Magyarország, 1993. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1993-07-16 / 29. szám
BELPOLITIKA Az önkormányzat a helyén van Négy képviselő és az alpolgármester kivonult Kié lesz a Sáriban lévő önkormányzati iskola? — tettük fel a kérdést lapunk június 25-ei számában (a 8. oldalon). A választ 1993. június 30-án kaptuk meg, amikor Dabas város önkormányzati testülete megvitatta, majd eldöntötte a kérdést. Mint megírtuk, Sári településrészen a lakosság részéről igényként felmerült egyházi iskola kialakítása. Ezt nem új iskola alapításával, hanem a meglévő 1. számú általános iskola átszervezésével kívánják megvalósítani. * A vita Dabason az önkormányzat tanácstermében este 6-kor kezdődött. Jelen volt a nyilvános ülésen a 19 főből álló önkormányzati testület, valamint mintegy 60 szülő és néhány tanár. A teremben helyet foglalt Pásztor Győző kanonok is, aki Sáriban a római katolikus egyházközség vezetője, valamint Kozicz János, a katolikus főhatóság képviselője. Nagy Ferenc, az oktatási bizottság elnöke ismertette a testülettel a szakbizottság véleményét, amely nem javasolta az önkormányzati iskola átszervezését egyházivá. Ugyanakkor a valós igény felderítésére népszavazást kért Sáriban, amely után — ha megfelelő nagyságú a szülői igény — javasolja egy új egyházi iskola megalapítását önkormányzati támogatással. Jelezte, hogy az 1. számú általános iskolába járó gyermekek szülei dokumentumot juttattak el hozzá, amelyben 133 szülő (ez az iskolába járó 328 gyermek közül 227-et érint) tiltakozott az iskola egyházivá szervezése ellen. Szeltner Árpád, az ügyrendi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy Sári teljes lakosságának kell döntenie erről a kérdésről. Azt se tartotta jónak, hogy a tanárok, akik önkormányzati iskolából mentek nyári szünetre, ősszel egyháziba jönnek vissza. Emlékeztetett a tanárok közalkalmazotti jogviszonyának megváltozására, és arra is, hogy a regionális oktatási központ sem nyilvánított az átszervezéssel kapcsolatban véleményt. Garajszki István alpolgármester emlékeztetett arra, hogy Sári le akar válni Dabasról, ezért Sári lakosságának kell döntenie az iskola átszervezéséről is. Ekkor tört ki először éljenzés és dübörgő taps a szülők részéről. Petrányi Lukács, Sári egyik képviselője azt hangsúlyozta, hogy a szülők a „nyilatkozat” aláírása idején nem tudták pontosan, hogy mire szavaztak, a kérdés ugyanis úgy szólt: amennyiben Sári általános iskolája 1993 szeptemberétől katolikus iskolaként működne, szándékozna-e gyermekét továbbra is ebbe az iskolába járatni? Az erre adott választ nem szabad népi kezdeményezésként értelmezni. A közönség válasza erre is hangos taps volt. Ezt a felfogást erősítette meg Nagy József szülő, aki elmondta, hogy a nyilatkozatot ő is aláírta, mert az 1. számú általános iskolán kívül 5 kilométeres körzetben nincs más iskola. Feltette a kérdést: ha az elektromos művek kiadna egy nyilatkozatot, hogy beszünteti az áramszolgáltatást, és megkérdezné, hogy ezek után ki akar petróleumlámpával világítani, akkor lehet, hogy sokan igennel szavaznának, de ez nem jelentené azt, hogy népi kezdeményezésre meg kell szüntetni az áramszolgáltatást. Az egyházi iskolává szervezés mellett több képviselő felszólalt. Kiemelték, hogy mesterségesen kiélezett problémáról van szó, hiszen a gyerekek 95 százaléka hittanra jár. Hangsúlyozták, hogy az egyházi iskolában rosszat nem fognak tanulni a gyerekek. Emlékeztettek a pannonhalmi és más híres egyházi iskolák magas tannulmányi színvonalára és a kiváló emberformáló nevelési elvekre, eredményekre. Horváth István, Dabas polgármestere kifejtette, hogy az angyalkát — azaz az egyházi iskolát — egyesek megpróbálják ördöggé maszkírozni. Pásztor Győző plébános beszédét kis incidens zavarta meg. Ekkor derült ki, hogy az egyik tanárnő férje hangfelvételt készít a nyilvános ülésen. A polgármester szerint ez ellenkezik a szervezeti és működési szabályzattal (Szmsz), ezért testületi szavazás döntött arról, hogy lehet-e hangfelvételt készíteni. Mivel 8 igen, 8 nem és 3 tartózkodás volt az eredmény, ezért az Szmsz alapján kikapcsoltatták a magnetofont. Ezután Pásztor Győző elmondta, hogy a tantestület fele már vallásos oktatásban részesült. Elhangzott, hogy a tanárok döntő többsége keresztény. Hangsúlyozta, hogy a tananyagból nem rekesztik ki a vallásos és egyházi ismereteket, amely valamennyi tantárgy esetén többletet ad majd a gyermekeknek. Tréfásan megjegyezte: nem árt, ha többen lesznek azok, akik nem hiszik azt, hogy a „Vatikán” Batu kán unokatestvére. A keresztény nevelésből fakad, hogy az iskola diákjai udvariasabbak és a természetet is jobban megbecsülők lesznek. A vita hangulata egyre forrósodott. A képviselői felszólalások fél nyolc felé egyre inkább személyeskedővé váltak. A „közönség” véleménynyilvánításaira válaszul a polgármester többször kilátásba helyezte, hogy a rendőrséggel fogja kiüríttetni a termet, illetve zárt ülést fog elrendelni. Petrányi Lukács bejelentette, hogy katolikus iskola alapításával lehetne feloldani a feszültséget. Horváth István polgármester, mint evangélikus, a Fasori Evangélikus Gimnázium példáját említette , és ezzel az átszervezés mellett foglalt állást. Mint mondta, az egyházi iskolákban tisztességet, emberséget és jó magyarságot lehet tanulni. Az elmérgesedett vitát már nem lehetett normalizálni. Az indulatok olyanynyira egymásnak feszültek, hogy a név szerinti szavazás előtt Petrányi Lukács lemondott képviselői mandátumáról, és leült a hallgatóság közé. Amikor Szeltner Árpád bizottsági elnök határozati javaslattal állt elő, a polgármester a javaslat ismertetése közben megvonta tőle a szót. Erre válaszul Szeltner Árpád, Nagy Ferenc, Garajszki István és Krisztián István kivonultak a teremből. A bentmaradt képviselők 10 igen és 4 tartózkodás mellett elfogadták Sári képviselőinek javaslatát, amely szerint Dabas város önkormányzata átadja az 1. számú általános iskola fenntartási jogát július 15-től Sári római katolikus egyházközségnek. A szavazás közben a megjelent szülők és tanárok — tiltakozásul — kivonultak a teremből. A szavazás után véleményeket kértünk. Nagy Ferenc képviselő: „Felháborító a demokrácia ilyen megcsúfolása. Amit a polgármester művelt..., nem találok jelzőket rá. Várható volt, hogy ilyen döntés születik. Tíz képviselő előre megbeszélte, hogy mi fog történni. Ha a döntések a jövőben is így születnek meg, akkor semmi értelme a munkámnak.” Garajszki István alpolgármester: „Megvonták a szót az ügyrendi bizottsági elnöktől, amikor javaslatot akart benyújtani. Mi ez, ha nem a demokrácia megsértése? Ezért vonultam ki.” Horváth István polgármester: „Nem mondom el a véleményemet, mert amit ön a Heti Magyarországban írt, az egy nagyon inkorrekt cikk volt. Ugyanis a jegyző volt betegállományban, és ön azt írta, hogy »beteg az önkormányzat«. Úgyhogy én önnel nem tárgyalok.” Pásztor Győző plébános: „Ezt vártam, hogy tíz-tizenegy képviselő mellette fog szavazni, így ismertem a testület összetételét. Sajnálatosnak tűnik, hogy ilyen viharossá alakult ez az ülés.” Nagyné dr. Szabó Ágnes jegyző: ,A múltkori cikkét objektívnek tartom, a címet leszámítva. A mostani döntésnek van szakmai és politikai oldala. Kizárólag a szakmai részről vagyok hajlandó véleményt nyilvánítani. Kismértékű aggályom van, hogy a szakmai feltételeket nem tudja az egyház ilyen rövid határidővel biztosítani, de ha biztosítják, akkor nagyon örülök neki.” Kosztolányi Ferenc képviselő: „Igennel szavaztam. Nagyon nehéz döntés volt. Jó, hogy most született határozat, mert a további bizonytalanság nyugtalanságot szült volna, s ez az oktatás rovására ment volna. Sajnálatos, hogy a jelenlévők ennyire tiltakoztak. Felméréseim során én a másik fél véleményével is találkoztam. Jónak tartom ezt a döntést, mert többletet nyújt a tanulóknak.” BOZSIK JÓZSEF Az 1. számú általános iskola Fotó: Ágg Károly 8 . 1993. július 16. HETI MAGYARORSZÁG