Magyarország, 1899. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1899-03-10 / 69. szám

Budapest, 1899. péntek, márczius 18. MAGYARORSZÁG csapkodtak fel a füstös romok közül. A kár száz­­ezrekre rug. Mint levelezőnk írja, csak a szél­csend mentette meg az egész várost a pusztu­lástól. — Házasság. Gasselieder Károly Tivadar cs. kir. belügyminisztériumi műszaki tismivelő folyó hó 11-én vezeti oltárhoz Vargha Ilonát, Vargha Albert és neje szül. Balitzky Lujza leányát. — Jótékonyság. Özv. Robi­csele Józsefné, a budapesti ügyvédi kamara egykori érdemes alelnö­­kének özvegye elhatározta, hogy Vácz mellett fekvő dukai birtokán első­sorban ügyvédek árváiból gyermekkertésznőket fog kiképezni. A fenkölt lelkű úrnő eme szándékát közölte az egyes ügyvédi kamarákkal — felhiva azokat, hogy a támogatását igénybe venni óhajtó amaz árva leánygyermekekre vonatkozó adatokat, a kiknek apjuk ügyvéd volt, vele közöljék. — A fővárosi leányinasiskolák. A magyar tanítók kaszinójának mai tanügyi szakosztályi üllésén Ember Károly elnöklése mellett Darázs Malvin fővárosi tanílónő adta elő a jövő tanévben felállítandó leányinasiskolák ügyét. Élénk vita után a kaszinó a következőkben állapodott meg: A közművelődés követelményéhez képest föl­­veendőknek tartja a kaszinó mindazokat a leány­­tanköteleseket, a­kiket erre koruk kötelez, tekintet nélkül végzett tanulmányaikra. Ezért az ismétlő oktatás két tagozatra oszlik és pedig egy előké­szítőre, a­melyben oktatást fognak nyerni az anal­fabéták és az elmaradottak, továbbá egy rendes, 3 osztályú tanfolyamra, a­melyben a mindennapi elemi iskolába rendesen járt tanulók fogják foly­tatni és befejezni tanulmányaikat. Az oktatás nappal történjék heti 3 és fél órában. Erre legalkalmasabbnak látszik a csütörtök és a vasárnap délutánja. Az ismétlő oktatással elemi, iskolai oklevéllel rendelkező tanítónők bízandók meg a szokásos óradíj mellett. A tanterv közismereti és gyakorlati tárgyakra vonatkozik. Két gyakorlati tárgya lenne : a kézi­munka és a háztartástan. A főzésre külön kony­hák állítandók föl, a­melyek az egy­szerű ételne­­műek helyes előállítására fognak szolgálni. Végül a kedélyképzésre fel­használandók : az ifjúsági is­tentiszteletek, egyházi és világi dalok gyakorlása, valamint a népies olvasmányok. A tanügyi szakosztály elfogadott terve szerint annak minden ülésén a külföldi tanügyi állapotok­ról való ismertető előadásokat is fognak tartani. A mai ülésen Verédy Károly dr. tanfelügyelő ismer­tette az amerikai népoktatás mai állapotát hiteles adatok szerint. Szerinte az amerikai népiskoláknak Mezeljük az újságolvasásra képesíteni a tanulókat. Érdekes még, hogy az amerikai népiskolák mind vegyesek, a hét nem csak annyiban van elkülö­nítve, hogy a fiúk balról, a leán­yok jobbról ülnek. Egyesegyedül a néger tanulók iskolái vannak a leány- és fiú tanulók számára külön külön beren­dezve. Az érdekes ismertetést a népes gyűlés meg­­éljenezte. — A király az egyetemi hallgatóknak. A király az államsorsjáték jövedelméből 16,000 koro­nát adományozott az általános egyetemi segély­­egyletnek. A múlt évben a segélyegylet nevében egy küldöttség ment a király elé Szemenyey Kornél és Mandel Sándor vezetése alatt s ezek kérésére és felsége akkor 10 ezer koronát ígért az egyesü­letnek. Képzelhető, mily örömet keltett most a jelentékeny összeggel megszaporitott adomány. — Gyászrovat. Szirotk­a Kálmán dr. fővárosi Ügyvédet és tiszteletbeli vármegyei aljegyzőt tegnap temették el Apostagon nagy részvét mellett. A temetésen a vármegye számos tisztviselője volt jelen. Sümegen e hó 7-én hunyt el Würzburger Jakab tekintélyes kereskedő. Temetése 8-án délután 3 órakor ment végbe. Nagyszámú tisztelői kisérték utolsó ujjára az elhunytat, a kinek halálát nagy családja és tekintélyes rokonsága gyászolja. Egyesületek. A Báró Hirsch Mór jótékony­ság­ és önsegélyző egyesület márczius hó 19-én délelőtt 11 órakor az egyesület tanácstermében tartja IX. rendes közgyűlését. A csíkmegyei gazdasági egyesület által rendezett toll tanítóelőadások, amelyeket múlt év november­­16-án kezdettek meg, múlt hó 21-én végződtek. Tanítóelőadásokat a vármegye 12 községében tar­tottak Barabás Béla gazda­intéző, Keresztes Antal megyei állatorvos, Kertész István megyei gyümöl­­csészeti vándortanitó, Lakatos Mihály tanár és Sánta András okleveles gazda. Az előadások tárgyát: A talajmivelés. Az állatok közt előforduló fertőző betegségek. A műkaptárokkal való intézkedés. A szö­vetkezetek ismertetése. A trágyázás előnyei, tekin­tettel a műtrágyára. A beteg állatok ápolása és gyógykezelése. A gyümölcsfák ültetése. A munkás­­törvény ismertetése. A csikmegyei kultúrnövények okszerű termelése. A szavatossági főhibák is­mertetése és a közutak befásitása czimek alatt élőszóval előadott ismeretek tárgyalása képezte. Ezen tárgyak előadása közben az egyes előadók sokszor órákig tartó fölvilágosító magyarázatokkal szolgáltak az érdeklődő és gyakran kérdezősködő gazdáknak. — Mulatságok. A Táncskedvelő ifjúság, mely­nek Kürti Klára a pártfogónője, Fellner János tánc­rendező tiszteletére márczius 11-én (szomba­ton) a ferenczvárosi polgári kör dísztermében (Bakács-tér 14.) nagy jelmezbált rendez. A zenét Kecskeméti Bandi zenekara adja. A bálanya tisz­tét Pogány Ferenczné úrnő vállalta el, kívüle mintegy 150 tagú női és férfi­ bizottság buzgólko­­dik, hogy a bál jól sikerüljön. A technikus zenekari tánctest iránt, melyet márczius 14-én rendeznek a Royal-szállóban a műegyetemi hallgatók, széles körökben nagy érdek­lődés mutatkozik. A műegyetem tanári kara csa­ládostul, a tudományos egyetem tanári kara és a közélet számos kitűnősége megígérte megjelenését. A zenekar Zerkovitz Rudolf vezetése mellett nagy buzgalommal készül a hangversenyre. A résztvevő művészek névsorát legközelebb teszik közé. A tánctrend, mint mindig, úgy az idén is kedves meglepetés lesz a hölgyek számára. A­kik tévedésből nem kaptak meghívót, fordul­janak a rendezőség irodájához (IV. kerület, Mú­­zeum-körút 13. 1. em. 2.), a­hol d. e. 10—1-ig és d. u. 5—7-ig jegyek is kaphatók. A kereskedő ifjak társulata elite táncrestélye — mely folyó hó 11-én a Royal osszam termeiben lesz — rendkívül fényesnek ígérkezik s igy az estély méltóan pótolja az idén is elmaradt keres­kedelmi bált. Már eddig számos kereskedelmi nota­­bilitás jelentette be megjelenését a bizottságnak. A zenét a honvédzenekar — Bachó személyes veze­tése mellett — és egyik jeles czigányzenekar szolgáltatja. Jegyek csak meghívóval válthatók a bizottsági irodában IV., Magyar­ utcza 3. I. emelet, valamint az estélyen a pénztárnál. — Márcziusi emlék. Ma reggel óta száz rikkancs hangos szóval kinálgat az utczán járó­kelőknek csinos, nemzetiszinü kokárdás emlék­érmeket. Az érem mellső oldalán Petőfi , a kit ő úgy szeretett, mint apját s a ki őt a csata nevében úgy féltette, mintha fia lenne, Bem apó remekbe készült képmása látható. Az érem túlsó felén e fölirás: «Emlékérem 1899. m­ércz, 13-ikére.» A nagy nap évfordulójának közeledtével kapva­ kap az utcza népe a szép emléken, mennek ez idén az a becse is van, hogy vele kiki megnézheti a­ Bemélpetőfi körképet. — Kérjük Haldek magánjegyzékét. Budapest, Károly-körút 9. Országos színész-kongresszus. Harmadik nap. — Saját tudósítónktól. — Budapest, márcz. 9. A szinész-kongresszus harmadik napja élénk vi­tákra adott alkalmat, a­melyek helyenként szemé­lyeskedésre és apróbb összekvezezallásokra vezet­tek, de a­melyek közmegnyugvásra békés megol­dást nyertek. A közgyűlés legfigyelemreméltóbb momentuma volt Helle Ivánnak, a pozsonyi színház igazgatójának a pozsonyi kétnyelvű színház ügyé­ben tett kijelentése, a­melyben a jövőben köve­tendő álláspontját körvonalazta a közgyűlés osztat­lan tetszése mellett. Somogyi Károly alelnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv felolvasása után egy felmerült esetből kifolyólag Ditr­ői fölveti a kérdést, hogy mi törté­nik akkor, ha valakit tévedésből verifikálnak s utó­lag kiderül, hogy az illető nem is tagja az egye­sületnek. Itt aztán heves összeszólalkozás történt Ditrői Mór és Hatvani Károly között. Hatvani kijelenti, hogy a Ditrői által fölvetett kérdés ő reá vonat­kozik, s hogy Ditróinak nincs más czélja, mint hogy őt kiebrudalja a közgyűlésből, mire Ditrói gúnyosan vágott vissza : — Hogyne! Talán az elnöki állásomat féltem öntől! Ez inczidens után a közgyűlés tovább vitatko­zott a jegyzőkönyv fölött, míg végre másfélórai szóváltás után a jegyzőkönyvnek Újból való meg­szerkesztését, illetve a kifogásolt helyeknek korri­gálását határozták el. Deák Péter bemutatja a jelentést tevő bizottság működéséről szóló jelentést, a­mel­yek során az előadó, ellenzék híján, önmagával bocsátkozott szen­vedélyes vitába. Szidta a nagydirektorokat, a­kik­nek tízezrekre rúg a jövedelmük, s kiáltó színek­ben festette a kisebb színészdirektorok nagy nyo­morúságát. Az elnök nagy nehezen visszaterelte a rendes mederbe. Deák erre nagy derültség között gépiesen kezdte hadarni a jelentést. Az elfojtott hahota végre ki­tört, a­mi Deák Pétert oly dühbe hozta, hogy az asztalra csapta az aktákat s kijelentette : ném beszélek Hosszas kérésre aztán újból belefogott a jelen­tésbe, a­melyet déltájban szerencsésen be is fe­jezett. Márkus József a felolvasott jelentésből nélkülözi annak a sajnálatos körülménynek a felemlítését, hogy Magyarországon lehetséges volt egy közös­ügyes társulat létesítése. Nagy elkeseredéssel ol­vasta, hogy Pozsonyban egy közösügyes színházi tes­tület lesz, s hogy egy magyar ember vállalkozott arra, hogy német színtársulatot is tart. E lehetetlen vállalkozásnak máris mutatkoznak káros következ­ményei, t. i. a pozsonyi színpártoló egylet feloszló­ban van. Azt kérdezi, hogy a magyar személyzet m­ű­­ködik-e a német előadásokon is. Ha igen, ezt határo­zottan kifogásolja. Sajnálattal hallotta, hogy a pozsonyi igazgató a magyar társulatot csak operettre akarja berendezni és a magyar drámát teljesen mellőzi. Kijelenti, hogy a színészegyesület tanácsa csak azért adta meg Kellének a konc­essziót, mert tudta, hogy a belügyminiszter úgyis meg fogja azt adni. Perhorreszkálja a vállalkozást és kijelenti, hogy felszólalásának semmi személyes éle Helle Iván ellen nincs, de azt indítványozza, hogy a közgyűlés tiltakozzék előre is az ellen, hogy csak egy magyar színész is a német múzsa szolgálatába szegődjék. Relic Iván köszönetet mond Márkusnak, hogy módot nyújtott arra, hogy a kérdésről nyilatkozhassál­. Megsértené Pozsonynak, ennek a bár nagyjában németajkú, de hazafias városnak közönségét, ha védelmébe akarná venni. Csupán a tények elő­adására szorítkozik. Pozsony városában eddig volt 90 magyar és 250 német előadás, ezentúl lesz 185 magyar és 170 német előadás. A magyar előadások száma több lesz, mint a­mennyi jelen­­eg­y Szegeden, a legnagyobb magyar városban a magyar előadások száma. A német előadá­sok száma apad, s ez a magyarság szem­pontjából örvendetes jelenség. Kijelentette a szülü­gyminiszterhez intézett kérvényben, hogy mind­két társulat egészen önálló lesz, hogy magyar színészek és kóristák a német előadásokon nem­ vesznek részt, s hogy a magyar előadásokban nem egyesületi tagokat nem működtet. (Éljenzés.) A­mi a magyar operettet illeti, ezt épp oly kultur­­hatásúnak tartja, mint a legkomolyabb drámát. A német társulatot csak drámára és vígjátékra ren­­­­dezi­ be, a magyar társulatot dráma, vígjáték és operettre , azonban nyílt őszinteséggel kijelenti, hogy a magyar társulatnál a fősulyt énekes dara­bokra, operettre és népszínműre fekteti, mert azt hiszi, hogy a dal és zene segítségével meg fogja nyerni a németajkú közönséget is. Ezeken kívül elő fogja adni a modorn magyar drámairodalom terméseit is. Vállalkozása azért is megérdemli a támogatást, mert egy jóravaló magyar társulatnak egész éven ad kenyeret és nem konkurral nyán állomásokkal. Pozsony városa nagy anyagi áldoza­tokat hoz a színészetért, s ezért teljes elismerést érdemel. Kéri a közgyűlést, hogy várja meg az eredményt, váljon hasznára lesz-e a magyar művé­szetnek és irodalomnak a pozsonyi vállalkozás, most pedig térjen napirendre. Pázmándy Dénes is hasonló értelemben nyilat­kozik. Még ezután Deák Péter emelt kifogásokat a múlt hónapban megtartott színházi ankét ellen. Pázmándy Dénes kijelenti, hogy a belügym­inisz­­ter mindent megtett, a mit megtehetett a vidéki színészet érdekében s nem tartja helyesnek az ellen remonstrálni, miután a belügyminisztériumban a legjobb indulattal vannak a vidéki színészet ügye iránt s közel van az idő, a mikor a vidéki színé­szet teljes rendezése bekövetkezik. (Éljenzés.) . * Már tegnap a napirend előtt felszólaltak a szám­vizsgáló bizottság egyik jelentése miatt, napirendre is tértek fölötte, de azért délután megint szóba hozta a számvizsgáló bizottság előadója Kazaliczky Antal. Pázmándy Dénes elnök ugyanis a nagy­­surányi menedékház jobb eladásából a vevőtől ka­pott négyszáz forintot fáradozásaiért kiutalványozta az irodaigazgatónak. A számvizsgáló bizottság til­takozott ez ellen s azt mondta, hogy a négyszáz forint nem az igazgatót, hanem a nyugdíjintézetet illeti. Pázmándy, hogy elejét vegye a vitának és kifakadásoknak, kivette a zsebéből a vitás összeget s letette az asztalra. A közgyűlés túlnyomó része helyeselte az elnök eljárását, de voltak, a­kik sér­tésnek tekintették. Az elnök tapintatos közbelépé­sére végre lecsillapultak a rajongók a többek hozzászólása után végleg napirendre tértek a­z ügy fölött. -I ..__n­ui.ii... $

Next