Magyarország és a Nagyvilág, 1869 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1869-05-23 / 21. szám
Engerth Vilmos. A gőzgépek, távírdák rohamos tökélyesedésének e korszakában, mely méltóvá teszi a 19-dik századot az ipar s anyagi előhaladás századának jellemző nevére, nagy fontossággal bírnak az oly egyének, kik tudományuk s feltalálásaik által a korszakot jellemző munkásságnak fő-fő emeltjűi. Azért midőn az általunk bemutatott férfiúban a századnak egy ily kiváló emberét jelezhetjük, s benne egyúttal a legfontosabb magyarországi vaspálya, a Pozsonytól Baziásig futó államvasút igazgatóját mutathatjuk be, kötelességet vélünk teljesítni olvasóink iránt. E férfiú Engerth Vilmos, Pleszben porosz Sziléziában született. Atyja az anhaltkötheni herczegnél volt udvari festész, ki 1820-ban halt meg utazása közben Lembergben. Vilmost építésznek szánta atyja, s ezen irányban kapta Lembergben első nevelését. Atyja halála után magára volt hagyatva és saját erejére utalva. Egy nemesi ösztöndíj lehetővé tette neki a Bécsbe utazást, hogy a műegyetemen s a képzőművészeti akadémiában tovább képezze magát. Ámbár építészeti tanulmányait igen jó sikerrel végezte, mégis a számtani szaktudományt s a gépészetet művelte rendkívüli előszeretettel. Tanulmányai bevégezte után mintegy két évig építéssel s gazdasági fölszerelések rendezésével foglalkozott Galicziában. Azonban a gépészeti szakmában való további kiképzésének hővágya abba hagyatta vele e jövedelmes foglalkozást s 1840-ben a bécsi műegyetemnél számtani segédtanár lett. Azon négy év alatt, melyet itt mint a számtan s mértan tanára töltött, barátságos és élénk, összeköttetésben állott Ausztria legelső gazdászaival s tevékeny részt vett az akkor még virágjában levő alsó-ausztriai iparegylet munkálkodásaiban, mint elnöke az egyik osztálynak. Ámbár sokféle foglalatosságai akadályozták őt, hogy állandó részt vegyen az iparegylet működésében, viszonyát azonban vele s Ausztria kitűnő iparosaival sohasem hanyagolta el, s azzal lett általuk kitüntetve, hogy a müncheni német kiállításra, valamint a londoni és párisi világkiállításra őt ajánlották a kormánynak versenybíróul, s az iparegylet a gépészeti szakmában való tevékenysége elismeréséül legnagyobb aranyérmével tüntette ki. 1840-ben rendes tanárul neveztetett ki Gráczba a Johanneumba a számtan, gépészet s mértanra, s bár a galicziai rendek már a következő években kitüntetésekkel halmozták el, hogy megnyerhessék a lembergi műintézet számára, mégis — János főherczeg iránti figyelemből, ki őt bizalmára méltatá,— egész 1850-ig Gráczban maradt. Már a Johanneumban való alkalmaztatása alatt igénybe vétetett vasúti ügyekben az ő tanácsa, különösen az akkori kereskedelmi miniszter Bruck báró által, ő készítette a programmot a legjobb semmeringi mozdonyra nyitott pályázat érdekében s ugyanebben pályabírónak Bécsbe hivatott meg. 1850-ben műszaki tanácsosnak nevezték ki a közlekedési vezérigazgatóságnál, s ennek feloszlása után ENGERTH VILMOS. I V. ÉVFOLYAM, Felelős szerkesztő : VÉRTESI ARNOLD, Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal : Pest, Dorottya utcza 11. sz. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói részvénytársaság. Főmunkatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. (Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „PESTI HETILAP“-pal együtt : Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. —----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_____-----------------------------—-------------------------------------------— Szöveg : Engerth Vilmos. — Egy varróleány bölcsődala; költemény Ábrányi Emiltől. — Az utolsó beszély; eredeti novella Bulyovszky Lillától. (Folytatás.) — A pásztorgunyhó, Németh I. — Szemere naplójából. — I. Napoleon halálának évfordulója. — Tollrajzok a japáni életből. — Tájkép Dórétól. — Forróbb nap alatt; Jensen Vilmos beszélye. (Folytatás.) A hét története: Hevesi Lajostól. — Újdonságok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Ipar, kereskedés és közlekedés. — Szerkesztői üzenetek. — Sakkfeladvány. — Nyilttér. Képek : Engerth Vilmos. — Pásztorgunyhó; eredeti rajz Munkácsytól. — I. Napóleon halálának évfordulója Parisban 1869 május 5-én. Jeddoi utcza Japánban. — Dóré tájképe. —