Magyarország, 1971. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-21 / 47. szám

Thália Színház VI., Nagymező u. 22-24. A jegypénztár telefonszáma: 310-500. Műsoron: BARTÓKIANA A HOLDBÉLI CSÓNAKOS IRÁNY NEW HAVEN KALEVALA MAGYARORSZÁG 1971/47 A­z idei év könyvtermése, kü­lönösen ami a nagy érdek­lődésre számottartó újdon­ságokat illeti, mennyiségi és mi­nőségi tekintetben egyaránt elma­rad az utóbbi években megszokott, kiegyensúlyozott színvonaltól. Ez már a nyár eleji ünnepi könyvhé­ten is feltűnt. Akkor a kiadók he­venyészve összeállított listát nyúj­tottak át, amelyben az életműve­ken és sorozatokon (vagyis az utánnyomásokon!) kívül alig talál­tunk néhány figyelemreméltó könyvet. A sorrend A kiadók is elismerték ezt, a nyomdákat és a kötészeteket, te­hát a könyvnyomtatással kapcso­latos, már-már megoldhatatlan ne­hézségeiket hozták fel magyarázat­képpen. Hiába igyekeznek egy-egy ilyen alkalomra legjobb, legbizal­masabb köteteikkel előrukkolni — érveltek —, ha az általuk kívánt sorrendet a nyomdák egyszerűen nem veszik figyelembe. Egyik-má­sik esetben még attól is elzárkóz­nak, hogy kellő időben, például egy-két hónappal a megjelenés előtt értesítsék a kiadókat, akik­nek pedig fontos műveleteket, pél­dául a művekkel kapcsolatos tá­jékoztató, információs munkát is el kell még végezniök. Így aztán a néhány évvel ezelőtt még osztatlan sikert aratott meg­jelenési listák, a különböző pros­pektusok stb. is fokozatosan veszí­tenek jelentőségükből, hiszen a kiadók nem vállalhatják az egy­­egy kötetük elcsúsztatásából ere­dő kockázatot, amikor az „előzetes” hóna­pokkal, nem ritkán egy esz­tendővel korábban jelenik meg, mint maga a mű, amelynek érté­keire fel óhajtják hívni a figyel­met. Az ilyen előzetes tájékozta­tások lassan elvesztik jelentőségü­ket és csak zavart keltenek, mert olyan kötetekre próbálnak olvasó­­közönséget toborozni, amelyek meg sem jelentek meg. (Ebből a szem-­pontból ritka és örvendetes kivé­telnek számít Radó Sándor nemré­giben megjelent visszaemlékezése, a ..Dóra jelenti...”, amely ugyancsak minden „előzetes” híján került a könyvesboltokba; ebben az esetben viszont a téma iránti megkülönböztetett érdeklődés, nem utolsósorban pedig a szerző szemé­lyének és életútjának ismerete ele­gendőnek bizonyult ahhoz, hogy a magas, 40 000 példányban meg­jelenő újdonságot szinte napok alatt szétkapkodják.) Az 1971-es ünnepi könyvhétre tehát azok a kötetek jelentek meg, amelyekkel a nyomdák éppen el­készültek arra az időre. Ez az előre meg nem határozható sor­rendiség jellemzi az év másik fon­tos eseményének, a téli könyvvá­sárnak újdonság­listáját is. Talán azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem egyetlen gondolat — a mai magyar irodalom széles körű nép­szerűsítése —, a cél, hanem az ajándékozás. Sokkal szélesebb vá­laszték áll most az olvasók és vá­sárlók rendelkezésére; a téli könyv­vásár listájára felkerült minden fontosabb kötet, amely október közepétől december végéig megje­lenik. Első pillantásra is tekintélyes ez az újdonság­lista: 139 könyv, több mint 3 millió példányban és csak­nem minden műfajban, tehát a szórakoztató irodalomtól a magyar és külföldi szépprózán át az ifjú­sági- és gyermekirodalomig rend­kívül változatos a skála. (A leg­drágább kötet a londoni National Galleryt, a híres Nemzeti Galériát bemutató album — 240 forint —, amely áttekintést és keresztmet­szetet ad a világ egyik leghíresebb képgyűjteményéről és az ott levő művek közül másfélszázat fekete­fehér, illetve színes reprodukció­ban be is mutat; a legolcsóbb pe­dig — 11,50 forint — a nálunk is népszerű kirgiz írónak, Csingiz Ajtmatovnak elbeszélő kötete, a Fehér hajó. Lexikongond Testes, 626 oldalas kötet, csak­nem 1800 címszóval és megközelí­tően 1100 képpel: ez az Akadémiai Kiadó Új Filmlexikona. A korunk egyik legizgalmasabb művészetével és alkotóival foglalkozó gyűjte­mény a felszabadulás után első íz­ben 1964-ben jelent meg. A film­lexikon azonban — szükségszerűen — évről évre felfrissítésre szorul, hiszen a filmművészetben évente százával jelentkeznek a fiatal ren­dezők és művészek, ezerszámra születnek új művek és újabban már — talán vitathatóan is — ide sorolják a televíziós rokon műfa­jokat is (tévé-film, tévé­játék). Mindez egyik-másik művész ese­tében olyan terjedelmes listát eredményez, amely már-már feles­legesnek is tűnik. (Ha arra gon­dolunk például, hogy Csortos Gyulának vagy Kabos Gyulának, a magyar film e két egykor leg­népszerűbb, legtöbbet foglalkozta­tott művészének életműve keve­sebb sorban elfér, mint mondjuk néhány mai epizódistánk munkás­sága, akkor feltűnő az aránytalan­ság!) Az Új Filmlexikon első címsza­va: Abasidze, Leila (1929—), szov­jet-grúz színésznő, a Grúz SZSZK népművésze. Ardóban született. Gyermekként 1941-ben lépett elő­ször a felvevőgép elé. S az utolsó címszó: Kyo Machiko (macsiko) (1926—), japán színésznő. Osaká­­ban született. Balázs Béla, a filmművészet vi­lághírű esztétája két alkalommal is próbálkozott a filmrendezéssel. Illés Béla Ég a Tisza című regé­nyének filmváltozata el is készült, de „különböző okok miatt nem ke­rült a nézők elé, és az eredeti pél­dány maga is valahol lappang vagy megsemmisült”. Berky Lili, a némafilmek egykori nagy sztárja 1913-ban a Sárga csikóban játszott először, utolsó filmszerepe 1955-ben Az élet hídja című dráma filmvál­tozatában volt. Blaha Lujza két filmben is szerepelt: a legelső itt­hon gyártott filmben, A táncban és Csiky Gergely Nagymama című színművének filmváltozatában. Tovább lapozva — és oldalakat átugorva —, érdekes adalékokat tudunk meg a brazil filmművészet­ről. („1898-ban Afonso Segreto fényképész filmfelvételeket készí­tett Prudente de Moraes elnökről és családjáról a Palazzo del Caiete épületében.”) Bulla Elma közel fél­száz szerepben volt látható négy évtized alatt (első filmje 1930-ban még Berlinben készült). Eiben Ist­vánnak, a kiváló filmoperatőrnök életműve: 150 film. Gábor Miklós 1940-ben szerepelt először filmen és 1947-ben, a felszabadulás utáni magyar filmgyártás egyik legem­lékezetesebb produkciójában, a Valahol Európában című filmben is játszott. Honthy Hanna, a ma­gyar operett büszkesége sok évti­zedes pályafutása alatt mindössze hat filmben kapott szerepet. Az Új Filmlexikon egyébként két kötetben kerül a könyvespol­cokra (szemben az előző Film Kis­lexikonnal, amely egykötetes volt), s ezúttal csupán az első kötet (AOK) jelent meg. Szembetűnő változás, hogy a papír minősége jóval gyengébb az előzőnél, ami pedig az illusztrációkat illeti: a fotók elhelyezése az előbbi lexi­konban sokkal kellemesebb, job­ban áttekinthető, tehát célszerűbb volt. A mai magyar irodalom újdon­ságaiból, új regényével jelentke­zik Berkesi András (Akik nyáron is fáznak), amelyben a mai fiatal­ság magatartásbeli problémáit és az ezekhez kapcsolódó különböző szemléleteket vizsgálja. Cseres Ti­bor ugyancsak ifjúságunk helyét, szerepét kutatja új regényében (Hol a kódex?). Déry Tibor „kép­zelt riport”-ja (Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról) 1969 de­cemberében Kaliforniában játszó­dik. Kardos G. György a hírhedt Anders-hadsereg történetének egy drámai epizódját eleveníti fel most megjelenő regényében (Hová tűntek a katonák?). A külföldi irodalomból Mihail Bulgakov páratlan sikert aratott regényének (A Mester és Marga­rita) negyedik kiadása emelkedik ki. Nagy meglepetésnek ígérkezik G. G. Marquez kolumbiai író 1967- ben megjelent regénye (Száz év magány), amelyet a kritika a mai latin-amerikai próza kiemelkedő alkotásaként tart számon. Ez a fantasztikus-szatirikus­­ regény a Karib-tengeri végtelen lápvidék szélén, egy képzeletbeli falu ala­pítóinak százesztendős krónikáját beszéli el. Hasonlóképpen világsi­ker után érkezett el hozzánk Sig­­fried Lenz regénye (Németóra), amely a nyugatnémet fiatalkorú bűnözők egyik intézetének falai közé kalauzolja el az olvasókat. A siker kulcsa Magyar szerző tollából először jelenik meg szovjet történelem­­könyv Magyarországon (Dolmá­nyos István: A Szovjetunió törté­nete), ami önmagában is jelentős esemény. Érdekes vállalkozás a Marx Károly angliai tartózkodá­sáról és ott eltöltött évtizedeiről írott jegyzeteiből összeállított kö­tet (Angol hétköznapok — ahogy Marx látta), amelyben Marx a szi­getország városairól, szokásairól, intézményeiről és hétköznapjairól mondja el véleményét. Radó Sándor már említett kö­tete mellett a regényes életrajzok közül figyelemreméltó még Alek­­szandr Roszkin kötete Csehovról (Csehov élete) és Emilij Mindlin érdekfeszítő regénye Kollontaj asszonyról, a neves szovjet diplo­matanőről (A nagykövetasszony). A Corvina Kiadó a londoni Nemzeti Galéria gyűjteményét be­mutató reprezentatív albumon kí­vül is számos figyelemreméltó új­donsággal jelentkezik az idei téli könyvvásáron: B. Supka Magda monográfiája a két világháború közötti piktúra egyik kiemelkedő alakját, Aba-Novák Vilmost mu­tatja be; Pataky Dénes egy másik kiemelkedő művészünk, Szőnyi­­István életútját, munkásságát idé­zi fel kötetében. Hosszan sorolhatnánk még a szerzőket és műveiket, amelyekkel — remélhetően — ezekben a he­tekben a könyvesboltokban majd találkozhatunk. Ennél is fontosabb , azonban felhívni a figyelmet az idei téli könyvvásár jó megszerve­zésére és sikeres lebonyolítására, amelyhez elengedhetetlen a hazai nyomdák és kötészetek közremű­ködése. Az ő felelősségteljes rész­vételük nélkül a most meghirde­tett kötetek nem juthatnak el — főként nem kellő időben! — a könyvesboltokba, ami tovább apaszthatja az olvasók figyelmét és érdeklődését a legfrissebb könyvtermés iránt. Könyvkiadás Szerzők és műveik Mi van az újdonságok körül? Egy könyv kivételes sikere I KÖNYVPLAKÁT 139 könyv "

Next