Magyarország, 1983. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-27 / 13. szám
MAGYARORSZÁG (1000.) MAGYARORSZÁG 1983/13 A Zrínyi Nyomda valamennyi dolgozója szorgalmas olvasója a Magyarországnak. Az évfolyam számozását nem szoktuk különösebb figyelemmel kísérni, elsősorban a lapban levő cikkek tartalma érdekel bennünket is. Magunk is meglepődtünk, amikor nemrég egy vállalati megbeszélésen — a feladatok meghatározása kapcsán — szóba került, hogy rövidesen megjelenik a Magyarország című hetilap ezredik száma. Szoros kapcsolatban őszintén szólva, nem gondoltunk arra, hogy a hetek, hónapok, évek, ilyen gyorsan telnek. Számunkra egészen közel- múltnak tűnik ,az, amikor Ritter Ali bácsi bábáskodása és Gyulai Tibor brigádvezető-helyettes figyelő tekintete mellett, a Zrínyi Nyomda Lapbrigádjának két fiatal kéziszedője, Lengyel Zoltán és Várkonyi János 1964 januárjában elkezdte a Magyarország próbaszámának oldalait tördelni. Akkor még nem tudtuk, hogy egy tekintélyes, az olvasók százezrei által megbecsült sajtótermék születésének részesei vagyunk, és hogy az részben kezünk munkája által alakul ki. A megjelenés előkészítése alatt, végig igen szoros kapcsolat volt a lap szerkesztősége és az oldalakat készítő, tördelő (összeállító) szedők között. Az indulást egy brigádértekezlet előzte meg, amelyen részt vett a nyomda részéről Bolgár Imre, az akkori igazgató és Erdélyi János, valamint a brigád több tagja, a szerkesztőség vezetői és Ritter Aladár. A szerkesztők ismertették az új lappal kapcsolatos formai elképzeléseket és természetesen tájékoztatást adtak arról, hogy tartalmát tekintve, milyen jellegű, milyen felépítésű újság legyen a Magyarország. Ezt követte a próbaszám elkészítése. A próbaszám után rövidesen sor került a lap megjelenésére is. A Magyarország először rotációs magasnyomtatással készült, terjedelme 24 oldal volt, tipográfiája az ofszet és magasnyomó technológia különbségeitől eltekintve, szinte megegyezett a maival. Mi, a Zrínyi Nyomda dolgozói csodálatosnak tartják, hogy milyen szerves egységben van a lap formai állandósága, a tartalom viszonylagos behatároltsága, az élet állandó változásaival. A lap első számait, évfolyamait, napilapszerűen készítettük. A tördelés csütörtöki napokon volt. Ekkor reggel 6 órakor kezdtük munkánkat, mire a kéziszedők bejöttek a nyomdába, gépszedő kollégáink (Szobotka Károly, Bergmann Béla, Apáthy Miklós és a többiek) a cikkek zömének anyagát kiszedték, a kéziszedők el tudták kezdeni a megadott tükrök alapján az oldalak tördelését. A Magyarország első számait Holczer György és Gyulai Tibor brigádvezetők, Bozzay Pál, Lengyel Zoltán, Polster Béla, Mándoki János, Tomaskó Ferenc, Várkonyi János és Várvédy Gábor kéziszedők tördelték. A tördeléssel, az oldalak korrigálásával, az imprimatúra végrehajtásával a déli órákban végeztünk, majd elkezdődött az oldalak préselése, pénteken hajnalban a nyomtatás, és rövidesen az újságárusoknál kapható volt a Magyarország, hazánk új politikai hetilapja. A kezdeti példányszámok 70 000 körül voltak, majd lassan, de nagy biztonsággal, visszaesések nélkül elkezdett felfelé emelkedni, és a 70-es évek közepe táján 200 000 fölött stabilizálódott. Az esetleges áremelkedések sem jelentettek különösebb megingást a lap példányszámánál. 200 000 fölött Ez bizonyította és ma is bizonyítja, hogy a lap tartalmi, politikai nyíltsága, sokoldalúsága az, ami népszerűvé és keresetté teszi, „eladja” ezt a hetilapot. Ha visszagondolunk az elmúlt 20 évre, külön örömöt jelent számunkra, hogy a Magyarország előállítása során a szerkesztőség munkatársainak és a nyomda dolgozóinak együttműködése mindig zavartalan volt. Sosem jöttek létre megoldhatatlan feszültségek, mindig meg tudtuk érteni egymás problémáit, gondjait, segíteni tudtuk egymás munkáját, a közös cél érdekében, a lap időben és jó minőségben való megjelenéséért. Ma már Magyarországon ezt az újságot senkinek sem kell bemutatni. Olvasói jól ismerik, de akik nem tartoznak állandó olvasói közé, azok is tisztában vannak a lap jellegével, kiemelkedő színvonalával. A Magyarország sosem kívánt a napilapok, vagy más kommunikációs hírforrások frisseségével versenyezni, de mindig nagy gondot fordított szerkesztősége arra, hogy a lehetőségek függvényében, az adott hét aktuális témáit is tartalmazza. Ennek során a szerkesztőség tagjai, a nyomdászok segítségével nem egy bravúros eredményt értek el. Így például említést érdemel, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye minden más lapot megelőzve egyszer a Magyarországban jelent meg először. Ma az 1000. szám megjelenésekor, némi meghatottsággal gondolunk vissza a 19 évvel ezelőtti februárra, amikor nyomdánk kollektívája egy sajtótörténeti eseménynek volt cselekvő részese. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyarország első 1000. száma ilyen értékes múltra tekinthet vissza. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyarország a Zrínyi Nyomdában született és jelenleg is itt készül. Közös kívánságok kívánják, hogy az 1000. számot kövesse további sok siker, tartalmát illetően kevesebb feszültséggel és mind több békésebb gondolatokkal foglalkozó írás. A jubileumi szám alkalmából, a Zrínyi Nyomda egész kollektívája, párt- és társadalmi szervei, gazdasági vezetése tisztelettel és baráti szeretettel köszöntik a lap munkatársait, szerkesztőit, a terjesztésben áldozatos munkát vállaló postai dolgozókat. Innen kívánunk a lap készítőin túl, a kedves olvasóknak is sok örömöt és boldogságot. A Zrínyi Nyomda dolgozói Nyílt tér Köszöntőképpen A próbaszámtól a jubileumig A nyomda dolgozóinak levele A ZRÍNYI NYOMDA ÉPÜLETE, AHOL A LAP KÉSZÜL Meghatottsággal gondolunk vissza a 19 évvel ezelőttre