Magyarország és a Nagyvilág, 1878 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1878-01-06 / 1. szám
Felelős szerkesztő: AGAI ADOLF Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek tere, Athenaeum-épület. XV. ÉPPOLY AM. 1878. 1. SZÁM. BUDAPEST, JANUAR 6. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50. — Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. KÉT ÉPÍTÉSZ: Fellner Hmdor. — Lang Adolf. ian elég ily háladatlan olvasó, aki, ha kérdjük tőle azon költő nevét, kinek mivétől boldogan elandalodott, vagy azon regényíróét, ki lefogva tartotta érdekességét s édes izgatottságba ejtette idegeit — ha kérdjük tőle az iró nevét, némi gondolkods után ezt mondja: »bizony nem tudom!« S hányunk lépése hangzott már viszsza a dogok palotájának fönséges rvhajlásai alatt, mily építészeti remekek »fagyott zenéjén« lelkesedtünk már — s teremtőjük neve, ha kérdeztük is, csakhamar elpárolgott ismét emlékezetünkből. — Tény, hogy a nagy sokaság könnyebb szerrel őrzi meg egy-egy nagy festőművész, zenész avagy író nevét, mint az építészét, ki buta kövekből alkot halhatatlan költeményt. Fővárosunk az utolsó évtizedben aránytalanul gazdagodott nagyobb szabásu köz- és magánépületekben s van is okunk megelégedéssel pihentetni szemünket a legtöbbjén, jóllehet alattomos bár, de annál hatalmasabb erők befolyása következtében egy-egy középületünk, mely palotának volt szánva, meglapult és összezsugorodott, vagy pedig, a másik végletbe esve , mód nélkül kibővült s prózai czéljaival ellenkezőleg, palotává magasodott, túl költséges volta által maga ellen zuditva a közvéleményt. De van néhány épülete a magyar fővárosnak, mely nem csak minden budapestinek, de minden magyarnak is kedves örömére szolgál, az idegen is gyönyörködve nyugtatja rajta szemét. Ezek sorából a népszínház a kerepesi uton, s a műcsarnok a sugáruton kiváló kedvencze a közönségnek; s mint egy ideig maga a népszínház volt a népszínházi játékrend egyik legvonzóbb darabja — azonképen ELLNER NÁNDOR, a népszínház építésze. LANG ADOLF, a műcsarnok építésze.