Magyarország, 1987. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-19 / 29. szám
száz lapjából • Öt világrész száz lapjából • Tojásválság Handelsblatt DEUTSCHS WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier Kevesen tudják, milyen bajban vannak a tojástermelők szerte a világon, de főleg Amerikában és Nyugat-Európában. Mióta egyesek kitalálták és hirdetni kezdték, hogy a tojás növeli az emberi szervezet koleszterol-szintjét, a fogyasztás visszaesett a fejlett országokban. Talán változás áll be majd a közeljövőben, ugyanis amerikai tudósok egy csoportja közzétette kutatásainak eredményét és ebből egyértelműen kitűnik, hogy erről szó sincs. Ám a baj már beütött. A Nemzetközi Tojástermelő Bizottság, amelynek 22 ország a tagja, jelentette, hogy e 22-ből 15-ben az elmúlt években visszaesett a fogyasztás. A tojástermelők már saját költségeiket sem nyerik vissza, emiatt közülük sokan tönkrementek. A legtöbben az 1986-os évben hagytak fel végleg a termeléssel. Egy statisztikai átlag amerikai tavaly csak évi 252 tojást fogyasztott el, 20 százalékkal kevesebbet, mint húsz évvel ezelőtt. Angliában 15 százalékos az esése, ez egy főre kivetítve már csak évi 211 tojást jelent. Nagy a zuhanás a Közel-Keleten is, amely pedig a Közös Piac tojástermelőinek mindig kedvenc befogadó piaca volt. Csak hét országban nőtt a fogyasztás, ezek közül is rekordot dönt Izrael. 1986-ban minden izraeli 350 tojást fogyasztott el. Mi Hipnózis és nyomozás !Tíleinifíet hierfür ttitwnUM fii 3>r!ihf fair» ni Sotffclt 1976. július 15-én nyomtalanul eltűnt a kaliforniai Chowohillában egy teli iskolabusz; egyszerűen elvitték az egyik megállóhelyről. A három emberrabló elhurcolta a 26 gyermeket a sofőrrel együtt egy távoli kőbányába, ahol valamenynyiüket élve eltemették egy előre kiásott gödörbe. Kétségbeesett erőfeszítések után sikerült a sofőrnek és két fiúnak kiásnia magát, majd a többi gyermeket is kimentették. Valamennyien 6—15 évesek voltak. De beszámolóik furcsán ködösnek bizonyultak. Túlságosan nagy volt a megrázkódtatás. A köd csak hipnózisban szállt fel: a sofőr világosan látta maga előtt az emberrablók autójának a rendszámát. A további nyomozás már simán bonyolódott le. Felbátorodva egyes látványos sikerektől, mint amilyen a Chowchilla-eset is volt, az amerikai rendőrség bűncselekmények felderítésekor egyre nagyobb mértékben hasznosítja a hipnózist. A Los Angeles-i rendőrség 300 tisztviselője számára már 12 évvel ezelőtt rendkívüli programot iktatott be a rendőrségi képzésbe. Szakértői becslések szerint 2500—10 000 FBI- tisztviselő próbálja ma már hipnózissal kideríteni, ami a lelkileg megzavart áldozatoknak és szemtanúknak nem jut eszükbe. A Hivatalos Irányvonalak a Hipnózis Használatára című kiadványában az FBI 1979 óta síkra száll a csoportbevetés mellett, amikor is egy „koordinátor”, egy hivatásos hispnozitőr és egy képzett arcképrajzoló működne együtt áldozatok és tanúk kihallgatásakor. Először Izraelben, majd Kanadában jelentkeztek az érdeklődő utánzók. Úgy látszott, megtalálták az ideális kihallgatási módszert: széles körben alkalmazhatóöt felnőttközül négy fogékony a hipnózisra), könnyen megtanulható, a legegyszerűbb módszerekkel alkalmazható. Ezenkívül gyorsabban és kevesebb fáradozással hozza napvilágra a tudnivalókat, mint a kimerítő és órákig tartó keresztkérdések. De főleg, úgy látszott, a tudomány áldását adja erre a módszerre, amely legalábbis sokkal kevésbé vitatott, mint például a hazugságdetektor, amelyről éppen néhány héttel ezelőtt állapította meg egy szakértői kongresszus, hogy a legegyszerűbb trükkökkel is becsapható. 1982 márciusában a kaliforniai Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította: „Kétséges a hipnotikus állapotban tett vallomások megbízhatósága.” Viszont már az ötvenes évek végén az Amerikai Pszichológiai Szövetség és az amerikai Orvosszövetség a hipnózist alkalmas eszköznek minősítette amnézia (emlékezőképesség meggyengülése vagy elvesztése) kezelésére, és pontosan ezzel kinyitotta a hátsó ajtót, amelyen keresztül a hipnózis lassanként mégis megtalálta az utat a bírósági tárgyalótermekbe. És hogyan áll a kérdéshez az NSZK igazságszolgáltatása? 1974. augusztus 1-jén München közelében megtalálták Freya Talaba' ni, 35 éves asszony összeszurkált holttestét. Azonnal a férjet gyanúsították, egy iraki orvost, ő azonban határozottan tagadta a bűncselekmény elkövetését, s minthogy a bűncselekmény elkövetésének éjszakájáról emlékezetkihagyásai voltak, hipnózis igénybevételét kérte. A bíróság határozottan elutasította a kérelmet, és elítélte az orvost. Az NSZK igazságszolgáltatásában ugyanis „tiltott kihallgatási eszköz” a hipnózis. Hipnoterápiát alkalmazó orvosok szerint elfogadhatatlanul nagy kockázatokkal jár a hipnózis alkalmazása a bűnüldözésben. Ismerik ugyanis „az emlékezet elszennyezésének” problémáját. Transzban annyira leszűkül a tudat, hogy csak egyetlen kapcsolat marad fenn a külvilággal korlátok nélkül: a hipnotizálóhoz fűződő kapcsolat, amelynek a transzban levő személy a legmeszszebbmenő figyelmet szenteli. Ugyanakkor eltűnik minden kritikus távolságtartás a hipnotizőrrel szemben. Ez az állapot rendkívül fogékonnyá tesz akaratlan vagy szándékos sugalmazások iránt. Ez nagyon élesen megmutatkozott a kétszeres gyilkossággal vádolt Emmet és Craemer bűnperében, akiket egy georgiai bíróság el is ítélt. A vád koronatanúja egy Deboran Kidd nevű nő volt. Amikor egy kerületi bíróság négy évvel később újrafelvételi eljárás során tárgyalta az ügyet, Hitchcock- filmekre emlékeztető durva manipulációra derült fény. Kiddet, egy narkós prostituáltat, a rendőrség a gyilkossági pert hetekkel megelőzően beköltöztette az egyik, az üggyel foglalkozó nyomozó lakására. A rendőrség igazgatójának javaslatára Deboraht hipnotikus kezelésre küldték. Azt állították, hogy ez azért történik, hogy megszabaduljon narkomániájától, és kihallgatható legyen a döntő tárgyaláson. De a hipnotizőr arra használta a kezelést — a megbízatásának megfelelően óránként 3 dollár ötvenkét centért —, hogy „felfrissítse emlékezetét”, amíg aztán őszintén kijelenthette tanúvallomásában, hogy Emmet és Craemer követte el a gyilkosságot. Felvetődik, hogy nem lehetne-e kikapcsolni a szuggesztió veszélyét, ha köteleznék a hipnotizálókat ártalmatlan kérdések feltevésére; emellett nem ismernék a vizsgálat okát és állását, s a kezeléseket pedig képen és hangban rögzítenék. Kilenc évvel ezelőtt ilyen „biztonsági intézkedéseket” ajánlott Ome, a washingtoni Pennsylvania Hospital pszichiátriai intézetének igazgatója. Több amerikai bíróság ma már csak ilyen feltételek mellett engedélyezi a hipnózist. A legújabb kísérletek azonban feltételezni engedik, hogy lehetetlen teljesen kizárni a torzító szuggesztiót. Ugyanis már a szavak megválasztása a mondatok felépítése és egy kérdés hangsúlyozása elegendő egy hipnotizáltba fiktív körülményeket valóságként szuggerálni. Mindehhez még az is hozzájön, hogy az emberek transzban nemcsak félrevezethetőek, hanem olyan meggyőző logikával találnak ki meséket, hogy azok valódiságában sziklaszilárdan hisznek hallgatóik, és maguk sem kételkednek elmeszüleményeikben. Gyermekkoruk tényleges vagy kitalált eseményeiről éppen olyan készségesen számolnak be, mint a 2000-ben vagy később „történtekről.” Frey Adolf pszichológus véleménye szerint az „első útmutatások” szempontjából, a későbbi nyomozás megkönnyítésére, a hipnózis mégis „rendkívül értékesnek” bizonyulhat. Talán Olof Palme svéd miniszterelnök meggyilkolása ügyében is, a rendőrség egy éve eredménytelenül próbálja felkutatni a tettest, özvegye, Lisbet Palme, kijelentette: hajlandó újra átélni a szörnyű pillanatokat hipnózisban. SZABAD AZ ÚT A DEMOKRÁCIA FELÉ DÉL-KOREÁBAN? öt világrész száz lapjából Az idézett lapok: SÜDDEUTSCHE ZEITUNG, nyugatnémet polgári liberális napilap DIE WELTWOCHE MAGAZIN, A Die Weltwoche svájci polgári liberális hetilap képes melléklete TIME, amerikai jobboldali hírmagazin NOVOJE VREMJA, szovjet külpolitikai hetilap LE MONDE, francia független polgári liberális napilap PLUS, a Die Welt és a Handelsblatt közös melléklete DIE WELT, nyugatnémet jobboldali, a Springer-tröszthöz tartozó napilap FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG, nyugatnémet polgári napilap KÖLNISCHE RUNDSCHAU, nyugatnémet polgári napilap NEUES DEUTSCHLAND, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja ADN, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynöksége FRANKFURTER RUNDSCHAU, nyugatnémet, a szociáldemokratákhoz közelálló napilap DER SPIEGEL, nyugatnémet polgári liberális heti hírmagazin HANDELSBLATT, nyugatnémet közgazdasági lap BASLER ZEITUNG, svájci polgári napilap RHEINISCHER MERKUR, nyugatnémet jobboldali polgári napilap