Magyarország, 1971. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-21 / 47. szám
Thália Színház VI., Nagymező u. 22-24. A jegypénztár telefonszáma: 310-500. Műsoron: BARTÓKIANA A HOLDBÉLI CSÓNAKOS IRÁNY NEW HAVEN KALEVALA MAGYARORSZÁG 1971/47 Az idei év könyvtermése, különösen ami a nagy érdeklődésre számottartó újdonságokat illeti, mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt elmarad az utóbbi években megszokott, kiegyensúlyozott színvonaltól. Ez már a nyár eleji ünnepi könyvhéten is feltűnt. Akkor a kiadók hevenyészve összeállított listát nyújtottak át, amelyben az életműveken és sorozatokon (vagyis az utánnyomásokon!) kívül alig találtunk néhány figyelemreméltó könyvet. A sorrend A kiadók is elismerték ezt, a nyomdákat és a kötészeteket, tehát a könyvnyomtatással kapcsolatos, már-már megoldhatatlan nehézségeiket hozták fel magyarázatképpen. Hiába igyekeznek egy-egy ilyen alkalomra legjobb, legbizalmasabb köteteikkel előrukkolni — érveltek —, ha az általuk kívánt sorrendet a nyomdák egyszerűen nem veszik figyelembe. Egyik-másik esetben még attól is elzárkóznak, hogy kellő időben, például egy-két hónappal a megjelenés előtt értesítsék a kiadókat, akiknek pedig fontos műveleteket, például a művekkel kapcsolatos tájékoztató, információs munkát is el kell még végezniök. Így aztán a néhány évvel ezelőtt még osztatlan sikert aratott megjelenési listák, a különböző prospektusok stb. is fokozatosan veszítenek jelentőségükből, hiszen a kiadók nem vállalhatják az egyegy kötetük elcsúsztatásából eredő kockázatot, amikor az „előzetes” hónapokkal, nem ritkán egy esztendővel korábban jelenik meg, mint maga a mű, amelynek értékeire fel óhajtják hívni a figyelmet. Az ilyen előzetes tájékoztatások lassan elvesztik jelentőségüket és csak zavart keltenek, mert olyan kötetekre próbálnak olvasóközönséget toborozni, amelyek meg sem jelentek meg. (Ebből a szem-pontból ritka és örvendetes kivételnek számít Radó Sándor nemrégiben megjelent visszaemlékezése, a ..Dóra jelenti...”, amely ugyancsak minden „előzetes” híján került a könyvesboltokba; ebben az esetben viszont a téma iránti megkülönböztetett érdeklődés, nem utolsósorban pedig a szerző személyének és életútjának ismerete elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a magas, 40 000 példányban megjelenő újdonságot szinte napok alatt szétkapkodják.) Az 1971-es ünnepi könyvhétre tehát azok a kötetek jelentek meg, amelyekkel a nyomdák éppen elkészültek arra az időre. Ez az előre meg nem határozható sorrendiség jellemzi az év másik fontos eseményének, a téli könyvvásárnak újdonságlistáját is. Talán azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem egyetlen gondolat — a mai magyar irodalom széles körű népszerűsítése —, a cél, hanem az ajándékozás. Sokkal szélesebb választék áll most az olvasók és vásárlók rendelkezésére; a téli könyvvásár listájára felkerült minden fontosabb kötet, amely október közepétől december végéig megjelenik. Első pillantásra is tekintélyes ez az újdonságlista: 139 könyv, több mint 3 millió példányban és csaknem minden műfajban, tehát a szórakoztató irodalomtól a magyar és külföldi szépprózán át az ifjúsági- és gyermekirodalomig rendkívül változatos a skála. (A legdrágább kötet a londoni National Galleryt, a híres Nemzeti Galériát bemutató album — 240 forint —, amely áttekintést és keresztmetszetet ad a világ egyik leghíresebb képgyűjteményéről és az ott levő művek közül másfélszázat feketefehér, illetve színes reprodukcióban be is mutat; a legolcsóbb pedig — 11,50 forint — a nálunk is népszerű kirgiz írónak, Csingiz Ajtmatovnak elbeszélő kötete, a Fehér hajó. Lexikongond Testes, 626 oldalas kötet, csaknem 1800 címszóval és megközelítően 1100 képpel: ez az Akadémiai Kiadó Új Filmlexikona. A korunk egyik legizgalmasabb művészetével és alkotóival foglalkozó gyűjtemény a felszabadulás után első ízben 1964-ben jelent meg. A filmlexikon azonban — szükségszerűen — évről évre felfrissítésre szorul, hiszen a filmművészetben évente százával jelentkeznek a fiatal rendezők és művészek, ezerszámra születnek új művek és újabban már — talán vitathatóan is — ide sorolják a televíziós rokon műfajokat is (tévé-film, tévéjáték). Mindez egyik-másik művész esetében olyan terjedelmes listát eredményez, amely már-már feleslegesnek is tűnik. (Ha arra gondolunk például, hogy Csortos Gyulának vagy Kabos Gyulának, a magyar film e két egykor legnépszerűbb, legtöbbet foglalkoztatott művészének életműve kevesebb sorban elfér, mint mondjuk néhány mai epizódistánk munkássága, akkor feltűnő az aránytalanság!) Az Új Filmlexikon első címszava: Abasidze, Leila (1929—), szovjet-grúz színésznő, a Grúz SZSZK népművésze. Ardóban született. Gyermekként 1941-ben lépett először a felvevőgép elé. S az utolsó címszó: Kyo Machiko (macsiko) (1926—), japán színésznő. Osakában született. Balázs Béla, a filmművészet világhírű esztétája két alkalommal is próbálkozott a filmrendezéssel. Illés Béla Ég a Tisza című regényének filmváltozata el is készült, de „különböző okok miatt nem került a nézők elé, és az eredeti példány maga is valahol lappang vagy megsemmisült”. Berky Lili, a némafilmek egykori nagy sztárja 1913-ban a Sárga csikóban játszott először, utolsó filmszerepe 1955-ben Az élet hídja című dráma filmváltozatában volt. Blaha Lujza két filmben is szerepelt: a legelső itthon gyártott filmben, A táncban és Csiky Gergely Nagymama című színművének filmváltozatában. Tovább lapozva — és oldalakat átugorva —, érdekes adalékokat tudunk meg a brazil filmművészetről. („1898-ban Afonso Segreto fényképész filmfelvételeket készített Prudente de Moraes elnökről és családjáról a Palazzo del Caiete épületében.”) Bulla Elma közel félszáz szerepben volt látható négy évtized alatt (első filmje 1930-ban még Berlinben készült). Eiben Istvánnak, a kiváló filmoperatőrnök életműve: 150 film. Gábor Miklós 1940-ben szerepelt először filmen és 1947-ben, a felszabadulás utáni magyar filmgyártás egyik legemlékezetesebb produkciójában, a Valahol Európában című filmben is játszott. Honthy Hanna, a magyar operett büszkesége sok évtizedes pályafutása alatt mindössze hat filmben kapott szerepet. Az Új Filmlexikon egyébként két kötetben kerül a könyvespolcokra (szemben az előző Film Kislexikonnal, amely egykötetes volt), s ezúttal csupán az első kötet (AOK) jelent meg. Szembetűnő változás, hogy a papír minősége jóval gyengébb az előzőnél, ami pedig az illusztrációkat illeti: a fotók elhelyezése az előbbi lexikonban sokkal kellemesebb, jobban áttekinthető, tehát célszerűbb volt. A mai magyar irodalom újdonságaiból, új regényével jelentkezik Berkesi András (Akik nyáron is fáznak), amelyben a mai fiatalság magatartásbeli problémáit és az ezekhez kapcsolódó különböző szemléleteket vizsgálja. Cseres Tibor ugyancsak ifjúságunk helyét, szerepét kutatja új regényében (Hol a kódex?). Déry Tibor „képzelt riport”-ja (Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról) 1969 decemberében Kaliforniában játszódik. Kardos G. György a hírhedt Anders-hadsereg történetének egy drámai epizódját eleveníti fel most megjelenő regényében (Hová tűntek a katonák?). A külföldi irodalomból Mihail Bulgakov páratlan sikert aratott regényének (A Mester és Margarita) negyedik kiadása emelkedik ki. Nagy meglepetésnek ígérkezik G. G. Marquez kolumbiai író 1967- ben megjelent regénye (Száz év magány), amelyet a kritika a mai latin-amerikai próza kiemelkedő alkotásaként tart számon. Ez a fantasztikus-szatirikus regény a Karib-tengeri végtelen lápvidék szélén, egy képzeletbeli falu alapítóinak százesztendős krónikáját beszéli el. Hasonlóképpen világsiker után érkezett el hozzánk Sigfried Lenz regénye (Németóra), amely a nyugatnémet fiatalkorú bűnözők egyik intézetének falai közé kalauzolja el az olvasókat. A siker kulcsa Magyar szerző tollából először jelenik meg szovjet történelemkönyv Magyarországon (Dolmányos István: A Szovjetunió története), ami önmagában is jelentős esemény. Érdekes vállalkozás a Marx Károly angliai tartózkodásáról és ott eltöltött évtizedeiről írott jegyzeteiből összeállított kötet (Angol hétköznapok — ahogy Marx látta), amelyben Marx a szigetország városairól, szokásairól, intézményeiről és hétköznapjairól mondja el véleményét. Radó Sándor már említett kötete mellett a regényes életrajzok közül figyelemreméltó még Alekszandr Roszkin kötete Csehovról (Csehov élete) és Emilij Mindlin érdekfeszítő regénye Kollontaj asszonyról, a neves szovjet diplomatanőről (A nagykövetasszony). A Corvina Kiadó a londoni Nemzeti Galéria gyűjteményét bemutató reprezentatív albumon kívül is számos figyelemreméltó újdonsággal jelentkezik az idei téli könyvvásáron: B. Supka Magda monográfiája a két világháború közötti piktúra egyik kiemelkedő alakját, Aba-Novák Vilmost mutatja be; Pataky Dénes egy másik kiemelkedő művészünk, SzőnyiIstván életútját, munkásságát idézi fel kötetében. Hosszan sorolhatnánk még a szerzőket és műveiket, amelyekkel — remélhetően — ezekben a hetekben a könyvesboltokban majd találkozhatunk. Ennél is fontosabb , azonban felhívni a figyelmet az idei téli könyvvásár jó megszervezésére és sikeres lebonyolítására, amelyhez elengedhetetlen a hazai nyomdák és kötészetek közreműködése. Az ő felelősségteljes részvételük nélkül a most meghirdetett kötetek nem juthatnak el — főként nem kellő időben! — a könyvesboltokba, ami tovább apaszthatja az olvasók figyelmét és érdeklődését a legfrissebb könyvtermés iránt. Könyvkiadás Szerzők és műveik Mi van az újdonságok körül? Egy könyv kivételes sikere I KÖNYVPLAKÁT 139 könyv "