Magyarország, 1898. március (5. évfolyam, 60-89. szám)
1898-03-10 / 69. szám
t meg azzá, hogy szem előtt tarthassa, hogy ügyelhessen rája. Különben a fejedelem minden törekvése oda irányult, hogy házának ezen esküdt ellenségét megtörje és kijátszsza. Legkedvezőbb alkalom kínálkozott erre, midőn a szerbiai szerbek kétségkívül legkitűnőbb emberük, dr. Risztics János, akkori konstantinápolyi követ, egyik sikert a másik után tudta elérni hazája érdekében. A szerb váraknak a török megszállás alóli felszabadítása akkori időben a képzelhető legnagyobb siker volt, amelyet a kis Szerbia részére ki tudott vívni államférfi. A török őrség kivonulása Belgrádból, a legújabb kor legfényesebb vívmánya, igazi szerb nemzeti ünnep volt. És Risztics János, dr. az erre vonatkozó tárgyalásokat közvetlenül a fejedelem megbízásából vezette, s mikor a nagy terv sikerült, Mihály fejedelem Riszticshez levelet intézett, a melyben elismeri, hogy e hatalmas vívmány kizárólag az ő érdeme volt. Pedig miniszterelnök és külügyminiszter nem Risztics Jován, hanem Garasanin díja volt akkor. Háta mögött intézték az egész dolgot Risztics és Mihály fejedelem s ekkor újra föléledt Garastaninban a gyűlölet az Obranovicsok ellen és őrült hevességgel megfogamzott Risztics ellen is. Nemsokára ezután történt, hogy Mihály fejedelem rokonával és kíséretével a topcsideri parkban sétálva, orgyilkosok által kegyetlen módon lekaszaboltatott. Mialatt e szörnyű gyilkosság elkövettetett, mialatt a gyilkosok kardjai csörögtek, egy topcsideri kis korcsmában türelmetlenül ült egy öreg up, mintha valami fontos hirt várna, mintha valamit megrendelt volna. Neve: Garasanin Ilija volt. . . Amint a szörnyű hir hozzá érkezett, kocsijába ült és vágtatva elhajtatott minisztériumába, ahol proklamácziót irt, fölhívta a szerbeket, hogy válaszszanak új fejedelmet ,más fejedelmi családból, mert az eddigi meghalt. Blaznovácz és Risztics meghiúsították e tervet, Mihály fejedelem egyik rokonát, Obrenovics Milánt kiáltatva ki fejedelemnek a katonaság által. Risztics János nemsokára Belgrádban termett az addig Párisban éldegélő Milán fejedelemmel. Garasanin Ilija visszavonult groczkai birtokára s jetusokéra hazajött fia, Milutin is, ki katonai pályára szánta magát kezdetben és a párisi politechnikumban, valamint később a híres metzi tüzériskolában végezte tanulmányait. Az apa gyűlölete átszállt a fiúra ; ezentúl csak egy terve volt, megbeszélni magát az Obrenovicsokon és Riszticsen. . . 1879-ben az akkori antidinasztikus konzervatívpártból átalakult u. n. haladópártnak a vezére lett Garasanin Milutin. Ez s az akkor keletkezőben evő forradalmi radikális párt képezte az ellenzéket Risztics és a liberálisok ellen. Midőn azonban 1880-ban sikerült volt Haymerle bárónak Riszticcsőt megbuktatni, Milánnak nem volt más választása, mint Garasanin és a radikálisok között. Ekkor ő (Milán) is jónak látta utánozni Mihály fejedelem politikáját. Ezeket az antidinasztikus, u. n. haladópártiakat meghívta a kormányra. Garasanint kezdetben csak belügyminiszterré tette, mindazonáltal a kormánynak ő volt a lelke. Milán azonban nemsokára egészen hálójába kerítette. Hisz Risztics ellen ment az akkori áramlat és Garasanin Milutin, ki tehetséges ember volt, kitűnő katona lehetett volna, de fényes szónoki tehetsége daczára, a politikához nem birt a kellő érzékkel ; daczból követte Milánt mindenhová, egészt Szlivniczáig, ahol a szerbek presztízse a Balkán-félszigeten végképp tönkre ment. Uralkodása a lehető legbrutálisabb, legkegyetlenebb és legeszeveszettebb volt. Ő alatta ment anyagilag tönkre az ország, ő alatta nőttek naggyá a radikálisok, akik egynéhány évvel azután, elsöpörték a haladó párttal őt magát és Milánt is. Milán leköszönt. Garasanin pártját, amely tulajdonképpen nem is volt már párt, hanem klikk, véresre verte a nép Belgrád utczáin. Csak akkor vette észre Garasanin, hogy Milán kijátszotta őt is ás gyűlöletének egész hevével támadt volt királya ellen. Lapokban nyiltan az egykori merénylőnő, Markovics Ilona és nővérének a meggyilkolásával vádolta és napról-napra gyalázta őt. Egész nyiltan beszélte, hogy ő az u. n. osztrákmagyar politikát csak azért folytatta, mert Milán rászedte őt, hogy az «osztrák császár» odaígérte neki Boszniát, ha a szerb kormány úgy tesz, mintha «oroszellenes» politikát követne. De mindez már késő volt. Garasanin végképp lejárta magát, pártja megbukott s azután feloszlott; egykori vagyonát politizálásra költötte s odáig jutott, hogy nem tudott miből megélni. Utoljára is kénytelen volt Milán és Sándor király kezéből elfogadni a párisi követségi állást. Ott érte utól a halál. Szerbia egy tehetséges, szerencsétlen fiát gyászolja az elhunytban. Igazi szerbiai szerb volt. Semmi komolyság, csak dacz és boszúérzet lakott benne. Garasanin Milutin holtteteme szombaton ciciben érkezik Budapestre. A budapesti szerb kolónia nevében Barlovácz György szerb főkonzul koszorút tesz le a koporsóra. A holttetemet a szerb kormány egy bizottsága fogadja szombaton este Belgrádban s Innocentius, az ujonan megválasztott metropolita vasárnap szenteli be. A gyászistentisztelet után Groczkára viszik a holttestet, s az ottani Garasanin-család sírboltjában helyezik örök nyugalomra. —os. MAGYARORSZÁG Budapest, 1898. csütörtök, márczius 10. A szabadság ünnepe. — Márczius 15-ikének megünneplése. •— , Budapest, márcz. 9. Az egyetemi ifjúság, mint már írtuk is, márczius 13-ikán az uj városháza dísztermében díszgyülést rendez a szabadságharcz félszázados évfordulója alkalmából. A gyűlésen résztvesz a diákkongresszusra feljött vidéki fiatalság is. A gyűlést, egyúttal a másnap megnyíló diákkongresszus üléseit is, ünnepies Veni Sancte előzi meg az egyetemi templomban. A Veni Sancte megtartására az egyetemi ifjúság egy küldöttsége tegnap Vaszary Kolos bíboros herczegprímást kérte föl. A főpap igen szívesen fogadta a tisztelgő küldöttséget és megígérte, hogy ha elmúlik a rekedtsége, melyben most szenved, okvetlenül eleget tesz a fiatalság kérésének. Ha azonban betegsége el nem múlnék, gondoskodni fog helyettesítéséről. Az Egyetemi Kör jogi szakosztálya külön is megüli a szabadság ünnepét. A diszgyűlésen, melyet ez alkalomból rendeznek, ifjabb Chorin Ferencz fog a 48-as törvényekről fölolvasni, az ünnepi beszédeket dr. Timon Ákos egyetemi tanár díszelnök és Turóczi-Tugendhat Szigfried elnök fogja mondani. A főváros függetlenségi-párti polgárai márczius 15-én este a Vigadóban lakomát tartanak. Egy teríték ára 1 frt 50 kr. Az «Otthon» írók és hírlapírók köre is részt vesz a rendezésben és a lakomán. Az I. ker. nemzeti asztaltársaság is jelen lesz a lakomán, melynek rendező-bizottsága a főváros kereskedőit és iparosait föl fogja szólítani, hogy márczius 15-ikén üzleteiket zárva tartsák. Jelen lesznek még a kazánfűtők, sütők, kovácsok és kocsigyártók sokegyleteikkel együtt. A szabadságharc félszázados évfordulóját a Gols-gyár tisztviselői és munkásai is megünneplik. Ez annál örvendetesebb, mert a Ganz-gyár alkalmazottjai egy részben idegen nemzetiségűek, olaszok, németek. A vidéken, Csorna városa tegnap tartott közgyűlésén a következőkben állapította meg a félszázados évforduló alkalmából tervezet ünnepségei sorrendjét : márczius 14-én föllobogózzák és kivilágítják a várost ; márczius 15-én zenés ébresztő és ropzsarazás. 9 órakor Te Deum, melyen Nagylaky Demeter prem. kanonokperjel és 48—49-es honv. kapitány czelebrál. Erre meghivatnak az összes egyletek és hatóságok ; a 48—49-es agg honvédek számára disztelyet tartanak fönn. Ezután templomi zászlók alatt kivonulás a temetőbe, hol a 49-es csatában elesett hősök sírja megkoszorúzása mellett beszédek és szavalatok lesznek ; a dalosegylet énekek Déltájban diszgyűlés lesz a községi tanácsteremben, hol a jelenlevő agg honvédek ajándékot kapnak, és a város által adott banketten megvendégeltetnek. Este az iparos ifjúság egylete műkedvelőelőadást rendez, melyen a képviselőtestület és az agg honvédek is résztvesznek. Sándorházán ez a jubiláns ünnepségek sorrendje: Márczius 14-én este fél 7-től 7 óráig harangoztatás, 15-én reggel 5 órakor a sándorházai önkéntes tűzoltó-egylet zenéjével ébresztő, fél 9 órakor gyülekezés a községháza tanácstermében, 9 órakor hálaadó istentisztelet. Istentisztelet után az iskolában a tanulók megmagyarázzák a gyermekeknek a nap jelentőségét. 12 órakor a nagyvendéglőben bankét. Este 7 órakor a község kivilágítása és lampionos körmenet. A községházához visszatérve a Himnusz eléneklése után Schneider József tanító ünnepi beszédet mond. Ennek befejezte után a Szózatot énekli a nép. Az amerikai magyarok sem feledkeznek meg a szabadság ünnepéről, minthogy mindenkor részt vesznek messze hazájuk minden örömében, bánatában. Minden amerikai magyar egyesület megünnepli a szabadságharcz évfordulóját, legimpozánsabb lesz azonban az az ünnep, melyet a Magyar dalárda és az Első magyar társaság és helgsegítő egyesület kezdeményezésére márczius 12-ikén New- Yorkban a Grand Central Palace-ben rendeznek. Ez ünnepségben részt vesz Kopácsy Juliska és Karczag Vilmos, aki a Talpra magyar-t szavalja. New- York polgármestere, Van Wyck a vársháza érképéről végignézi a magyarok ünnepies tüntető körmenetét. Márczius 13-án a Magyar Egylet ünnepe lesz a Central Opera House-ben, mikor is a falu rossza kerül színre. A kórust a Magyar Dalkör énekli. Marczaliban délelőtt 11 órakor a templomtéren díszgyűlést tartanak, mely alkalommal Bernáth Béla dr. ünnepi beszédet mond, Nécy Zoltán alkalmi költeményt, Gvardián Károly szintén szaval s a polgári daloskor elénekli a Himnuszt és Szózatot. Este 7 órakor fáklyásmenet, mely alkalommal Kovács Sándor elszavalja Tóth Kálmán Előre czímű költeményét, ifj. Richter Ferencz emlékbeszédet mond. Győző Viktor szintén szaval. Este 8 órakor társasvacsora lesz, melyen Kovács Sándor városbiró mondja az ünnepi felköszöntőt. M.-Szigeten is nagy ünnepélylyel ülik meg márczius 15-ikének 50 éves évfordulóját. A márametrosszigeti daloskör, a polgári daloskör, a máramarosmegyei honvédegyesület, a polgári olvasókör és a joghallgatók egyesülete márczius 15-ikén délután 3 órakor a városi Vigadó dísztermében tartja nemzeti ünnepélyét s innen Asztalos Sándor és Móricz Samu hős honvédek emlékszobra elé vonulnak. A Vigadóban elnöki megnyitót Várady Gábor volt országgyűlési képviselő, a honvédegyesület elnöke mond, mely után a daloskor elénekli a Himnuszt. Lánczy Géza joghallgató saját költeményét szavalja, Déncs Szilárd jogász-elnök alkalmi beszédet mond, Kóródy Sándor jogtanár pedig berekesztő beszédet. A nyitányt és Rákóczi-indulót az egyesült jogász- és diákzenekar adja elő. Ezután a honvéd-emlékszobor elé vonul az ünneplő közönség, hat emlékbeszédet Székelyhídi József joghallgató mond, Hoczmann István pedig a «Talpra magyar»-t szavalja. Itt a Himnuszt a polgári, a Szózatot pedig az úri dalkör adja elő. Este a joghallgatók fáklyásmenetet rendeznek, mely után társasvacsora lesz a Polgári Olvasókörben, hol alkalmi beszédet Kávássy Zoltán tanár mond. A megyei általános tanító-egyesület, az állami tanítóképezde tanári kara és ifjúsága, valamint az állami iskolák együttes ünnepélyt rendeznek délelőtt 10 órakor a tanítóképezde tornacsarnokában. Itt elnöki megnyitót Bodrogi Gyula tanár mond, ünnepi beszédet pedig Báthory József tanár. Tanfi Iván tanár ez alkalomra írt Szabadság ünnepén czimű költeményét Cseresnyés Margit tanítónő, míg a Magyar ábrándot zongorán Bodrogi Jolán tanítónő adja elő. A kolozsvári emlékünnepet előkészítő közgyűlésén, sajnos tudomásul vették báró Podmaniczky Frigyesnek lemondását !Ezzel egyidejűleg annak a