Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1866-12-02 / 48. szám
Második évfolyam. ________________Pest, 1866- deczember 2. 48. szám. Felelős szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Megjelen minden vasárnap. ELŐFIZIKTISI DÍJ : egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 fr. Szerkesztő- és kiadó-hivatal : Pest, Dorottya utcza 11. szám. * I Kiadó és laptulajdonos : DEUTSCH TESTVÉREK. Kölni Sámuel tudor, a pesti izr. község magyar hitszónoka. Az 1866. év jan. hava 2-án tartatott a pesti izr. templomban a legelső magyar hitszónoklat. Az öszszes magyar sajtó egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy a pesti izraelita hitközség ezen a nemzet által is rég táplált óhaj megvalósítása által megmérhetetlen haladást tanúsított. És valóban nagy haladás ez még akkor is, ha egyedül azt veszszük tekintetbe, hogy általa tökéletesen meg van semmisítve és örökre eltemetve ama balitélet, mintha a zsidók idegenkednének templomukban a magyar nyelvet meghonosítani. A pesti hitközség már 1862-ben tartott közgyűlésén elhatározta a magyar hitszónok alkalmazását, de a község által szabadon választott elöljáróság, mely ezen indítványt a közgyűlés elé hozta, úgy valamiként a közgyűlés is, mely ezen indítványt határozattá emelte, az akkori kormány által törvénytelennek nyilváníttatván, visszalépni volt kénytelen, még mielőtt az ezen állásra alkalmas személyiséget megkereshette volna, hogy az előbbi, most a kormány által újra kinevezett elődjének helyt csináljon. A provisoriummal a kinevezett elöljáróság is eltűnt, és a község újra megválasztotta a legérdemesebbeket. Ezen elöljáróság immár legelső teendői egyikének ismerte a magyar hitszónok alkalmazását, mi azonban tekintve a fennforgó körülményeket, nem csekély feladat volt. Azon zsidó ifjak, kik a theologiai pályára léptek, magyar Seminárium hiányában a külföldre voltak utalva, hol azután, ha a magyar nyelvet tanulmányozták is, azt egészen, vagy legalább részben elfeledték. A magyar zsidók iskolai pénzalapja Bach- Thun-féle kormány által importált cseh-morva tanítókat táplált, kik azután a részükre alapított és hírükből eléggé ismert Mintatanodákban igen lelkiismeretesen germanizálták a zsidókat, míg magyar seminarium alapítására a kormány aligha gondolt valaha komolyan. Aligha gondolt mondjuk, mert habár 1864- ben egybe is hívott néhány egyént a seminariumi terv kidolgozása végett, de az egybehívottak nagyobb része a tárgyhoz épenséggel nem értett, az ez ügy körül kiválólag avatottak pedig egyszerűen mellőztettek,úgy hogy például Hirschler Ignácz tudor és Lőw Lipót főrabbi, kik kétségkívül hazánk legtudományosabb és legérdemdúsabb izraelitái közé tartoznak, az értekezletre meg sem hivattak, és ugyanazért be is állott annak szüksége, hogy utólag az ismételve megváltozott viszonyok alatt, a nevezett főrabbi véleménye a kidolgozott terv iránt meghallgattassék. KOHN SÁMUEL, tudor.