Magyarország és a Nagyvilág, 1869 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1869-05-23 / 21. szám

Engerth Vilmos. A gőzgépek, távírdák rohamos tökélyesedésének e korszakában, mely méltóvá teszi a 19-dik századot az ipar s anyagi előhaladás századának jellemző nevére, nagy fontossággal bírnak az oly egyének, kik tudo­mányuk s feltalálásaik által a korszakot jellemző mun­kásságnak fő-fő emeltjűi. Azért midőn az álta­lunk bemutatott férfiúban a századnak egy ily kiváló em­berét jelezhetjük, s benne egyúttal a legfontosabb ma­gyarországi vaspálya, a Po­zsonytól Baziásig futó állam­­vasút igazgatóját mutathat­juk be, kötelességet vélünk teljesítni olvasóink iránt. E férfiú Engerth Vilmos, Pleszben porosz Sziléziában született. Atyja az anhalt­­kötheni herczegnél volt ud­vari festész, ki 1820-ban halt meg utazása közben Lembergben. Vilmost építésznek szán­ta atyja, s ezen irányban kapta Lembergben első ne­velését. Atyja halála után magára volt hagyatva és sa­ját erejére utalva. Egy ne­mesi ösztöndíj lehetővé tette neki a Bécsbe utazást, hogy a műegyetemen s a képző­művészeti akadémiában to­vább képezze magát. Ám­bár építészeti tanulmányait igen jó sikerrel végezte, mégis a számtani szaktudo­mányt s a gépészetet mű­velte rendkívüli előszeretet­tel. Tanulmányai bevégezte után mintegy két évig épí­téssel s gazdasági fölszere­lések rendezésével foglalko­zott Galicziában. Azonban a gépészeti szakmában való további kiképzésének hő­vá­gya abba hagyatta vele e jövedelmes foglalkozást s 1840-ben a bécsi műegyetemnél számtani segédta­nár lett. Azon négy év alatt, melyet itt mint a számtan s mértan tanára töltött, barátságos és élénk, összekötte­tésben állott Ausztria legelső gazdászaival s tevékeny részt vett az akkor még virágjában levő alsó-ausztriai iparegylet munkálkodásaiban, mint elnöke az egyik osztálynak. Ámbár sokféle foglalatosságai akadályozták őt, hogy állandó részt ve­gyen az iparegylet műkö­désében, viszonyát azonban vele s Ausztria kitűnő ipa­rosaival sohasem hanyagol­ta el, s azzal lett általuk kitüntetve, hogy a mün­cheni német kiállításra, va­lamint a londoni és párisi világkiállításra őt ajánlot­ták a kormánynak verseny­bíróul, s az iparegylet a gé­pészeti szakmában való te­vékenysége elismeréséül legnagyobb aranyérmével tüntette ki. 1840-ben rendes tanárul neveztetett ki Gráczba a Johanneumba a számtan, gépészet s mértanra, s bár a galicziai rendek már a kö­vetkező években kitünteté­sekkel halmozták el, hogy megnyerhessék a lembergi műintézet számára, mégis — János főherczeg iránti figyelemből, ki őt bizalmá­ra méltatá,— egész 1850-ig Gráczban maradt. Már a Johanneumban va­ló alkalmaztatása alatt igénybe vétetett vasúti ügyekben az ő tanácsa, kü­lönösen az akkori kereske­delmi miniszter Bruck báró által, ő készítette a program­­mot a legjobb semmeringi mozdonyra nyitott pályázat érdekében s ugyanebben pá­lyabírónak Bécsbe hivatott meg. 1850-ben műszaki taná­csosnak nevezték ki a köz­lekedési vezérigazgatóság­nál, s ennek feloszlása után ENGERTH VILMOS. I V. ÉVFOLYAM, Felelős szerkesztő : VÉRTESI ARNOLD, Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal : Pest, Dorottya­ utcza 11. sz. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói­ részvény­társaság. Főmunkatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. (Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „PESTI HETILAP“-pal együtt : Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. —----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_____-----------------------------—-------------------------------------------— Szöveg : Engerth Vilmos. — Egy varróleány bölcső­dala; költemény Ábrányi Emiltől. — Az utolsó beszély; ere­deti novella Bulyovszky Lillától. (Folytatás.) — A pásztor­­gunyhó, Németh I. — Szemere naplójából. — I. Napoleon halálának évfordulója. — Tollrajzok a japáni életből. — Táj­kép Dórétól. — Forróbb nap alatt; Jensen Vilmos beszélye. (Folytatás.) A hét története: Hevesi Lajostól. — Újdonsá­gok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Ipar, kereskedés és közlekedés. — Szerkesztői üzenetek. — Sakk­feladvány. — Nyilttér. Képek : Engerth Vilmos. — Pásztorgunyhó; eredeti rajz Munkácsytól. — I. Napóleon halálának évfordulója Pa­risban 1869 május 5-én.­­ Jeddoi utcza Japánban. — Dóré tájképe. —

Next