkereskedőknél 10 újkrajezáron kaphatók. 11 Egészévre 18 ft. Félévre 9 ft. Negyedévre 5 ft . A .MAGYARORSZÁG* October 1-től fogva a mostaninál sokkal na­gyobb alakban fog megjelenni, az előfizetési árak mind a mellett az eddigiek maradnak, jelesen. Az előfizetéseket minél előbb kérjük be „Magyarország“ kiadóhivatalához, (Pest, uj­ tér 4. sz.) küldeni a egész évre . . . 18 ft félévre , . . . 9 „ negyedévre . . . 5 „ egy hóra .... fi ., 80 kr Pest, sept. 25. (16­) Európának két nagy betege van, kik­nek halálát évről évre löverdölgetik, de a ve­szélyes pillanatokban még mindig találkozott valaki, hogy a dermedő tagokba életet le­heljen. E két beteg: a pápa világi hatalma és Tö­rökország. A pápa világi uralmát a reá mért csapá­soktól évek óta franczia szuronyok óvják , az aspromontei csata néhán­nyal megtoldot­ta megszámlált napjait. Törökországot az utóbbi időben még na­gyobb veszély fenyegette, nemcsak Garibal­ditól kellett tartania, de Szerbia, Montenegró és Herczegovina fegyverben állottak ellene; hármas baj, mely könnyen halálossá válha­tott volna. De egy fél év leforgása alatt Montenegró legyőzetik és békére lép, a konstantinápolyi conferentia kicsavarja Szerbia kezéből a fegy­vert, s most legördült az utolsó malomkő is a szorong­atott török birodalom szivéről, Vuka­­lovich Luka megadta magát! A jámbor török látva, hogy a merre csak a félhold ragyog, mindenütt béke van: áldja a hanyatló birodalom fátumát, mely azt meg­mentette. Mi keresztyének megnevezzük e fátumot, — Angliának hivják azt. Miként 1840-ben a syriai és egyptomi ügyben, úgy most is ő kelt védelmére ama „lét és nem lét közt ingadozó árnyéknak“, mely­nek török birodalom a neve. Megvédelmezte, de valljon fen fogj­a-e tar­tani? Bizonyára ezt sem saját érdeke nem kí­vánja, sem Európa érdekei nem igénylik. An­glia érdeke nem, mert az mindössze is abban összpontosul, hogy tartassák fen a török biro­dalom mindaddig, mig valami jobbat lehet he­lyébe tenni. Ezen jobb alatt pedig azt érti, mig oly állam léphet helyébe, mely sem az orosz, sem a franczia kézben játéklabda nem leszen, hanem ön­erejéből fel tud állani. Vagy, ha ez be nem következik, mig meg­egyeznek a nagyhatalmak ama zsíros falat fe­lett, mely a hagyományból egyiknek s másik­nak jutni fog. Mig ez időpont el nem érkezik, Anglia aggódó hévvel fogja ápolni a beteg embert, s mindent elkövet, hogy a fenyegető halál tor­kából kiragadja. De Európa érdeke sem kivánja, hogy a szétmállásnak indult török birodalom közerő­vel fentartassék. Igaz ugyan, hogy a felbom­lás az európai államrendszerben fontos válto­zást vonna maga után, de e változás meggát­­lása csak akkor lenne szükséges, ha általa Európa érdekei sértetnének, hogy pedig ez ne történjék, két dolog kívántatik : Először, hogy az átalakulásnál a politi­kai egyensúly, mely az európai hatalmak vi­szonyaiban fenáll, ne zavartassák. Másodszor, hogy az új állam szerkezete a polgárosodásra kedvezőbb, s a nemzetek érde­keinek megfelelőbb legyen, mint volt a régié, melynek helyét elfoglalta. Mihelyt a dunai népek e két kelléknek meg tudnak felelni:­­ Törökország sorsa el van döntve, s az európai államok szívesen fo­gadják körükbe az uj testvéreket. De ha elérkezik a nagy pillanat, melyben az elhunyt helyére kell lépni és e népek vállai gyengék lesznek a nagy feladat átvételére, úgy le kell mondaniok a független nemzeti lé­tezésről, mely a szerb, a román s a görög tör­zseknek kedves álma volt. Huzamos küzdel­mek után végre is idegen uralom alá jutnak, mely nem oly nyomasztó, mint a török, de bi­zonyosan tartósabb leend. Míg a keleti kérdés ennyire tisztába jön: sok nehézséget le kell győzni minden oldalról. Nem elég azt mondani: három főtörzs lakja európai Törökországot, s mind a három alko­tott már egy kis fejedelemséget, mely a hatá­rain elterülő rokon elemeket magához von­hatja. Mert ekkor még nyilt kérdés marad: mi történik Bulgáriával, mely épen oly kevéssé akar görög lenni, mint a­mely határozottan visszautasítja a szerb suprematiát? Mi lesz Al­bániával, melyet az arnauták laknak, mely népfaj vallására s természetére a görögtől s szlávtól egyiránt különbözik? Hát Szerbiát Montenegróval ki fogja egyesíteni? És, ha mindezen kérdéseket megnyugtatókig elintéz­nék , maradna a legsúlyosabb, mely így hang­zik : birnak-e az uj államok elegendő erővel, hogy függetlenül fenállhassanak? E nehézségek közvetlen Törökországnak használnak, meghosszabítják életét, de meg nem mentik azt. Jaj annak az országnak, mely csak azért tengeti életét, mert gyenge és helyébe hirtele­­nében nem tudnak mást állítani, ha a mivelt államok sorába nem lépett s csak feltörekvő ifjú népeknek áll útjában, napjai megszámlál­­vák s miután karddal szerzett uralmát szelle­mivé nem tudta átváltoztatni, az erősebbnek zsákmányává lesz. Nemsokára eljő az idő, midőn meghallja a kisázsiai török, hogy ama szép európai tar­tomány, melyért atyái küzdöttek, veszve van, s az adót nem kell a padisáknak a tengeren túl vinni, mert ő már innen lakik, egyes mene­kültek beszélni fogják, hogy a karcsú minare­tek árnyéka megnövekedett, mert kereszt lé­pett a félhold helyére. 1. S ugyan mit fog tenni e szomorú dolgok­ hallatára ? Talán aczért ragad, hogy ősei hódítmá­­nyát visszavívja, vagy elvérezzék Drinápoly falai alatt? Dehogy! .... igaz musulmánh­oz illőleg — megnyugszik Isten akaratán! A magyar földhitel­intézet alapszabá­lyai. I. Fejezet. Az intézet czélja: 1. §. A magyar földhitelintézet czélja, a fekvő birtokot, egyesületi uton kölcsönös jótállás alapján, jelzálogi első félértékeig biztos hitelezési képességre emelni. II. Fejezet: Az intézet alapitói és résztvevői. 2. §. Az intézet alapitói az engedélyért folya­modó hazai birtokosok, kik a) az intézet biztossága megszilárdítására, kész­pénzben és kötvényekben legalább egy millió forint alaptőkét tesznek le; b) az intézet első rendezését eszközük, s c) az intézeti működés fölött a szabályszerű fel­ügyeletet gyakorolják. 3. §. A magyar földhitelintézet alakul mindazon magyarországi birtokosokból, kik az intézetet hite­lezés végett igénybe veszik s ezáltal hitel-egyesületbe lépnek. 4. §. Fölvétetnek az egyesületbe mindazok, kik tulajdoni joggal oly telekkönyvezett vagy telekköny­vek behozataláig a szabályszerű kimutatásnak meg­felelő földbirtokot bírnak, a­mely az intézet szabályai szerint legalább 1000 frt hitelezésére jogosít. 5. §. Ha valamely birtok a telekkönyvbe mint többek osztatlan birtoka van bejegyezve, csak min­den bejegyezett közös birtokos megegyező nyilatko­zata után, vétethetik fel hitelezési alapul. 6. §. Az egyesületbe lépés nincs kötve időhöz. 7 §. Az egyesületbe lépés eszközöltetik : a) ha valaki kölcsönt vesz az intézetből; b) ha oly jószág birtokába lép, melyen az egye­sület által betáblázott teher fekszik. 8. §. Ha valaki oly birtokot vesz át, melyre az intézet által adott kölcsön van betáblázva vagy ke­belezve, tartozik azt a telekkönyvi átkebelezés , ille­tőleg, birtokbavétel napjától számitandó 15 nap alatt az intézetnek bejelenteni, minthogy különben az in­tézet kölcsöne az uj birtokos részéről tettleg fölmon­dottnak tekintetik. 9. §. Az egyletből kilépés történik : a) ha a kölcsönösszeg egészen lefizettetett; b) ha azon birtok, mely a kölcsön alapját ké­­pező, jogérvényesen másra ruháztatott. III. Fejezet. Az intézet székhelye és orgánumai. 10. §. A magyar földhitelintézet székhelye Pest. 11. §. Az intézet orgánumai a közgyűlés, az el­nökség, igazgatóság, felügyelő-bizottmány és a vi­déki bizottmányok. 12. §. A közgyűlés, a lefolyt évről szóló száma­dások bezárása után, minden év elején, rendesen feb­ruár vagy márczius hóban jő össze. 13. §. A közgyűlés szavazattal biró tagjai: a) a körülírandó egyes vidéki kerületekből az egyesületi tagok által s azok sorából (a magyar kir. udv. kanczellária helybenhagyásával megállapítandó módon) választott képviselők, kikre nézve szabályul szolgál, hogy mig az intézet kölcsönzési összege öt­ven millió forintot meg nem halad, minden 250,000, s ha ezen összeget túlhaladja, minden 400,000 fi­t után egy képviselő küldethetik ; b) azon egyesületi tagok, kik legalább 50 ezer frtnyi vagy nagyobb kölcsönt vettek, személyesen je­lenhetnek meg a közgyűlésen és személyes szava­zattal bírnak ; c) az alapítók szavazattal bírnak minden 50 ezer frtnyi alapítvány után ; tehát azok, a­kik ily ös­­­szeget alapítottak, személyesen gyakorolhatják sza­vazási jogukat, a­kik pedig kevesebbet alapítottak, csak azon esetben, ha 50 ezer forint erejéig megbíza­tást nyertek. Azonban a közgyűlésben oly alapító tagok is jogosítvak részt venni, a­kik egyszersmint kölcsönve­­vők, ha alapítványi tőkéjök az általuk kölcsön vett tőkével együtt, összevéve 50,000 forintig emel­kedik. 14. §. Egy közgyűlési tag egynél több szava­zattal nem bírhat. 15. §. Hogy a közgyűlés jogérvényesen hatá­rozhasson, a szavazatra jogosított érdekeltek és ala­pítók legalább 2/3-dának jelenléte s általános szó­többség szükséges. Szavazat­egyenlőségnél az elnök határoz. 16. §. Az alapító tagok mind a közgyűlésen, mind az azt megelőző alapítói tanácskozmányokban, meg nem jelenhetések esetében, írásbeli megbízott által képviseltethetik magukat. 17. §. A közgyűlés tárgyai: a) lejárt évi számadások felülvizsgálása; b) az évi eredményről szóló elnöki jelentés tár­gyalása s közhírré tétele ; c) választások; d) szükségessé vált fontosabb intézkedések fö­lötti tanácskozások; e) az alapszabályokban netalán szükségel­ mó­dosítások elhatározása s jóváhagyás végett legfel­sőbb helyre fölterjesztése; 18. §. Rendkívüli körülményekben, melyek az évi közgyűlésig nem halaszthatók, s felügyelő bi­zottmány tagjai kétharmad részének kívánatára az elnök által rendkívüli közgyűlés hivatkatik össze. 19. §. Az intézeti elnököt és alelnököt 3 évre az alapítók által kijelölt 3 egyén közül, a közgyűlés vá­lasztja. 20. §. Az elnökség vezeti az intézet ügyeit, el­nököl a közgyűlésen és az igazgatósági gyűlésekben, nevezi az igazgatóság előterjesztésére a segédsze­mélyzetet, s az igazgatósággal együtt az intézetet mind a közhatóságok irányában, mind magán­ügyle­tekre nézve képviseli. 21. §. Az igazgatóság áll 2 igazgatóból és egy jogtudósból, kik a bizottmány által neveztetnek,vagy a körülményekhez képest elbocsáttatnak, és szabály­­szerű biztosítékot tesznek le. Az ügyvitel a 2 igazgató közt oszlik meg, a két különböző ügyviteli osztály szerint, még­pedig az egyik igazgató vezeti: a) a jelzálogi hitellevelek kibocsátását kezelő és pénztári jog szakot (departement) ; b) a másik igazgató a hitel- és bizományi sza­kot vezeti s így a tartalék- és törlesztési alapot ke­zeli s gondoskodik a záloglevelek és utalványok ér­tékesítéséről. 23. §. A felügyelő-bizottmány 18 tagból áll, kik 3 évről 3 évre választatnak. Mindaddig, míg az ala­pító tagoknak az általuk letett 90 száztóli alapítványi kötvények egészen vissza nem adatott, az alapítók a felügyelő-bizottmányhoz 9 tagot, az érintett 90 száz­­tóli kötvények visszaadása után pedig csak 4 tagot választanak. A felügyelő bizottság többi tagjait a közgyűlés választja. 24. §. A felügyelő bizottmány saját elnökét a maga kebeléből maga választja. 25. §. A felügyelő­ bizottmány feladata szigorúan s folytonosan őrködni a felett, hogy az igazgatóság részéről semmi olyas ne történjék, a­mi az intézet alapszabályaival és ügyrendjével (Reglement) ellen­keznék, vagy az intézet biztosságát veszélyeztetné, ennélfogva: a) mindazon igazgatósági ülésekben, a­hol hitel­nyitási határozat hozataláról, vagy valamely az inté­zet birtokába szállott jószág eladásáról van szó, 3 bizottmányi tag jelenléte szükséges s csak azon kölcsön adattalik ki, melyre a kiküldött tagok több­sége jóváhagyását adó; b) joga van az intézet számadó s ügyviteli köny­veit megtekinteni; c) köteles legalább évnegyedenkint pénztári vizsgálatokat tartani, s az eredményt a pesti hivata­los hírlapok utján köztudomásra hozni; d) folytonos nyilvántartást gyakorol a zálogle­velek, jövedékjegyek és fizetési utalványok (156. §­) kiadása fölött; e) minden szabályellenes eljárást az ügyvitel­ben azonnal megszüntethet, sőt az oly igazgatósági határozatokat, melyeket az alapszabályokkal vagy ügyrenddel ellenkezni vél, vagy a­melyek által az intézet biztosságát veszélyeztetve látná, a közgyűlés határozatáig felfüggesztheti. 26. §. A felügyelő-bizottmány feladata szigorúan őrködni a felett is, hogy több záloglevél vagy jöve­dékjegy ki ne adassék, mint a­men­nyi jelzálog által valósággal biztosíttatott-27. §. A felügyelő bizottmány a közgyűlésnek felelősséggel tartozik. 28. §. Minden választás titkos szavazattal s álta­lános szótöbbséggel megy véghez, szavazategyenlő­ségnél a sors határoz. Érvényes választáshoz a szavazatra jogosított érdekeltek és alapítók legalább 2­s-dának jelenléte szükséges. 29. §. Az alapító tagok a szükséges elnöki és alelnöki kijelölés (19. §.) s a felügyelő-bizottmányi tagok választása végett (23. §.) a közgyűlés előtt külön ülést tartanak. 30. §. Az alapító­ tagok az alapító tanácskoz­­mányban személyenkint, a közgyűlésen a választá­sokat kivéve, a 13. §. c) pontja szerint szavazati jog­gal bírnak, mig az intézet fennáll. Az alapítók sza­vazati joga holtuk után az arra jogosított (­101. § ) magán örököseikre ruháztatik át. 31. §. A felügyelő bizottmány tagjai rendes év­díjat nem húznak. 32. §. Az intézet vidéki ügy­vitelének könnyeb­bitése végett minden külön vidéken, vagy szükség szerint minden megyében az egyesületi tagokból egy­­egy bizottmány alakittatik, melynek feladata leend, a megalapítandó részletes utasítás szerint a becslé­seknél, zárolásoknál és végrehajtásoknál a társulat érdekeit képviselni s folytonos figyelemmel kisérni. 33. §. Fontos és alapos mentő­ ok esetét kivéve (mely tekintetben az elnökség határoz),, az előbbi §­­ban érintett megbízást minden egyesületi tag köteles elfogadni s teljesíteni. 34. §• A biztosítási tőke alapítói minden különb­ség nélkül, az első befizetés után egy hónappal ös­­­szejövetelt tartanak, és ideiglenesen az intézet elnök­ségét, igazgatóságát s a felügyelő bizottmányt kine­vezik s az egész ügyvitelt a szabályok értelmében rendezik, általában míg a 14. §-ban érintett tagokból közgyűlés alakulhat, ideiglenesen a közgyűlés teen­dőit viszik. 35. §. Azonban mihelyt az intézeti működés oly széles alapot nyert, hogy 15 millió kölcsönösszeg ki­adatott s 60 szavazatra jogosított tag jelenhet meg a közgyűlésen, a közgyűlés összehivatik és az intézet végleges szerkezete a szabályok szerint eszközlött választások által megállapittatik. IV. Fejezet: A záloglevelekről és jövedéki jegyekről. 36. §. Az intézet a szabályszerű­leg létrejött köl­csönzési jogügyletek alapján, kisorsolandó zálogle­velekben, és jövedéki jegyekben adja kölcsöneit. 37. §• A záloglevelek oly oklevelek, melyek erejével az egyesület a záloglevél tulajdonosainak az abban megnevezett tőke kamatolását és visszafizeté­sét az alapszabályok értelme szerint kötelezi s a­me­lyei­­k félévi felmondását s névbeli érték szerint készpénzzel visszafizetését az egyesület magának tartja fen, a nélkül azonban, hogy ezen joggal a zá­loglevél birtokosait felruházná. 38. §• A záloglevelek és jövedékjegyek (Renten­scheine) osztr. értékre szólanak, negyvenöt forintot számítva egy érerfont finom ezüstre; a jövedékjegyek 1000 frtos, a záloglevelek 100, 500 és 1000 forintos darabokban adatnak ki. 39. §. Az intézet az első 3 évben egy birtoktestre 250,000 forintnál s egy személynek 1 millió forintnál nagyobb kölcsönt nem adhat. 40. §. A záloglevelek, melyeknek alakját az ide­csatolt, ezen alapszabályok végén látható (A) minta mutatja, 5­­2 százték­ évi kamatozás mellett adat­nak ki. 41. §. A kamatok félévenkint a lejárat napján utólagosan fizettetnek , ennélfogva ily lejáratú kamat­­szelvényekkel láttatnak el. 42. §. A záloglevelek a kölcsönző kívánsága szerint vagy névre vagy az előmutatóra szólanak. 43. §. A záloglevélre nyilván rá lesz jegyezve azon feltétel, hogy az készpénzzel, névbeli érték sze­rint, fizettetik vissza, mi a szabályszerű törlesztésnél, kisorsolás útján határozatik meg, azonban szabad­­ságában áll az intézetnek, előrebocsátandó és közhír­ré teendő felmondás mellett, rendkívüli kisorsoláso­kat is eszközöltetni. 44. §. A záloglevélnek további szükséges kel­lékei, hogy: a) az elnökség és igazgatóság aláírásán kívül az intézeti pecséttel is el legyen látva; b) a felügyelő bizottmány elnökének vagy he­lyettesének bizonyítványát foglalja magában aziránt, hogy a kölcsönösszeg jelzálogilag és szabályszerű­leg bejegyeztetett. c) Végre ki legyen fejezve azon körülmény, hogy a pontos fizetésért nemcsak a kölcsönvevők állnak egyetemleg jót, de az alapító tagok is,­­ alapítványuk erejéig kezeskednek. 45. §. A névre­ szóló záloglevelek szabályszerű házirat által forgathatók , az előmutatóra szólóknál pedig az tartatik törvényes tulajdonosnak, a­kinek birtokában vannak. 46. §. Szabadságában áll mindenkinek az elő­­mutatóra szóló zálogleveleket névre és viszont átírat­ni s kisebb összegre szóló zálogleveleket is szabad nagyobbra s nagyobbat kisebekre szólókkal, az ügyrendben meghatározandó csekély dij mellett föl­cseréltetni. 47. §. Minden záloglevéllel 30 félévre szóló ka­matszelvények és egy szelvény-utalvány (Talon) adatik ki, melynek előmutatása mellett, a kiadott szelvények lejárata után új szelvényei adatnak ki. 48 §. A lejárt kamatok, a kamatszelvények előmutatóinak az intézet pénztára által a lejárat nap­ján kifizettetnek. 49. §. Ha egy felmondott vagy kisorolt zálogl­­vél kifizetése alkalmával még le nem járt szelvények hiányzanak, szabadságában állam­i az in­tézetnek azok értékével felérő pénzösszegett tartam vissza a kifizetésnél. 50. §. Egyes lejárt kamatszelvények vagy,vissza­fizetés végett, hirdetett záloglevelek és jövedékjegyek, ha 3 év múlva az intézetnek be nem mutattatnának, az elveszett okiratok megsemmisítésére nézve fenn­álló eljárás alá esnek s az intézetnek az ily szelvé­nyeken és zálogleveleken és jövedékjegyeken ala­puló kötelezettsége, mihelyt azok a bíróság által sem-

Next