Magyarország, 1993. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1993-07-16 / 29. szám
BELPOLITIKA A magyarok találkozóhelye lett Felszentelték a Lakiteleki Népfőiskolát 1991-ben vásárolta meg a Lakitelek Alapítvány azt a négyhektáros területet, ahol 1993. július 6-án felszentelték a Lakiteleki Népfőiskolát, amelynek igazgatója Lezsák Sándor. A Lakitelek Alapítvány nemcsak a népfőiskolát működteti, hanem nyomdával és könyvkiadóval is rendelkezik, amelynek Antológia a neve. Idáig 14 könyvet adtak ki. Köztük Tollas Tibor Hazafelé című verseskötetét, az 1987-es lakiteleki tanácskozás hiteles jegyzőkönyvét, Yves de Daruvár munkáját, A magyar igazság könyvét. A népfőiskolán három szakkollégium működik, a Kölcseyről és a Vörösmartyról elnevezett a humán érdeklődőket tömöríti, míg a Széchenyi elsősorban reáltudást ad. Az intézményben számítógépes, vállalkozói és szociális gondozói tanfolyamokat is szerveznek. Ősztől angol nyelvtanfolyam és titkárnők részére szövegszerkesztői tanfolyam indul. * A világban szétszóródott magyarság képviselői — Dél-Afrikától Ausztráliáig, az Egyesült Államoktól Németországig — ott voltak kedden Lakiteleken, ahol felszentelték a népfőiskolát és megnyitották az Emigráció a hazáért című kiállítást. Lezsák Sándor ünnepi beszédében arról szólt, hogy az iskolaalapítás ténye erőt ad a hétköznapok munkájában is. Emlékeztetett a június végi magyar szabadság napjára, amikor Mohácson ünnepelte az ország, hogy nincs már idegen katona magyar földön. Mohácson jelen voltak az egykori megszálló államok képviselői, így a mongol, a török, az osztrák és az orosz nagykövet is. Ott az együttlétben csendesen, de határozottan kimondtuk: Uraim! Győztünk! Idegen katona nincs ■már hazánk földjén. De le tudjuk-e győzni a magunk hitványságát? — tette fel a kérdést Lezsák Sándor. Ellent tudunk-e állni a rágalmaknak, az alamuszi támadásoknak? Csak akkor győzhetünk, ha iskolát alapítunk, és a Kárpát-medencében, valamint szerte a világban keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a magyar siker állandósulhat. Ezt követően a római katolikus egyház részéről Kozma atya, a református egyház részéről Hegedűs Lóránt püspök megáldotta és felszentelte az intézményt. Az Emigráció a hazáért című kiállítással megnyílt az Emigrációs Gyűjtemény. A Magyar Szabadságharcos Szövetség Los Angeles-i csoportja dr. Harsányi Lajos és Szörényi Éva vezetésével gyűjtötte össze a dokumentumokat 1945-től napjainkig. A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumból most került Lakitelekre. Az Emigrációs Gyűjtemény vezetői kéréssel fordultak a világ magyarságához. Várják a magyar emigrációval kapcsolatos újságokat, könyveket, albumokat, leveleket, kéziratokat, naplókat, filmeket, hangfelvételeket, festményeket, szobrokat, amelyek írásos és tárgyi emlékként az emigrációhoz kapcsolódnak. A gyűjtemény anyagát állandó és időszakos tárlatokon, valamint kiadványokban teszik közzé. A kérés utolsó sorai így szólnak: „Kérjük a világ valamennyi részén élő honfitársainkat, hogy tegyék teljesebbé gyűjteményünket, így leszünk képesek 1996-ban bemutatni az emigráció történetét a kezdettől napjainkig, érzékeltetni a világban szétszóródott magyarság több évszázados küzdelmét, összetartó erejét.” (Az Emigrációs Gyűjtemény postacíme: 6065 Lakitelek, Postafiók 40.) Lezsák Sándor lapunkban elmondta: az elmúlt két évtizedben Lakitelek már a külföldi magyarok találkozóhelyévé lett, ezt a hagyományt a népfőiskolán tovább ápolják. Lesz útjelző tábla, hogy hány kilométerre van Lakitelektől Vancouver és München. A padoknak is nevet adnak. Lesz például marosvásárhelyi, kolozsvári, kassai és párizsi pad. A most felépült vendégházban pedig kanadai, amerikai és ausztrál szobát is berendeznek, ahol a falakon az ott élő magyarok emlékeit helyezik el. A honfoglalás 1100. évfordulóján az addig összegyűjtött emigrációs anyagokból kiállítást szerveznek, amely a Rákóczi-emigrációtól kezdve a Kossuthin át napjainkig bemutatja az emigráció történetét. A Lakitelek Alapítvány pályázatot írt ki az elmúlt időszakban, amelynek során az emigrációban élők önéletírásainak beküldését várják. A beérkezett pályázatokat most adták ki könyv alakban Keserű a más kenyere címmel. A kint élő — közel hárommilliós magyarság — az 1990-es választások után válaszolni akart arra a kérdésre, amely a kiállítás bevezető mondata: „És maguk mit csináltak ezalatt?” Ezt a kérdést gyakran felteszik a hazalátogató vagy hazatelepülő magyaroknak. Erre válaszol a kiállítás. A szétszórtságban élő magyarok által küldött értékes emlékeket, dokumentumokat gyűjtik össze Lakiteleken. Örülnének annak, ha Magyarországon máshol is kialakulnának ilyen fogadóhelyek. Tervezik, hogy a múzeumokkal, a levéltárakkal felveszik a kapcsolatot, hogy az emigrációs értékek minél inkább közkinccsé válhassanak. Az itt folyó kutatómunkára már több magyar egyetemista jelentkezett. Pályázatot írnak ki a jövő év elején, amelyet elnyerve egy hónapig kutathatja az érdeklődő a dokumentumokat. 1994 elején újabb pályázatot írnak ki, amelynek révén a kint élő egyesületek, szellemi műhelyek, újságok, egyházi közösségek történetét szeretnék feldolgozni. -k -i ma '-saartíi, Mécses a szabadság halottainak emlékére a kiállításon Hazatért egy 1956-os zászlóFotó: Ágg Károly A Lakiteleki Népfőiskola épülete HETI MAGYARORSZÁG 1993. július 16. •7