Magyarország, 1975. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 2. szám

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az Egyesült Izzó lakótelepén, a Reviczky utca 38. számú bérház földszintjén, 110 négyzetméter alapterületen nemrégiben megnyitotta a 28-as kerületi könyvtár 2-es számú fiókját. Az új helyiségben hét­ezer kötet, számos folyóirat várja a felnőtt és a gyermek­olvasókat. 1974-ben egyébként modernizál­ták a Liszt Ferenc téri gyermek­­könyvtárat is. Továbbá korszerű­sítették a budafoki és a Lumum­ba utcai fiókokat. Soroksárott a Marx Károly utcai könyvtárrész zenei reszorttal, magnószobával, lemezhallgató hangstúdióval gaz­dagodott. Eltékozolt hagyaték Budapest legnagyobb kölcsön­­könyvtára, a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az egykori Vá­rosi Könyvtár története hivatalo­san 125 esztendeje kezdődött. 1850-ben a derék Frank Ignác Pest városára hagyományozta 14 000 kötetes gyűjteményét „egy városi könyvtár kezdeteként”. A hagyatékot a város vezetősége azonban két és fél évtizedes vita után elajándékozta. A könyvtár iránti igény viszont évről évre hangot kapott. Kérte, sőt követel­te — szóban és írásban — Eötvös József, Türr István, Irányi Dániel, Gyalui Farkas. Pártolta Toldy Ferenc is, aki kifejtette: „Egy vá­rosi könyvtár felállítása városunk­nak nemcsak díszére, hanem a városi lakosság szellemi művelt­sége, közvetve pedig annak anya­gi jóléte előmozdítására is szol­gálna. Pest városa lakosságának valódi mívelő és kiképző fő­in­tézetévé válna.” 1903-ban Budapest törvényható­sága januári közgyűlésén döntést hozott közigazgatási és várostör­téneti könyvtár megteremtéséről. Javasolták: a Statisztikai Hivatal szakkönyvtára egyesíttessék a meglevő fővárosi levéltári könyv­tárral, s a kettő nyilvános köz­könyvtárrá alakíttassák át. 1904. október 18-án a fővárosi könyv­tár megnyílt a központi városhá­za Károly (mai Tanács) körúti szárnyának első emeletén. Ami ennél is döntőbb volt, megfelelő emberre bízták a vezetést. A pá­lyázó Szabó Ervin nyerte el a könyvtárosi állást. 1911-től ő volt az igazgató. A könyvtár célját, a könyvtáro­sok feladatát így határozta meg egy vitacikkben: „Kellenek -mű­veletlennek­« és -műveltnek« egy­aránt az élet problémáira őszin­tén megfelelő könyvek. A könyv­táros adjon jó könyveket, adjon új könyveket és adjon az élet kérdéseire minden szempontból megfelelő könyveket.” (Egyébként már a XVIII. század végi jeles pesti könyvkereskedőnek, Istitorcs Gábornak is volt kölcsönkönyv­­tára. S a kultúrtörténetileg neve­zetes Heckenastról nem mindenki tudja talán: az 1838-as pusztító pesti árvíz Váci utcai szép üzle­tét majd teljesen tönkretette. A könyvek ezrei eláztak. A még használható köteteket Heckenast száríttatta, javíttatta, s megnyi­totta az Első Magyar Kölcsönző Könyvtárat. A nyolcezer könyv között a legjobb magyar és kül­földi szerzők munkáit olvashatták a beiratkozott uracsok és delnők.) A Városi Könyvtár a városhá­záról a Károlyi (ma Ferenczy) utcába költözött, már százezer kötettel. 1926-ban pedig Budapest vezetői megvásárolták a Wenck­­heim család Meinig Artúr által 1887-ben épített Baross utcai lu­xuspalotáját és 1931. április 21-én ide került a Fővárosi Könyvtár. Az első fiókkönyvtár a VII. ke­rületben, az Almássy téren egy kis pavilon. „Az amerikai public library mintájára berendezett, 21 méter hosszú és 7 méter széles olvasóteremben kényelmesen elfér 60—70 ember, szükség esetén száz is... — ismertette az 1911. évi szakmai értesítő. — Az olvasóte­rem nyitva van az ifjúság ré­szére délután 4-től fél 7-ig, a fel­nőttek számára este fél 7-től 9- ig.” A második fiók a Százados úti, 1914 májusában nyílt. 1918-ig még további három, 1919 tavaszán újabb kettő, Budán a Corvin té­ren és Angyalföldön. A két világháború közötti könyvtári mindennapokról egy budai és egy pesti fiók néhány kiragadott ténye: a 8-as számú óbudai könyvtár 1923 szeptembe­rétől fogadta az olvasókat a Kór­ház utcai iskolában. Az első köl­csönző Gébert óbudai nyomdász volt. A beosztott könyvtáros: Vértessy József, a leendő, 1928-as olimpiai bajnok vízilabdacsapat játékosa. Később, már a Fő téri új helyiségben a szakkatalóguso­kat szellemi szükségmunkások ké­szítették: Fodor József költő, Kő­rös Andor író és Marczonnay Ti­bor költő. S a harmincas évek elején e könyvtárba iratkozott be Krúdy Gyula, Templom utca 15. szám alatti lakos... Megmaradt olvasójegye és könyvtári olvasó­füzete. (A Szindbád írója saját kezűleg jegyezte be a kért köte­teket.) Leánya, Zsuzsika hozzá­­vitte a könyveket. Gelléri Andor Endre is Könyvtári tag volt Gelléri An­dor Endre is. „ ... Milyen régi, milyen szomjas vágyam, hogy otthoni könyvtáram legyen! Hogy dúskálhassak a könyvekben, és hangulatom szerint kóstolgatva őket, azt választhassam ki, amire éppen kedvem van — vallotta ön­életrajzában Gelléri. — Ne kelljen kivárnom a két napot egyik köl­csönzéstől a másikig. S csak akkor cserélhessek!” Korai műveiből — Nagymosoda, Szomjas inasok — dedikált példányokat ajándékozott a könyvtár vezetőjének. Terézváros lakói 1924 márciu­sától a Hunyadi téri fiókkönyv­tárból kölcsönözhettek. A „Tízest” üres étkezőhelyiségből alakították át. A közelben két divatos köl­csönkönyvtár is volt, az Érdekes és a Modern. Mindkettő az And­­rássy (ma Népköztársaság) úton. Mai szóval a maszekok a beirat­kozásért három pengő betétet, a könyvtárhasználatért havi egy pengő ötven fillért kértek. Az ol­csóbbat, a Fővárosit részesítették előnyben a kisemberek mellett Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Ko­dály Zoltán is. Horthy politikai rendőrsége, He­­tényi Imre és Sombor-Schweinit­­zer besúgói rendszeresen figyel­ték, a kölcsönzőkben ki, milyen könyvet kér, olvas. Idézet a B. M. VII. rés. 1936—7—4261. jelentés­ből : „A Fővárosi Könyvtárban minden komplikáció nélkül hozzá lehet jutni a bolsevista »­szakiro­dalomhoz«. A fényűzően berende­zett grófi kastély — melyben a könyvtár el van helyezve — a nap nagyobb részében zsúfolva van rossz külsejű, oroszinges ifjú­munkásokkal is. A Fővárosi Könyvtárban kaphatók olvasásra a proletárdiktatúra alatt megje­lent propagandamunkák is, bár azok egy részét elégették. Az újabb művek beszerzését a könyvtár törzsvendégei úgy erőszakolják ki, hogy a kívánt könyv címét beír­ják az erre a célra szolgáló fü­zetbe, mert a könyvtár igazgató­sága rendszerint megvásárolja azt a könyvet, amely többször szere­pel a »­kívánó füzet«-ben.” 1974-ben a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtárnak a központon kí­vül 117 fiókja volt, felnőtteknek­­is laknak és sok helyütt külön gye­rekeknek. Van már mozgókönyv­tár, bibliobusz is. Naponta más­más helyen várja az olvasókat. Kedden például délelőtt a XX. kerületi Millenniumi telepen, dél­után a XXI. kerületi Vasmunkás téren, az Ifjúsági Park bejáratá­nál, este pedig a XI. kerületben, a Sasadi út és Tömös utca sarkán. A szombati program: délelőtt Ka­maraerdő, Muskátli vendéglő, dél­ben XI. kerület, Fraknó utca 20/b előtt. 1976-os ígéret * : A múlt esztendőben vásároltak 180 000 könyvet és folyóiratot. Be­iratkozott 188 000 olvasó. Kölcsö­nöztek és helyben olvastak 2 385 000-en, méghozzá 6 600 000 kötetet. (Nem végleges számok!) S néhány régebbi, 1973-as tény: a kerületi könyvtárak 1 757 453 kötetéből 1 267 987 a tizennégy éven felüli olvasók művelődését, szórakozását szolgálta. A gyer­mekkönyvtárak polcain — ugyan­csak 1973-ban — 487 072 kötet volt. A jelenlegi legrégebbi fiók a Rottenbiller utcai, 1913-ban épült. A két leglátogatottabb: a budai Karinthy Frigyes úti és az újpesti Bajcsy-Zsilinszky úti. A mai, mo­dern idők népművelői feladatá­nak jellemzéséül a József Attila lakótelepi könyvtárfiók munkája. Ez az Üllői úti lakótelep egyet­len könyvtára. Az itt élő három­ezer, 14 éven aluli olvasó 12 000 kötetből választhat. (Nem véletlen talán, hogy a 14 éven aluliak 60 százaléka könyvtártag.) A Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár idei terve — egyéb realizálás­ra váró elképzelések mellett — új könyvtár a kőbányai művelő­dési központban, a XX. kerületi, Vécsey utcai lakótelepen, gyer­mekkönyvtár a III. kerületi út­törő- és ifjúsági házban. Több, régebbi fiókot akarnak moderni­zálni, így a kispesti Vöröshadse­reg úti, a II. kerületi Török utcai könyvtárakat. 1976-os ígéret: 1500 négyzetméter nagyságú új könyv­tár a kelenföldi művelődési köz­pontban. S ma még dátum nél­küli terv: könyvtár a kispesti üz­letközpontban, gyermekkönyvtár az újpesti üzletközpontban. Ter­mészetesen rendbe hoztak még nem egy korszerűtlen fiókot Bu­dafokon, a Lumumba utcában, a Gutenberg téren, az olvasótermet Rákoscsabán és másutt. LÁSZLÓ MIKLÓS Könyv Olvasó város Hol áll meg a bibliobusz? Kölcsönkönyvtár egykor és ma ! A SOROKSÁRI KÖNYVTÁR ZENEI RESZORTJA Sombor-Schweinitzer besúgói rendszeresen figyelték MAGYARORSZÁGI 19 7 5 2

Next