Magyarország, 1966. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-09 / 41. szám
14 BKsaEggsana magyarország 19gg/41 Mi lesz ötven év múlva? Milyen lesz a világ 2020- ban? Miféle új csodákkal, miféle találmányokkal lesz tele? A viszonylag közeli jövő előre látásának problémája olyan fontos és érdekes, hogy az amerikai HAND Corporation két, speciálisan „a jövő kutatásával” foglalkozó szakértője kétévi munkával öszszeállította „a közelebbi jövőben várható tudományos felfedezések naptárát”. A szerzők naptáruk összeállításához a kutatások hat legfontosabb területét választották ki, amelyek, ha nem is fogják át az emberi tevékenység valamennyi szféráját, mégis lehetőséget nyújtanak a jövő társadalmának felvázolására.1. A legközelebbi tudományos felfedezések. 2. A demográfiai folyamatok ellenőrzése. 3. Automatizálás. 4. Űrkutatás. 5. A védelmi rendszer. 6. A fegyverzetek nemei.) „A jövő kutatói a hat nemzetközi szakértő csoportnak megvizsgálásra átadták ezt a hat problémakört. Az egyes problémákra így kidolgozott válaszok birtokában állították össze hozzávetőleges naptárukat. A közelebbi jövő tudományos felfedezéseinek prognózisa naptárukban a következő: 1. 1966—1980 között megvalósul az ivóvíz nagyüzemielőállítása tengervízből. Óriási mennyiségben fogják előállítani a nagy sivatagok öntözéséhez szükséges édesvizet. 2. 1933—1982 között belsődleges fogamzásgátló szerek vagy más egyszerű és olcsó eszközök segítségével megvalósítják a hatékony születésszabályozást. 3. 1972—1977 között befejeződik az új, szuperkönynyű szintetikus építőanyagok tökéletesítésének folyamata, s ezeket az anyagokat már széleskörűen fel fogják használni építkezésre. 4. 1930—1970 között gyakorlatban is meg lehet kezdeni a gépi fordítást idegen nyelvekből. 5. 1966—1972 között a sebészetben széleskörűen alkalmazni fogják már a természetes vagy mesterséges szervek átültetését; az emberi szervezet beteg szerveit más emberektől vett szervek megeredtetésével vagy protézisekkel fogják pótolni. 6. 1968—1972 között sikerül majd megvalósítani a megbízható meteorológiai prognózisok összeállítását. 7. 1970—1990 között létre fogják hozni az automata információs központokat, amelyek általános vagy speciális információt szolgáltatnak. Ezek az információgyűjtő és feldolgozó központok megtakarítják majd a tudósok számára az egyes részletkérdésekkel összefüggő bibliográfiai és egyéb kutatásokra fordított hosszú időt, s bizonyossá teszik a tudósokat abban, hogy rendelkezésükre áll minden olyan adat és anyag, amely érdekes lehet a vizsgált problémával kapcsolatban. 8. 1975—1995 között sor kerül a fizikai elméletek általános reformjára, amely majd kiküszöböli a relativisztikus kvantumelmélet ellentmondásait és leegyszerűsíti a részecskék elméletét. 9. 1975—1990 között megvalósul az elektronikus elemekkel rendelkező műanyag-protézisek átültetése és megeredtetése, más szóval tökéletesíteni fogják a protézisek működési elvét, olyan bonyolult miniatűr szerkezetek segítségével, amelyeket „bekapcsolhatnak” az emberi idegrendszerbe. 10. 1980—2000 között megkezdődik a nem narkotikus stimulátorok széles körű felhasználása a mindennapi életben, azzal a céllal, hogy specifikus változásokat idézzenek elő az emberi jellemben és magatartásban. 11. 1978—1988 között lágerekkel megvalósítják a közvetlen röntgen- és gammasugár-emissziót, vagyis a koherens elektromágneses sugárzás-gerjesztők működésének szféráját kiterjesztik a spektrum eddig még nem kutatott részeire. 12. 1980—2000 között megvalósítják a szabályozott termonukleáris reakciót, vagyis elektromos energiát fognak termelni azoknak a folyamatoknak a szabályozása révén, amelyek a hidrogénbomba robbanásánál mennek végbe. 13. 1980—2000 között megszületik a mesterséges élet, legprimitívebb formájában, a molekula önreprodukciójának stádiumában. 14. 1980—2000 között a partok közelében megszervezik a tenger mélyének ipari kiaknázását és sor kerül a nagy mélységben található óriási mangán- és rézkészletek kitermelésére is. 15. 1990—2000 között az embernek lehetősége nyílik az időjárás korlátozott ellenőrzésére, s lényegesen befolyásolhatja majd a helyi időjárási viszonyokat. 16. 1985—2010 között élelmezési célokból megszervezik az olcsó szintetikus fehérjék nagyüzemi kibocsátását. 17. 1985—2015 között az idegbetegek lényegesen nagyobb hányadát sikerül majd meggyógyítani kémiai szerekkel és fizikoterápiával. 18. 1985—2000 között az embernek lehetősége lesz arra, hogy immunitást szerezzen minden betegséggel szemben. 19. 1990—2010 között lehetőség nyílik az öröklődő betegségek és a molekuláris szintű génváltozások kémiai ellenőrzésének megvalósítására. 20. 2005—2020 között megkezdődik a víz alatti növények gazdaságos termesztése. Ezek szolgáltathatják majd az emberiség számára szükséges élelmiszerek 20 százalékát 21. 2000—2020 között megkezdik új emberi szervek és testrészek keletkezésének biokémiai stimulálását. 22. 1990—2000 között sikerül majd gyógyszerekkel megjavítani az emberek gondolkodóképességét. 23. A szakértők 60 százalékának véleménye szerint 1990—2020 között létre fogják hozni az „ember-gép” szimbiózist, amely lehetővé teszi majd, hogy az ember fokozza intellektuális erejét az agy és a számítógép közvetlen mechanikai integrációja révén. 24. A szakértők 80 százalékának véleménye szerint 2000—2020 között sikerül majd megoldani az öregedési folyamatok kémiai ellenőrzését és legalább 50 évvel meghosszabbítani az emberi életet 25. Jószerint egyetlenegy szakértő sem hiszi, hogy 2020-ig sikerül majd szakképzetlen munkát végeztetni egyes, igen fejlett állatokkal (majmokkal és delfinekkel). 26. A szakértők 70 százalékának véleménye szerint 2005—2020 között az emberiség megteremti a kétoldalú kapcsolatot más világok értelmes lényeivel. 27. A szakértők fele lehetségesnek tartja, hogy 2000 —2020 között sikerül majd megoldani számos pre-urán vegyi elem gazdaságos gyártását (a fémek mesterséges előállítását). 28. Gyakorlatilag valamennyi megkérdezett szakértő lehetetlennek tartja, hogy 2020-ig sikerül megvalósítani a földi vonzóerő ellenőrzését. 29. A kutatók 80 százalékának véleménye szerint 2000—2020 között megvalósulhat az oktatás olyan formája, amelynek keretében az ismereteket közvetlenül rögzítik az etsiberi agyban. 30. A szakértők 50 százaléka úgy véli, hogy 2010— 2020 között sikerül majd mesterségesen letargikus állapotba hozni, vagy fagyasztani az embert, s ezáltal lehetővé válnak az igen hoszszú űrutazások. 31. Mindegyik kutató lehetségesnek tartja, hogy még 2020 előtt létrehozzák a telepatikus kapcsolatokat Mindenki hallott már a Martini-cocktail-ban levő olajbogyókba szerelt lehallgatókról, a matracba épített mikrofonról és mindazokról a többi elektronikus lehallgató készülékekről, amelyek az óvatlanokra és az ügyetlenekre leselkednek. A múlt héten az Egyesült Államok közvéleménye megtudta, hogy a legszertelenebbül hallgatózó szerv nem a CIA, hanem a jó öreg Bell anya, az American Telephone & Telegraph Co. „1965- ben — mondotta Edward W. Long, Missouri állam demokrata párti szenátora — az A. T. & T. 36 millió telefonbeszélgetést hallgatott le. Senki sem lehetett biztos abban, hogy telefonját megkímélték-e; kormányzók és más megválasztott köztisztviselők telefonjait egyaránt lehallgatták”. „Még a Szövetségi Távközlési Bizottság elnöke sem tudott arról — mondotta Long —, hogy telefonlehallgatás folyik, erről csak a múlt hónapban értesült.” Hubert L. Kertz, az A. T. & T. alelnöke beismerte, hogy a Berl-rendszer több mint hatvan éve elfogadottnak tekinti az ilyesfajta lehallgatást. Kertz azonban más nevet ad a gyermeknek, „szolgálati megfigyelésnek” nevezi és minőségi ellenőrzésnek tekinti azt a fajta tevékenységet, amelyet az Egyesült Államok egész területén zárt ajtók mögött 2200 „lehallgató teremben” folytatnak. Amikor Kertz erősködött, hogy a szolgálati megfigyelők nem hallgatják meg, hogy lényegében miről folyik a beszélgetés, Long így válaszolt: „Ezzel talán azt akarja mondani, hogy ezek a beosztottak olyan fejlettek, hogy hallják ugyan a hangot, de nem figyelnek a szavakra, vagy általában arra, ami a telefonbeszélgetés alatt elhangzik?” Long ingerült vitába bonyolódott Edward Hanifyvel is, aki egy New England-i A. T. & T. tisztviselő ügyvédjeként tagadta, hogy Bostonban szövetségi nyomozószervek alkalmazottait beengedték volna ezekbe a lehallgató termekbe. Long kirobbant: „Ügyvéd úr, ön nem tudja, hogy mit beszél. Nagyon konkrét információk állnak rendelkezésre, hogy bizonyos szövetségi szervek alkalmazottai lehallgatási célokból bejutottak ezekbe a termekbe és fel is használták őket.” Long nem mondotta meg, hogy mely szervekről van szó, de minden valószínűség szerint az FBI- re és az adóhivatali megbízottakra gondolt. Furcsa véletlen, hogy az A. T. & T. egyes lehallgató berendezéseit éppen június 1-én cserélte át újabbakra és a nála kisebb General Telephone & Electronics Corp. hamarosan követte példáját — pontosan abban az időpontban, amikor a szenátus megkezdte vizsgálatát. Az új berendezésekkel a távolsági beszélgetéseknek mindössze az első 12 másodpercét lehet lehallgatni. Ennek ellenére Long továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy „átfogó törvénnyel védjék meg az amerikai polgárok magánéletét”. Az amerikai telefontársaságok „füle” ,y Remon Erhard és a CDU hölgyei: Te kis kövér, gyere fel... (Simplicissimus)