Magyarország, 1898. július (5. évfolyam, 180-210. szám)

1898-07-20 / 199. szám

8 — Hirtelen halál. Ma reggel kilencz órakor a külső váczi­ ut mentén egyik üres telken mintegy 35—40 éves, ismeretlen munkásember hirtelen rosszul lett s pár percz alatt meghalt. A bonczoló­­intézetbe vitték. — Pályázat. A budapesti kereskedelmi és ipar­kamara az Alkotmány-utczában építendő székházá­nak terveit nyilvános pályázat útján határozta be­szerezni s e végből három pályadijat, még pedig egy 2500 koronás, egy 2000 koronás és egy 1500 koronás dijat tűzött ki. A részletes pályázati fel­tételekről a kamara titkársága (V. Sas-K­icza 1. sz.) nyújt az érdeklődő építészeknek bővebb felvilá­gosítást. — Kézrekerü­lt sikkasztó. Beifeld Náthán könyvvezetőt a törvényszék sikkasztás miatt már régóta körözi. A rendőrségnek sikerült a sikkasztót elcsípnie, a­kit ma délután átkisérnek az ügyész­séghez. — Betörés. Gál Gyula színésznek és Szálát Mihály hírlapírónak Károly-körut 2. szám alatti házban levő lakását az éjjel eddig ismeretlen tettes feltörte s onnan minden elemelhetőt ellopott. — Öngyilkosság. A keleti pályaudvar előtt az éjjel egy iparosnak látszó fiatalember főbe lőtte magát s meghalt. A zsebeiben talált iratokból csak annyit lehetett megállapítani, hogy Zubó Kálmán­nak hívják. Beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. — Az Adria-kerékpárok diadala. A Szombat­­helyen július 17-én megtartott kerékpárversenyen az összes belső dijakat «Adria» kerékpárokon nyertek. Ez az újabb diadal kiegészíti a sikereknek hosszú sorát, melylyel a hazai gyártmányú kerékpárok a külföldi versenyt hathatósan kiszorítják és a magyar gyáriparnak dicsőséget szereznek. — Gyászrovatok. Felpétzi Győry Károly nyu­galmazott megyei törvényszéki tanácsos, 1848/40. honvédkapitány e hó 17-én életének 72. évében Sopronban meghalt. Gyöngyösi­ Dániel, Majsa nagyközség főbírája, e hó 17-én 45 éves korában Budapesten hirtelen elhunyt. — Zenekedvelőknek újdonság. A fuvola tud­valevőleg egyike a legkedveltebb s legszebb hang­szereknek. E hangszeren — mely szivreható bájos hangjával minden fogékony kedélyre kedves benyo­mást gyakorol — most megtanulhat játszani még az is, kinek még sohasem volt fuvola a kezében, a Weinbaum- Keresztély-féle legújabb magyar fuvola-iskola segítségével, mely érdekes iskola könnyű modorával önoktatásra kiválóan alkalmas s máris nagy kedveltségnek örvend. Ára nettó 2 forint; 2 frt 15 kr. beküldése ellenében bérmentve küldetik. Kapható a kiadóknál: Sternberg Ármin és Testvére hangszergyár, cs. és kir. udvari szállítóknál. — RÖVID HÍREK. Nagy ékszerlopás Sikló­son. Siklóson feltörték egy ékszerésznek az üzletét s onnét sok aranygyűrűt és órát loptak el. A gyanú a tulajdonos inasára, Petz Edére háramlott, a ki a betörés után eltűnt. — Tűzoltó-jubileum. A zombori önkéntes tűzoltó-egyesület, mint leve­lezőnk írja, nagy ünnepségekkel ülte meg negyed­százados alapításának évfordulóját, melyre a vi­dékről mintegy 500 tűzoltó jelent meg. — Tűz. Zólyomban a Strausz, Ring és társai székgyára va­sárnap virradóra teljesen leégett. — A Művelt Kök Otthona jótékony nőegyesület e hó 20-án délután 4 órakor közgyűlést tart a tisztviselőtelepi Szapáry-utcza 9. sz. a. kaszinó nagytermében. — A mérges czukor, Ulrich Ferenc, hat éves gyer­mek Pécsett a tejcsarnok udvarán egy darab fehér czukrot talált s megette. A czukor arzénikummal volt meghintve s a patkányok kiirtására szánták. A kis­fiú a méreg következtében meghalt. — Gyil­kosság. H.­Dorogon Petrus Mihály önvédelmében agyonütötte öcscsét, Istvánt, a ki orozva késsel támadt reá. — Megégett nehézkóros. II.­Had­­házán Bakó Mihály, négy gyermek atyja, tüzet rakott. E közben epilepsziába esett, belebukott a tüzbe s ott égett. — Öngyilkosság. II.-II.- Vásár­helyen Bánk­­i Béláné sz. Hunyadi Julianna, a ki gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, a kútba vetette magát s meghalt. — Elhalasztott nyári mulatság. A kereskedelmi utazók egyesülete által július 23-ikára tervezett nagymarosi tánczestély közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elha­­lasztatott. — RENDŐRI HÍREK. Elveszett pénz. Bloch é­s Schwarcz gyapjunagykereskedő c­égnél alkalma­zásban levő Minczel Rezső gyakornokot vasárnap délelőtt 840 írt készpénzzel elküldték a postára. Nemsokára a fiú­ azzal tért vissza, hogy az össze­get az Alkotmány­ utczában elvesztette. Az üzlet­­tulajdonosok följelentették az esetet a rendőrségnél.­­ A csodás szépségű Salzkammergutba folyó hó 30-án 10 napra terjedő társas utazást rendez a «Gyógyfürdők üdülőhelyek és utazási központj iroda® Budapestről. MAGYARORSZÁG Budapest, ISOS. szerda, julius 20 Megczáfolt legenda. Budapest, julius 19. Reggelenkint az Erzsébet-téren keresztül visz az utam. Hetek óta, nap-nap után egy szomorú em­bert láttam ott, a­ki egy padon ült. Nem tudom, hogy miért, de az az ember felkeltette érdeklődé­semet. Bosszantott is, mert sohasem olvasott újsá­got, de csodálkoztam is rajta, mert sohasem vettem észre, hogy a vele egy padon ülőkkel csak egy szót is váltott volna. Részvétet is keltett bennem mert nagyon szomorúnak látszott, mintha oly dolgo­kon tűnődne, melyektől a kegyetlen sors őrülre megfosztotta. Vastag, piros, gömbölyű arczán a bánat barázdái húzódtak el, melyeket komoly ese­mények vonhattak, ott csak legújabban, nem épp karcsú termete pedig azt látszott bizonyítani, hogy nem az anyagi nélkülözés a forrása az ő szenve­déseinek. Mikor legutoljára láttam, az a bizonyos időjárás dühöngött, melyet mi újságírók nyári télnek szok­tunk nevezni. A sétatéren kettőnkön kívül egy árva lélek sem volt. Az eső patakokban folyt. Bánatos emberem esernyő nélkül ült. Alost vagy soha ! — gondoltam magamban. És pár lépéssel elötte termettem. Hatalmas, négy személyre szóló esernyőmet feléje tartottam és tolakodó ba­rátsággal kérdeztem tőle: — Bőrig ázik át, uram, Nem jönne velem az esernyőm alatt ? Szinte ijedten nézett rám és csodálkozva kér­dezte: — Hát esik? Megriadtam. Ennek az embernek valami szörnyű baja lehet. Nem akartam melléle tágítani, most már a kíváncsiság is feléledt bennem. Akarata ellenére is feléje tartottam az esernyőmet. —■ Bocsássa meg tolakodásomat, — mondtam neki, — de mégis megkérdezem, nem lehetnék va­lamiben segítségére . Fájdalmas mosoly rebbent el az arczán. • — Nekem akar segítségemre lenni ? . . . Hát visszaadhatja a feleségemet és gyermekeimet ? . .. •— Óh . . . kedves családja . . . —■ A zöldben van. Aztán mereven nézett rám és minden egyes szótagot külön hangsúlyozva, így szólt : — Szalmaözvegy vagyok ! Szalmaözvegy ! Hát ez az 1 Tréfás oldaláról igyekeztem a dolgot felfogni. — De hiszen a szalmaözvegyeket rendszerint egész másképp . . . Most hirtelen beszédessé vált. — Már ön is kezdi ? Ezt nem birom tovább. Valamennyi életlapban, újságban, tárczában . . . mindenütt víg embernek festik a szalmaözvegyet, pedig igazában valóságos szegénylegény . . . . Nézzen meg engem! . . . Mi hasznom a szalma­­özvegységemből ? Képzelje kínos helyzetemet . . . a szakácsnőt is kivitték falura. Nincs otthonom, az étel nem ízlik, az ágyamban már feküdni sem tudok, nincs senki sem, a­ki a fehérneműmet rend­beki tartja, nem hallom pirospozsgás apróságaim kaczagását . . . nem is tudom tulajdonképp, hogy mi a bajom, hiszen ez idén először vagyok szalma­­özvegy! . . . ■— Kedves családja ez idén utazott el először ? — Igen . . . mert hát tetszik tudni ... én azelőtt kereskedő voltam . . . hentes ... de most egy kis örökséghez jutottunk és ennek az első kö­vetkezménye családomnak nyaralása lett. — De hát, kedves uram, ha így állanak a dol­gok, ha pénzecskéjük is van, miért nem ment el ön is falura ? — Hja ! Épp ebben rejlik a tragikum ! . . . Oly igen örültem annak a pár heti szalmaözvegységnek. — És most tisztán kezd látni! Nem akart velük elmenni? — A világért sem! . . . Kieszeltem minden lehető kifogást, hogy itthon maradhassak. Megjár­tam . . . Vakon bíztam a szalmaözvegységi gyö­nyörökben, tizennégy évi házasság után végre egyedül akartam az életet élvezni . . . úgy, a­hogy meg van írva ... és most igazi f­utyaéletet élek ... Adják vissza feleségemet, adjátok vissza gyerme­keimet !.. .­ Uram, ön ritka egy példány . .. — Nem vagyok az­! Nem is vagyok kivétel. Számtalan férjet láttam már, a­kik szintén nem tudják szabadságukat élvezni . . . Becsületszavamra mondom önnek, dajkamesék azok, a­miket a szalmaözvegység gyönyöréről be­szélnek ... A férjeknek, a­kik ebben az állapot­ban jól érzik magukat, nincs szükségük a család­­juktól való elválásra. Ezek Don Juanok, a­kik akkor is tudnak mulatni, a­mikor a feleségük itt­hon van. De a­ki őszintén ragasz!­ö­lik családjá­hoz, a­ki otthonát, a csendes, kényelmes házas­ságot szereti, az már pár nap alatt is meggyűlöli az egyedüllétet, senki és semmi nem pótolhatja neki ezt . . . Nem bánom, ha ezt másoknak is elmondja, vagy akár meg is írja, hivatkozzák rám, ha tetszik, hadd szűnjék meg végre az a sok ostoba beszéd a szalmaözvegység gyönyöreiről, melyek sok szegény asszonyban, a­kik a falazás terheit kénytelenek viselni, azt a vélelmet keltik, hogy a férjük otthon folytonosan mulat és hogy a nyaralást legalább is karácsonyig szeretnék kihúzni! Féltékenység is kínozza a szegény asszonyokat, éjjel nem tudnak aludni . . . nyugtassa meg őket, kérem, c­áfolja meg ezt a balh­itet . . . E vallomás után, mely mind izgatottabbá tette emberemet, fölállt és szomorúan útnak indult. «Enni» ment. Lassan, fejét lehorgasztva ment, kezeit gépiesen lóbálta ... én pedig kötelesség­­szeren megírtam e dolgokat, hogy a kétségbe­vonhatatlan bizonyítékok alapján örökre elpusztít­sam azt a legendát, a­mely a mulató szalmaöz­­vegy-férjekről szól. Dr. Faust: FŐVÁROSI ÜGYEK.­ ­ Hivatalok megvizsgálása. Halmos János polgármester szorgalmasan folytatja a hivatalok megvizsgálását. Tegnap a VIll. és X. kerületi elöl­járóságok ügymenetét szemlélte meg, ma délelőtt pedig a IX. kerületben járt. Az elöljáróságok hiva­talait a polgármester személyesen veszi vizsgálat alá, míg a pénztárakat egy-egy fővárosi tanácsos­sal és számvevőségi közeggel véteti ellenőr­zés alá.­­ A kereskedő inasiskolák. A székesfővárosi községi kereskedelmi inasiskoláinak a közgyűlés részéről megállapított szervezetét, a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter — a kereskedelemügyi mi­niszterrel egyetértőleg — jóváhagyta. Felhívta egy­szersmind a főváros hatóságát, hogy a kereske­delmi inasiskolai tantestületekkel dolgoztasson ki részletes utasítást a tanterv alkalmazására vonat­kozólag s ezt október hónap végéig terjeszsze föl hozzá. X Uj építkezések. A magánépítési bizottság a legjobban a következő építési engedélyek kiadását javasolta : Madari Gábornak, V. kerület, Kádár­­utcza 1155. hr. sz. háromemeletes házra; Tauszig Pálnénak, VI. kerület, Névtelen-utcza 1086. hr. sz. háromemeletes házra; Hegedűs Dánielnek, VII. kerület, Dohány-utcza 4550. hr. sz. háromemeletes házra; Prokis Jánosnak, II. kerület, Erőd-utcza 3228. hr. sz. háromemeletes házra; Györgyei Kál­mánnak, VI. kerület, Bajza-utcza 3111. hr. sz. háromemeletes házra; Seibel Károlynak, IX. kerü­let, Mester-utcza 9531. hr. szám háromele­­tes házra; Krauszmann Józsefnénak és Őrlik Jakabnénak, VII. kerület, Szövetség-utcza 4539. hr. sz. háromeletes házra; Schwarcz Vilmos t­rnak VIII. kerület, Sárkány­ utcza 7226. hr. sz. három­­emeletes házra, Stenker Ivánodnak és Bosnyák Zoltánnénak I. kerület, Attila utcza és Alagút­­utcza sarkán 1733. hr. sz. háromemeletes házra; Ludvik Endre úrnak 11. kerület, Iskola­ utcza 2672. hr. sz. háromemeletes házra; Burger Jánosnak VII. kerület, Nyár-utcza 5054. hr. sz. kétemeletes házra; Vigassy Jánosnénak és Weszelovszky Károly­­nénak VI. kerület, Petőfi-utcza 3886. hr. sz. két­emeletes házra ; Kaufmann Simonnak VII. kerület, Telep-utcza 1978. hr. sz. egyemeletes házra; Kohn Árminnénak III. kerület, Üröm utcza 4265. hr. sz. földszintes házra.­­ Megtagadott kedvezmény. Az Ős-Budavára részvénytársaság az iránt folyamodott a kereske­delemügyi miniszterhez, hogy a mulatóhely terüle­tén levő díszműáru, fodrász stb. üzleteknek adja meg a vasárnapi m­unkaszünetre vonatkozó törvény alól való fölmentését, vagyis engedje meg, hogy az üzletüket vasárnap is folytathassák. A kereskede­lemügyi minis­zer, mivel nem látja a kérelem tel­jesítésére a kellő okot, a folyamodást elutasította.

Next