Magyarország, 1982. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-19 / 38. szám

s S­zemélyiségekről emlékeznek meg olvasóink számos levél­ben. Olyanokról, akiknek még egy-egy látogatása, az idők olyamán feledésbe ment cseleke­­dete is érdemes az említésre, de oyanokról is, akiknek bűneit nem áshatja el az idő. „Lapjuk 1982/31. számában ír­­t a soproni Berzsenyi Dániel gimnáziumról. Az első hasábon évesen szerepel Bocskai István­­nak, a magyar szabadságmozgal­­mak egyik kiemelkedő vezetőjé­­nek a neve, i helyett y-nal írták, érdemes megjegyezni, hogy a ma­­gyarországi nemesi nevek nagy­észe valóban y-ra végződik,, az.­­rdélyiek (Bocskai, Rákóczi, Te­­eki stb.) viszont i-vel. Bocskai­stván erdélyi nemes volt. Apja ,császárbarátsága miatt János Zsig­­mond börtönében ült. A Kolozs­­várott született Bocskai István sokáig ugyancsak a németbarát lányt képviselte. Segített Báthori Zsigmondnak megsemmisíteni Bá­­tori Boldizsár törökbarát­­ párt­át. Mégis gyanúba került Rudolf­­■sászár előtt és két évig fogság­­ban tartották Prágában. Forma szerint ugyan a magyar kancel­lária tanácsosa volt, palotában akott, de nem hagyhatta el Prá­gát. Amikor végül hazaengedték, Erdélyben, Basta tábornok csapá­sainak rombolásait találta. Ekkor szembefordult a császárral, zsold­­jába fogadta a hajdúkat, szövet­kezett az erdélyi bujdosókkal, aki­ket Bethlen Gábor vezetett, meg­nyerte a felső-magyarországi és erdélyi főura­k egy­ részének tá­mogatását. Bocskai 1604—1606-os szabadságharca közismert. Éppen ezért illik, hogy helyesen írják a nevét.” DR. LAKATOS GYÖRGY, BUDAPEST „A Magyarország 1982/31. szá­mában írtak »Berzsenyi diák úr« címmel a nagy költőről. Berzsenyi emlékét Balatonfüred egy utca­névvel, a SZOT-panteonban em­léktáblával és egy szénsavas gyógyforrás nevével őrzi. Berzse­nyi 1820-ban Füreden gyógyíttatta magát­, s a füredi gyógyvízről versben is megemlékezett. Ez a költemény ma a Kossuth Lajos savanyúkút egyik­ oszlopán olvas­ható. A Berzsenyi nevét viselő gyógyforrás hamarosan új, eszté­tikus környezetben, igazi forrás­hangulattal fogja a kirándulókat fogadni.” SZ. E., BALATONFÜRED „Örömmel és némi nosztalgiá­val olvastam lapjuk 1982/33. szá­mában az »Átrajzolt kép« című cikket. A kitűnő íráshoz azonban szeretnék egy megjegyzést tenni. Tavaly szeptemberben előzetes levelezés után a Japán Nemzeti Múzeum lehetővé tette számunk­ra, hogy koszorút helyezzünk a múzeumban őrzött, Körösi Csom­a Sándort Bodhiszatvaként ábrázoló szoborra. A körülbelül 30 centi­méter magas, ülő bronzszobor ta­lapzatán »A nyugati világ Bod­­hiszatvája« felirat olvasható angol nyelven. A szobor a Taisho egye­temről került a múzeumba, je­lenleg nincs kiállítva. A múzeum vezető munkatársai megígérték, hogy a nagy utazó szülőfalujá­ból vitt földet tartalmazó szelen­cét és a tölgyfakoszorút megőrzik, keresik a­­ szobor állandó bemu­tatásának lehetőségét.” DR. MOJZES IMRE, BUDAPEST „Európa legvastagabb, 60 mé­teres bauxitrétegéről, a fenyőfői ősfenyves nagy kincséről írtak lapjuk 1982/33. számában. Szó esett a cikkben Balás Jenő bá­nyamérnökről is. Balás 1882-ben született Erdélyben, oklevelet Sel­mecbányán szerzett, majd Kolozs­várott nyitott mérnöki irodát. Szövetkezeti alapon szerette vol­na fejleszteni Erdély kis ércbá­nyáit. Trianon után a Vértes és a Bakony kincsei felé fordult, el­évülhetetlen érdemeket szerzett. Gánt. Iszkaszentgyörgy és Halim­­ba bauxitbányáinak felfedezésé­ben és feltárásában. Kidolgozta és könyvben megjelentette a fő­városi hévizek hidrológiai rend­szerét. Érc után kutatott a Ve­lencei-hegységben, majd a Bala­ton holtterületei megszüntetésé­nek kérdéseivel foglalkozott, és tervet dolgozott ki a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére. Ez év de­cember 24-én lesz születésének centenáriuma, emléktáblát érde­melne­k Gánton.” DR. BÁTYÁS JENŐ, SZEGED „Az 1982/33. számban megjelent, »Régi idők reklámja« című cikk foglalkozott Tolnai Simon kiadói tevékenységével. Véleményem sze­rint kissé egyoldalú volt az érté­kelés. Kétségtelen, hogy jó üzlet­ember volt, de kiadáspolitikájá­nak pozitív vonásai is említésre méltóak. Népszerű képeslapja, a Tolnai Világlapja tömegek kö­rében végzett írókat és irodalmat népszerűsítő, tudományos ismere­teket terjesztő tevékenységet. Sok házikönyvtár alapműve volt a Tolnai Képes Világtörténelem és a Tolnai Lexikon. Olcsón forga­lomba hozott könyvsorozataiban klasszikusokat is kiadatott. Aligha véletlen, hogy a magyar mártír írók antológiájában, valamint A magyar sajtó mártírjai című kö­tetben is szerepel Tolnai Simon neve.” MÉSZÁROS ISTVÁN, BUDAPEST „A Magyarország 1982/34. szá­mában, a »Három idézés« című cikkben Paul Marcinkusról, a Szentszék bankjának vezérigaz­gatójáról írják: »1969-ben érsek­ké... nevezik ki«. Később olvas­ható ugyanebben a cikkben, a Calvi által külföldön lebonyolított üzletekről szóló rész után: »Mind­ezzel egy időben érkezett meg a milánói vizsgálóbíró idézése Mar­­cinkus püspök és a két civil ré­szére a Vatikánba.« Ezek szerint előbb lett érsek, mint püspök? Tudomásom szerint az érsek a magasabb egyházi méltóság.” PODANI JÁNOS, BUDAPEST „Az 1982/32. számban, »Az el­nök vallása« című írásba kisebb hiba csúszott. Tény, hogy Eliasz Szárkisz csak 1976 szeptemberé­ben foglalhatta el hivatalát, mert a merev, kompromisszunsokra alig hajló Frangié hónapokig nem volt hajlandó átadni az elnöki posztot. A cikk állításával ellen­tétben azonban már 1976. m­ájus 8-án megválasztották az államfői tisztségre Szárkiszt, aki addig a Libanoni Nemzeti Bank elnöke volt. A szavazáson a 99 képviselő közül a polgárháborús körülmé­­­­nyek miatt csak 69-en jelentek meg, közülük 66-an szavaztak Szárkiszra.” ■JUHASZ IMRE, BUDAPEST „A Magyarország ismételten foglalkozott Bosnyák Zoltánnak, az 1941—44 közti évek hírhedt fasiszta uszítójának személyével. Egyik olvasójuk úgy emlékszik, hogy Bosnyákot mint háborús bű­nöst Ausztriától kérte ki a ma­gyar kormány, s a kikérés hírére Bosnyák szívrohamot kapott és meghalt. Egy másik levelezőjük szerint­ valószínűleg Dél-Ameri­­kába szökött. Jómagam nemrégi­ben olvastam Szabó László és Pintér István 1962-ben írt riport­könyvét, amelynek címe A hó­hérok nyilatkoznak. A könyv a Kossuth Kiadónál jelent meg. Legnagyobb megdöbbenésemre, a névmutatóban a következőket ol­vastam: »Bosnyák­ Zoltán — pol­gári iskolai igazgató, a hírhedt fajbiológiai elmélet egyik magyar hirdetője. A hitlerista megszállás után a tömeggyilkosságok ideoló­giai és propagandisztikus alátá­masztására létrehozott Zsidókér­dést Kutató Intézet vezetője lett. Hazánk felszabadulása után nép­bíróság elé került, halálra ítélték és kivégezték.« Ezek után nem» tudom, melyik forrásnak higgyek, hol és milyen körülmények kö­zött halt meg Bosnyák Zoltán, sőt meghalt-e egyáltalán.” B. ZS., BUDAPEST „Két levélírójuk foglalkozott legutóbb Bosnyák Zoltán szemé­lyével. Az általuk írottakat azzal szeretném kiegészíteni, hogy Bos­nyák már korábban tagja volt a stuttgarti Deutsches Ausbandins­­titutnak, majd hazánk német meg­szállása után a Zsidókutató Inté­zet vezetője lett. Külön téma le­hetne rejtélyes halála, hiszen sok hasonszőrű alak »halt meg« egy időre, később más néven »támadt fel«, és némelyik talán még ma is él. De van olyan is, aki a saját nevén. Nemrég olvastam a Mozgó Világban Tollas Tibor költőről, akinek ez a lap helyet adott. Tol­las Tiborról azonban még sokan tudják, hogy deportáló csendőr­tiszt volt, aki kihúzta magát a frontszolgálatból, s inkább a véd­teleneket vagoníroztatta brutális­­ módszerekkel. Tavaly volt­­szó az Autó-Motorban bizonyos lovag Tscharkovsky Emánuelről, aki ma Ausztriában autóversenyző, és­ »emlékezik«. Vajon arra emlék­szik-e, hogy 1944-ben a győri Va­gongyár katonai parancsnoka volt, igaz, hogy akkor még lovag Csaij­­kovszky Emánuel ezredesként ír­ta a nevét? Az ő kezéhez is sok vér tapad. Még a Magyarország hasábjain is megvédte egy kas­sai olvasó Tuka volt szlovák mi­niszterelnököt. Sajnos még most is sok egykori magas beosztású nyilas és náci ügynök él és mű­ködik, miért nem azokat emlege­tik?” VARGA VIKTOR, GYŐR „Amennyiben valóban segíten kívánnak a levelező partnert ke­reső ghanai levélírójuknak (1982/ 35. szám), írják helyesen a címét. Mi évekig laktunk az Accra Cent­ral postahivatal közelében, ezért pontosan tudjuk, hogy a cím he­lyesen így hangzik: »POB 315, Accra Central, Ghana«.” DR. KELEMEN GÉZA ÉS DR. VÖRÖS SÁNDOR, PÉCS „A legújabb lengyel fejlemé­nyekkel foglalkozó, »Nyárután« című írásban, a Magyarország 1982/35. számában az áll, hogy szeptember 1. »a varsói felkelés, illetve a második világháború ki­törésének napja«. A második vi­lágháború valóban szeptember 1-án kezdődött 1939-ben, a varsói felkelés viszont 1944. augusztus 1-én tört ki és ’63 napi hősi küz­delem után bukott el a hitlerista túlerővel szemben.” DR. MOLNÁR LÁSZLÓ GÁBOR,­­ BUDAPEST „Lapjuk 1982'27. számában, a »Chrétien az első« című cikkben ez­­ áll : az Ariane—02 rakéta a felbocsátás során felrobbant, s benne a magyar részvétellel épült Amsat nevű műhold megsemmi­sült. Az említett műhold neve valójában Phase III—A, ez sike­res felbocsátás esetén Oscar 9-re változott volna. Energiaellátó rendszerének BCR elnevezésű részegységét a Budapesti Műszaki Egyetem MHSZ—KISZ rádió­klubja készítette el dr. Gschwindt Andrásnak, a Magyar Rádióama­tőr Szövetség elnökének vezetésé­vel, az AMSAT-nak, az amerikai rádióamatőrök űrkutatási szerve­zetének felkérésére. A műhold rendeltetése nagy távolságú táv­író-, televízió-, telex-összekötteté­sek lehetővé tétele, illetve rádió­amatőr számítógépes hálózatok létrehozása. A megsemmisült be­rendezések pótlására épül a Phase III—B (Oscar 10) műhold. A start várható időpontja 1983. január.” MARKUS BÉLA, BUDAPEST „Az 1982/36. számban a »Nyúz­zon meg a doktor« című cikkben a »kolloid hajlam« kifejezést nagybetűs kiemeléssel is megem­lítik. Itt súlyos tárgyi tévedésről van szó. A fokozott hegképződés­­re való hajlamot ugyanis nem kolloid, keloid­­hajlamnak neve­zik. A két, görög eredetű szó egy­máshoz nagyon hasonlít — ám a kolloid enyvszerűt jelent, a ke­lőid alatt a túlzott hegszövetbur­­jánzást értik” HAHN LAJOS, SZEGED Bu­­dapest 62., Pf. 634. 1396 Ismét személyek Bányamérnök centenáriuma Egy régi kiadó érdemei körösi csoma Sándor­ Jelenleg nincs kiállítva 63 MAGYARORSZÁG 1982/38

Next