Magyarország és a Nagyvilág, 1873 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1873-02-23 / 8. szám
IX. ÉVFOLYAM. 1873. Megjelen minden vasárnap. 8. SZÁM. Kiadja a Deutsch testvérek pest-bécsi irodami és művészeti intézete. PEST, FEBRUÁR 23. Kiadó-hivatal: Pest, bálvány-utcza 9. Évenként díszes aczélmetszetű jutalomképekkel. — Előfizetési díj: Negyedévre 2 frt. 50 kr. —Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. — Évenként díszes aczélmetszetü jutalomképekkel. Kopernik Miklós. hét közepén a tudósok körei kegyeletes emlékünnepet ültek mindenütt a mivelt világban, egy jeles férfiú emlékét, ki korszakot alkotólag lépett föl a tudományok mezején s az emberi ismereteknek szilárd alapkövét rakta le, melyen aztán a rá következett buzgó munkások fényes épületet emelhettek. Kopernik Miklós születésének négyszázados emléknapja volt 1873 február 19-én. Kopernik Miklós (Niklas Koppernigk) 1473 február 19-ikén született a Visztula melletti Thorn városában, a porosz határszélen, közel Lengyelországhoz. Atyja sebész volt, anyja pedig nővére Waszelrodt ermelandi püspöknek. Iskoláit Thornban elvégezvén, a krakói egyetemre ment és szülei kívánságára orvosi diplomát szerzett. De már orvosi tanulmányai közben sokat foglalkozott a tudós Brudzewsky vezetése alatt mathematikával is, és erről csakhamar a csillagászatra tért át, mely aztán annyira lebilincselő, hogy tanulmányainak főtárgyául ezt választotta s egész életét e tudománynak szentelni határozá. Azon dicsőség, melyet az akkoriban elhunyt Regiomontanus csillagász a tudós világban aratott, még inkább felkelte Kopernik becsvágyát s ezentúl még szenvedélyesebben folytatta kutatásait. Ismeretkörének szélesbitése végett 1497-ben nagy utazást tett Olaszországba, a tudományok akkori hazájába, s mindenekelőtt Maria de Ferrara jeles csillagászt kereste föl, ki Bolognában nagy hírre jutott csillagászati felolvasásokat tartott. A tudós olasz szívélyesen fogadta a fiatal idegent, mélyebben beavatta tudományába s csakhamar nem tanítványát, hanem társát látta benne, kivel együtt folytathatta vizsgálódásait. Kopernik jeles készültsége már itt fényes elismerésben részesült azáltal, hogy akkori szokás szerint Ferrara több ízben átengedte neki tanszékét fölolvasások tartására. Ekként Kopernik már hírre vergődött s midőn Bolognából Rómába utazott, itt már a legnagyobb kitüntetésekkel fogadtatott s a legkitűnőbb tudósok és államférfiak előtt tartott fölolvasásokat. Rómából visszatérvén szülőföldjére, nagybátyja, az ermelandi püspök fölvette őt a káptalanba s ezentúl Kopernik, mint frauenburgi kanonikus anyagi gondoktól menten, minden idejét és tehetségét kedvencz tudománya ápolására fordithatá. Kutatásainak főczéljául az égi testek helyzetének és mozgásának meghatározását tűzte ki s e kutatásai közben természetesen fölmerült előtte a kérdés, váljon alapos-e a tudósok akkor uralkodott véleménye a naprendszerről, a föld központi helyzetéről stb. Azon ellenmondások, melyekbe a tudósok keveredtek, midőn a valóval nem egyező világrendszer-elméletet indokolni törekedtek, továbbá egyes följegyzések őskori csillagászokról, kik már a napban vélték a központot föltalálni, arra inditák Kopernik Miklóst, hogy egészen önálló észleletek alapján újabb, alaposabb s mélyebb számításokon nyugvó elméletet készítsen a világrendszerről. Elkészíttető saját ujjmutatásai szerint a szükséges csillagászi eszközöket, melyek a mai e rendbeli eszközökhöz képest roppant kezdetlegesek valának ugyan, de mégis teljesíték feladatukat oly éles, mély elméjű férfiú kezében, minő Kopernik volt. Kideríté e tökéletlen eszközökkel is, hogy a nap a központ, mely körül mindig nagyobb-nagyobb körben forognak Merkur, Venus, a föld, Mars, Jupiter, stb. A nagy mű, melyhez 1507-ben fogott, 1530- ban, huszonhárom évi munka után készen volt. (300 éves rajz nyomán.)