Magyarország, 1987. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1987-07-19 / 29. szám

száz lapjából • Öt világrész száz lapjából • Tojásválság Handelsblatt DEUTSCHS WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier Kevesen tudják, milyen bajban vannak a tojáster­melők szerte a világon, de főleg Amerikában és Nyu­­gat-Európában. Mióta egyesek kitalálták és hir­detni kezdték, hogy a to­jás növeli az emberi szer­vezet koleszterol-szintjét, a fogyasztás visszaesett a fejlett országokban. Talán változás áll be majd a kö­zeljövőben, ugyanis ame­rikai tudósok egy csoport­ja közzétette kutatásainak eredményét és ebből egy­értelműen kitűnik, hogy erről szó sincs. Ám a baj már beütött. A Nemzetközi Tojásterme­lő Bizottság, amelynek 22 ország a tagja, jelentette, hogy e 22-ből 15-ben az elmúlt években visszaesett a fogyasztás. A tojáster­melők már saját költségei­ket sem nyerik vissza, emiatt közülük sokan tönkrementek. A legtöb­ben az 1986-os évben hagytak fel végleg a ter­meléssel. Egy statisztikai átlag­ amerikai tavaly csak évi 252 tojást fogyasztott el, 20 százalékkal keveseb­bet, mint húsz évvel ez­előtt. Angliában 15 száza­lékos az esése, ez egy fő­re kivetítve már csak évi 211 tojást jelent. Nagy a zuhanás a Közel-Keleten is, amely pedig a Közös Piac tojástermelőinek min­dig kedvenc befogadó pia­ca volt. Csak hét ország­ban nőtt a fogyasztás, ezek közül is rekordot dönt Iz­rael. 1986-ban minden iz­raeli 350 tojást fogyasztott el. Mi Hipnózis és nyomozás !Tíleinifíet hierfür ttitwnUM fii 3>r!ihf fair» ni Sotffclt 1976. július 15-én nyom­talanul eltűnt a kaliforniai Chowohillában egy teli is­kolabusz; egyszerűen elvit­ték az egyik megállóhely­ről. A három emberrabló elhurcolta a 26 gyermeket a sofőrrel együtt egy távoli kőbányába, ahol valameny­­nyiüket élve eltemették egy előre kiásott gödörbe. Két­ségbeesett erőfeszítések után sikerült a sofőrnek és két fiúnak kiásnia magát, majd a többi gyermeket is kimentették. Valamennyien 6—15 évesek voltak. De be­számolóik furcsán ködös­nek bizonyultak. Túlságo­san nagy volt a megráz­kódtatás. A köd csak hip­nózisban szállt fel: a sofőr világosan látta maga előtt az emberrablók autójának a rendszámát. A további nyomozás már simán bo­nyolódott le. Felbátorodva egyes lát­ványos sikerektől, mint amilyen a Chowchilla-eset is volt, az amerikai rend­őrség bűncselekmények fel­derítésekor egyre nagyobb mértékben hasznosítja a hipnózist. A Los Angeles-i rendőrség 300 tisztviselője számára már 12 évvel ez­előtt rendkívüli programot iktatott be a rendőrségi képzésbe. Szakértői becslések sze­rint 2500—10 000 FBI- tisztviselő próbálja ma már hipnózissal kideríteni, ami a lelkileg megzavart áldo­zatoknak és szemtanúknak nem jut eszükbe. A Hiva­talos Irányvonalak a Hip­nózis Használatára című kiadványában az FBI 1979 óta síkra száll a csoport­bevetés mellett, amikor is egy „koordinátor”, egy hi­vatásos hispnozitőr és egy képzett arcképrajzoló mű­ködne együtt áldozatok és tanúk kihallgatásakor. Először Izraelben, majd Kanadában jelentkeztek az érdeklődő utánzók. Úgy látszott, megtalálták az ideális kihallgatási mód­szert: széles körben alkal­mazható­­öt felnőtt­­közül négy fogékony a hipnózis­ra), könnyen megtanulha­tó, a legegyszerűbb mód­szerekkel alkalmazható. Ezenkívül gyorsabban és kevesebb fáradozással hoz­za napvilágra a tudnivaló­kat, mint a kimerítő és órákig tartó keresztkérdé­sek. De főleg, úgy látszott, a tudomány áldását adja erre a módszerre, amely legalábbis sokkal kevésbé vitatott, mint például a ha­zugságdetektor, amelyről éppen néhány héttel ez­előtt állapította meg egy szakértői kongresszus, hogy a legegyszerűbb trükkökkel is becsapható. 1982 márciusában a ka­liforniai Legfelsőbb Bíró­ság azonban megállapítot­ta: „Kétséges a hipnotikus állapotban tett vallomások megbízhatósága.” Viszont már az ötvenes évek vé­gén az Amerikai Pszicho­lógiai Szövetség és az ame­rikai Orvosszövetség a hip­nózist alkalmas eszköznek minősítette amnézia (emlé­kezőképesség meggyengü­lése vagy elvesztése) keze­lésére, és pontosan ezzel kinyitotta a hátsó ajtót, amelyen keresztül a hipnó­zis lassanként mégis meg­találta az utat a bírósági tárgyalótermekbe. És hogyan áll a kérdés­hez az NSZK igazságszol­gáltatása? 1974. augusztus 1-jén München közelében megtalálták Freya Talaba­' ni, 35 éves asszony össze­szurkált holttestét. Azonnal a férjet gyanúsították, egy iraki orvost, ő azonban határozottan tagadta a bűncselekmény elkövetését, s minthogy a bűncselek­mény elkövetésének éjsza­kájáról emlékezetkihagyá­sai voltak, hipnózis igény­­bevételét kérte. A bíróság határozottan elutasította a kérelmet, és elítélte az or­vost. Az NSZK igazságszol­gáltatásában ugyanis „til­tott kihallgatási eszköz” a hipnózis. Hipnoterápiát alkalmazó orvosok szerint elfogadha­tatlanul nagy kockázatok­kal jár a hipnózis alkal­mazása a bűnüldözésben. Ismerik ugyanis „az emlé­kezet elszennyezésének” problémáját. Transzban annyira leszűkül a tudat, hogy csak egyetlen kapcso­lat marad fenn a külvilág­gal korlátok nélkül: a hip­­notizálóhoz fűződő kapcso­lat, amelynek a transzban levő személy a legmesz­­szebbmenő figyelmet szen­teli. Ugyanakkor eltűnik minden kritikus távolság­­tartás a hipnotizőrrel szemben. Ez az állapot rendkívül fogékonnyá tesz akaratlan vagy szándékos sugalmazások iránt. Ez nagyon élesen meg­mutatkozott a kétszeres gyilkossággal vádolt Em­met és Craemer bűnperé­ben, akiket egy georgiai bíróság el is ítélt. A vád koronatanúja egy Deboran Kidd nevű nő volt. Amikor egy kerületi bíróság négy évvel később újrafelvételi eljárás során tárgyalta az ügyet, Hitchcock- filmekre emlékeztető durva mani­pulációra derült fény. Kid­­det, egy narkós prostituál­tat, a rendőrség a gyilkos­sági pert hetekkel megelőz­­ően beköltöztette az egyik, az üggyel foglalkozó nyo­mozó lakására. A rendőr­ség igazgatójának javasla­tára Deboraht hipnotikus kezelésre küldték. Azt ál­lították, hogy ez azért tör­ténik, hogy megszabaduljon narkomániájától, és kihall­gatható legyen a döntő tár­gyaláson. De a hipnotizőr arra használta a kezelést — a megbízatásának meg­felelően óránként 3 dollár ötvenkét centért —, hogy „felfrissítse emlékezetét”, amíg aztán őszintén kije­lenthette tanúvallomásá­ban, hogy Emmet és Crae­mer követte el a gyilkos­ságot. Felvetődik, hogy nem le­hetne-e kikapcsolni a szug­­gesztió veszélyét, ha köte­leznék a hipnotizálókat ár­talmatlan kérdések feltevé­sére; emellett nem ismer­nék a vizsgálat okát és ál­lását, s a kezeléseket pedig képen és hangban rögzíte­nék. Kilenc évvel ezelőtt ilyen „biztonsági intézke­déseket” ajánlott Ome, a washingtoni Pennsylvania Hospital pszichiátriai inté­zetének igazgatója. Több amerikai bíróság ma már csak ilyen feltételek mel­lett engedélyezi a hipnó­zist. A legújabb kísérletek azonban feltételezni enge­dik, hogy lehetetlen telje­sen kizárni a torzító szug­­gesztiót. Ugyanis már a szavak megválasztása a mondatok felépítése és egy kérdés hangsúlyozása ele­gendő egy hipnotizáltba fiktív körülményeket való­ságként szuggerálni. Mindehhez még az is hozzájön, hogy az embe­rek transzban nemcsak fél­­revezethetőek, hanem olyan meggyőző logikával talál­nak ki meséket, hogy azok valódiságában sziklaszilár­­dan hisznek hallgatóik, és maguk sem kételkednek el­meszüleményeikben. Gyer­mekkoruk tényleges vagy kitalált eseményeiről éppen olyan készségesen számol­nak be, mint a 2000-ben vagy később „történtekről.” Frey Adolf pszichológus véleménye szerint az „első útmutatások” szempontjá­ból, a későbbi nyomozás megkönnyítésére, a hipnó­zis mégis „rendkívül érté­kesnek” bizonyulhat. Talán Olof Palme svéd miniszter­­elnök meggyilkolása ügyé­ben is, a rendőrség egy éve eredménytelenül pró­bálja felkutatni a tettest, özvegye, Lisbet Palme, ki­jelentette: hajlandó újra átélni a szörnyű pillanato­kat hipnózisban. SZABAD AZ ÚT A DEMOKRÁCIA FELÉ DÉL-KOREÁBAN? öt világrész száz lapjából Az idézett lapok: SÜDDEUTSCHE ZEITUNG, nyugatné­met polgári liberális napilap DIE WELTWOCHE MAGAZIN, A Die Weltwoche svájci polgári liberális he­tilap képes melléklete TIME, amerikai jobboldali hírmagazin NOVOJE VREMJA, szovjet külpolitikai hetilap LE MONDE, francia független polgári liberális napilap PLUS, a Die Welt és a Handelsblatt közös melléklete DIE WELT, nyugatnémet jobboldali, a Springer-tröszthöz tartozó napilap FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEI­TUNG, nyugatnémet polgári napilap KÖLNISCHE RUNDSCHAU, nyugatné­met polgári napilap NEUES DEUTSCHLAND, a Német Szo­cialista Egységpárt központi lapja ADN, a Német Demokratikus Köztársa­ság hírügynöksége FRANKFURTER RUNDSCHAU, nyugat­német, a szociáldemokratákhoz közel­álló napilap DER SPIEGEL, nyugatnémet polgári li­berális heti hírmagazin HANDELSBLATT, nyugatnémet közgaz­dasági lap BASLER ZEITUNG, svájci polgári napi­lap RHEINISCHER MERKUR, nyugatnémet jobboldali polgári napilap

Next