Magyarország, 1899. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1899-03-10 / 69. szám
Budapest, 1899. péntek, márczius 18. MAGYARORSZÁG csapkodtak fel a füstös romok közül. A kár százezrekre rug. Mint levelezőnk írja, csak a szélcsend mentette meg az egész várost a pusztulástól. — Házasság. Gasselieder Károly Tivadar cs. kir. belügyminisztériumi műszaki tismivelő folyó hó 11-én vezeti oltárhoz Vargha Ilonát, Vargha Albert és neje szül. Balitzky Lujza leányát. — Jótékonyság. Özv. Robicsele Józsefné, a budapesti ügyvédi kamara egykori érdemes alelnökének özvegye elhatározta, hogy Vácz mellett fekvő dukai birtokán elsősorban ügyvédek árváiból gyermekkertésznőket fog kiképezni. A fenkölt lelkű úrnő eme szándékát közölte az egyes ügyvédi kamarákkal — felhiva azokat, hogy a támogatását igénybe venni óhajtó amaz árva leánygyermekekre vonatkozó adatokat, a kiknek apjuk ügyvéd volt, vele közöljék. — A fővárosi leányinasiskolák. A magyar tanítók kaszinójának mai tanügyi szakosztályi üllésén Ember Károly elnöklése mellett Darázs Malvin fővárosi tanílónő adta elő a jövő tanévben felállítandó leányinasiskolák ügyét. Élénk vita után a kaszinó a következőkben állapodott meg: A közművelődés követelményéhez képest fölveendőknek tartja a kaszinó mindazokat a leánytanköteleseket, akiket erre koruk kötelez, tekintet nélkül végzett tanulmányaikra. Ezért az ismétlő oktatás két tagozatra oszlik és pedig egy előkészítőre, amelyben oktatást fognak nyerni az analfabéták és az elmaradottak, továbbá egy rendes, 3 osztályú tanfolyamra, amelyben a mindennapi elemi iskolába rendesen járt tanulók fogják folytatni és befejezni tanulmányaikat. Az oktatás nappal történjék heti 3 és fél órában. Erre legalkalmasabbnak látszik a csütörtök és a vasárnap délutánja. Az ismétlő oktatással elemi, iskolai oklevéllel rendelkező tanítónők bízandók meg a szokásos óradíj mellett. A tanterv közismereti és gyakorlati tárgyakra vonatkozik. Két gyakorlati tárgya lenne : a kézimunka és a háztartástan. A főzésre külön konyhák állítandók föl, amelyek az egyszerű ételneműek helyes előállítására fognak szolgálni. Végül a kedélyképzésre felhasználandók : az ifjúsági istentiszteletek, egyházi és világi dalok gyakorlása, valamint a népies olvasmányok. A tanügyi szakosztály elfogadott terve szerint annak minden ülésén a külföldi tanügyi állapotokról való ismertető előadásokat is fognak tartani. A mai ülésen Verédy Károly dr. tanfelügyelő ismertette az amerikai népoktatás mai állapotát hiteles adatok szerint. Szerinte az amerikai népiskoláknak Mezeljük az újságolvasásra képesíteni a tanulókat. Érdekes még, hogy az amerikai népiskolák mind vegyesek, a hét nem csak annyiban van elkülönítve, hogy a fiúk balról, a leányok jobbról ülnek. Egyesegyedül a néger tanulók iskolái vannak a leány- és fiú tanulók számára külön külön berendezve. Az érdekes ismertetést a népes gyűlés megéljenezte. — A király az egyetemi hallgatóknak. A király az államsorsjáték jövedelméből 16,000 koronát adományozott az általános egyetemi segélyegyletnek. A múlt évben a segélyegylet nevében egy küldöttség ment a király elé Szemenyey Kornél és Mandel Sándor vezetése alatt s ezek kérésére és felsége akkor 10 ezer koronát ígért az egyesületnek. Képzelhető, mily örömet keltett most a jelentékeny összeggel megszaporitott adomány. — Gyászrovat. Szirotka Kálmán dr. fővárosi Ügyvédet és tiszteletbeli vármegyei aljegyzőt tegnap temették el Apostagon nagy részvét mellett. A temetésen a vármegye számos tisztviselője volt jelen. Sümegen e hó 7-én hunyt el Würzburger Jakab tekintélyes kereskedő. Temetése 8-án délután 3 órakor ment végbe. Nagyszámú tisztelői kisérték utolsó ujjára az elhunytat, a kinek halálát nagy családja és tekintélyes rokonsága gyászolja. Egyesületek. A Báró Hirsch Mór jótékonyság és önsegélyző egyesület márczius hó 19-én délelőtt 11 órakor az egyesület tanácstermében tartja IX. rendes közgyűlését. A csíkmegyei gazdasági egyesület által rendezett toll tanítóelőadások, amelyeket múlt év november16-án kezdettek meg, múlt hó 21-én végződtek. Tanítóelőadásokat a vármegye 12 községében tartottak Barabás Béla gazdaintéző, Keresztes Antal megyei állatorvos, Kertész István megyei gyümölcsészeti vándortanitó, Lakatos Mihály tanár és Sánta András okleveles gazda. Az előadások tárgyát: A talajmivelés. Az állatok közt előforduló fertőző betegségek. A műkaptárokkal való intézkedés. A szövetkezetek ismertetése. A trágyázás előnyei, tekintettel a műtrágyára. A beteg állatok ápolása és gyógykezelése. A gyümölcsfák ültetése. A munkástörvény ismertetése. A csikmegyei kultúrnövények okszerű termelése. A szavatossági főhibák ismertetése és a közutak befásitása czimek alatt élőszóval előadott ismeretek tárgyalása képezte. Ezen tárgyak előadása közben az egyes előadók sokszor órákig tartó fölvilágosító magyarázatokkal szolgáltak az érdeklődő és gyakran kérdezősködő gazdáknak. — Mulatságok. A Táncskedvelő ifjúság, melynek Kürti Klára a pártfogónője, Fellner János táncrendező tiszteletére márczius 11-én (szombaton) a ferenczvárosi polgári kör dísztermében (Bakács-tér 14.) nagy jelmezbált rendez. A zenét Kecskeméti Bandi zenekara adja. A bálanya tisztét Pogány Ferenczné úrnő vállalta el, kívüle mintegy 150 tagú női és férfi bizottság buzgólkodik, hogy a bál jól sikerüljön. A technikus zenekari tánctest iránt, melyet márczius 14-én rendeznek a Royal-szállóban a műegyetemi hallgatók, széles körökben nagy érdeklődés mutatkozik. A műegyetem tanári kara családostul, a tudományos egyetem tanári kara és a közélet számos kitűnősége megígérte megjelenését. A zenekar Zerkovitz Rudolf vezetése mellett nagy buzgalommal készül a hangversenyre. A résztvevő művészek névsorát legközelebb teszik közé. A tánctrend, mint mindig, úgy az idén is kedves meglepetés lesz a hölgyek számára. Akik tévedésből nem kaptak meghívót, forduljanak a rendezőség irodájához (IV. kerület, Múzeum-körút 13. 1. em. 2.), ahol d. e. 10—1-ig és d. u. 5—7-ig jegyek is kaphatók. A kereskedő ifjak társulata elite táncrestélye — mely folyó hó 11-én a Royal osszam termeiben lesz — rendkívül fényesnek ígérkezik s igy az estély méltóan pótolja az idén is elmaradt kereskedelmi bált. Már eddig számos kereskedelmi notabilitás jelentette be megjelenését a bizottságnak. A zenét a honvédzenekar — Bachó személyes vezetése mellett — és egyik jeles czigányzenekar szolgáltatja. Jegyek csak meghívóval válthatók a bizottsági irodában IV., Magyar utcza 3. I. emelet, valamint az estélyen a pénztárnál. — Márcziusi emlék. Ma reggel óta száz rikkancs hangos szóval kinálgat az utczán járókelőknek csinos, nemzetiszinü kokárdás emlékérmeket. Az érem mellső oldalán Petőfi , a kit ő úgy szeretett, mint apját s a ki őt a csata nevében úgy féltette, mintha fia lenne, Bem apó remekbe készült képmása látható. Az érem túlsó felén e fölirás: «Emlékérem 1899. mércz, 13-ikére.» A nagy nap évfordulójának közeledtével kapva kap az utcza népe a szép emléken, mennek ez idén az a becse is van, hogy vele kiki megnézheti a Bemélpetőfi körképet. — Kérjük Haldek magánjegyzékét. Budapest, Károly-körút 9. Országos színész-kongresszus. Harmadik nap. — Saját tudósítónktól. — Budapest, márcz. 9. A szinész-kongresszus harmadik napja élénk vitákra adott alkalmat, amelyek helyenként személyeskedésre és apróbb összekvezezallásokra vezettek, de amelyek közmegnyugvásra békés megoldást nyertek. A közgyűlés legfigyelemreméltóbb momentuma volt Helle Ivánnak, a pozsonyi színház igazgatójának a pozsonyi kétnyelvű színház ügyében tett kijelentése, amelyben a jövőben követendő álláspontját körvonalazta a közgyűlés osztatlan tetszése mellett. Somogyi Károly alelnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv felolvasása után egy felmerült esetből kifolyólag Ditrői fölveti a kérdést, hogy mi történik akkor, ha valakit tévedésből verifikálnak s utólag kiderül, hogy az illető nem is tagja az egyesületnek. Itt aztán heves összeszólalkozás történt Ditrői Mór és Hatvani Károly között. Hatvani kijelenti, hogy a Ditrői által fölvetett kérdés ő reá vonatkozik, s hogy Ditróinak nincs más czélja, mint hogy őt kiebrudalja a közgyűlésből, mire Ditrói gúnyosan vágott vissza : — Hogyne! Talán az elnöki állásomat féltem öntől! Ez inczidens után a közgyűlés tovább vitatkozott a jegyzőkönyv fölött, míg végre másfélórai szóváltás után a jegyzőkönyvnek Újból való megszerkesztését, illetve a kifogásolt helyeknek korrigálását határozták el. Deák Péter bemutatja a jelentést tevő bizottság működéséről szóló jelentést, amelyek során az előadó, ellenzék híján, önmagával bocsátkozott szenvedélyes vitába. Szidta a nagydirektorokat, akiknek tízezrekre rúg a jövedelmük, s kiáltó színekben festette a kisebb színészdirektorok nagy nyomorúságát. Az elnök nagy nehezen visszaterelte a rendes mederbe. Deák erre nagy derültség között gépiesen kezdte hadarni a jelentést. Az elfojtott hahota végre kitört, ami Deák Pétert oly dühbe hozta, hogy az asztalra csapta az aktákat s kijelentette : ném beszélek Hosszas kérésre aztán újból belefogott a jelentésbe, amelyet déltájban szerencsésen be is fejezett. Márkus József a felolvasott jelentésből nélkülözi annak a sajnálatos körülménynek a felemlítését, hogy Magyarországon lehetséges volt egy közösügyes társulat létesítése. Nagy elkeseredéssel olvasta, hogy Pozsonyban egy közösügyes színházi testület lesz, s hogy egy magyar ember vállalkozott arra, hogy német színtársulatot is tart. E lehetetlen vállalkozásnak máris mutatkoznak káros következményei, t. i. a pozsonyi színpártoló egylet feloszlóban van. Azt kérdezi, hogy a magyar személyzet működik-e a német előadásokon is. Ha igen, ezt határozottan kifogásolja. Sajnálattal hallotta, hogy a pozsonyi igazgató a magyar társulatot csak operettre akarja berendezni és a magyar drámát teljesen mellőzi. Kijelenti, hogy a színészegyesület tanácsa csak azért adta meg Kellének a koncessziót, mert tudta, hogy a belügyminiszter úgyis meg fogja azt adni. Perhorreszkálja a vállalkozást és kijelenti, hogy felszólalásának semmi személyes éle Helle Iván ellen nincs, de azt indítványozza, hogy a közgyűlés tiltakozzék előre is az ellen, hogy csak egy magyar színész is a német múzsa szolgálatába szegődjék. Relic Iván köszönetet mond Márkusnak, hogy módot nyújtott arra, hogy a kérdésről nyilatkozhassál. Megsértené Pozsonynak, ennek a bár nagyjában németajkú, de hazafias városnak közönségét, ha védelmébe akarná venni. Csupán a tények előadására szorítkozik. Pozsony városában eddig volt 90 magyar és 250 német előadás, ezentúl lesz 185 magyar és 170 német előadás. A magyar előadások száma több lesz, mint amennyi jelenegy Szegeden, a legnagyobb magyar városban a magyar előadások száma. A német előadások száma apad, s ez a magyarság szempontjából örvendetes jelenség. Kijelentette a szülügyminiszterhez intézett kérvényben, hogy mindkét társulat egészen önálló lesz, hogy magyar színészek és kóristák a német előadásokon nem vesznek részt, s hogy a magyar előadásokban nem egyesületi tagokat nem működtet. (Éljenzés.) Ami a magyar operettet illeti, ezt épp oly kulturhatásúnak tartja, mint a legkomolyabb drámát. A német társulatot csak drámára és vígjátékra rendezi be, a magyar társulatot dráma, vígjáték és operettre , azonban nyílt őszinteséggel kijelenti, hogy a magyar társulatnál a fősulyt énekes darabokra, operettre és népszínműre fekteti, mert azt hiszi, hogy a dal és zene segítségével meg fogja nyerni a németajkú közönséget is. Ezeken kívül elő fogja adni a modorn magyar drámairodalom terméseit is. Vállalkozása azért is megérdemli a támogatást, mert egy jóravaló magyar társulatnak egész éven ad kenyeret és nem konkurral nyán állomásokkal. Pozsony városa nagy anyagi áldozatokat hoz a színészetért, s ezért teljes elismerést érdemel. Kéri a közgyűlést, hogy várja meg az eredményt, váljon hasznára lesz-e a magyar művészetnek és irodalomnak a pozsonyi vállalkozás, most pedig térjen napirendre. Pázmándy Dénes is hasonló értelemben nyilatkozik. Még ezután Deák Péter emelt kifogásokat a múlt hónapban megtartott színházi ankét ellen. Pázmándy Dénes kijelenti, hogy a belügyminiszter mindent megtett, a mit megtehetett a vidéki színészet érdekében s nem tartja helyesnek az ellen remonstrálni, miután a belügyminisztériumban a legjobb indulattal vannak a vidéki színészet ügye iránt s közel van az idő, a mikor a vidéki színészet teljes rendezése bekövetkezik. (Éljenzés.) . * Már tegnap a napirend előtt felszólaltak a számvizsgáló bizottság egyik jelentése miatt, napirendre is tértek fölötte, de azért délután megint szóba hozta a számvizsgáló bizottság előadója Kazaliczky Antal. Pázmándy Dénes elnök ugyanis a nagysurányi menedékház jobb eladásából a vevőtől kapott négyszáz forintot fáradozásaiért kiutalványozta az irodaigazgatónak. A számvizsgáló bizottság tiltakozott ez ellen s azt mondta, hogy a négyszáz forint nem az igazgatót, hanem a nyugdíjintézetet illeti. Pázmándy, hogy elejét vegye a vitának és kifakadásoknak, kivette a zsebéből a vitás összeget s letette az asztalra. A közgyűlés túlnyomó része helyeselte az elnök eljárását, de voltak, akik sértésnek tekintették. Az elnök tapintatos közbelépésére végre lecsillapultak a rajongók a többek hozzászólása után végleg napirendre tértek az ügy fölött. -I ..__nui.ii... $