Magyarország és a Nagyvilág, 1869 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1869-09-26 / 39. szám
гЛЛ щ — ШШ-keretterjesztő V. ÉVFOLYAM. Pest, September 26-án 1869. 39. SZÁM. Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal : Pest, Dorottya-utcza 11. sz. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói részvény-társaság. Főmunkatárs : csakássi József. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „PESTI HETILAP“-pal együtt : Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Felelős szerkesztő : VÉRTESI ARNOLD. TARTALOMJEGYZÉK. Szöveg : Humboldt Sándor. — Otthon, költemény Torkos Lászlótól. — Az oláh leány elbeszélés : László Mihálytól. (Folytatás.) — Guyon Richardné szül. Splényi Mária bárónő. — Látogatóban. — A családi élet a mohamedán keleti népeknél. (Vége.) — Apáczazárda törvény előtt. (Vége.) — A fekete tónál, Heyse beszélye. (Folytatás.) — A hét története. — Újdonságok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Szerkesztői üzenet. — Sakkfeladvány. Képek: Humboldt Sándor. — Guyon Richardné szül. Splényi Mária bárónő. — A természettudósok gyűlése a fiumei színházban. Eredeti rajz Gyulaitól. — Látogatóban; eredeti rajz Jankótól. — Egy szegény czilinder siralmas és viszontagságteljes története . Klicstől. Humboldt Sándor. Szül. 1769. szept. 14. – 1858. május 6-án. Birodalmamban sohasem száll alá a nap, mondotta ötödik Károly német császár. E trón örökébe a tudomány lépett. Korunkban róla mondható el, mi egykor Károly birodalmáról. — Ki érdeme ez, e kérdés megoldása szoros kapcsolatban áll Humboldt nevével. Nem hiába nevezték el őt, midőn öt évig tartó amerikai útjáról hazájába ismét visszatért, második Kolumbusznak, mert tudományi szempontból csakugyan ő volt Amerika fölfedezője. A hófedett vulkánok, és csodás hegyalakulások általa vergődtek korszakot alkotó jelentőségre a geológiában. Az ő barometrikai magasságméretei nyitották meg az új világ azon reliefjét, melynek segélyével a Chimborasson 18,096 láb magasra léphetett. Ő bizonyíta be az eddig csak sejtett és sokak által tagadott összefüggését azon két óriási folyamnak, melyeket Orinoko és Amazon név alatt ismer a világ, s miken ő a legnagyobb nehézséggel járó és a világ fönnállása óta a leghosszabb folyamatra vállalkozott a törékeny és kényelmetlen indiánféle lélekvesztőkön. — Ez útja vetette meg alapját a tudományos hydrográfiának. — Útirajzaiban nemcsak a legélénkebb színekkel festi a tropikus vegetatiót, a tejfolyató fehérfától a roppant kiterjedésű zamanfáig, hanem Bonpland útitársa segélyével megmutatta az „aquinoctialis“ növények rajzát is, a tenger felszínétől kezdve egész 5000 metre magaslatig, egyúttal a növényvilág függését a földhati szélesség és helyi viszonyoktól, miáltal egy új tudománynak, a növény-geográfiának alapvonalait teremté meg. A Tudományszomját hasonló mértékben növelte az amerikai állatvilág, melynek az ó világtól oly sok tekintetben különböző formái az állat-geográfiát sorozták be az új tudományok rendébe, s fölhozták csillagát a darwinismusnak. Alig van tudomány a világon, melyet Humboldt amerikai utazása által ne szélesbített volna, s a tisztelt olvasó közönség meg lehet győződve, hogy éppen nem a szokott flosculusok közé tartozik,midőn mi fennebb Humboldtot Amerika tudományos fölfedezőjének mondottuk. Bizonyos tekintetben ő az atlanti tengerentúli kábel világot átkaroló szellemét legalább félszázaddal megelőzte . — Humboldt az ó és újvilágot már akkor összekötő egy gondolat távírdával, és midőn a két hemisphara tűzhányóit, folyamait, állatait és növényeit összehasonlítá, az összehasonlító földisme nagyszerű épületének tette le kövét. Gondolható-e, hogy ily szempontokból vezéreltetve, elkerülte volna Humboldt figyelmét Amerika lakossága és ennek viszonyai. Számtalan ily irányú munka őrzi lelkének e térem éles ügyeletét. Midőn az uj világ egykor Spanyol királyainak, s a bevezető sorokban említett V. Károly császárnak meghódolt, mi rettenetesen bántak a szegény őslakókkal. Kozma szerint ugyan a kereszténységet prédikálták nekik, s ha akarták, ha nem, megkeresztelték őket, mindennek daczára nem tekintették emberi jogokkal felruházott lényeknek. A kemény rabszolgaság igája vettetett nyakukba, s ha valamelyik közülök menekülni akart, kutyákat uszítottak rájuk és összemarczangolták. Rettenetes kínzásokkal zsarolták ki, az utolsó aranyport is, mely még a nyomorultaknak birtokában volt. Oly iszonyatosan dühöngtek, hogy az indián törzs egy faját végképen kiirtották. Sőt ott, hol mint Mexikóban, az európai hódítás önálló culturát fejtett ki a lakosság között, — még az emlékeket is elpusztítoták. — A conquistedorok megelégedtek volna ugyan az indiánok életével és vagyonával, azonban a despotismussal a hierarchia is befenekelte magát, s ez szinte követelte részét. Fanatikus buzgalmában Zumara püspök megfoszta az indusokat emlékeiktől, elpusztított mindent, mi történetükre, hajdani bálványaikra emlékeztette őket, és midőn a gyenge indiánok gyötrői kegyetlenkedése folytán a nyugatindiai szigeteken kivesztek , Afrikából hurczoltak oda HUMBOLDT SÁNDOR.