Magyarország, 1993. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1993-07-16 / 29. szám

BELPOLITIKA Az önkormányzat a helyén van Négy képviselő és az alpolgármester kivonult Kié lesz a Sáriban lévő önkormány­zati iskola? — tettük fel a kérdést la­punk június 25-ei számában (a 8. olda­lon). A választ 1993. június 30-án kap­tuk meg, amikor Dabas város önkor­mányzati testülete megvitatta, majd el­döntötte a kérdést. Mint megírtuk, Sári településrészen a lakosság részéről igényként felmerült egyházi iskola ki­alakítása. Ezt nem új iskola alapításá­val, hanem a meglévő 1. számú általá­nos iskola átszervezésével kívánják megvalósítani. * A vita Dabason az önkormányzat ta­nácstermében este 6-kor kezdődött. Je­len volt a nyilvános ülésen a 19 főből álló önkormányzati testület, valamint mintegy 60 szülő és néhány tanár. A te­remben helyet foglalt Pásztor Győző kanonok is, aki Sáriban a római katoli­kus egyházközség vezetője, valamint Kozicz János, a katolikus főhatóság képviselője. Nagy Ferenc, az oktatási bizottság elnöke ismertette a testülettel a szakbi­zottság véleményét, amely nem javasol­ta az önkormányzati iskola átszervezé­sét egyházivá. Ugyanakkor a valós igény felderítésére népszavazást kért Sáriban, amely után — ha megfelelő nagyságú a szülői igény — javasolja egy új egyházi iskola megalapítását ön­­kormányzati támogatással. Jelezte, hogy az 1. számú általános iskolába járó gyermekek szülei dokumentumot juttattak el hozzá, amelyben 133 szülő (ez az iskolába járó 328 gyermek kö­zül 227-et érint) tiltakozott az iskola egyházivá szervezése ellen. Szeltner Árpád, az ügyrendi bizott­ság elnöke azt hangsúlyozta, hogy Sári teljes lakosságának kell döntenie erről a kérdésről. Azt se tartotta jónak, hogy a tanárok, akik önkormányzati iskolá­ból mentek nyári szünetre, ősszel egy­háziba jönnek vissza. Emlékeztetett a tanárok közalkalmazotti jogviszonyá­nak megváltozására, és arra is, hogy a regionális oktatási központ sem nyilvá­nított az átszervezéssel kapcsolatban véleményt. Garajszki István alpolgármester em­lékeztetett arra, hogy Sári le akar válni Dabasról, ezért Sári lakosságának kell döntenie az iskola átszervezéséről is. Ekkor tört ki először éljenzés és dübör­gő taps a szülők részéről. Petrányi Lukács, Sári egyik képvise­lője azt hangsúlyozta, hogy a szülők a „nyilatkozat” aláírása idején nem tud­ták pontosan, hogy mire szavaztak, a kérdés ugyanis úgy szólt: amennyiben Sári általános iskolája 1993 szeptembe­rétől katolikus iskolaként működne, szándékozna-e gyermekét továbbra is ebbe az iskolába járatni? Az erre adott választ nem szabad népi kezdeménye­zésként értelmezni. A közönség vála­sza erre is hangos taps volt. Ezt a felfogást erősítette meg Nagy József szülő, aki elmondta, hogy a nyi­latkozatot ő is aláírta, mert az 1. számú általános iskolán kívül 5 kilométeres körzetben nincs más iskola. Feltette a kérdést: ha az elektromos művek kiad­na egy nyilatkozatot, hogy beszünteti az áramszolgáltatást, és megkérdezné, hogy ezek után ki akar petróleumlám­pával világítani, akkor lehet, hogy so­kan igennel szavaznának, de ez nem je­lentené azt, hogy népi kezdeményezés­re meg kell szüntetni az áramszolgálta­tást. Az egyházi iskolává szervezés mel­lett több képviselő felszólalt. Kiemel­ték, hogy mesterségesen kiélezett prob­lémáról van szó, hiszen a gyerekek 95 százaléka hittanra jár. Hangsúlyozták, hogy az egyházi iskolában rosszat nem fognak tanulni a gyerekek. Emlékeztet­tek a pannonhalmi és más híres egyhá­zi iskolák magas tannulmányi színvona­lára és a kiváló emberformáló nevelési elvekre, eredményekre. Horváth István, Dabas polgármeste­re kifejtette, hogy az angyalkát — azaz az egyházi iskolát — egyesek megpró­bálják ördöggé maszkírozni. Pásztor Győző plébános beszédét kis incidens zavarta meg. Ekkor derült ki, hogy az egyik tanárnő férje hangfelvé­telt készít a nyilvános ülésen. A polgár­­mester szerint ez ellenkezik a szerveze­ti és működési szabályzattal (Szmsz), ezért testületi szavazás döntött arról, hogy lehet-e hangfelvételt készíteni. Mivel 8 igen, 8 nem és 3 tartózkodás volt az eredmény, ezért az Szmsz alap­ján kikapcsoltatták a magnetofont. Ezután Pásztor Győző elmondta, hogy a tantestület fele már vallásos ok­tatásban részesült. Elhangzott, hogy a tanárok döntő többsége keresztény. Hangsúlyozta, hogy a tananyagból nem rekesztik ki a vallásos és egyházi ismereteket, amely valamennyi tan­tárgy esetén többletet ad majd a gyer­mekeknek. Tréfásan megjegyezte: nem árt, ha többen lesznek azok, akik nem hiszik azt, hogy a „Vati­kán” Batu kán unokatestvére. A keresztény nevelés­ből fakad, hogy az iskola diákjai udvari­asabbak és a természetet is jobban meg­becsülők lesznek. A vita hangulata egyre forrósodott. A képviselői felszólalások fél nyolc felé egyre inkább személyeskedővé vál­tak. A „közönség” véleménynyilvánítá­saira válaszul a polgármester többször kilátásba helyezte, hogy a rendőrséggel fogja kiüríttetni a termet, illetve zárt ülést fog elrendelni. Petrányi Lukács bejelentette, hogy katolikus iskola alapításával lehetne fel­oldani a feszültséget. Horváth István polgármester, mint evangélikus, a Fasori Evangélikus Gim­názium példáját említette , és ezzel az átszervezés mellett foglalt állást. Mint mondta, az egyházi iskolákban tisztességet, emberséget és jó magyarsá­got lehet tanulni. Az elmérgesedett vitát már nem lehe­tett normalizálni. Az indulatok olyany­­nyira egymásnak feszültek, hogy a név szerinti szavazás előtt Petrányi Lukács lemondott képviselői mandátumáról, és leült a hallgatóság közé. Amikor Szeltner Árpád bizottsági el­nök határozati javaslattal állt elő, a pol­gármester a javaslat ismertetése közben megvonta tőle a szót. Erre válaszul Szeltner Árpád, Nagy Ferenc, Garajsz­ki István és Krisztián István kivonultak a teremből. A bentmaradt képviselők 10 igen és 4 tartózkodás mellett elfogadták Sári képviselőinek javaslatát, amely szerint Dabas város önkormányzata átadja az 1. számú általános iskola fenntartási jo­gát július 15-től Sári római katolikus egyházközségnek. A szavazás közben a megjelent szü­lők és tanárok — tiltakozásul — kivo­nultak a teremből. A szavazás után véleményeket kér­tünk. Nagy Ferenc képviselő: „Felháborí­tó a demokrácia ilyen megcsúfolása. Amit a polgármester művelt..., nem ta­lálok jelzőket rá. Várható volt, hogy ilyen döntés születik. Tíz képviselő elő­re megbeszélte, hogy mi fog történni. Ha a döntések a jövőben is így szület­nek meg, akkor semmi értelme a mun­kámnak.” Garajszki István alpolgármester: „Megvonták a szót az ügyrendi bizott­sági elnöktől, amikor javaslatot akart benyújtani. Mi ez, ha nem a demokrá­cia megsértése? Ezért vonultam ki.” Horváth István polgármester: „Nem mondom el a véleményemet, mert amit ön a Heti Magyarországban írt, az egy nagyon inkorrekt cikk volt. Ugyanis a jegyző volt betegállományban, és ön azt írta, hogy »beteg az önkormány­zat«. Úgyhogy én önnel nem tárgya­lok.” Pásztor Győző plébános: „Ezt vár­tam, hogy tíz-tizenegy képviselő mellet­te fog szavazni, így ismertem a testület összetételét. Sajnálatosnak tűnik, hogy ilyen viharossá alakult ez az ülés.” Nagyné dr. Szabó Ágnes jegyző: ,A múltkori cikkét objektívnek tartom, a címet leszámítva. A mostani döntésnek van szakmai és politikai oldala. Kizáró­lag a szakmai részről vagyok hajlandó véleményt nyilvánítani. Kismértékű ag­gályom van, hogy a szakmai feltétele­ket nem tudja az egyház ilyen rövid ha­táridővel biztosítani, de ha biztosítják, akkor nagyon örülök neki.” Kosztolányi Ferenc képviselő: „Igen­nel szavaztam. Nagyon nehéz döntés volt. Jó, hogy most született határozat, mert a további bizonytalanság nyugta­lanságot szült volna, s ez az oktatás ro­vására ment volna. Sajnálatos, hogy a jelenlévők ennyire tiltakoztak. Felméré­seim során én a másik fél véleményé­vel is találkoztam. Jónak tartom ezt a döntést, mert többletet nyújt a tanulók­nak.” BOZSIK JÓZSEF Az 1. számú általános iskola Fotó: Ágg Károly 8 . 1993. július 16. HETI MAGYARORSZÁG

Next