Magyarország, 1898. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1898-06-16 / 165. szám

12 . SZÍNHÁZAK. (Csütörtök 1898. junius hó 16-án) NEMZETI SZÍNHÁZ. vígszínház. Zárva. M. KIR. OPERÁHOZ. Zárva. NÉPSZÍNHÁZ. Zárva. MAGYAR SZÍNHÁZ. Aranylakodalom, 1848—1898. Litvonyos színjáték 8 képben. I kép. Az aranylakodalom. II kép. Táncsics kiszabadítása. III. kép. «Leborulok a nemzet nagysága .­­ előtte nyílt változás. Toborzás. IV. kép. A Piski­nid. V. kép. Az ország szive. VI. kép. Oroszok a hortobá­gon. VII. kép. Az utolsó ágya. Vili. kép. A ma. Kezdete fél 8 órakor. A hálókocsik ellenőre. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Alexandra Bisson. Fordította Zempléni P. Gyula. Godefroid György Hegedűs Lucienne felesége Lánczy Montpepin, apósa Gál Montpepinné anyósa Nikó Lina Godefroid Alfred Góth br. Medard Raul Balassa Labordave Szerémz Charbonneau Rónaszéky Charbonneauné. Makróczyné Angéle Varsányi Julia szobaleány Berzétei Franco 1-0 Cselka I. Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi nyári szinház a Krisztinavácsban. BOCCACCIO. Operett 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Városligeti Színkör. Bánk bán. írzomorújáték 5 felvonásban. Irta Katona József. Kezdete 7 órakor Színházi mű­sorok figszinház. Péntek: A hálókocsik ellenőre. — Szombat: A hálókocsik ellenőre. — Vasárnap: A hálókocsik ellenőre. Magyar Színház. Péntek : A Rákosi-féle színész­­iskola vizsgája. — Szombat: A Rákosi-féle színész­­iskola vizsgája. Krisztinavárosi Színkör. Péntek: Az újfundlandi.— Szombat: Hoffmann meséi. —Vasárnap: A gyimesi vadvirág. Kisfaludy-színház. Péntek: nincs előadás. — Szombat: Boszorkányvár. Vasárnap: Az asszony verve jó.­­*1. év kir. udvari fényképén IV., Ujvilág-utcza 2. sí. • Kossuth Lajos-utcza sarkán, Fiók-műterem V., Erzsébet-tér 18. Fényképfelvételek Ízléses, művészies kivitelben. KÜLÖN OSZTÁLY. Bem—Petőfi. Nagy körkép a szabadságharczból. NAGY-SZEBEN BEVÉTELE. Festette: Styka, Vágó, Spányi. Városl­i­get. Villamos vasút végállomása. Látható reggel 8 órától. Belépődíj 50 krajczán. Ugyanott látható a 48-as ereklye-múzeum. — Mindennap délután hangverseny. Rákóczi-tárogatón és czimbalmon régi magyar nótákat játszanak Oláh Lajos tárogatós­­mester és Pintér Guszti czimbalmos. RÁCZ LACZI az öreg Rácz Palinak Pl^* 36-ik Ha “TPH ma és mindennap a „BUDAPEST“ kávéháziján, Andrássy-út 27 hangversenyez Számos látogatásért esd Reiner Márkus kávés. Ursits-féle VasPepton-bor a 3 szív védsztvegel, vér­­széfigényséjt, sápkór, általá­nos gyengcsét, scrofulézis és idegbajok ellen legjobb a világon. Ize kellemes ! Gyóntatása meglepő ! 1. ü. 5 kór. Főraktár . ..Uraltam sp­óryaz.rtár, Budapest TCI., Rákóczi tér. Budapesti szépségekből újból összeállított HÖLGY ZENEKAR még itt nem hugversenyei.tt, kiváló műsorral működik s Magy. Szinház-kávéházban (Wesselényi- és Szövetség-utcza sarok) JANKOVICS MARISKA k. a. és ALTMAN A. ur vezényletük alatt. Kiváló tisztelettel Hermann M. kávés. Finom női fehérnemüeket és menyasszonyi kelengyéket jutányos árban, legnagyobb választékban ajánl Kanitz Ferencz és T-szepességi vászonraktára Bpest, IV., Kossuth Lajos­ utcza 11. Kőbányai Király Sörfőző dr. Korányi és dr. Kétly egyetemi tanár urak által gyógyozélokra ajánlott malátasöre idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavarok­nál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik. Legkellemesebb üdítő ital. Ezen gyógyhatású sör gyártására készült maláta, erősítő maláta fürdőkre kiválóan alkalmas. — Megrendelhető a gyári irodában Kőbányán, vagy a várossi irodában VII., Kertész-utcza 40. MAGYARORSZÁG Budapest, 1898. csütörtök, junius 16. KÖZGAZDASÁG. Az idei termés. Budapest, jun. 15. Ma teszi közzé a földmivelési miniszter hivatalos jelentését a vetések állásáról. E jelentés szerint a vetések állása és az idei gazdasági állapot június 10-én a következő volt: Június hó első harmadában az időjárás nagyob­­bára változó volt. Az ország különböző részeiben gyakoriak voltak a helyi csapadékok , záporok és itt-ott jégesők is előfordultak, de kárt csakis Zala, Vas, Baranya, Tolna, Zólyom, Trencsén, Eszter­gom, Hont, Szepes, Ung, Nógrád, Szabolcs és Szol­­nok-Doboka vármegyék egyes részeiben okoztak. Vihar és záporesők a Felvidék több helyén, to­vábbá Zólyom, Esztergom, Pest, Z Zemplén, Kolozs és Háromszék vármegyékben a vetéseket részint ledöntötte, részint erősen megkavarta. Több vidéken, nevezetesen az Alföldön, a Duna jobb- és balpartján és a Tisza-Maros szögén gya­kori volt a köd, mely leginkább a virágzó gabona­­neműek fejlődését hátrányosan befolyásolta, de előmozdította a csaknem országszerte föllépett rozsda terjedését is, a­mely immár néhol a meg­dőlt vetések számára, sőt szórványosan a megdőlt vetések kalászaira is átment. A rozsda — habár eddig nem jelentékeny az általa okozott kár — mindenesetre aggodalmat kelt, mert az ország számos vidékén meglehető­sen terjed; különösen a megdőlt vetéseket féltik a gazdák, a­melyek kiterjedése már ez idő szerint is jelentékeny. A­z álló gabonaneműek egy tetemes része legin­kább csak a levélrozsdától szenved; ezekben a szár és kalász még ment a rozsdától. Az üszög egyes vármegyékben szintén mu­tatkozik, de számbavehető kárt még sehol sem okozott. Általában véve a gabonaneműek gyarapodtak, a kalászok rendszerint szépek és kevés kivételtől eltekintve, egészen teltek. A további időjárástól, illetve a rozsda terjedésétől függ most már, hogy mennyiben áll meg a ma remélhető terméskilátás, mely ez idő szerint az összes gabonaneműeknél a közepes átlagnak felel meg. A kapásnövényekre az időjárás állandóan kedvező s ennek folytán az elmaradt kapálással, daczára a vidéken kint elsza­porodott gyomoknak is, szépen előrehaladtak, sőt ezek a gazdasági munkálatok nagyobbára be is fejeztettek. Egyes helyeken ugyan a kapások kö­rül utánvetéseket eszközöltek a gazdik, de a pótlá­sul vetett kapások is jól keltek és általában véve jól fejlődnek. A réti munkálatok, fűkaszálás és szénakészítés is folyamatban van ; az eredmények többnyire kü­lönbözők, nagy átlagban azonban kielégítők, bárha az eső egyes helyeken a széna minőségét is kissé megrontotta. Összefoglalva az ország mezőgazdasági állapotát, konstatálni lehet, hogy a növényzet terméskilátás tekintetében általában véve keveset változott. Egyes helyeken ugyan a visszaesés nyomai határozottan szembeötlenek, másutt azonban a kedvező fejlődés is erősen kitűnik és így országos átlagban ez idő szerint inkább kedvezők a kilátások. Az ő őszi és tavaszi búzával bevetett területet öt millió kát. holdra becsülve, kitűnik, hogy az or­szágban várható búzatermés úgy, a­mint az eddig is becsültetett, még mindig 33—34 millió méter­mázsára tehető, mert a növényzet fejlődése orszá­gos átlagban állandóan kielégítő volt. Az ország egyes helyein mutatkozó visszaesést ugyanis a másutt észlelhető javulás kiegyenlítette s ez idő szerint a kát, holdankint várható átlagos búzatermés azonos a múlt hetekben közölt becslé­sekkel; búzatermésünk átlagos hozamát inkább tehetjük közelebb a hét métermázsához, mint a hat métermázsához. A rozs területét, az elemi csapások figyelembe­vételével, 1.600.000 kat. holdra lehet becsülni. Az utóbbi időben a rozs leginkább szép, nagy kalá­szainak kiváló fejlődése folytán inkább javult, mint romlott, mert több helyütt a megdőlt vetések rész­ben felállottak, s a szemképződés ez időszerinti folyamata országos átlagban, vagyis egyes várme­gyék gyengébb vetéseitől eltekintve, határozottan kielégítő. A nagyobb esőzések és köd meglehetős sok kárt okoztak ebben a növényben is, mindezen körülmé­nyek daczára azonban még mindig 9—10 millió métermázsa termést lehet remélni, a­mennyiben a várható kát, holdankénti országos átlagos hozam valamivel kedvezőbb a hat métermázsánál. Az őszi árpa részben már érik, sőt néhol pár nap múlva aratni fogják ; a tavaszi árpa nagyobbára virágzik s ámbár ebben is föllépett, különösen a megdőlt vetésekben a rozsda s itt ott az üszög, helyenkint pedig a gaz és férgek is károsítják, or­szágos átlagban kielégítően áll. Helyenkint igen szép, nagy kalászokat hozott s országos átlagban középtermésre, helyenkint pedig jó középtermésre nyújt kilátást. Az 1895 ik évi országos statisztikai felvételek szerint az árpával bevetett terület tett 1.787.299 kat. holdat; az idén azonban a kiszántott őszi magvak, illetve vetések némi pótlásával a tavaszi árpának szánt terület is jelentékenyen nagyobbo­dott ; valószínű tehát, hogy az árpa területe meg­üti a két millió kat. holdat. Az árpa fejlődése szintén normális volt, a­mennyiben a kat. holdan­kint várható termésátlag alig változott az utóbbi jelentés óta. Helyenkint ugyan mutatkozik némi csökkenés, a­mi leginkább a megdőlt vetéseken észlelhető és s terjedő rozsdának a következménye, mindennek daczára azonban ez idő szerint még mindig mint­egy tizennégy millió métermázsa termésre van ki­látás, vagyis kataszteri holdankint és országos átlagban hét métermázsa maghozamot remélnek a gazdák. A zabbal bevetett s mintegy 1.850.000 hát holdra tehető terület legalább is tiz százalékkal nagyobb, mint az 1895-ik évben volt. A zabveté­sekben is több helyütt föllépett s terjed a rozsda, leginkább a megdőlt vetések vannak kitéve a rozsdának. Férgek, különösen a felvidéki várme­gyék egyes részeiben helyenkint azonban az aszal és vadrepcze is meglehetős sok kárt okoz benne. Általában véve ez is keveset változott; az időjárás egyes vármegyék kivételével többnyire kedvező volt fejlődésére és így nagyobbára közép- és rész­ben jó középtermést ígér. Fejét már több helyütt kihányta; szép nagy zászlója erőteljes fejlődésre vall. A kát, holdan­kint várható országos átlagos termés 65—7 mé­termázsa között ingadozik, vagyis a remélhető összes termés mintegy tizenkét millió métermázsára tehető. A repcze aratása folyamatban van; a termés­­eredmények általában véve alig közepesek. Helyenkint az eső is sok kárt okozott a rep­­czében. A kukoricza-vetések fejlődése a gyakori esők folytán mindenütt szépen halad és erőteljes növek­vést mutat. A déli vármegyékből jelentik, hogy a korai fajták zászlójukat kezdik hajtani. Első ka­pálása mindenütt befejeztetett, töltögetése részint most van folyamatban, részint a déli vármegyék több helyén már be is fejeztetett. Művelését a gyakori helyi jellegű esők hátráltatják. A drótféreg helyenkint a Duna balpartján és a Duna jobb partján, továbbá a Duna-Tisza közén és az erdélyi vármegyékben károsítja. A hüvelyesek fejlődése mindenütt jó és előre­haladott, kapálásuk is befejeztetett, több helyütt azonban az eső hiányát érzik. Kerti vélemények fejlődéséről egybehangzóan ked­vezők a jelentések. A kiültetett palánták kapálása országszerte javában folyik és csak a Tisza jobb partjának vidékén akadályozza az eső. A mák, tök és ugorka szépen virágoznak. A káposztapalánták­ban szórványosan a lótetű érzékeny károkat oko­zott. A köles és tatárka az ország nyugati részein jól kelt és jól fejlődött, némely helyen azonban a gya­kori esők következtében nagyon elgyomosodott. Az északi vármegyékben a tatárkát több helyen csak most kezdik vetni. Nékel a köles rosszul beit.

Next