Magyarország, 1900. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1900-01-09 / 8. szám

n elhunyt. Az egyházmegye nagytudományú férfiút, a­­ szegények és elhagyottak pedig valódi atyjukat vesz­tették el benne. Temetése kedden délelőtt lesz. Krämer József 1848—49-es nyugdíjas honvéd­főhadnagy e hó 1-én Brassóban elhunyt. A bajtár­sak, kik ismerték, tisztelettel őrzik meg emlékezetét, mert tősgyökeres szász létére a leghívebben harczolt Magyarország alkotmányáért és élete végéig, 79 éves koráig híven kitartott a magyar hazafiság mellett. Gramer-Frey nemzeti tanácsos, a svájczi keres­kedelmi kamara elnöke tegnap este Zürichben meg­halt. Cramer-Frey volt annak idején Svájcz képviselője a brüsszeli valutaértekezleten és a latin érmekonfe­­renczián. Monoszlói Gsekeő Adolf, volt 48-as honvéd Visegrá­­don január hó 4-én 76 éves korában meghalt és e hó 6-án eltemették. Ilenczfalvi Szász Lajos, a szamosvölgyi vasút osz­tálymérnöke e hó 5-én, életének 33-ik évében, Pécsen meghalt. Tollagi Adolfot, a Népszínház jeles komikusát rö­vid idő alatt most másodízben éri súlyos csapás. A múlt hetekben édesanyját vesztette el, tegnap pedig apósa, Kohn Márton hunyt el rövid szenvedés után Öcsödön. A megyeszerte köztiszteletben és szeretet­­ben álló 88 éves jótékony öreg úr végtisztességén megjelent az egész község és a vidék nagy része. Id. Mikolay János, a szarvasi főgymnásiumnak éveken át gondnoka, hosszas szenvedés után Szarvason elhunyt. Szántói Szántó János, gyöngyösi köz- és váltó­­ügyvéd élete 50-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Pavk­ár Károly, a kassai egyházmegye legidősebb papjainak egyike hunyt el Nagy-Kérben. Nagy tudo­­mányu, sokat tapasztalt férfiú volt. Majd minden európai nyelven beszélt. Perget­ volt kassai püspök installácziója alkalmával hét nyelven írt ünnepi ódákat. Holttestét Kassára vitték, hol a családi sír­boltban helyezték nyugalomra. Thomk­a Béla jásznagy-kun-szolnokmegyei volt Szolgabiró e hó 4-én hosszas szenvedés után 31 éves korában Abbáziában elhunyt. Ma temették el az inokai családi sírboltban. — Egyesület. A Magyar Mérnök- és Építész­­egylet jövő heti napirendje: Hétfőn, e hó 8-án esti fél 7 órakor a mű- és középitési szakosztályok ülése. Tárgyak: A kis pályázatok pályadija. Az uj pályá­zatok programmja. Az Örök imádás templomának elhelyezése. Folyó ügyek, indítványok. — Kedden, f. hó 9-én este 6 órakor a vizépitési bizottság tag­jainak összejövetele és társas vacsorája. — Csü­törtökön, f. hó 11-én esti 6 órakor az út-, vasút- és vi­d­épitési szakosztály ülése. Tárgyak: Bényei Zsig­­mond véleménye Hübner Ferencz kisajátítási ügyé­ben, Szesztay László véleménye a Lipták Lajos által felvetett kérdésre. Folyó ügyek, indítványok. — Szom­baton, f. hó 13-án esti 6 órakor a választmány ülése. Tárgyak. Az 1900. évi költségvetés. Az ügyrend. Folyó ügyek. — A választmány ülése után a gépé­szeti és bányászati szakosztályok ülése. Tárgyak: Starck Lipót ismerteti a Ganz-gyár új elektromos berendezését. A Hollán-dijakat odaítélő bizottságba 2 tag választása,. Folyó ügyek, indítványok. A Magyar Állami Tisztviselők Országos Szövet­sége o. Író 11-én, csütörtökön délután 6 órakor ren­des választmányi ülést tart a következő tárgysoro­zattal: 1. Titkári jelentés. 2. Pénztáros jelentése. 3. Ellenőr jelentése. 4. Határozat a szövetségi sajtó­orgánum tárgyában. .1 Budavári Asztaltársaság tegnap a «Politikus szatócsa czimű vendéglőben sikerült kedélyes es­télyt rendezett. A­ közreműködők közül kivált Stein­­berger Aczika urhölgy, ki egy monológ igen ügyes előadásával zajos tetszést aratott. Az est sikerét előmozdították még Hajdú Ákos és Sasvári Jenő, kik víg előadásukkal mulattatták a tapssal nem ta­karékoskodó közönséget. A hangversenyt tánczmu­­latság és képes levelezőlap-világposta követte. Az újpesti művezetők szervezkedése. A művezetők országos egyesülete most alakította újpesti fiókegye­sületét, mely 35 taggal kezdi működését. A most tartott alakuló ülésen megválasztották elnöknek L­urenczly Frigyest, alelnöknek Sclmekendorf Mórt, pénztárnoknak Ecker Ferenczet és Weisz Ignáczot, jegyzőnek Pohl Károlyt és Kalmár Albertet, ülnö­­­nök­nek Sárközy­ Károlyt, Rischák Venczelt, Kraft Józsefet, Reipert Ödönt és Pischof Györgyöt. — Jövő •csütörtökön Endre János fölolvasást fog tartani­­Az egyesületi szellemről.­­ Az izr. irod. társulat e hó 9-én, kedden este 6 órakor a hitközség sip­utezai dísztermében felolvasó ülést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Dr. Handler Simon, Jób könyve. 2. Palágyi Lajos: Mózes a sivatagban (költemény). 3. Dr. Fodor Ar­­­min tüszéki biró : Mózes magánjogi törvényei. Nemzeti Színház. Szerdán: Félemberek. Délután: A tudós nők. Csütörtökön: Marianna. Pénteken: Az ég madarai. (Először.) Szombaton: Az ég madarai. (Másodszor.) Vasárnap fél három órakor: Britannicus. Este: Az ég madarai. (Harmadszor.) Várszínház. Csütörtökön: Attaché. Szombaton: Félemberek. Népszínház. Szerdán: Kadetkisasszony. Csütör­tökön : Kadetkisasszony. Pénteken: Kadetkisasszony. Szombaton: Kis szökevény. Vasárnap délután: Kurucz­­furfang. Este : Kadétkisasszony. . Vígszínház. Szerdán: Szeczesszió. Csütörtökön délután mérsékelt helyárakkal: Többsincs királyfi. Este: A férj vadászni jár. Pénteken: Szeczesszió. Szombaton délután mérsékelt belyárakkal: Több­­sínes királyfi. Este: Szeczesszió. Vasárnap délután: Többsincs királyfi. Este: Osztrigás Miczi. Magyar Színház. Szerdán: Az asszonyregement (huszonötödször.) Csütörtökön: Szulamit. Pénteken: Névtelen levelek (először.) Szombaton: Névtelen leve­lek (másodszor.) Vasárnap délután: Az asszony­regement. Este: Névtelen levelek. Uránia-Színház. Szerdán: Transzvál, Magyarország, Finnország. Csütörtökön : Először A vas. Pénteken : Másodszor A vas. Szombaton: Harmadszor A vas. Vasárnap délután fél 3 órakor: Transzvál és Finn­ország. Délután, fél 5 órakor: A vas. fél­­ órakor: A vas. I­­­ f Színházak műsora. M. kir. Opera. Szerdán: Nincs előadás. Csütör­tökön: Bánk bán (Bianchi.) Pénteken: Nincs elő­adás. Szombaton: Erzsébet legendája, (mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap: A tévedt nő (Bianchi),­­Babatündér. MAGYARORSZÁG Budapest, 1900. kedd, Január 9. E. M. K. E. és az oláh kultúra és közgazdasági intézmények. Ideje, hogy ez a kérdés objektíve tárgyaltassék. Részemről az első bajt­­abban látom, hogy a jó­indulattal egy és fél milliónak leltározott vagyon édes kevés a czélokhoz mérten. Ezen vagyon ad­­minisztrác­iója azonban épp az adakozók és hagyo­­mányozók intencziót tekintve méregdrága. Nem hallgathatom el, hogy a vezetésnél a nagyobb kon­­spirác­iójú emberek kizárásával a középszerűség jutott előtérbe. Ezek a bajok, de jelenleg alig tudok itt reájuk. Vagyon­szaporulatra nincs kilátás. Ha még ideig, óráig lehet öreg, naiv lelkeket meg végrendel­­keztetni e czélra, sem öntudatos áldozat készségét,­­ sem kiváló szellemek munkáját ezidő szerint igénybe­­ venni nem lehet. Az E. M. K. E. attól az időtől fogva midőn mint gyújtó szikra, tangeszű és érző szivü emberekből kipattant, addig míg gulgesini bureauvá át nem alakult, több pénzébe és energiájába került a ma­gyar társadalomnak mint az összes oláh kulturtes­­tületek pénze és szellemi munkája. Csakhogy :itt a vezetést azok viszik, a­kik a czél érdekében a leg­­vehemensebbek, míg az E. M. K. E. élére azokat állították, kik a legoportunusabbak, íme a tiszta valóság. Most lássuk, hogy mint állunk az oláh­ közgaz­dasági politikával szemben ? Tény, hogy Erdélyben a magyar kézből kisiklik a vagyon, ellenben az oláh kézben szaporodik. De ez nem egy öntudatos, tervszerű munka, hanem a viszonyok kifolyása. Megmagyarázom. A szabad föld megteremtette a takarékpénztárakat. Ebben nem maradtunk hátra, mert számra semmi különbséget nem látunk a magyar és oláh takarék­­pénztárak között, de még intencziójuk és eljárásuk között sem. Hisz nálunk is fölhánytorgattuk hazafias hivatásukat alapításukkor, lettek aztán uzsora­bankok itt is, ott is, tekintet nélkül, hogy némelyek az ipar­és kereskedelem hangzatos czímét is oda bigygyesz­­tették, kapták a pénzt 4—6 százalék közt, árultak 9—12 százalék közt. Ennyi a nemzeti vonás a mieinkben és övéikben egyaránt, csak az eredmény más. Az oláhoknál egy intelligens ügyvéd vagy keres­kedő alapította meg és szegénységben levő írástu­dókkal egészíté ki magát, a mint megerősödött hi­vatalnokokkal és igazgatósággal, kik ott igényeikhez mérten, busás jövedelmükből félre tettek. A részvé­nyek lassan az ő kezeikbe mentek át, a betétek is sajátjaik és a tőkefelemeléseket is a magukéból esz­közük, a tartalékalapot h­íven nevelik, kevés visz­­leszámolást vesznek igénybe, azért hitelük van és erősek. Titkuk 4—5 százalék differenczia a pénzen. For­galmuk évről-évre nő 20—30 százalékkal, igényeik meg alig 2—3 százalékkal. Nálunk a pénzintézet alapításánál be kellett venni a megyei hivatalnokok tekintélyesebbjeit, esetleg a vidéki notabilitásokból, hogy a közpénzekből betétet kaparitsanak. Az ügyész mihamarább képviselő vagy jelölt lett, a kereskedő elhanyagolta üzletét a nagy igényű, de tönkrement középbirtokosságot be kellett venni a hivatalokba, s így, d­aczára a buzgó uzso­ráskodásnak, elégedetlen firmák vették körül a taka­rékpénztárat, s csak fokozott részleszámolással bírták kielégíteni igényeiket, mit nekik hatalmas képviselők eszközöltek ki. Ezért viszont a pénzintézetek politi­zálni kezdettek, s ez­által oly állapotba jutottak, hogy a pénzpiac­ minden rázkódását érzékenyen megérzik. Ez tehát az ő erejök és a mi gyengeségünk. Lássuk már most, hogy állunk a birtokpoli­tikával ? Uzsorát űz mindegyik, de a paraszt jobban bírja, mint a középbirtokos.­ Erdélyben a középbirtokos, a­ki tönkremegy, magyar; a paraszt, a­ki szerez, oláh túlnyomóan. Megjegyzem, hogy az oláh paraszt igénytelensége folytán fölényben is van. Jobban sikerül a parezeltázás olárival, mert az hallgat a papra és igy a falu népe egységesen jár el. Ellenben a magyar megoszlik pap, jegyző, hét­­szilvafás nemes ember, s a zajos korcsmáros között. Mindegyük külön honmentő ideával bír, s igy semmi egyenlő eljárás, parezeltázás létre nem jöhet. Tessék felszámítani azt a pénzt, a­mi 30 év óta a képviselőválasztástól kezdve a falusi bakterválasz­­tásig elkallódott, azt az időt mit politikai intrika, vetélkedés a munkától elvont, tessék azt tőkésíteni és meglátják mily óriási összeg ez ahhoz képest, a­mivel az oláh pénzintézetek bírnak. Humanizmust vagy c­éltudatos eljárást végered­ményben azonban ezen oláh pénzintézeteknél se keressünk, mert bizony úgy nyúzzák a népet és parczellavevőket, hogy csak azok szívóssága engedi meg, hogy némileg terjeszkedjenek, ugyannyira, hogy én abban nem is látok előnyt a mieink felett, de igen abban, hogy a takarékpénztárak felneveltek nekik egy intelligenc­iát, mely vagyonban máris és földbirtokban nemsokára felülmúlja­ az erdélyi közép­birtokosságot. Kiterjeszkedem még arra is, hogy Erdélynek magyar hitel­központja nincs, mert politika és nagyzolás, a kolozsvári intézeteket oly üzletekbe kergették, hol számításaik nem váltak be, s nem csak a­ pénzt, de a bizalmat is elvesztették. Mi nagy szavakkal, sőt tervekkel csináljuk ak­­c­ióinkat, de nincsenek meg az eszközeink, s így sikert nem bírunk felmutatni az E. M. K. E.-vel. Ők kevés tervvel alapos munkát végeznek. Sok munka és fokozott munkakedv, kedvező poli­tikai motívumok kellenek, hogy utol­érjük az olá­hokat tőkében, melyet ők a passzivitással kerestek Ugron Zoltán. FARSANG. A IV. hadtest elit-bálja. Budapest, jan. 1. Ma este nyílik meg Budapesten az idei farsang a IV. hadtest nagy elit-báljával, mely egyszersmind föl­avatási ünnepe lesz a budapesti katonai tudományos kaszinó Lipót­ utczai új helyiségének. A kaszinó el­nöksége ezerháromszáznál több meghívót küldött szét. Hivatalos az estélyre a kormány, a főváros, a főpapság, a külföldi consulátusok, a tábornoki kar, az arisztokráczia számos tagja, az írók és művészek közül majdnem mindannyian. Megjelenésüket biz­tosra ígérték Lobkovitz hadtestparancsnok és Fejér­­váry Géza honvédelmi miniszter, kik cerctet is fog­nak tartani. A tánczot Gál ezredes, a rendező­bi­zottság elnöke nyitja meg, mihez a zenét a 69. Jel­­lacsics-ezred zenekara és Rácz Pali czigánybandája fogja szolgáltatni. A hölgyek pompás, hadijelvényes tánczrendet kapnak. A meghívottak és megjelenésü­ket megígértek névsora itt következik: Szapáry Gyula gróf, Zichy Nándor gróf, Andrássy Aladár gróf, Festetich Tasziló gróf aranygyapjasok, Cseh Ervin horvát miniszter, Széchényi Manó gróf ő felsége személye körüli miniszter, Madarassy Pál, Zichy Tivadar gróf, Karácsonyi Jenő gróf, Andrássy Géza gróf, Láng Lajos, Pallavicini Ede őrgróf, Tar­­kovich József, Wenkheim Frigyes báró, Széchenyi Béla gróf, Rakovszky István, Bánffy György gróf, Dessewffy Aurél gróf, Bánffy Dezső báró, Nádasdy Ferencz gróf, Czorda Bódog, Darányi Ignácz, Dániel Ernő báró, Wlassics Gyula, Perczel Dezső, Lukács László, "Erdély Sán­dor, Berzeviczy Albert, Podmanitzky Frigyes báró, Jósika Sámuel báró, Apponyi Alajos gróf, Rad­­vánszky Béla báró, Andrássy Tivadar gróf, Cziráky Béla gróf, Eszterházy Móricz gróf, Hieronymi Ká­rol­y, Lukács Béla, Gromon Dezső, Károlyi Tivadar gróf, Zichy Géza gróf, Vay Béla báró, Batthyány Lajos grófi Nákó Kálmán báró, Josipovich Imre, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, Hunyady Imre gróf, teleki Géza grófi Matlekovits Sándor, Be­­nitzky Ferencz, Daruváry Alajos, Fabinyi Teofil, Csáky Albin grófi Zichy Ágost gróf, Podma­niczky Géza báró, Zichy Jenő gróf, Khuen-Héderváry Károly grófi Szapáry Isván gróf, Széchényi Pál gróf," Széll Kálmán, Károlyi Sándor grófi Niko­­lics Fodor báró, Szabó Miklós, Tisza Kálmán, Majthényi László grófi Zichy József grófi Szlávy Józsefi Széchényi Gyula gróf, Zichy Ferencz grófi Gyürky Ábrahám grófi Orczy Albert báró, Vaszary Kolos, Samassa József, Császka György, Schlauch Lörincz, Hornig Károly, Bogdanovics Luczián, Szász Károly, Latkóczy Imre, Szapáry László gróf, Eszterházy Miklós herczeg, Odeschalky Géza herczeg.

Next