Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)

1871-11-26 / 48. szám

VII. ÉVFOLYAM 1871, 48. SZÁM. PEST, NOVEMBER 26. Megjelen minden vasárnap. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadói részvény­társaság. Kiadó-hivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Kákai Heti krónikájával“ együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. Marx Károly, az „Internationale“ főnöke t­alán nem volt még név, mely oly gyorsan s oly végzetes módon híressé, vagy talán hírhedtté lett volna, mint ez év elején az „Interna­tionale.“ A párisi kommu­nista lázadással kapcsolat­ban hangzott föl először hangosan e név s azóta folyton olvasható hírlapok­ban, röpiratokban és köny­vekben , láthatók hatásai majdnem minden európai államban, mialatt a kormányok makacs harczra készül­nek ellene. Bűvös hatású név ez, melyet dobogó kebellel hangoztat a munkás osztály s mindaz, ki a társadalom mostani rendjében nem találhatja boldogságát s melyre borzongva gondol a tehetős polgár, ki képzeletében már fölforgatva látja az évezredek óta fennállott rendet s uralomra jutva az „Internationale“ eszményi kor­mányát. Az utóbbi évek eseményei megtanítottak arra, hogy, ha nem akar is valaki rémlátó lenni, még­sem szabad szemet hunynia azon nagyjelentőségű mozga­lommal szemben, mely a nép bizonyos osztályaiban Európa-szerte megindult. Nem a szigetelt tünemények ezek többé, hanem egy rendszeres, szervezett, határo­zottan kitűzött czél felé törekvő­­mozgalom, melynek szálai egy pontban futnak össze: a nemzetközi társulat bizottságánál, vagyis tulajdonkép ennek főnökénél, Marx Károlynál. London egyik távoleső külvárosában, majdnem falusi helyen, Campden Townban lakik Marx Károly, egyszerű, de kényelmesen berendezett barátságos ház­ban. Egyszerű csöndes nyárspolgár lakásának hinné a látogató, kivált ha látja lakását, az „Internationale“ sokfelé rettegett főnökét, kinek arczán kedéles jóság, értelem ömlik úgy, hogy sem messzeható terveit, sem viharos múltját nem olvashatná le senki róla. Marx Károly porosz származású s 1818-ban született. Tanulmányait részint Bonnban, részint Ber­linben végezte s ezek befejezése uta azonnal tanári állást nyert a bonni egyetemen. A szenvedélyes ifjú csakhamar megunta azonban a csöndes tanári foglal­kozást, és midőn III. Vilmos király halála után Porosz­­országban élénk politikai mozgalmak támadtak, Marx is belemerült s Hansemann, Kamphausen társaságában a „Rheinische Ztg.“-ban heves izgatást indított meg. A hatóságok szigorú censurája nem volt képes megtörni Marx működését, czikkeinek utóbb csak a kölni tarto­mányfőnök különös engedélyével volt szabad megjelenni, s midőn ez sem riasztá vissza, végre a lap betiltatott. Marxnak a kormány üldözései elől menekülni kellett s Párisba ment, hol Ruge és Engelt társaságában egy­más után bocsátá ki izgató röpiratait a német kormá­nyok ellen, egyúttal pedig nemzetgazdasági és sociális tanulmányokba kezdett merülni. Poroszország kívánsá­gára a franczia kormány kiutasítá Párisból Marxot, ki aztán Brüszelbe menekült. Itt még határozottabban kezdé számos füzetben kifejteni politikai és socialistikus elveit, hírlapok utján is mind hatásosabban izgatott a munkás osztály közt, úgy, hogy a belga kormány végre aggódni kezdett s 1848 elején kiutasitá az országból. Ekkor azonban a forradalmi láz már hatalmas mozgásba hozta mindenütt a népeket. Párisban kitört a forradalom s az ideiglenes kormány tárt karokkal fogadta a német forradalmárt, ki aztán csakhamar Marx Károly.

Next