Magyarország és a Nagyvilág, 1875 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1875-05-23 / 21. szám

Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épü­let. Ш . ÉVFOLYAM. 1875. 21. SZÁM. BUDAPEST, MÁJUS 28. Előfizetési díj : Negyedévre 2 írt. 50. — Félévre 5 írt. — Egész évre 10 írt — TARTALOM : Gr. Wimpffen Bódog, osztrák-magyar követ az olasz udvarnál. (Arczképpel.) — Suum cuique. (Költ. Palóczy Lipót.) — Az öreg Fütyü karácsona. Elbeszélés. (Abonyi Lajos.) — Magyar tudósok. (Négy arczképpel.) — Képek a király utazásáról. (Három képpel.) — A rónán és a rengetegben. (Képpel.) — A St. Gotthardon. (B. Pongrátz Emil.) — A megunt férj. (Román népköltemény Vulcanu József.) — A fővárosból. (Porzó.) — Kelepcze. Orosz beszély. (Piessemsky A. F.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képtalány. — Szerkesztői üzenetek. (Két arczképpel.) I Gr. Wimpffen Bódog, osztrák-magyar követ az olasz udvarnál.­iplomácziai külképviselőink ka­rának egyik jeles tagját mutat­juk be ma olvasóinknak, egy oly férfiút, ki ritka jelleme és fényes tehetségei miatt ép úgy megérdemli, hogy a nemzet, melynek érdekeit külföldön buzgón védi, ismerje és tisztelje, mint a­mily mértékben bírja királyunk bizalmát. E férfiú gr. Wimpffen Bódog, a ma­gyar nemzet és állam egyik őszinte barátja, kinek szereplése legújabb idő­ben is, főleg királyunknak az olasz királylyal Velenczében történt nagyje­lentőségű találkozása alkalmával, ma­gára vonta a közfigyelmet. Gróf Wimpffen Bódog cs. k. belső titkos tanácsos és kamarás jelenleg osztrák-ma­gyar követ és teljhatalmú miniszter az olasz ki­rályi udvar mellett, született Stiriában, Brunnsee nevű helységben lévő családi birtokán 1827. már­­czius 16-án. Mint finom társadalmi és jeles tudo­mányos képzettségű ifjú lépett az ötvenes évek elején a katonai pályára, és rövid idő alatt a lovas­ságnál kapitányságig haladt; de gyors előhala­­dás mellett is, a krími háború bevégeztével tiszti rangjáról lemondván, a hajlamainak inkább meg­felelő diplomatiai pályára lépett, melyen hasonló­kép csakhamar kitűnt többi pályatársai közt ritka tapintata és ernyedetlen munkássága által oly annyira, hogy már 1862-ben a londoni nagykö­vetség mellé volt beosztva mint első tanácsos. Innen az 1866-ki olasz-porosz hadjárat alkalmá­val mint az osztrák birodalom teljhatalmú diplo­matiai biztosa küldetett az Olaszország ellen mű­ködő osztrák hadsereghez , sőt azon nevezetes missiót is kapta, hogy az olaszokkal a két biroda­lom közti béke-praeliminarékat megkösse. Ezen fontos feladat sikerteljes megoldása után a berlini követségre neveztetett ki, mely nagy fontosságú állomás főleg akkoriban rendkívüli erőt, valódi diplomatiai szemességet és tapintatosságot kö­vetelt. Berlinben fényesen és szerencsésen igazolta a benne helyezett bizalmat, mint azt a prágai bé­kétől a Francziaország elleni háború bevégeztéig az osztrák-magyar birodalom múltja eléggé vilá­gosan bizonyítja, ő lévén ezen esemény teljes öt év nehéz körülményei közt a birodalom diploma­tiai képviselője Poroszországban. Berlinből tör­­­tént távozása után — a­hova államunk részéről is a franczia hadjárat bevégeztével nagyköveti­­ állomás szerveztetet — Olaszországba ment kö­veti minőségben, mivel a báró Kübeck halála folytán az olasz udvar melletti képviselet ürese­désben volt. Olaszországi működését is minden irányban a legkedvezőbb eredmény kisérte, sőt ha a kölcsönös bizalom és barátság az osztrák­magyar birodalom és Olaszország közt a legszi­lárdabb alapokra jutott, mint azt a velenczei­­ fejedelmi találkozó és eléggé bizonyítja, abban­­ Wimpffen gróf üdvös és hű szolgálatainak nem csekély része van. Wimpffen gróf egyike azon osztrák-magyar diplomatáknak, kik híven és teljes odaadással csatlakoztak a­z 1867 óta bekövetkezett politikai átalakuláshoz; a magyar nemzetet teljes szívből szereti s annak megbízható barátja is minden tekin­tetben. Ő előtte nemzetünk helyesen értelmezett érdeke szent, és híven szem előtt tartja minden

Next