Magyarország, 1975. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 2. szám
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az Egyesült Izzó lakótelepén, a Reviczky utca 38. számú bérház földszintjén, 110 négyzetméter alapterületen nemrégiben megnyitotta a 28-as kerületi könyvtár 2-es számú fiókját. Az új helyiségben hétezer kötet, számos folyóirat várja a felnőtt és a gyermekolvasókat. 1974-ben egyébként modernizálták a Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtárat is. Továbbá korszerűsítették a budafoki és a Lumumba utcai fiókokat. Soroksárott a Marx Károly utcai könyvtárrész zenei reszorttal, magnószobával, lemezhallgató hangstúdióval gazdagodott. Eltékozolt hagyaték Budapest legnagyobb kölcsönkönyvtára, a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az egykori Városi Könyvtár története hivatalosan 125 esztendeje kezdődött. 1850-ben a derék Frank Ignác Pest városára hagyományozta 14 000 kötetes gyűjteményét „egy városi könyvtár kezdeteként”. A hagyatékot a város vezetősége azonban két és fél évtizedes vita után elajándékozta. A könyvtár iránti igény viszont évről évre hangot kapott. Kérte, sőt követelte — szóban és írásban — Eötvös József, Türr István, Irányi Dániel, Gyalui Farkas. Pártolta Toldy Ferenc is, aki kifejtette: „Egy városi könyvtár felállítása városunknak nemcsak díszére, hanem a városi lakosság szellemi műveltsége, közvetve pedig annak anyagi jóléte előmozdítására is szolgálna. Pest városa lakosságának valódi mívelő és kiképző főintézetévé válna.” 1903-ban Budapest törvényhatósága januári közgyűlésén döntést hozott közigazgatási és várostörténeti könyvtár megteremtéséről. Javasolták: a Statisztikai Hivatal szakkönyvtára egyesíttessék a meglevő fővárosi levéltári könyvtárral, s a kettő nyilvános közkönyvtárrá alakíttassák át. 1904. október 18-án a fővárosi könyvtár megnyílt a központi városháza Károly (mai Tanács) körúti szárnyának első emeletén. Ami ennél is döntőbb volt, megfelelő emberre bízták a vezetést. A pályázó Szabó Ervin nyerte el a könyvtárosi állást. 1911-től ő volt az igazgató. A könyvtár célját, a könyvtárosok feladatát így határozta meg egy vitacikkben: „Kellenek -műveletlennek« és -műveltnek« egyaránt az élet problémáira őszintén megfelelő könyvek. A könyvtáros adjon jó könyveket, adjon új könyveket és adjon az élet kérdéseire minden szempontból megfelelő könyveket.” (Egyébként már a XVIII. század végi jeles pesti könyvkereskedőnek, Istitorcs Gábornak is volt kölcsönkönyvtára. S a kultúrtörténetileg nevezetes Heckenastról nem mindenki tudja talán: az 1838-as pusztító pesti árvíz Váci utcai szép üzletét majd teljesen tönkretette. A könyvek ezrei eláztak. A még használható köteteket Heckenast száríttatta, javíttatta, s megnyitotta az Első Magyar Kölcsönző Könyvtárat. A nyolcezer könyv között a legjobb magyar és külföldi szerzők munkáit olvashatták a beiratkozott uracsok és delnők.) A Városi Könyvtár a városházáról a Károlyi (ma Ferenczy) utcába költözött, már százezer kötettel. 1926-ban pedig Budapest vezetői megvásárolták a Wenckheim család Meinig Artúr által 1887-ben épített Baross utcai luxuspalotáját és 1931. április 21-én ide került a Fővárosi Könyvtár. Az első fiókkönyvtár a VII. kerületben, az Almássy téren egy kis pavilon. „Az amerikai public library mintájára berendezett, 21 méter hosszú és 7 méter széles olvasóteremben kényelmesen elfér 60—70 ember, szükség esetén száz is... — ismertette az 1911. évi szakmai értesítő. — Az olvasóterem nyitva van az ifjúság részére délután 4-től fél 7-ig, a felnőttek számára este fél 7-től 9- ig.” A második fiók a Százados úti, 1914 májusában nyílt. 1918-ig még további három, 1919 tavaszán újabb kettő, Budán a Corvin téren és Angyalföldön. A két világháború közötti könyvtári mindennapokról egy budai és egy pesti fiók néhány kiragadott ténye: a 8-as számú óbudai könyvtár 1923 szeptemberétől fogadta az olvasókat a Kórház utcai iskolában. Az első kölcsönző Gébert óbudai nyomdász volt. A beosztott könyvtáros: Vértessy József, a leendő, 1928-as olimpiai bajnok vízilabdacsapat játékosa. Később, már a Fő téri új helyiségben a szakkatalógusokat szellemi szükségmunkások készítették: Fodor József költő, Kőrös Andor író és Marczonnay Tibor költő. S a harmincas évek elején e könyvtárba iratkozott be Krúdy Gyula, Templom utca 15. szám alatti lakos... Megmaradt olvasójegye és könyvtári olvasófüzete. (A Szindbád írója saját kezűleg jegyezte be a kért köteteket.) Leánya, Zsuzsika hozzávitte a könyveket. Gelléri Andor Endre is Könyvtári tag volt Gelléri Andor Endre is. „ ... Milyen régi, milyen szomjas vágyam, hogy otthoni könyvtáram legyen! Hogy dúskálhassak a könyvekben, és hangulatom szerint kóstolgatva őket, azt választhassam ki, amire éppen kedvem van — vallotta önéletrajzában Gelléri. — Ne kelljen kivárnom a két napot egyik kölcsönzéstől a másikig. S csak akkor cserélhessek!” Korai műveiből — Nagymosoda, Szomjas inasok — dedikált példányokat ajándékozott a könyvtár vezetőjének. Terézváros lakói 1924 márciusától a Hunyadi téri fiókkönyvtárból kölcsönözhettek. A „Tízest” üres étkezőhelyiségből alakították át. A közelben két divatos kölcsönkönyvtár is volt, az Érdekes és a Modern. Mindkettő az Andrássy (ma Népköztársaság) úton. Mai szóval a maszekok a beiratkozásért három pengő betétet, a könyvtárhasználatért havi egy pengő ötven fillért kértek. Az olcsóbbat, a Fővárosit részesítették előnyben a kisemberek mellett Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kodály Zoltán is. Horthy politikai rendőrsége, Hetényi Imre és Sombor-Schweinitzer besúgói rendszeresen figyelték, a kölcsönzőkben ki, milyen könyvet kér, olvas. Idézet a B. M. VII. rés. 1936—7—4261. jelentésből : „A Fővárosi Könyvtárban minden komplikáció nélkül hozzá lehet jutni a bolsevista »szakirodalomhoz«. A fényűzően berendezett grófi kastély — melyben a könyvtár el van helyezve — a nap nagyobb részében zsúfolva van rossz külsejű, oroszinges ifjúmunkásokkal is. A Fővárosi Könyvtárban kaphatók olvasásra a proletárdiktatúra alatt megjelent propagandamunkák is, bár azok egy részét elégették. Az újabb művek beszerzését a könyvtár törzsvendégei úgy erőszakolják ki, hogy a kívánt könyv címét beírják az erre a célra szolgáló füzetbe, mert a könyvtár igazgatósága rendszerint megvásárolja azt a könyvet, amely többször szerepel a »kívánó füzet«-ben.” 1974-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak a központon kívül 117 fiókja volt, felnőtteknekis laknak és sok helyütt külön gyerekeknek. Van már mozgókönyvtár, bibliobusz is. Naponta másmás helyen várja az olvasókat. Kedden például délelőtt a XX. kerületi Millenniumi telepen, délután a XXI. kerületi Vasmunkás téren, az Ifjúsági Park bejáratánál, este pedig a XI. kerületben, a Sasadi út és Tömös utca sarkán. A szombati program: délelőtt Kamaraerdő, Muskátli vendéglő, délben XI. kerület, Fraknó utca 20/b előtt. 1976-os ígéret * : A múlt esztendőben vásároltak 180 000 könyvet és folyóiratot. Beiratkozott 188 000 olvasó. Kölcsönöztek és helyben olvastak 2 385 000-en, méghozzá 6 600 000 kötetet. (Nem végleges számok!) S néhány régebbi, 1973-as tény: a kerületi könyvtárak 1 757 453 kötetéből 1 267 987 a tizennégy éven felüli olvasók művelődését, szórakozását szolgálta. A gyermekkönyvtárak polcain — ugyancsak 1973-ban — 487 072 kötet volt. A jelenlegi legrégebbi fiók a Rottenbiller utcai, 1913-ban épült. A két leglátogatottabb: a budai Karinthy Frigyes úti és az újpesti Bajcsy-Zsilinszky úti. A mai, modern idők népművelői feladatának jellemzéséül a József Attila lakótelepi könyvtárfiók munkája. Ez az Üllői úti lakótelep egyetlen könyvtára. Az itt élő háromezer, 14 éven aluli olvasó 12 000 kötetből választhat. (Nem véletlen talán, hogy a 14 éven aluliak 60 százaléka könyvtártag.) A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár idei terve — egyéb realizálásra váró elképzelések mellett — új könyvtár a kőbányai művelődési központban, a XX. kerületi, Vécsey utcai lakótelepen, gyermekkönyvtár a III. kerületi úttörő- és ifjúsági házban. Több, régebbi fiókot akarnak modernizálni, így a kispesti Vöröshadsereg úti, a II. kerületi Török utcai könyvtárakat. 1976-os ígéret: 1500 négyzetméter nagyságú új könyvtár a kelenföldi művelődési központban. S ma még dátum nélküli terv: könyvtár a kispesti üzletközpontban, gyermekkönyvtár az újpesti üzletközpontban. Természetesen rendbe hoztak még nem egy korszerűtlen fiókot Budafokon, a Lumumba utcában, a Gutenberg téren, az olvasótermet Rákoscsabán és másutt. LÁSZLÓ MIKLÓS Könyv Olvasó város Hol áll meg a bibliobusz? Kölcsönkönyvtár egykor és ma ! A SOROKSÁRI KÖNYVTÁR ZENEI RESZORTJA Sombor-Schweinitzer besúgói rendszeresen figyelték MAGYARORSZÁGI 19 7 5 2