Magyarország, 1978. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)
1978-08-13 / 33. szám
mi... Radó Sándor (1899—) — geográfus. Budapesten jogot, Bécsben, majd Németországban földrajzot tanult. Közben a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében politikai megbízott volt. Ezért emigrálni kényszerült. 1920-tól 1922-ig Bécsben az Orosz Távirati Ügynökség igazgatója. 1923., Lipcsében a szász proletárszázadok parancsnoka. 1924 és 1926 között Moszkvában a Kulturális Kapcsolatok Intézetének szerkesztője, majd a Kommunista Akadémia tudományos főmunkatársa. 1927-től 1943-ig a Földrajzi Tájékoztató Iroda igazgatója Berlinben, Párizsban majd Genfben. Közben 1933 és 1936 között Párizsban az Antifasiszta Sajtóirodát is ő igazgatta. Az 1936—44 közötti időszakban egy szovjet hírszerző szervezet vezetője Svájcban ... 1955-től Budapesten él, egyetemi tanár és az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal főosztályvezetője... A földrajzi tudományok doktora. Az MTA Térképészeti Albizottságának és a Magyar Földrajzi Társaságnak elnöke. Számos külföldi földrajzi és térképészeti társaság — a szovjet, a párizsi, az USA, az NDK, az angol Királyi Földrajzi Társaság — tiszteletbeli tagja. Kossuth-díjas (1963), állami díjas (1973). Térképészettel, gazdasági és politikai földrajzzal foglalkozik. 1925-től napjainkig számos, több nyelven megjelent földrajzi és világgazdasági atlasz, útikalauz, almanach összeállítója és szerkesztője. Dóra jelenti... címmel memoárja jelent meg (1971, 1972—74, 17 nyelven). (Ki kicsoda? Kossuth Könyvkiadó, 1975. alapján.) Radó Sándor Dóra jelenti... című önéletrajzi könyve — amely eddig közel egymillió példányban jelent meg — bemutatja a szerző életútját a Tanácsköztársaságban vállalt tisztségtől a bécsi, berlini, moszkvai, párizsi emigráción keresztül Genfig, a Dóra-csoportt létrehozásáig, s részletesen beszámol a Svájcban végzett hírszerző munkáról. A könyvet most — több kiadás után — utolérte a sikerkönyvek „örök sorsa” — film készült belőle. A Dóra jelenti... című új magyar film azonban Radó Sándor memoárjának csak egy részletét dolgozza fel. Bán Róbert, a film rendezője mondja: „A film, mivel időtartama meghatározott, nem vállalkozott arra, hogy egy fél évszázados életút különböző fordulatait végigkísérje. Kiemel a történetből egyetlen esztendőt — az 1942 őszétől 1943 őszéig terjedő időszakot —, s ebben a legfontosabb, legkritikusabb évben próbálja bemutatni Radó Sándor és csoportja munkáját... Filmünk a hírszerzés másik feléről, ha úgy tetszik, a »postahivataláról« szól. Ennek a feszültségét az adja, hogy amit megmutatunk benne, az történelmileg hiteles, és a közöttünk élő Radó professzor hitelesíti saját személyével ... — Maga Radó professzor nem foglalkozik hírek szerzésével, nem is tart fenn kapcsolatot olyan emberekkel, akiktől hírek, információk szerezhetők. Ő a szervezője és vezetője egy csoportnak, amelynek vannak hírszerzői, akiket az esetek többségében nem is ismer. Ezek a hírszerzők közvetítőkön keresztül juttatják el hozzá a Híreket, amiket ő szelektál, rendszerez, rejtjelez, és rádiósai útján továbbít a moszkvai direktorhoz. Ugyanakkor ez az időszak attól izgalmas és attól kívánkozik filmre, hogy már teljes apparátusával megmozdult az ellenfél...” (Dékány István: Dóra a filmgyárból jelentkezik, Magyar Ifjúság, 1977. 41.) Az új színes film főszereplője, Radó professzor megszemélyesítője, Bodrogi Gyula. Fontos szerepet játszik még a filmben Ronyecz Mária (Lene), Váradi Hédi (Sissy), Bánfalvi Ágnes (Rosa), Dunai Tamás (Jim), Márkus László (Stemmer felügyelő), Benkő Gyula (Masson). Az érdekes, fordulatos és főleg igaz filmtörténethez a zenét Petrovics Emil komponálta. RADÓ SÁNDOR PROFESSZOR BODROGI GYULÁVAL Ő szelektál, rendszerez, rejtjelez, és rádiósai útján továbbít