Magyarország és a Nagyvilág, 1879 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1879-02-23 / 8. szám
Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Budapest, Ferencziek tere, Athenaeum-épület. XVI ÉVFOLYAM. 1879. 8. S/ 1BUDAPEST, FEBRUÁR 23. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50. — Félévre 5 frt. — Egész évre 10 frt. ZSEDÉNYI EDE. (1806—1879.) Ítéletünk mezejéről ismét letűnt egy magasra kiemelkedett alak, a poli■ tikai küzdtérről örök nyugalomra tért egyike ama veterán jeleseknek, kik majdnem félszázaddal ezelőtt a nemzeti újjászületés nagy munkájának részesei voltak. Csak kevésnek közülök adatott meg, hogy megérjék az akkori nagy harczoknak nehéz katasztrófák daczára is bekövetkezett eredményeit s az újabb korban, uj viszonyok között — ismét küzdjenek a nemzet jólétéért, fejlődéséért. E kevesek egyike volt Zsedényi Ede, kinek ravatalát nemcsak a parlament, melynek disze volt, hanem a nemzet is, melynek javára egy félszázadon át utolsó perczéig törhetetlen hűséggel és buzgalommal munkálkodott, őszintén gyászolva veszik körül. Zsedényi Ede nem volt oly tüneményszerű alak a közélet mezején, kinek működéséhez korszakalkotó események fűződnek, de magasra emelkedett a középszerűségek fölött nemcsak tehetségei, hanem jelleme által is. A régi kor embere volt, de egyúttal az uj időké is, kit túl nem haladott a század gyors járása; uj nemzedékek nőttek föl mellette, de ő mindig élükön haladt, nemcsak szóval, hanem tettekkel mutatva, miként kell a haza, a társadalom javára közremunkálni. Határozott állást foglalt minden téren, melyre tevékenységét kiterjesztő politikában konzervatív hajlamai voltak, de soha sem volt pártember a közügy rovására, inkább mint bárki más, fentartotta és hirdette meggyőződését a pártfegyelem ellenére is. Páratlan szorgalmával, széleskörű ismereteivel és leplezetlen igazmondásával, kivált azóta, hogy államháztartásunk egyensúlya mindinkább megrendült : a parlamentnek, az országnak megbecsülhetetlen szolgálatokat tett s jártassága a közügyek minden ágában, ítéletének élessége és függetlensége minden fölmerülő kül- és belpolitikai kérdés eldöntésénél egyik befolyásos tényezővé emelték. Mint szónok a parlamentben számos diadalt aratott, szónoklata még a régi nagy mesterek idejéből való volt, gondos a formában, magvas a tartalomban s a klasszikus modorra emlékeztető az előadásban. ZSEDÉNYI EDE.