Magyarország és a Nagyvilág, 1870 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1870-07-10 / 28. szám
Reiner Flóris. (1. 3.) Kulturéletünk kétségtelen árnyoldalaként kell jeleznünk azon körülményt, hogy lépten-nyomon teremnek a szellemóriások. — Annyi nálunk a „nagy“ ember, hogy elég volna akár fél Európának , sőt mégis — valahányszor egy-egy jelesünk ravatalánál állunk, döbbenve kérdjük mintegy az elhunyttól: „ki lép ürült nyomodba? . . .“ Akik mélyebben tekintenek a viszonyokba, kénytelenek bevallani, hogy vajmi sokan vannak a „hivatalosak,“ de kevesen igen kevesen a „választottak.“ A kor színvonalán álló szakképzettség nálunk jórészt fehér holló. Nem tudunk, nem szeretünk — ülni. Ez azonban nem mindig volt így, s hinni akarjuk, nem is lesz. Ezt sejtjük, azt pedig igazolják ama férfiak, kiket szellemi téren vezérekül tisztelünk, s kik — némi kivétellel — hogy úgy mondjuk : még a „régi gárdádhoz tartoznak. E férfiak közé tartozik, kinek arczképét olvasóinknak ezúttal bemutatjuk: Rómer Flóris. Született Pozsonyban 1815. A tudományok iránt már korán szokatlan vonzalmat érzett magában s e nemes hajlamát követve, vasszorgalommal s kitartással csüngött kivált történelmi s régészeti könyvein. Legkedvesebb perczei valának, melyeket egyik tanára körében okulva, tanulva tölthető. E tudományszomj csak nagyobbá vált később a sz.-benedekrendü növendékpapban kiért napot összevetve minden idejét studiumainak szentelő. Ez idő tájt már több, s részben koszoruzott dolgozata jelent meg hazai s külföldi lapok hasábjain. A bölcsészet-tubori szigorlatot kiállván, a győri főgymnasium tanárává lön. Mint ilyen olajfestéssel tölté szabad perczeit, s hogy magát különösen a tájfestésben kiművelhesse, Szvoboda Rezső és Szálé Jánossal beutazta a Balaton partjait s a Bakonyt. — Ugyanott, mint a természettan tanára, füvészettel kezdett foglalkodni s a győrvidéki flórát majd teljesen összeállitá. Innét Pozsonyba tette át főnöke az odavaló akadémiához ugyanazon minőségben. Kiváló figyelme tárgyát e helyütt is a füvészet képezé. Hogy tanítványai előtt ez ismeszak hasznát és szépségét föltárja, a pozsonyi ligetet füvészkertté alakitá, a meglevő növényeket tudományos elnevezéseikkel s hasznuk rövid vázlatával egybeállitá. Ezenkívül nyilvános előadásokat tartott, melyeken Pozsony minden rendű-rangú lakói roppant számmal szoktak megjelenni. Ez előadásokat azonban, sajnos, az akadémia később megszüntette. Az országgyűlés kezdetén József főherczeghez hitták meg terményrajz-tanítónak. Hogy mily sikerrel járt el Rómer ebbeli hivatásában, eléggé kitűnik a nevelés igazgatója, Anders altábornagy vallomásából, mely szerint a terményrajzi tanórák s az e szakban tett tudományos kirándulások a főherczeg előtt nemcsak a legkedvesebbek, legeredménydúsabbak voltak, de mindenha a legélénkebben fognak emlékezetében élni. * *) Ehhez képest Anders az üresedésbe jött egyik nevelői állomással kínálta meg Rómert, de a szabadság szellemének már szüksége volt védő karokra. A hullámok tornyosulni kezdenek. A pesti múzeumban Jellasics ellen szónokoltak. Rómer ott állt s figyelt a tornáczon. A szerviták ud-*) Tudnivaló, hogy a főherczeg mai napig előszeretettel van a füvészet iránt. RÓMER FLÓRIS. Pest, Julius 10-én 1870. Szerkeszti : Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Pest, József tér 6. sz. Főmunkatárs : VÉETESI RRNOLD. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói részvénytársaság. CSUKÁSSI JÓZSEF: Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 4 frt. — „Pesti Hetilappal“ együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt VI. ÉVFOLYAM. Szöveg: Rómer Flóris. — A csutora, egy vén hon-tűz junius 5-én. — Dickens temetése. — A holt idény Pá- Képek: Rómer Flóris. — Nyáréj. — Dickens terpevéd emlékirataiból, Virághalmi Ferencztől. — Nyáréj , kölrisban. — Chiavone , olasz beszély, Gualtieritől. (Folytatás), tése a westminsteri apátság sírboltjában. — A konstantinütemény Vértesi Arnoldtól. — A szent teve-bucsu Iionstanti- — A hét története, Áldor Imrétől. — Újdonságok. — Szápolyi nagy tűz junius 5-ikén. — Nyári este a párisi boulenápolyban , Szemere Bertalantól. — A konstantinápolyi nagydalom és művészet. — Színház és zene. — Sakkfeladvány. vardokon.