Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)
1862-09-26 / 221. szám
1802.— II. évfolyam. 221. SZ. Péntek, September 26. SZERKESZTŐSÉGI IRODA Uri-utcza 8. sz. 1. emelet. KIADÓHIVATAL Urtér 4. sz. földszint. T. MUNKATÁRSAINK kéretnek, hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztőséghez intézzenek. — A lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények a kiadó hivatalhoz intézendők. Bermentetlen leveleket csak ismerős kézből fogadunk el. HXRXTLTKÉN SÍIK DÍJA: j | KEGJELEN | 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9, 3-szorinál 7 ujkr, i i ünnep- és vasárnapot követő napok kivá-Bélyegdíj külön 30 ájkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 25 újkr. televel minden nap. Egyes példányok Kilian György, Osterlamm K., Lampel H., Eggenber ij ELŐFIZETÉSI ÁR , ger Sí. és Engler A. és társ könyvkereskedőknél 10 újkrajezáron kaphatók. 11 Egészévre 18 ft. Félévre 9 ft. Negyedévre 5 ft . A .MAGYARORSZÁG* October 1-től fogva a mostaninál sokkal nagyobb alakban fog megjelenni, az előfizetési árak mind a mellett az eddigiek maradnak, jelesen. Az előfizetéseket minél előbb kérjük be „Magyarország“ kiadóhivatalához, (Pest, uj tér 4. sz.) küldeni a egész évre . . . 18 ft félévre , . . . 9 „ negyedévre . . . 5 „ egy hóra .... fi ., 80 kr Pest, sept. 25. (16) Európának két nagy betege van, kiknek halálát évről évre löverdölgetik, de a veszélyes pillanatokban még mindig találkozott valaki, hogy a dermedő tagokba életet leheljen. E két beteg: a pápa világi hatalma és Törökország. A pápa világi uralmát a reá mért csapásoktól évek óta franczia szuronyok óvják , az aspromontei csata néhánnyal megtoldotta megszámlált napjait. Törökországot az utóbbi időben még nagyobb veszély fenyegette, nemcsak Garibalditól kellett tartania, de Szerbia, Montenegró és Herczegovina fegyverben állottak ellene; hármas baj, mely könnyen halálossá válhatott volna. De egy fél év leforgása alatt Montenegró legyőzetik és békére lép, a konstantinápolyi conferentia kicsavarja Szerbia kezéből a fegyvert, s most legördült az utolsó malomkő is a szorongatott török birodalom szivéről, Vukalovich Luka megadta magát! A jámbor török látva, hogy a merre csak a félhold ragyog, mindenütt béke van: áldja a hanyatló birodalom fátumát, mely azt megmentette. Mi keresztyének megnevezzük e fátumot, — Angliának hivják azt. Miként 1840-ben a syriai és egyptomi ügyben, úgy most is ő kelt védelmére ama „lét és nem lét közt ingadozó árnyéknak“, melynek török birodalom a neve. Megvédelmezte, de valljon fen fogja-e tartani? Bizonyára ezt sem saját érdeke nem kívánja, sem Európa érdekei nem igénylik. Anglia érdeke nem, mert az mindössze is abban összpontosul, hogy tartassák fen a török birodalom mindaddig, mig valami jobbat lehet helyébe tenni. Ezen jobb alatt pedig azt érti, mig oly állam léphet helyébe, mely sem az orosz, sem a franczia kézben játéklabda nem leszen, hanem önerejéből fel tud állani. Vagy, ha ez be nem következik, mig megegyeznek a nagyhatalmak ama zsíros falat felett, mely a hagyományból egyiknek s másiknak jutni fog. Mig ez időpont el nem érkezik, Anglia aggódó hévvel fogja ápolni a beteg embert, s mindent elkövet, hogy a fenyegető halál torkából kiragadja. De Európa érdeke sem kivánja, hogy a szétmállásnak indult török birodalom közerővel fentartassék. Igaz ugyan, hogy a felbomlás az európai államrendszerben fontos változást vonna maga után, de e változás meggátlása csak akkor lenne szükséges, ha általa Európa érdekei sértetnének, hogy pedig ez ne történjék, két dolog kívántatik : Először, hogy az átalakulásnál a politikai egyensúly, mely az európai hatalmak viszonyaiban fenáll, ne zavartassák. Másodszor, hogy az új állam szerkezete a polgárosodásra kedvezőbb, s a nemzetek érdekeinek megfelelőbb legyen, mint volt a régié, melynek helyét elfoglalta. Mihelyt a dunai népek e két kelléknek meg tudnak felelni: Törökország sorsa el van döntve, s az európai államok szívesen fogadják körükbe az uj testvéreket. De ha elérkezik a nagy pillanat, melyben az elhunyt helyére kell lépni és e népek vállai gyengék lesznek a nagy feladat átvételére, úgy le kell mondaniok a független nemzeti létezésről, mely a szerb, a román s a görög törzseknek kedves álma volt. Huzamos küzdelmek után végre is idegen uralom alá jutnak, mely nem oly nyomasztó, mint a török, de bizonyosan tartósabb leend. Míg a keleti kérdés ennyire tisztába jön: sok nehézséget le kell győzni minden oldalról. Nem elég azt mondani: három főtörzs lakja európai Törökországot, s mind a három alkotott már egy kis fejedelemséget, mely a határain elterülő rokon elemeket magához vonhatja. Mert ekkor még nyilt kérdés marad: mi történik Bulgáriával, mely épen oly kevéssé akar görög lenni, mint amely határozottan visszautasítja a szerb suprematiát? Mi lesz Albániával, melyet az arnauták laknak, mely népfaj vallására s természetére a görögtől s szlávtól egyiránt különbözik? Hát Szerbiát Montenegróval ki fogja egyesíteni? És, ha mindezen kérdéseket megnyugtatókig elintéznék , maradna a legsúlyosabb, mely így hangzik : birnak-e az uj államok elegendő erővel, hogy függetlenül fenállhassanak? E nehézségek közvetlen Törökországnak használnak, meghosszabítják életét, de meg nem mentik azt. Jaj annak az országnak, mely csak azért tengeti életét, mert gyenge és helyébe hirtelenében nem tudnak mást állítani, ha a mivelt államok sorába nem lépett s csak feltörekvő ifjú népeknek áll útjában, napjai megszámlálvák s miután karddal szerzett uralmát szellemivé nem tudta átváltoztatni, az erősebbnek zsákmányává lesz. Nemsokára eljő az idő, midőn meghallja a kisázsiai török, hogy ama szép európai tartomány, melyért atyái küzdöttek, veszve van, s az adót nem kell a padisáknak a tengeren túl vinni, mert ő már innen lakik, egyes menekültek beszélni fogják, hogy a karcsú minaretek árnyéka megnövekedett, mert kereszt lépett a félhold helyére. 1. S ugyan mit fog tenni e szomorú dolgok hallatára ? Talán aczért ragad, hogy ősei hódítmányát visszavívja, vagy elvérezzék Drinápoly falai alatt? Dehogy! .... igaz musulmánhoz illőleg — megnyugszik Isten akaratán! A magyar földhitelintézet alapszabályai. I. Fejezet. Az intézet czélja: 1. §. A magyar földhitelintézet czélja, a fekvő birtokot, egyesületi uton kölcsönös jótállás alapján, jelzálogi első félértékeig biztos hitelezési képességre emelni. II. Fejezet: Az intézet alapitói és résztvevői. 2. §. Az intézet alapitói az engedélyért folyamodó hazai birtokosok, kik a) az intézet biztossága megszilárdítására, készpénzben és kötvényekben legalább egy millió forint alaptőkét tesznek le; b) az intézet első rendezését eszközük, s c) az intézeti működés fölött a szabályszerű felügyeletet gyakorolják. 3. §. A magyar földhitelintézet alakul mindazon magyarországi birtokosokból, kik az intézetet hitelezés végett igénybe veszik s ezáltal hitel-egyesületbe lépnek. 4. §. Fölvétetnek az egyesületbe mindazok, kik tulajdoni joggal oly telekkönyvezett vagy telekkönyvek behozataláig a szabályszerű kimutatásnak megfelelő földbirtokot bírnak, amely az intézet szabályai szerint legalább 1000 frt hitelezésére jogosít. 5. §. Ha valamely birtok a telekkönyvbe mint többek osztatlan birtoka van bejegyezve, csak minden bejegyezett közös birtokos megegyező nyilatkozata után, vétethetik fel hitelezési alapul. 6. §. Az egyesületbe lépés nincs kötve időhöz. 7 §. Az egyesületbe lépés eszközöltetik : a) ha valaki kölcsönt vesz az intézetből; b) ha oly jószág birtokába lép, melyen az egyesület által betáblázott teher fekszik. 8. §. Ha valaki oly birtokot vesz át, melyre az intézet által adott kölcsön van betáblázva vagy kebelezve, tartozik azt a telekkönyvi átkebelezés , illetőleg, birtokbavétel napjától számitandó 15 nap alatt az intézetnek bejelenteni, minthogy különben az intézet kölcsöne az uj birtokos részéről tettleg fölmondottnak tekintetik. 9. §. Az egyletből kilépés történik : a) ha a kölcsönösszeg egészen lefizettetett; b) ha azon birtok, mely a kölcsön alapját képező, jogérvényesen másra ruháztatott. III. Fejezet. Az intézet székhelye és orgánumai. 10. §. A magyar földhitelintézet székhelye Pest. 11. §. Az intézet orgánumai a közgyűlés, az elnökség, igazgatóság, felügyelő-bizottmány és a vidéki bizottmányok. 12. §. A közgyűlés, a lefolyt évről szóló számadások bezárása után, minden év elején, rendesen február vagy márczius hóban jő össze. 13. §. A közgyűlés szavazattal biró tagjai: a) a körülírandó egyes vidéki kerületekből az egyesületi tagok által s azok sorából (a magyar kir. udv. kanczellária helybenhagyásával megállapítandó módon) választott képviselők, kikre nézve szabályul szolgál, hogy mig az intézet kölcsönzési összege ötven millió forintot meg nem halad, minden 250,000, s ha ezen összeget túlhaladja, minden 400,000 fit után egy képviselő küldethetik ; b) azon egyesületi tagok, kik legalább 50 ezer frtnyi vagy nagyobb kölcsönt vettek, személyesen jelenhetnek meg a közgyűlésen és személyes szavazattal bírnak ; c) az alapítók szavazattal bírnak minden 50 ezer frtnyi alapítvány után ; tehát azok, akik ily összeget alapítottak, személyesen gyakorolhatják szavazási jogukat, akik pedig kevesebbet alapítottak, csak azon esetben, ha 50 ezer forint erejéig megbízatást nyertek. Azonban a közgyűlésben oly alapító tagok is jogosítvak részt venni, akik egyszersmint kölcsönvevők, ha alapítványi tőkéjök az általuk kölcsön vett tőkével együtt, összevéve 50,000 forintig emelkedik. 14. §. Egy közgyűlési tag egynél több szavazattal nem bírhat. 15. §. Hogy a közgyűlés jogérvényesen határozhasson, a szavazatra jogosított érdekeltek és alapítók legalább 2/3-dának jelenléte s általános szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőségnél az elnök határoz. 16. §. Az alapító tagok mind a közgyűlésen, mind az azt megelőző alapítói tanácskozmányokban, meg nem jelenhetések esetében, írásbeli megbízott által képviseltethetik magukat. 17. §. A közgyűlés tárgyai: a) lejárt évi számadások felülvizsgálása; b) az évi eredményről szóló elnöki jelentés tárgyalása s közhírré tétele ; c) választások; d) szükségessé vált fontosabb intézkedések fölötti tanácskozások; e) az alapszabályokban netalán szükségel módosítások elhatározása s jóváhagyás végett legfelsőbb helyre fölterjesztése; 18. §. Rendkívüli körülményekben, melyek az évi közgyűlésig nem halaszthatók, s felügyelő bizottmány tagjai kétharmad részének kívánatára az elnök által rendkívüli közgyűlés hivatkatik össze. 19. §. Az intézeti elnököt és alelnököt 3 évre az alapítók által kijelölt 3 egyén közül, a közgyűlés választja. 20. §. Az elnökség vezeti az intézet ügyeit, elnököl a közgyűlésen és az igazgatósági gyűlésekben, nevezi az igazgatóság előterjesztésére a segédszemélyzetet, s az igazgatósággal együtt az intézetet mind a közhatóságok irányában, mind magánügyletekre nézve képviseli. 21. §. Az igazgatóság áll 2 igazgatóból és egy jogtudósból, kik a bizottmány által neveztetnek,vagy a körülményekhez képest elbocsáttatnak, és szabályszerű biztosítékot tesznek le. Az ügyvitel a 2 igazgató közt oszlik meg, a két különböző ügyviteli osztály szerint, mégpedig az egyik igazgató vezeti: a) a jelzálogi hitellevelek kibocsátását kezelő és pénztári jog szakot (departement) ; b) a másik igazgató a hitel- és bizományi szakot vezeti s így a tartalék- és törlesztési alapot kezeli s gondoskodik a záloglevelek és utalványok értékesítéséről. 23. §. A felügyelő-bizottmány 18 tagból áll, kik 3 évről 3 évre választatnak. Mindaddig, míg az alapító tagoknak az általuk letett 90 száztóli alapítványi kötvények egészen vissza nem adatott, az alapítók a felügyelő-bizottmányhoz 9 tagot, az érintett 90 száztóli kötvények visszaadása után pedig csak 4 tagot választanak. A felügyelő bizottság többi tagjait a közgyűlés választja. 24. §. A felügyelő bizottmány saját elnökét a maga kebeléből maga választja. 25. §. A felügyelő bizottmány feladata szigorúan s folytonosan őrködni a felett, hogy az igazgatóság részéről semmi olyas ne történjék, ami az intézet alapszabályaival és ügyrendjével (Reglement) ellenkeznék, vagy az intézet biztosságát veszélyeztetné, ennélfogva: a) mindazon igazgatósági ülésekben, ahol hitelnyitási határozat hozataláról, vagy valamely az intézet birtokába szállott jószág eladásáról van szó, 3 bizottmányi tag jelenléte szükséges s csak azon kölcsön adattalik ki, melyre a kiküldött tagok többsége jóváhagyását adó; b) joga van az intézet számadó s ügyviteli könyveit megtekinteni; c) köteles legalább évnegyedenkint pénztári vizsgálatokat tartani, s az eredményt a pesti hivatalos hírlapok utján köztudomásra hozni; d) folytonos nyilvántartást gyakorol a záloglevelek, jövedékjegyek és fizetési utalványok (156. §) kiadása fölött; e) minden szabályellenes eljárást az ügyvitelben azonnal megszüntethet, sőt az oly igazgatósági határozatokat, melyeket az alapszabályokkal vagy ügyrenddel ellenkezni vél, vagy amelyek által az intézet biztosságát veszélyeztetve látná, a közgyűlés határozatáig felfüggesztheti. 26. §. A felügyelő-bizottmány feladata szigorúan őrködni a felett is, hogy több záloglevél vagy jövedékjegy ki ne adassék, mint amennyi jelzálog által valósággal biztosíttatott-27. §. A felügyelő bizottmány a közgyűlésnek felelősséggel tartozik. 28. §. Minden választás titkos szavazattal s általános szótöbbséggel megy véghez, szavazategyenlőségnél a sors határoz. Érvényes választáshoz a szavazatra jogosított érdekeltek és alapítók legalább 2s-dának jelenléte szükséges. 29. §. Az alapító tagok a szükséges elnöki és alelnöki kijelölés (19. §.) s a felügyelő-bizottmányi tagok választása végett (23. §.) a közgyűlés előtt külön ülést tartanak. 30. §. Az alapító tagok az alapító tanácskozmányban személyenkint, a közgyűlésen a választásokat kivéve, a 13. §. c) pontja szerint szavazati joggal bírnak, mig az intézet fennáll. Az alapítók szavazati joga holtuk után az arra jogosított (101. § ) magán örököseikre ruháztatik át. 31. §. A felügyelő bizottmány tagjai rendes évdíjat nem húznak. 32. §. Az intézet vidéki ügyvitelének könnyebbitése végett minden külön vidéken, vagy szükség szerint minden megyében az egyesületi tagokból egyegy bizottmány alakittatik, melynek feladata leend, a megalapítandó részletes utasítás szerint a becsléseknél, zárolásoknál és végrehajtásoknál a társulat érdekeit képviselni s folytonos figyelemmel kisérni. 33. §. Fontos és alapos mentő ok esetét kivéve (mely tekintetben az elnökség határoz),, az előbbi §ban érintett megbízást minden egyesületi tag köteles elfogadni s teljesíteni. 34. §• A biztosítási tőke alapítói minden különbség nélkül, az első befizetés után egy hónappal összejövetelt tartanak, és ideiglenesen az intézet elnökségét, igazgatóságát s a felügyelő bizottmányt kinevezik s az egész ügyvitelt a szabályok értelmében rendezik, általában míg a 14. §-ban érintett tagokból közgyűlés alakulhat, ideiglenesen a közgyűlés teendőit viszik. 35. §. Azonban mihelyt az intézeti működés oly széles alapot nyert, hogy 15 millió kölcsönösszeg kiadatott s 60 szavazatra jogosított tag jelenhet meg a közgyűlésen, a közgyűlés összehivatik és az intézet végleges szerkezete a szabályok szerint eszközlött választások által megállapittatik. IV. Fejezet: A záloglevelekről és jövedéki jegyekről. 36. §. Az intézet a szabályszerűleg létrejött kölcsönzési jogügyletek alapján, kisorsolandó záloglevelekben, és jövedéki jegyekben adja kölcsöneit. 37. §• A záloglevelek oly oklevelek, melyek erejével az egyesület a záloglevél tulajdonosainak az abban megnevezett tőke kamatolását és visszafizetését az alapszabályok értelme szerint kötelezi s amelyeik félévi felmondását s névbeli érték szerint készpénzzel visszafizetését az egyesület magának tartja fen, a nélkül azonban, hogy ezen joggal a záloglevél birtokosait felruházná. 38. §• A záloglevelek és jövedékjegyek (Rentenscheine) osztr. értékre szólanak, negyvenöt forintot számítva egy érerfont finom ezüstre; a jövedékjegyek 1000 frtos, a záloglevelek 100, 500 és 1000 forintos darabokban adatnak ki. 39. §. Az intézet az első 3 évben egy birtoktestre 250,000 forintnál s egy személynek 1 millió forintnál nagyobb kölcsönt nem adhat. 40. §. A záloglevelek, melyeknek alakját az idecsatolt, ezen alapszabályok végén látható (A) minta mutatja, 52 százték évi kamatozás mellett adatnak ki. 41. §. A kamatok félévenkint a lejárat napján utólagosan fizettetnek , ennélfogva ily lejáratú kamatszelvényekkel láttatnak el. 42. §. A záloglevelek a kölcsönző kívánsága szerint vagy névre vagy az előmutatóra szólanak. 43. §. A záloglevélre nyilván rá lesz jegyezve azon feltétel, hogy az készpénzzel, névbeli érték szerint, fizettetik vissza, mi a szabályszerű törlesztésnél, kisorsolás útján határozatik meg, azonban szabadságában áll az intézetnek, előrebocsátandó és közhírré teendő felmondás mellett, rendkívüli kisorsolásokat is eszközöltetni. 44. §. A záloglevélnek további szükséges kellékei, hogy: a) az elnökség és igazgatóság aláírásán kívül az intézeti pecséttel is el legyen látva; b) a felügyelő bizottmány elnökének vagy helyettesének bizonyítványát foglalja magában aziránt, hogy a kölcsönösszeg jelzálogilag és szabályszerűleg bejegyeztetett. c) Végre ki legyen fejezve azon körülmény, hogy a pontos fizetésért nemcsak a kölcsönvevők állnak egyetemleg jót, de az alapító tagok is, alapítványuk erejéig kezeskednek. 45. §. A névre szóló záloglevelek szabályszerű házirat által forgathatók , az előmutatóra szólóknál pedig az tartatik törvényes tulajdonosnak, akinek birtokában vannak. 46. §. Szabadságában áll mindenkinek az előmutatóra szóló zálogleveleket névre és viszont átíratni s kisebb összegre szóló zálogleveleket is szabad nagyobbra s nagyobbat kisebekre szólókkal, az ügyrendben meghatározandó csekély dij mellett fölcseréltetni. 47. §. Minden záloglevéllel 30 félévre szóló kamatszelvények és egy szelvény-utalvány (Talon) adatik ki, melynek előmutatása mellett, a kiadott szelvények lejárata után új szelvényei adatnak ki. 48 §. A lejárt kamatok, a kamatszelvények előmutatóinak az intézet pénztára által a lejárat napján kifizettetnek. 49. §. Ha egy felmondott vagy kisorolt záloglvél kifizetése alkalmával még le nem járt szelvények hiányzanak, szabadságában állami az intézetnek azok értékével felérő pénzösszegett tartam vissza a kifizetésnél. 50. §. Egyes lejárt kamatszelvények vagy,visszafizetés végett, hirdetett záloglevelek és jövedékjegyek, ha 3 év múlva az intézetnek be nem mutattatnának, az elveszett okiratok megsemmisítésére nézve fennálló eljárás alá esnek s az intézetnek az ily szelvényeken és zálogleveleken és jövedékjegyeken alapuló kötelezettsége, mihelyt azok a bíróság által sem-