Magyarország, 1898. szeptember (5. évfolyam, 240-271. szám)
1898-09-21 / 262. szám
Budapest, 1898. szerda, szeptember 21. MAGYARORSZÁG A második felvonásban a végrehajtót és segédjét már Cyprienne lakásán találjuk. A végrehajtó rögtön hozzá akar fogni az árveréshez, de segédje és Cyprienne kérésére, kik a dolgot mindenáron halasztani akarják, előbb velük megreggelizik. Cyprienne sűrűn tölti borral a végrehajtó poharát, akinek jó kedve kerekedik ugyan, de a reggeli elfogyasztása után megint csak végre akar hajtani s azt megkezdendő, az ebédlőbe megy segédjével. Ekkor jó Brocater, ki fűhöz-fához folyamodott pénzkölcsönért, de az összegnek csak csekély részét tudta előteremteni. Nem sokáig időzhet kedvesénél, mert fáradt lévén, sokat ivott az asztalon levő ásványvízből, melybe a ravasz Largilette magnéziumát kevert, hogy a végrehajtóval ráegítassa, s Cyprienne ismét a végrehajtóval áll szemben, kit sehogy sem sikerül leráznia. Végre cselhez folyamodik. Elbeszéli, hogy az ő kapitánya milyen vad ember, ha az most eljönne !... Szoba leányát pedig kiküldi, hogy jelentse a kapitány megérkeztét. Ez megtörténik s meg is van a kellő hatása. A végrehajtó ijedtében el akar bújni. Cyprienne és Largilette betuszkolják egy fülkébe, ahol a hideg zuhany van, a kapitány (Gál) pedig valóban megérkezik. Cyprienne elájul, a kapitány ijedtében a csengő helyett a zuhanyt húzza meg és orvosért szalad, a fülkéből pedig bőrig ázva előkerül a végrehajtó, akit írnoka a szomszéd szobába tuszkol, hogy átültöztesse, éppen idején, mert Oktavie asszony is megérkezett, hogy Coriennetől a férjével való visszony felől mindent megtudjon. Alig, hogy Oktavie távozik, a magnézium hatása alatt futkosó Brocatel csörtet be ismét, utána nyomban megsólal a csengő, ezúttal Brocatei búvik el és kap hideg zuhanyt, a kapitány pedig ott találja a női pongyolában szárítkozó végrehajtót, akit Cyprienne anyainak mond. Brocatei, a zuhany alól kibújva, szintén női ruhába kényteleni öltözködni, s amikor így együtt vannak, após és vő női ruhában, a kapitány és Cyprienne, a dühös Oktavie a nyakukra hozza a rendőrséget, a rendőrbiztos is kap zuhanyt, a kapitányt, mint aki legjobban lármázik, letartóztatják. Az általános zavarban Oktavie kézhez keríti férje nadrágját és elviszi. A harmadik felvonásban kitör a házi perpatvar a végrehajtó és felesége, másrészt Brocatei és Antoinette (Molnár R.) között, ki férje csalfaságát hasonlóval akarja megbosszulni és a férjét kereső kapitány karjaiba borul. Após és vénejeiket megnyugtatni igyekszenek, ami végre Cheradam barátjának, Pimparetnek (Gyöngyi) közbejöttével sikerül is. Oktavie visszaadja férjének a nadrágot, aki azt feettélépi; egyik felét odaadja a felségének, a másikat pedig, amelynek zsebében a pénztárkulcs van, megtartja magának. A kacagtató újdonságot a Vígszínház művészei pezsgő jókedvvel s a náluk megszokott bevételt művészettel adják elő. A fordításban van sok olyan ötlet is, a melyek nem a szerző rovására írhatók. v. e. — (A százéves debreczeni színészet.) A debreczeni Csokonay kör, amely ünnepet rendez a színészet száz éves fordulóján, az országos gyászra való tekintettel, az ünnepélyt október 27 ére halasztotta el. Az elhalasztást kimondó ülésen elnöklő Komlóssy Artúr örömmel jelentené, hogy a szülészeti kiállításra oly sok tárgyat küldenek, hogy új kiállítási helységről kell gondoskodni. (Sírva vigadó nóták) a crime egy viskos dalfüzetnek, amely típós János, temesvári, képezeti zenetanát vallja szerzőjéül. Tizenkét dal van a füzetben, énekhangra, zenefelérettel. Ismert dalok, melyket szívesen fogadnak mindenütt. A füzet ára írt 20 kr. NYILT-TER Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem válla felelősséget, SZABADALMAKAT kieszközöl és értékesít MEIXER ERNŐ hites szabadalmi ügyvivő Budapesten, VII. Erzsébet-kiirat M* A nagyérdemű közönség ügyeimet felhívják azon körül* manyre, hogy palaczóboraink elárusitását saját kezelésünkbe visszavettük. A m. kir. Graz. központi ravtapmene és a szövetkezetnek elárusító főraktára egyedül és kizárólag V., Akadémia-utcza 8. száma van Fiókárudái vannak : IV., S. — V., Teréa-körut 3. Vill. Józseftörb II. sz. alatt. Igazgatóság : V. ker. Gortíve-utcza 2. (földnmeinsünyi palota.) .Megrendülések a főraktárnál telefon utján is 1648 ■*). eszközölhető!. TÖRVÉNYSZÉK. Gyilkos szerető. — Saját tud ősi tónktól. — Budapest, szept. 20. Papp Lajos gazdag szülői ellenezték, hogy fiuk szegény leányt vegyen feleségül. Hiába kérlelte őket a fiú — az öregek hajthatatlanok maradtak. Tatár Erzsébet is szerette Papp Lajost , mert nem volt maradása Losonczon, ahol kedvese szülei, rokonai nem jó szemmel nézték, feljött Budapestre. A fővárosban akart becsületes munkával kenyeret keresni — de nem volt ereje komoly munkára —■ Újpesten kávéimban pénztárosnő lett. A csinos leánynak hamar akadt gazdag udvarlója s a mikor Papp Lajos feljött Budapestre — s a kávéház ablakán keresztül leste a leányt, látta, hogy czifra ruha van rajta, ékszerek is, két-három gavallér tartja szép szóval a csinos kasinkányt — tudta, hogy Tatár Erzsébet elfelejtette őt s rossz útra tért- Hiába kérlelte, hogy hagyja el a kávéházat, a leánynak tetszett ez az élet s nem hallgatott szerelmesére. Egy hétig könyörgött hozzá s a nyolczadik napon megölte. A törvényszék gyilkosság miatt vád alá helyezte. Dr. Bakonyi Kálmán elnöklete alatt ma tárgyalta a gyilkos bűnpörét, akit dr. Káldor Gyula védett, a vádhatóságot dr. Magyar alügyész képviselte. A vádhatározat felolvasása után a vádlott vallatására került a sor. A csendes, vontatott hangon kezdte vallomását. — Szerettem Tatár Erzsébetet, feleségül is akartam venni, de szüleim ellenezték, mert ő szegény leány volt, varrásból kereste kenyerét, az én szüleim pedig módos emberek voltak. Nem jó szemmel nézték, hog szerejük egymást s rokonaim tanácsára ért el Tatár Erzsébet Budapestre, hogy majd itt én is valami munka után nézek s azután összeházasodunk. El is jött Budapestre, s a mikor nekem megírta, hogy kasszírnő, akkor én nyomban utána jöttem. Találkoztam vele, beszélgettünk is, s ekkor már észrevittem, hogy elhidegült irántam. Dr. Bakonyi: Hallotta már ekkor, hogy a leány más emberek udvarlását is szívesen hallgatja? S ját szememmel látom. — Hogy váltak e egymástól ? — Értem, hogy jöjjön hozzám, hagyja el a kávéházit, s ő erre azt felelte, hogy nem, nem. -- H raggal váltak el egymástól ? — Én ma haragudtam rá. — Mikor történt ? — Egy héttel, mielőtt meghalt. Egész nap kérleltem, hogy hagyja abba ezt az életet, de ő cak nevetve válaszolt, sőt el is utasított magaitól. Egész héten jártam utána, egy kétszer éjszakánkint is együtt voltunk s szombaeste is ott maradtam nála. Vasárnap reggel fölébredtem, odaültem az ágy szélére s azt mondtam neki, hogy tegyen úgy, mintha aludnék, ahogy behunyta szemeit, én megfogtam egyik kezemmel az állát, a másik kezemmel egyszer végighúztam a kést a nyakán. — Hol vette a kést ? — Egy vaskereskedésben. Pénteken este revolvert akartam venni, de a kereskedő azt mondta, nem adok, nem fogunk egymásra lövöldözni. — Megédesítene a kést ? — Igen, szombaton reggel a köszörűsnél. — Miért köszörültette meg a kést ? — Hogy biztosabb legyen a halálunk, az enyém is, meg az övé. — Hát mikor határozta el magát, hogy megölj ? — Pénteken reggel. Egész éjjel ott virasztottam a szobája előtt s reggel láttam, hogy egy fiatal ember jött ki a szobájából, ez érlelte meg bennem a gondolatot, hogy megölöm őt is, mgamat is.. — A kereskedő nem kérdezte, miértvette a kést ? — Nem. — A késes azt mondta, hogy ön nézegette a késeket, válogatott közöttük, melyik az élesebb. — Ez igaz. — Ön a leányt feleségül akarta venni ? Miből tartotta volna el ? — Két team munkájából. — Szombat este mit beszélt a leánynyal ? — Szemrehányást tettem neki, hogy miért hívott fel Losoncáról, ha ilyen életre adtamagát. Hiszen miatta hagytam el a szüleim házát, rokonaimat. Hívtam, hogy jöjjön haza Losonczra, nehogy a szülei azt mondják, hogy én miattam tért rossz útra — de ő nem akart elmenni a kávéházból. — Mondta maga a leánynak, hogyha nem áll a szavának, baj lesz ebből ? — Mondtam, neki, hogy meghalunk mind aketten. Mikor Losonczon laktunk, akkor mesélte a háziasszonyuk, hogy nála lakott egy fiatalember, aki agyonlőtte a szeretőjét. Ezt tudta az Erzsi, én emlékeztettem erre, mire ő azzal felelt: Nem bánom, tégy velem, amit akarsz, legalább a szüleink tudni fogják, hogy szerettük egymást. — Hol volt a kés, amivel megölte ? — Az ágyban, este lefekvés előtt odarejtelem. — Kínlódott a leány, amikor ön elvágta a nyakát? — Nem emlékszem — nem láttam semmit — én, amikor a vér elöntötte, egy szoknyát dobtam rá. — Ön azt mondta, hogy magát is megakarta ölni? — Igen, de megirtóztam az ő vérétől s nem volt erőm elpusztítani magamat. Tiz perczig maradtam még a szobában, aztán felöltöztem, eljöttem Budapestre, átmentem a Sándor-utczai őrszobába — s feljelentettem magamét. Makucz bíró : Losonczon is benső szerelmi viszonyban éltek ? — Igen. — S ott tisztességes leány hírében állt, nem járt hozzá senki? — Ott senki sem ismerte. Mikor ő eljött Losonczról s irt nekem, hogy pénztárosnő lett, én azonnal eljöttem Budapestre. Bakonyi elnök: Nem vitt el maga a leánytól pénzt ? — Nem, egy krajczárt sem. Dr. Svildov védő: Szerette magát a leány? — Mutatta, hogy szeret. — Féltékeny volt maga a leányra? — Hogyne, hiszen szerettem s tudtam, hogy mint éjjeli kasszírnő alapos okot is adhatott a féltékenységre. Hiszen láttam a kávéház ablakán keresztül, hogy körülálltak elegáns urak, udvaroltak neki, ez vette el az eszemet. — Mikor beszélt maga a leánynyal Újpesten először ? — A napra már nem emlékszem. De ott ólálkodtam napokon keresztül a kávéház ablakánál, mikor észrevett, kijött, nem is ért rá velem beszélni. Azt mondta, jöjjek később. Később, mikor beszéltem vele, már csak félvállról szólt hozzám, hogy én most már neki nem kellek, mert ha akarná, háziúr is elvenné. A vádlott ezzel befedezte vallomását s azután a tanukra került a sor. Ripper Adolf kávés, akinek szolgálatában állott a leány, azt vallotta, hogy Tatár Erzsébet tisztességesen viseltemagát s nem tudja, hogy a vendégek közül bárkivel bensőbb viszonyban állott volna. Muracsán Károly vaskereskedő segéd nem akart revolvert adni Papp Lajosnak, mert nagyon izgatott volt. Néhány lényegtelen tanú vallomása után a bizonyítási eljárás befejezést nyert, a tanuk vallomásukra letették az esküt s erre dr. Magyar alügyész mondottvádbeszédet Papp Lajos ellen, s a gyilkosság miatt emelt vádat szándékos emberöléssé mérsékelte. Mert a vádlott lelkének egyensúlyát épp az a szerelem ingatta meg, mely a gyilkos eszközt kezébe adta — tehát nem fontolhatta meg előre szándékát, ölt, a mikor látta, hogy Tatár Erzsébet tőle végkép elfordult s a bűn féltőjébe tévedt. Bűne mellett sok az enyhítő körülmény, amit a törvényszék bölcs mérlegelésére biz. Vádolja még Papp Lajost lopással is, mert a rendőrség elött azt vallotta, hogy 61 kit Tatár Erzsébettől ellopott. Káldor Gyula dr. védőbeszédében mindenekelőtt az ügyész minősítése ellen (279. §.) hoz fel érveket. Szerinte Papp Lajos jogos felháborodásában és erős felidulásában ölte meg Tatár Erzsébetet, mert a leány minden könyörgése daczára megvetette neki felajánlott tisztességes együttélést s e helyett az erkölcstelen életmódot, választotta, mi által Papp Lajosnak lelkületét erkölcsileg inzultálta. Majd a lopás vádjára terjeszkedik ki s a vád tarthatatlanságai arra épik, hogy lehetetlen a lopást feltételezni a vádlottnál, mert ki oly sokat költött kedvesére, mint Papp, az ugyanattól a személytől nem fog néhány krajczárt ellopni. Kéri a btk. 92. §-ának alkalmazását. A bíróság kegyességébe ajánlja inkább szánalomra, mint büntetésre méltó védenemét. A törvényszék hosszas tanácskozás után iséretet mondott s Pap Lajost a btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés büntette s lopás miatt tíz évi fegyházza ítélte. Az ítélet ellen az ügyész s a vádlott, valamint a védő is felebbezett. * Beteg törvényszéki bíró. Dr. Sárkány József törvényszéki biró, megrongált egészségének helyreállítása czéljából hosszabb szabadságot kapott- Helyette Ruttkay István törvényszéki biró elnököl az itélő tanácsban. A földmivelésügyi magyar al a magyar bortermelőkorkirályi minisztérium fel-MM. szagos szövetkezetének ügyelete és a gyár vezetése alatt álló magyar érkirályi Országos Központi ffiintapincze. 9