Magyarország és a Nagyvilág, 1873 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1873-03-02 / 9. szám

9 SZÁM. Humorisztikus lapjaink. 1803—1873. 1. A Tudós Palócé avagy Farkács Tamásnak Monos­­bélben lakó sógor urához irt levelei. 1803. Megjelent havi fü­zetekben Hartleben Adolf kiadásában. Satyrikus-. és gunyoros életlap az „Eipeldauer Briefe'­ nyomán 2. Öreg ABC, vén emberek számára. (Győr.) 1848 márcz.-ápr. 4 szám. Kiadta Vas Gereben. 3. Charivari Dongó. 1848. jul. 1. — szept. 16. 23 szám. Szerk. Lauka Gusztáv, kiadó Lukács László. Megjelent hetenként kétszer. Kőnyomatu képeit Szeremley a lap társki­adója rajzolta. 4. Nagy Tükör. 1856. nov. 9 -1858 febr. Szerk. Jókai Mór; kiadta Heckenast Gusztáv. Megjelent 10 füzetben. 5. Kakas Márton Albuma 1858 júniusban csak egy füzet j­elent meg. Szerk. Jókai Mór; kiadta Heckenast Gusztáv. 6. Üstökös. 1858 aug. 21 — 1873. Szerk. tulajdonos Jó­kai Mór. 7. Bolond Miska Albuma. 1858. nov. 1—1859. okt. 31 Szerk. Frankenburg Adolf , kiadta Heckenast Gusztáv. Megjelent 6 füzet. 8. Bolond Miska, 1860 jun. 4.1­873. Szerk. Tóth Kál­mán, kiadja az Athenaeum. 9. Dongó Repülő Lap. (Debreczen), 1861. jan.—nov Szerk. és kiadta Mészáros Károly. 10. Garabonczás Diák. Satyrico-humorisztikus hetilap. 1861. jan. 3. — febr. 28. 9 szám. Szerk. Szokoly Victor; főmunkatárs Vas Gereben, 11. Bohócé. Humorisztiko-szatirikus hetilap, 1861. febr. 1. — szept. Szerk. és tulajd. V­irág Lajos. 12. Ördög Naplója. Élet és gunyoros heti közlöny 1865 apr. 5. — aug. 30. 22 szám. Szerk. Lauka Gusztáv ; kiadó-tulajdonosok Engel és Mandella. 13. Fekete Leves. Szatirikus képes lap. 1861 apr. 6— decz. Szerk. Bús Vitéz (Matkovics Pál) ; kiadó-tulajdonosok : Poldini E. és Noséda Gyula. 14. Nemzeti Hangcsö, (Pozsony). 1861 aug. 12. egy szám. Szerk. és kiadta Wrabelly György. 15. Tatár Péter. Humoristico-satyrikus hetilap 1861. okt. 6— 1863 jan. Szerk. Medve Imre, kiadta Poldini Róbert. 16. Doromb. (Debreczen) 1871. Kiadta Telegdi Lajos. Megjelent bizonytalan időben. 17. Krampuszok. 1861. Megjelent az l-ső füzet 2 ivén képekkel. 18. Diogenes. Társadalmi humorisztikus hetilap, 1862 jul. 3. és 1863 jan. 1. Szerk. Színi Károly; kiadta id. Pol­dini Ede. Megjelent két szám. 19. Röppentyi­k. Időhöz nem kötött humorisztikai köz­lemények. 1862. 3 füzet. Kiadta Emich Gusztáv. 20. Bandabanda. 1863. jan. 10.—jan 20. 24 szám. Szerk. tulajdonos Kákay Aranyos (Kecskeméthy Aurel) ; kiadó Noséda Gyula. 21. Füles Bagoly. Humorisztikus és szatirikus képes hetilap. 1865 jan. 5.—márcz. 30, 13 szám. Szerk. Baltás Fe­­rencz, (Torkos István), később Komócsy József; kiadta Hecke­nast Gusztáv. 22. Bojtorján. Hetilap mulattató tartalommal. 1865 aug. 5—26. 4 szám. Szerk. Balázs Sándor, kiadó Matus János. 23. Bakter. Képes élet- és gunylap. 1866 jan 7—21 3 szám. Szerk. Komócsy József, kiadók Dobsa Lajos és Vas Gereben. 24. Hét­fejű Sárkány. Képes­ életlap a magyar nép számára. 1867. jan.—jan. Szerk. Mászáros Károly, később Zilahy Pál; kiadó Wodianer F. 25 Bús Vitéz Fekete Levese. 1867 jan. 13.—20. két szám. Szerk. Bús Vitéz. Kiadta Noséda Gyula. 26. Ludas Matyi. A magyar nép mulattató képes újsága 1867 apr. 7. — 1873. Szerk. tulajdonos Mészáros Károly, előbb Bényei szerkesztő. 27. Denevér. Kosmopolitikai, humoristico-satyricus fo­lyóirat. (Ungvár), 1867 nov.—1869 jan. Szerk. Turner Ferencz, kiadó-tulajdonos Kövessy Mihály. Megjelent havonként több­ször, bizonytalan időben. 28. Buzogány. Humoristikus és satyrikus lap. 1867— 1868. szept. 27. Szerk. és kiadó Jovanovits János. Megjelent havonként 3-szor Egerben. 29. Borsszem Jankó. 1868 jan. 5.—1873. Szerk. tulaj­donos Csicseri Bors (Dr. Agai Adolf). 30. Demokrata Dobos. Humorisztikus néplap. 1868 jan. 10. — jan. Szerk. Morzsányi Sándor. Megjelent hav. 3-szor. 31. Kandi Klári. Hölgy életlap. (Nagy-Kanizsa.) 1868 okt. 1.—1869. febr. 11 szám. Szerk. és kiadó Bátorfi Lajos. (Bibók). Megjelent havonként 3-szor, 1869-ben havonként egyszer. 32. Pecsovics. 1868 jan.—szept. 13. 26 szám. Szerk. és kiadó-tulajdonos Ormódi Bertalan. 33. Ördögborda. Havonként megjelenő satyrikus képes füzet. 1869 jan. l-én egy füzet. Szerk. a Sánta Ördög, kiadó­­tulajdonos Ugrón Gábor. 34. Kákay Aranyos politikai társadalmi tragico-humo­­ristikus Krónikája 1869 máj.—decz. 4 füzet. Szerk. és kiadó­­tulajdonos Kecskeméthy Aurél. 35. Darázs. (Szeged) 1869 jul. 1.—1871. Szerk. Lévay Ferencz. 36. Revisio. Nyomdász életlap. 1869 szept. 1.—15. 2. szám. Szerk. Angyal Gyula; kiadó Sógor György. 37. Lámpás. Politikus gúnyos hetilap. 1869—1872. Szerk. és kiadó Szini Károly. 38. Körmös Ferkó. Népies tréfás lap. 1870 jan. 1.—15­3. szám. Szerk. és kiadó Bényei Gábor. 39. Papagáj. 1870. jan. 2. — márcz. Szerk. Szőke Keselyű (Benedek Aladár). Kiadó-tulajd. Noséda Gyula. 40. Savanyu. Nyomdász életlap. (Szeged) 1870 máj. 1. — jan. Szerk. Dadai Géza. Megjelent havonként 3-szor. 41. Gansli. 1871 jan. 2.—­ jul. Szerk. Don Circalmo ; főmunkatárs Gallina Ferencz. Megjelent havonként 2 szám. 42. Haring. Nyomdász életlap. 1871. nov. 1.—19. 4 szám. Szerk. Dadai Géza . Kiadó-társ Záhonyi Alajos. 43. Mátyás Deák. Apró pénzzel fizető képes újság. 1871. dec. 18.—1873. Szerk. előbb Kuthen, most Lőrinczi, kiadó­­tulajd. Lonkay Antal. 44. A Súgó. (Pécs, Nagy-Kanizsa.) 1872. jan. 1. — ápr. 1. 7 szám. Szerk. Kőmives Imre Tulajdonos Miklósy Gyula. Megjelent havonként kétszer. 45. Csodabogár. Igazmondó kétheti lap. 1872. jan.— 1873. Szerk. Bényei István, főmunkatárs Tóvölgyi Titusz; ki­adja Heckenast Gusztáv. 46. Bolond Istók. 1872. jul. 4—8. 2 szám. Szerk. Bo­lond Istók. 47. Obsitos. 1872. aug. 4.—18. 3 szám. Szerk. és tulaj­donos Borsódi László. 48. Tréfás Vándor Jogász. 1872. decz. 31.—1873. Szerk. és tulajdonos Wrabelly György. Megjelen havonként 2-szer. SZINNYEI JÓZSEF. MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG. MA­­GYARORSZÁG ÉS A­­NaGYVILÁG. Budapest, márczius 1. Udvari hírek. (GIZELLA FŐHERCZEGNŐ) esküvője Lipót bajor herczeg­­gel biztos hírek szerint április 20-án fog megtartatni. (GIZELLA fŐHERCZEGNŐ) igen érdekes ajándékot fog kö­zelebb kapni Draviczáról; ez egy ritka szépségű kép különféle gyümölcsmagokból összerakva. A képet Mandschuka S. ottani ügyvéd neje készíti, s a főherczegnőnek fogja felajánlani. (Ajándék a király részére.) Az osztrák múzeumban jelenleg egy bárka mintája van szemlére kitéve, melyet gróf Batthyány Ödön a király számára a cowesi Medina-dockokban Angliában építtetett, és mely „Miramar“ császári yachton léte­zik. A bárka egészen a Victoria királynő használatára rendelt díszsajka vonalai szerint készült, és különösen azért érdekes, mert a Nagybrittania partjain szokásos mentőcsónakok módjára van berendezve. A jármű ugyanis kettős falazattal bír mahagóni fából, mely vízhatlan anyaggal van kibélelve, 16 vízhatlan osz­tályt tartalmaz, melyek egymástól harántfalak által elválasztva lévén, viharos időben a sajka felborulását, valamint elmerülését gátolják. Ha a sajka egészen meg is telik vízzel, e levegővel teli osztályok még 37 ember súlyát bírják el. A minta rendkí­vüli szabatos­ággal van kidolgozva, evezőkkel, valamint egyéb kellékekkel ellátva. (Ferdinánd király állapota.) Prágából írják, hogy a lakosság élénk részt vesz az aggodalomban, mely az agg­feje­delem megrongált egészsége miatt jelenkezik. Életereje az utóbbi napokban igen megfogyatkozott, és a hátgerinczbaj, mely az agg királyt megtámadd, az úgy sem igen erős, alkotású öreget egé­szen megtörő. A nagy szenvedés időszakát ugyan már átszen­vedte, hanem a kór rágódni fog, folytonosan életerején, és a mely betegség erősebb embereket évekig­­gyötörne, őt aligha fogja ily sokáig kínozni. A támadt baj Ferdinánd király egész életrendét megváltoztatá. Nem akkor eszik, nem úgy alszik mint azelőtt; étvágya mellett valóságos álomkór fogta el, és tizennyolc­ órát is tölt az ágyban a legmélyebb álomban. Ha kikocsiz vagy tolószéken a szabad levegőre szállítják, nem haj­togatja fejét oly vidáman, mint tőle ezelőtt megszokták volt. A hradsini vár termeiben fölhangzó katonai zene csak perc­ekig vidámítja föl az öreg fejedelem arczvonásait, melyek az utolsó betegség kezdete óta egészen feldúltak, mély barázdákkal bo­rított képét hófehér szakál folyja körül, mely ábrázatát egészen elváltoztatá. A családban történt halálozásokat titkolják a király előtt, mert túlságos izgatottság fogná el, mely gyorsítaná élete végperczeit. Környezetének orvosilag meg van hagyva, hogy bármit akarna is az agg­fejedelem, mindent készséggel teljesít­senek, hogy az izgatottság ne vegyen erőt rajta; sem Zsófia főherczegasszony, sem Karolina Auguszta királyasszony haláláról nem értesítették. A papokat, kiket azelőtt feltűnően szeretett, most kerüli; ha fekete reverendát lát, már összeborzad, mert ez öltöny a halálra, az enyészetre emlékezteti. Inkább kedveli a jámbor könyvekből való felolvasásokat, melyek után össze­kulcsolt kezekkel és igen buzgón szokott imádkozni. .A sze­gény császár !s hangzik fel mindenütt, hova a jólelkű fejedelem bajának hire eljutott. Palotájában meg nem szűnnek a kérde­­zősködések egészségi állapota felől. A doktorok biztatására az agg király csak azt rebegi mindig: Amen! — Legyen az isten akarata ! — Fiat voluntas Dei ! (Az Amadeusok.) A „Pall Mall Gazett“ hosszú névsort állít össze, a hozzácsatolt történelmi tényekkel együtt, melyet jó lett volna a spanyoloknak jókor megnézni. A savoyai her­­czegi család évkönyveinek tanúsága szerint ugyanis csak kivé­telként fordul elő azon eset, hogy halál által üresedett volna meg az e család tagja által elfoglalt trón. VIII-dik Amadeus a legelső herczeg­e néven, néhány évi sikerteljes pályafutás után lemondott a herczegi trónról, mivel belefáradt, s a genfi tó partján élte egy ideig világát, — majd V. Felix név alatt hires pápává lett — de néhány év múlva erről is lemondott, — s mint privát ember halt meg. Ez időtől fogva az Amadeusok öröklött hajlamának látszik a trónról való lemondás. Emmanuel Philibert 1575-ben fia, Viktor Emmanuel, első király e néven 1730-ban szintén fia javára mondott le első ízben, de aztán meg­házasodván, neje ösztönzésére ezt megbánva újra el akarta fo­gadni a trónt, de fia által, ki épen távol volt a fővárostól, Turinba udvarias kelepczébe fogatva, másodszor is újra lemon­dott, neje pedig klastromba záratott. 1802-ben Károly Emmanuel mondott le s azonult jezsuita zárdába. 1821-ben II. Viktor Emmanuel ismételte ezt. A bátor és hősies Károly Albert „Italia kardja“, kinek emléke még a navarrai csata után él közöttünk, — ugyanezt tette. A golyó nem jött, a­mit keresett, — tehát lemondott. Az ifjú Amadeusról előre lehetett tudni, hogy Spanyolország trónját, ha nem bírja rendbe hozni a zavart viszonyokat szép szerével, odahagyja. (Victoria királyné III. Napóleon sírjánál.) Victoria királyné legfiatalabb leányával meglátogatta Eugenia császárnét­­Chislehurstban; a két hölgy meglátogatta ez alkalommal Na­poleon sírját és virágokat tettek le rája. (A csillagkeresztes hölgyek) által Budán, rendük védasszonya, Karolina Auguszta királyné lelki üdvéért tartott requiemen, a templom fényesen volt díszítve, s a ravatal köze­­pén egy párnán a csillagkeresztes rend, egy pár fehér keztyű és egy fehér legyező voltak láthatók. Az istentiszteleten számos közönségen kívül, királyné ő felségének következő csillagkeresztes és palotahölgyei voltak jelen: Majláth Györgyné, gr. Cziráky Jánosné, Szapáry Rozália grófné, Hunyady Sarolta grófnő, Andrássy Leontine grófnő, Huyn Nathalia grófnő, Kö­­nigsegg Gizela grófnő, Berényi Ágnes grófnő, Károlyi Mária grófnő, Forgách Sarolta grófnő, Wenckheim Stephanie grófné, Zichy Livia grófnő, Keglevich Angelika grófnő, Szapáry Mária grófnő, Wenckheim Franciska és Sennyey Fiáth Mária bárónők és Szögyény Mária asszony. Egyház és iskola. (A BIHAR MEGYEI ISKOLATANÁCS) e hó 15-én tartotta ren­des évnegyedes gyűlését dr. Földy János főtanfelügyelő elnök­lete alatt, kinek elnöki előterjesztése mindenekelőtt a megye területén létező tanítóképezdék ügyével foglalkozott. A tankerü­letben van összesen négy tanitóképezde, és pedig három a fér­fiak, egy a nők számára kitűnő helyet foglal el a debreczeni ref. főiskolában levő férfi-tanitóképezde, melynek 95 növendéke van s jeles tanerőkkel bírván, kitűnően vezettetik, a törvény által előszabott tantárgyak mind előadatnak, és pedig a legjobb sikerrel, úgy hogy a legszebb jövőnek néz elébe. Méltó társa ennek a nagyváradi róm. kath. férfi-tanítóképezde, mind a benne uralkodó szellemnél, mind kitűnő vezetésénél fogva ; csak az a kár, hogy kevés a növendék, pedig a hallgatók nagy száma va­lamint másutt, úgy itt is fokozná az előadók buzgalmát. A nagyváradi Orsolya-szüzek zárdájában levő nőtanítóképezdének 22 növendéke van, s az itt elért eredmény szintén kielégítő; hátránya ez intézetnek, valamint az Orsolya-szüzek által veze­tett tanügynek átalában az, hogy e szüzek a világtól elszigetelt életet élvén, az emberismeret és tapasztalatok szerzésében aka­dályozva vannak; nagy dicséretökre válik azonban az ernyedet­­len szorgalom, melylyel a törvény követelményeinek megfelelni törekszenek s azon egészséges magyar szellem, mely falaik közt honos. A negyedik a gör. kath. tanitóképezde, melynek 22 nö­vendéke van s mely szintén haladást mutat, mióta dr. Szab­ó János kanonok vette át az igazgatást.­­ A népoktatási törvény szerint 5000.nél több lakossal biró községek polgári iskolát kö­telesek állítani. Ily község Bihar megyében kilencz van, u. m. Debreczen, Nagyvárad, Derecske, Diószeg, Kaba, N.-Léta, Sar­kad, N.-Szalonta és B.-Ujfalu. A kilencz közül eddig csak Nagy­várad állított föl polgári iskolát, melynek három osztálya van 102 növendékkel, de csak két tanárral. Debreczenben kedvező folyamatban van az ügy s legközelebb már elég fog tétetni a tör­vény rendeletének. Szalontán a gimnáziummal kapcsolatban akarták létesíteni a polgári iskolát, de egyetlen egy tanuló sem jelentkezett. A többi községek ígérnek szóval mindent, de keve­set tesznek s a mostoha évekkel stb. mentegetőznek.­­ Az egyházi hatóságok részint a tanfelügyelő sürgetései, részint a­­kormány intései folytán kezdik javítani, fölszerelni iskoláikat,­­ részben újakat építenek, s igy ha­ lassan is, de mégis előre ha­lad a tarügy e megyében. Csak a román ajkú, különösen a görög keleti községekben tart még mindig a legiszonyúbb tespe­­dés, és a­hol a nép még akarna is tenni valamit, vezetői visz­­szatartják, elnyomják törekvéseit! — A felnőttek oktatása, mely e télen is rendeztetett, nagyon szerény eredményeket mutathat föl, hallgatók nagyon gyéren jelentkezvén. A tanköteles gyer­mekek közül is még mindig igen tetemes rész nem jár iskolába s p. o. Debreczenben körülbelül 5400 tanköteles gyermek kö­zül 3142 jár iskolába, Nagyváradon 3500 közül 3171. (NAGYSZERŰ hagyomány.) Gründler Endre, közelebb Pé­csett elhunyt ácsmester összes, az 50,000 irtot meghaladó va­gyonát jótékony czélokra hagyományozta. Hagyatékának két­ötöd részét a bécsi elaggott és beteges polgárok és polgárnők inté­zete, egy ötödét a­ pécsi „Rudolfinum“ nevű árvaház, egy ötö­dét a Pécsett alapítandó „szeretetház“, melyben a végrendel­kező akarata szerint 12 éven felüli elhagyott gyermekek lesznek erkölcsi nevelésben részesülendők, végre egy­ötödét a pécsi állami főreáltanoda ösztöndíjas alapítványa kapja, oly kikötés­sel, hogy az alapítványi tőke után járó évi kamatok bizonyos számú szegény sorsú, kitűnő tanulók között osztassanak ki. Végre 300 frtot hagyományozott oly czélból, hogy a nagynevű b. Szepessy Ignácz pécsi püspöknek, mint Pécs város egykori nagy jótevőjének emlékszobor állíttassák. Az emlitett hagyatékok kezelésére a végrendelkező bizottságot kért föl, melynek tagjai mindenkor a pécsi püspök, Pécs város polgármestere, a pécs­­városi bizottság által e czélra választandó két tag, a pécs belvá­­rosi plébános, a főreáltanodai igazgató, a „Pécsi takarékpénztár“ igazgatója s ugyanezen intézet főkönyvivője. A hagyatékok azon­ban a boldogult özvegyének és 50 éves, gyermektelen leányá­nak halála után fognak rendeltetésüknek átadatni, mert a va­gyon kamatait azok fogják értükhossziglan élvezni. (Az EGYETEMI TÖRVÉNYJAVASLAT) már készen van, de a miniszter ezt a folyó ülésszak idején, mint hírlik, alig fogja előterjeszteni, minthogy a képviselőházra a teendők oly tömege várakozik, hogy akár terjeszti elő e javaslatot, akár nem, bizo­nyos, hogy azt a mostani ülésszakban tárgyalni nem lehet. Minthogy azonban az egyetem egyes karaiban bizonyos ügyek rendezése tovább­ nem halasztható, a miniszter úr ezen ügyeket, az illető fakultások meghallgatásával, rendeleti úton készül sza­bályozni, fentartva azonban az alkotandó törvénynek a végleges szabályozás jogát. A költségvetés megszavazása után a jogi karnál három új tanár kinevezése is várható.

Next