Magyarország, 1897. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1897-01-01 / 1. szám

4 Magyarország czimere. Budapest, decz. 31. Magyarország és a magyar birodalmat alkotó országrészek czimereinek alakját és tartalmát a történelmi fejlődés alapján sok századév törvényes gyakorlata állapította meg, az utóbbi időkben azonban igen gyakran előfordult, hogy az ország czimere, úgy egyes részeinek ábrá­zolása, valamint e részek összetétele tekinte­tében a legkülönbözőbb módon hibásan raj­zoltatott. Mivel a czimerkérdés a képviselő­házban is szóba került, a Tisza-kormány annak idején megígérte, hogy az ország czimerét történelmi és heraldikai szempontokból, az or­szágos levéltár, a magyar heraldikai és ge­nealógiai társulat, valamint az akadémia által pontos vizsgálat alá fogja venni s az ered­ményt közhírré fogja tenni. Ez ma megtörtént. Báró Bánffy miniszterelnök a hivatalos lap mai számában a megtartott vizsgálat eredmé­nyét a következőkben teszi közzé : Magyarország külön czimerének, valamint a magyar korona országai egyesitett czimerének az említett tudományos vizsgálat alapján meghatározott helyes leírását és rajzát, e czimereknek úgy a hivatalos, mint az 1883. XVIII. t.-cz. alapján en­gedélyezett, magánosok általi használatnál ilyképen való ábrázolása végett ezennel közzéteszem, a mint következik: Magyarország­­külön (kis) czimere. Hasított, vagyis egy függélyes vonallal ketté oszlott pajzs; jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyílt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stilizálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egyforma ma­gasságú, a középső kiemelkedő, hatalmasabb s ezen foglal helyet az öt — három nagyobb, két kisebb — ágú koronából kiemelkedő román ízlésű, úgynevezett talpaskereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben széles­kednek. A pajzs felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a magyar tudományos akadémia által kiadott ily czimű műve: «A magyar szent korona és a koronázási jelvények tör­ténete és műleírása, Budapest 1886» rajzaiban és mellékleteiben leírjuk. Czimertartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét­ szőke vagy világos­barna. Típusuk : serdülő ifjú és sohasem nő. A magyar korona országainak egyesített (közép) czímere. Áll egy nagyobb, külső pajzsból, melynek köze­pét egy kisebb belső pajzs fedi. A középpajzsot Magyarország külön czímere foglalja el. Hasított, vagyis egy függélyes vonallal ketté osztott pajzs , jobbról nyolcz vörös-ezüst, tehát vörössel kezdődő, ezüsttel végződő pólya, falról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyílt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt. A hármas halom heraldikailag van stili­zálva, tehát nem a halom természetes alakját adja vissza. A három halom közül a két szélső egy­forma magasságú, a középső kiemelkedő, hatalma­sabb, s ezen foglal helyet az öt — három na­gyobb é­s két kisebb — ágú koronából kiemelkedő román ízlésű, úgynevezett talpas­ kereszt, melynek végei nem hirtelen, hanem lassú átmenetben szé­­leskednek. A külső pajzs négy mezőre osztatik. Ezeknek elsejében Dalmáczia czimere: három ko­ronás arany, tehát vörös száj és nyelv nélkül való leopárdfej — kettő lent, egy lent — kék mezőben. A másodikban Horvátországé: ezüsttel és vö­rössel huszonötször koczkázott pajzs, úgy, hogy az első koczka ezüst, a második vörös és így tovább öt-öt koczka egy sorban, míg az ötödik sorban a huszonötödik ezüst koczkával végződik. A harmadikban Szlavónia czimere : a kék paj­zsot átszelő két ezüst habos pólya, melyek közt vörös mezőben természetes szirm nyest jobbra fut ; a felső kék mezőben hatágú arany csillag. A negyedikben Erdély czimere : vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben arany csőrű, vörös nyelvű, jobbról néző, emelkedő sas. A sas színe fekete, jobbra tőle arany nap, balról meg­újuló ezüst hold ( 0 ), az alsó arany mezőben hét (fenn négy, alant három) vörös három ormu vár. A várat ormós bástya és abból kiemelkedő, két lő­réssel ellátott háromormu torony képezi; a váron nyílt kapu látszik. A harmadik és negyedik közé alulról beékelt mezőben Fiume czímere látható : vörös mezőben kék bélésű és szalagos herczegi korona alatt álló fekete, balra néző kétfejű sas, kiterjesztett szár­nyakkal, vörös nyelvekkel ; a sas jobb lába sziklán áll, bal lábát pedig a sziklán fekvő hosszúkás, szá­jával balra fordult, barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a víz, a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba. Az elősorolt részekből egyesitett czimer felett a magyar szent korona, melynek hű rajzát Ipolyi Arnoldnak a magyar tudományos Akadémia által kiadott ily czimű műve : »A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest 1886« rajzaiban és mellékleteiben leírjuk. Pajzstartó : két lebegő angyal. Ruhájuk fehér, bő, redős. Helyzetük közép az állás és lebegés közt. Hajuk körülbelül vállig ér és sötét-szőke vagy világos-barna. Typusok: serdülő ifjú és sohasem nő. Br. Bánffy Dezső. MAGYAROR­SZÁG Budapest, 1897. péntek január . Külföld. Budapest, decz. 31. Bulgária igazságszolgáltatásának története egy­­ fekete lappal gyarapodott. Az az ítélet, a melyet a szófiai törvényszék tegnap délben hirdetett ki Sztambulov gyilkosainak perében, a legjobban bizo­nyítja, hogy azt az államot fejedelmestül, , kormá­nyostól, nem lehet és nem szabad komolyan venni. Az igazi gyilkosok helyett bábokat állítottak a bíróság elé és e bábok közül is megmene­kült az, kit a legnagyobb gyanú terhelt. Geor­­gievre az esküdtek kimondták, hogy olyan ártat­lan, mint a ma született bárány. Az ügyész, úgy látszik, Atzovra haragudott leginkább. Tizenöt évi börtönnel akarta suttatni, míg Tufekcsievre csak három évet kért. A törvényszék azonban méltányo­­sabb volt. Mind a kettőt csak 3—3 évi börtönnel sújtotta, a­mely büntetésbe a vizsgálati fogságot beszámította. Az ítélet méltó a revolver eltűnésének epizódjá­hoz. Lopás történt sub auspiciis justitiae, a­mi mindenesetre érdekes újítás a lopások terén és a­mihez nem kevesebb merészség kell, mint a humor. A bolgár gazemberekre különben — úgy látszik — kevés hatása van — az igazságszolgál­­gáltatás szigorának. Tovább lopnak ott zavartalanul és ellopják a­­ bűnjeleket is. Mindenesetre igen kellemes vigasz a nyugat-európaiakra nézve, hogy ez csak Bulgáriában történhetik meg, a­hol a miniszterelnököket az utczán lövöldözik agyon. Szerbiában az új kormány megkezdte műkö­dését, de miután ez a kormány Simics miniszter­­elnök kivételével, a­ki párton kívül áll és Miskovics tábornokon kívül, a­ki csakugyan mérsékelt szabad­elvű, csupa mérsékelt radikálisból áll, valószínűleg csak átmenetet képez a Basics vezetése alatt meg­alkotandó tisztán radikális kormányhoz. Simics kormánya művelt és békés hajlamú emberekből áll, a­kik garancziáját képezik annak, hogy a pártszen­vedélyek által talán nem fogják magukat elragad­tatni. A skupstinát most okvetlenül fel fogják osz­latni, a tisztikarban is lesz változás, de remélhető­leg nem olyan általános, a­milyen Szerbiában a kormányváltozásoknál elő szokott fordulni. Az alkot­mánybizottság kinevezése és az alkotmány-revízió előkészítése még január havában meg fog történni. Az a hír, hogy a bécsi szerb követ állását nem fog­ják betölteni, biztos forrásból eredő értesüléseink szerint alaptalan. Valószínű, hogy Pantelicset, a jelenlegi berlini szerb követet fogják Bécsbe áthe­lyezni. Simics bízik benne, hogy kormánya m­ara­­dandó lesz, azért tehát lemondott arról, hogy a bécsi követségi állást az ő számára fentartsák. Az új kabinetet az egész országban kedvezően fogadják. A kabinet az alkotmányrevíziót annyira s­iettetni szándékozik, hogy az új alkotmány február 22-én, Szerbia királysággá való proklamálásának évfordulóján közzétehető legyen. Oroszország keleti politikájáról beszélt a N. Fr. Pr. egy barátja egy kiváló diplomatával és az orosz politika kitűnő ismerőjével. A diplomata vá­lasza jobbára ismert dolgok körül forog ugyan, mégis érdekesnek tartjuk annak közlését, a­mit legközelebbi jövőre nézve mondott: «Pontosan ezt nehéz meghatározni, így szólt angol diplomata. Ez Európa igen sok személyi­­nek elhatározásától függ, a­kiket csak ismerek ,és a­kik tekintetében nem ítélhet el pontosan, hogy a bekövetkezhető esetné szemben mit fognak tenni, vagy abbahagy sorban az lesz a fontos kérdés, hogy mit igazában a szultán és hogy tényleg mit­­ valósítani, és ez ismét attól függ, hogy mennyi, magát Oroszország által fedezve, ha az­­ Európa vele szemben egységes maradna, a­miben persze mindig lehet kételkedni. Ámde elhatározásai sem nyújtanak feltétlen biztosságot, még ha orosz nyomás alatt keletkeztek is és Törökországé szorult pénzügyi­ viszonyai daczára mindig számolni kell azzal, hogy a szultán egy napon ismét felfordít mindent, a­mit tőle már elértnek véltek.» Az ifjú törökök mozgalmáról újabban megint gyakran beszélnek. Helyén­való tehát, hogy meg­magyarázzuk, kik tulajdonképp az ifjú törökök. Első­sorban megjegyzendő, hogy a mi fogalmaink­nak megfelelő külön politikai pártot nem képeznek, de azért mindenható összeköttetéseik vannak s szultán közvetlen környezetében is, mig másrészt a «kegyenczek» éber szemmel őrködnek, hogy a ifjú törökök minden tervét meghiúsítsák és hog Abdul Hamid szivét olthatatlan gyűlölettel tolts meg irántuk. Ifjú török pártról tehát a szó szőre értelmében nem lehet beszélni. Az ifjú törökök a kislakat­, a reform emberei és nekik sokkal a hívüik, mint a hivatalos Törökországnak, hogy a reformok végrehajtására nézve a, k­islakat hívei közt is véleményeltérés van,­­ csakis az ifjú törökök szervezetétől teljes összpontositással lehetne leegyeztetni. lett azok a hibák, a miket Abdul Han^.^ a mikor meggátolja a dolgok tovafejlőc^^^ nek ő trónját is köszönheti, már nem­^^, időn belül végzetesekké fognak rá.^£ török nép nagy többségében szunnya­do­gy at örök időkre a titkos kivégzéseké őrök és testőrök segélyévé-’ nem leht Németországban, különösen pc bak­ érdekes kérdés került a­ koronának és a kormánynak egy pártokhoz való vizonya. A­z Allgemeine Zeituung vetette fel elvitázhatatlan­. Az idézett­­ indul ki, hogy «a demokr­­­ta», még pedig nemcsak nem a polgári demokrati gető e törekvésekkel sz, csak a királyi határon mert az ellentéteket egység felé fejleszti nélkül azonban a sulása elképzelt czellár állt az ámde egy es^ szerint a fő volna, hog' a kanczel'c­ség a k^ dern bj fol. mi \

Next