Magyarország, 1900. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1900-01-09 / 8. szám
n elhunyt. Az egyházmegye nagytudományú férfiút, a szegények és elhagyottak pedig valódi atyjukat vesztették el benne. Temetése kedden délelőtt lesz. Krämer József 1848—49-es nyugdíjas honvédfőhadnagy e hó 1-én Brassóban elhunyt. A bajtársak, kik ismerték, tisztelettel őrzik meg emlékezetét, mert tősgyökeres szász létére a leghívebben harczolt Magyarország alkotmányáért és élete végéig, 79 éves koráig híven kitartott a magyar hazafiság mellett. Gramer-Frey nemzeti tanácsos, a svájczi kereskedelmi kamara elnöke tegnap este Zürichben meghalt. Cramer-Frey volt annak idején Svájcz képviselője a brüsszeli valutaértekezleten és a latin érmekonferenczián. Monoszlói Gsekeő Adolf, volt 48-as honvéd Visegrádon január hó 4-én 76 éves korában meghalt és e hó 6-án eltemették. Ilenczfalvi Szász Lajos, a szamosvölgyi vasút osztálymérnöke e hó 5-én, életének 33-ik évében, Pécsen meghalt. Tollagi Adolfot, a Népszínház jeles komikusát rövid idő alatt most másodízben éri súlyos csapás. A múlt hetekben édesanyját vesztette el, tegnap pedig apósa, Kohn Márton hunyt el rövid szenvedés után Öcsödön. A megyeszerte köztiszteletben és szeretetben álló 88 éves jótékony öreg úr végtisztességén megjelent az egész község és a vidék nagy része. Id. Mikolay János, a szarvasi főgymnásiumnak éveken át gondnoka, hosszas szenvedés után Szarvason elhunyt. Szántói Szántó János, gyöngyösi köz- és váltóügyvéd élete 50-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Pavkár Károly, a kassai egyházmegye legidősebb papjainak egyike hunyt el Nagy-Kérben. Nagy tudományu, sokat tapasztalt férfiú volt. Majd minden európai nyelven beszélt. Perget volt kassai püspök installácziója alkalmával hét nyelven írt ünnepi ódákat. Holttestét Kassára vitték, hol a családi sírboltban helyezték nyugalomra. Thomka Béla jásznagy-kun-szolnokmegyei volt Szolgabiró e hó 4-én hosszas szenvedés után 31 éves korában Abbáziában elhunyt. Ma temették el az inokai családi sírboltban. — Egyesület. A Magyar Mérnök- és Építészegylet jövő heti napirendje: Hétfőn, e hó 8-án esti fél 7 órakor a mű- és középitési szakosztályok ülése. Tárgyak: A kis pályázatok pályadija. Az uj pályázatok programmja. Az Örök imádás templomának elhelyezése. Folyó ügyek, indítványok. — Kedden, f. hó 9-én este 6 órakor a vizépitési bizottság tagjainak összejövetele és társas vacsorája. — Csütörtökön, f. hó 11-én esti 6 órakor az út-, vasút- és vidépitési szakosztály ülése. Tárgyak: Bényei Zsigmond véleménye Hübner Ferencz kisajátítási ügyében, Szesztay László véleménye a Lipták Lajos által felvetett kérdésre. Folyó ügyek, indítványok. — Szombaton, f. hó 13-án esti 6 órakor a választmány ülése. Tárgyak. Az 1900. évi költségvetés. Az ügyrend. Folyó ügyek. — A választmány ülése után a gépészeti és bányászati szakosztályok ülése. Tárgyak: Starck Lipót ismerteti a Ganz-gyár új elektromos berendezését. A Hollán-dijakat odaítélő bizottságba 2 tag választása,. Folyó ügyek, indítványok. A Magyar Állami Tisztviselők Országos Szövetsége o. Író 11-én, csütörtökön délután 6 órakor rendes választmányi ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Titkári jelentés. 2. Pénztáros jelentése. 3. Ellenőr jelentése. 4. Határozat a szövetségi sajtóorgánum tárgyában. .1 Budavári Asztaltársaság tegnap a «Politikus szatócsa czimű vendéglőben sikerült kedélyes estélyt rendezett. A közreműködők közül kivált Steinberger Aczika urhölgy, ki egy monológ igen ügyes előadásával zajos tetszést aratott. Az est sikerét előmozdították még Hajdú Ákos és Sasvári Jenő, kik víg előadásukkal mulattatták a tapssal nem takarékoskodó közönséget. A hangversenyt tánczmulatság és képes levelezőlap-világposta követte. Az újpesti művezetők szervezkedése. A művezetők országos egyesülete most alakította újpesti fiókegyesületét, mely 35 taggal kezdi működését. A most tartott alakuló ülésen megválasztották elnöknek Lurenczly Frigyest, alelnöknek Sclmekendorf Mórt, pénztárnoknak Ecker Ferenczet és Weisz Ignáczot, jegyzőnek Pohl Károlyt és Kalmár Albertet, ülnönöknek Sárközy Károlyt, Rischák Venczelt, Kraft Józsefet, Reipert Ödönt és Pischof Györgyöt. — Jövő •csütörtökön Endre János fölolvasást fog tartaniAz egyesületi szellemről. Az izr. irod. társulat e hó 9-én, kedden este 6 órakor a hitközség siputezai dísztermében felolvasó ülést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Dr. Handler Simon, Jób könyve. 2. Palágyi Lajos: Mózes a sivatagban (költemény). 3. Dr. Fodor Armin tüszéki biró : Mózes magánjogi törvényei. Nemzeti Színház. Szerdán: Félemberek. Délután: A tudós nők. Csütörtökön: Marianna. Pénteken: Az ég madarai. (Először.) Szombaton: Az ég madarai. (Másodszor.) Vasárnap fél három órakor: Britannicus. Este: Az ég madarai. (Harmadszor.) Várszínház. Csütörtökön: Attaché. Szombaton: Félemberek. Népszínház. Szerdán: Kadetkisasszony. Csütörtökön : Kadetkisasszony. Pénteken: Kadetkisasszony. Szombaton: Kis szökevény. Vasárnap délután: Kuruczfurfang. Este : Kadétkisasszony. . Vígszínház. Szerdán: Szeczesszió. Csütörtökön délután mérsékelt helyárakkal: Többsincs királyfi. Este: A férj vadászni jár. Pénteken: Szeczesszió. Szombaton délután mérsékelt belyárakkal: Többsínes királyfi. Este: Szeczesszió. Vasárnap délután: Többsincs királyfi. Este: Osztrigás Miczi. Magyar Színház. Szerdán: Az asszonyregement (huszonötödször.) Csütörtökön: Szulamit. Pénteken: Névtelen levelek (először.) Szombaton: Névtelen levelek (másodszor.) Vasárnap délután: Az asszonyregement. Este: Névtelen levelek. Uránia-Színház. Szerdán: Transzvál, Magyarország, Finnország. Csütörtökön : Először A vas. Pénteken : Másodszor A vas. Szombaton: Harmadszor A vas. Vasárnap délután fél 3 órakor: Transzvál és Finnország. Délután, fél 5 órakor: A vas. fél órakor: A vas. I f Színházak műsora. M. kir. Opera. Szerdán: Nincs előadás. Csütörtökön: Bánk bán (Bianchi.) Pénteken: Nincs előadás. Szombaton: Erzsébet legendája, (mérsékelt helyárakkal.) Vasárnap: A tévedt nő (Bianchi),Babatündér. MAGYARORSZÁG Budapest, 1900. kedd, Január 9. E. M. K. E. és az oláh kultúra és közgazdasági intézmények. Ideje, hogy ez a kérdés objektíve tárgyaltassék. Részemről az első bajtabban látom, hogy a jóindulattal egy és fél milliónak leltározott vagyon édes kevés a czélokhoz mérten. Ezen vagyon adminisztrációja azonban épp az adakozók és hagyományozók intencziót tekintve méregdrága. Nem hallgathatom el, hogy a vezetésnél a nagyobb konspirációjú emberek kizárásával a középszerűség jutott előtérbe. Ezek a bajok, de jelenleg alig tudok itt reájuk. Vagyonszaporulatra nincs kilátás. Ha még ideig, óráig lehet öreg, naiv lelkeket meg végrendelkeztetni e czélra, sem öntudatos áldozat készségét, sem kiváló szellemek munkáját ezidő szerint igénybe venni nem lehet. Az E. M. K. E. attól az időtől fogva midőn mint gyújtó szikra, tangeszű és érző szivü emberekből kipattant, addig míg gulgesini bureauvá át nem alakult, több pénzébe és energiájába került a magyar társadalomnak mint az összes oláh kulturtestületek pénze és szellemi munkája. Csakhogy :itt a vezetést azok viszik, akik a czél érdekében a legvehemensebbek, míg az E. M. K. E. élére azokat állították, kik a legoportunusabbak, íme a tiszta valóság. Most lássuk, hogy mint állunk az oláh közgazdasági politikával szemben ? Tény, hogy Erdélyben a magyar kézből kisiklik a vagyon, ellenben az oláh kézben szaporodik. De ez nem egy öntudatos, tervszerű munka, hanem a viszonyok kifolyása. Megmagyarázom. A szabad föld megteremtette a takarékpénztárakat. Ebben nem maradtunk hátra, mert számra semmi különbséget nem látunk a magyar és oláh takarékpénztárak között, de még intencziójuk és eljárásuk között sem. Hisz nálunk is fölhánytorgattuk hazafias hivatásukat alapításukkor, lettek aztán uzsorabankok itt is, ott is, tekintet nélkül, hogy némelyek az iparés kereskedelem hangzatos czímét is oda bigygyesztették, kapták a pénzt 4—6 százalék közt, árultak 9—12 százalék közt. Ennyi a nemzeti vonás a mieinkben és övéikben egyaránt, csak az eredmény más. Az oláhoknál egy intelligens ügyvéd vagy kereskedő alapította meg és szegénységben levő írástudókkal egészíté ki magát, a mint megerősödött hivatalnokokkal és igazgatósággal, kik ott igényeikhez mérten, busás jövedelmükből félre tettek. A részvények lassan az ő kezeikbe mentek át, a betétek is sajátjaik és a tőkefelemeléseket is a magukéból eszközük, a tartalékalapot híven nevelik, kevés viszleszámolást vesznek igénybe, azért hitelük van és erősek. Titkuk 4—5 százalék differenczia a pénzen. Forgalmuk évről-évre nő 20—30 százalékkal, igényeik meg alig 2—3 százalékkal. Nálunk a pénzintézet alapításánál be kellett venni a megyei hivatalnokok tekintélyesebbjeit, esetleg a vidéki notabilitásokból, hogy a közpénzekből betétet kaparitsanak. Az ügyész mihamarább képviselő vagy jelölt lett, a kereskedő elhanyagolta üzletét a nagy igényű, de tönkrement középbirtokosságot be kellett venni a hivatalokba, s így, daczára a buzgó uzsoráskodásnak, elégedetlen firmák vették körül a takarékpénztárat, s csak fokozott részleszámolással bírták kielégíteni igényeiket, mit nekik hatalmas képviselők eszközöltek ki. Ezért viszont a pénzintézetek politizálni kezdettek, s ezáltal oly állapotba jutottak, hogy a pénzpiac minden rázkódását érzékenyen megérzik. Ez tehát az ő erejök és a mi gyengeségünk. Lássuk már most, hogy állunk a birtokpolitikával ? Uzsorát űz mindegyik, de a paraszt jobban bírja, mint a középbirtokos. Erdélyben a középbirtokos, aki tönkremegy, magyar; a paraszt, aki szerez, oláh túlnyomóan. Megjegyzem, hogy az oláh paraszt igénytelensége folytán fölényben is van. Jobban sikerül a parezeltázás olárival, mert az hallgat a papra és igy a falu népe egységesen jár el. Ellenben a magyar megoszlik pap, jegyző, hétszilvafás nemes ember, s a zajos korcsmáros között. Mindegyük külön honmentő ideával bír, s igy semmi egyenlő eljárás, parezeltázás létre nem jöhet. Tessék felszámítani azt a pénzt, ami 30 év óta a képviselőválasztástól kezdve a falusi bakterválasztásig elkallódott, azt az időt mit politikai intrika, vetélkedés a munkától elvont, tessék azt tőkésíteni és meglátják mily óriási összeg ez ahhoz képest, amivel az oláh pénzintézetek bírnak. Humanizmust vagy céltudatos eljárást végeredményben azonban ezen oláh pénzintézeteknél se keressünk, mert bizony úgy nyúzzák a népet és parczellavevőket, hogy csak azok szívóssága engedi meg, hogy némileg terjeszkedjenek, ugyannyira, hogy én abban nem is látok előnyt a mieink felett, de igen abban, hogy a takarékpénztárak felneveltek nekik egy intelligenciát, mely vagyonban máris és földbirtokban nemsokára felülmúlja az erdélyi középbirtokosságot. Kiterjeszkedem még arra is, hogy Erdélynek magyar hitelközpontja nincs, mert politika és nagyzolás, a kolozsvári intézeteket oly üzletekbe kergették, hol számításaik nem váltak be, s nem csak a pénzt, de a bizalmat is elvesztették. Mi nagy szavakkal, sőt tervekkel csináljuk akcióinkat, de nincsenek meg az eszközeink, s így sikert nem bírunk felmutatni az E. M. K. E.-vel. Ők kevés tervvel alapos munkát végeznek. Sok munka és fokozott munkakedv, kedvező politikai motívumok kellenek, hogy utolérjük az oláhokat tőkében, melyet ők a passzivitással kerestek Ugron Zoltán. FARSANG. A IV. hadtest elit-bálja. Budapest, jan. 1. Ma este nyílik meg Budapesten az idei farsang a IV. hadtest nagy elit-báljával, mely egyszersmind fölavatási ünnepe lesz a budapesti katonai tudományos kaszinó Lipót utczai új helyiségének. A kaszinó elnöksége ezerháromszáznál több meghívót küldött szét. Hivatalos az estélyre a kormány, a főváros, a főpapság, a külföldi consulátusok, a tábornoki kar, az arisztokráczia számos tagja, az írók és művészek közül majdnem mindannyian. Megjelenésüket biztosra ígérték Lobkovitz hadtestparancsnok és Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, kik cerctet is fognak tartani. A tánczot Gál ezredes, a rendezőbizottság elnöke nyitja meg, mihez a zenét a 69. Jellacsics-ezred zenekara és Rácz Pali czigánybandája fogja szolgáltatni. A hölgyek pompás, hadijelvényes tánczrendet kapnak. A meghívottak és megjelenésüket megígértek névsora itt következik: Szapáry Gyula gróf, Zichy Nándor gróf, Andrássy Aladár gróf, Festetich Tasziló gróf aranygyapjasok, Cseh Ervin horvát miniszter, Széchényi Manó gróf ő felsége személye körüli miniszter, Madarassy Pál, Zichy Tivadar gróf, Karácsonyi Jenő gróf, Andrássy Géza gróf, Láng Lajos, Pallavicini Ede őrgróf, Tarkovich József, Wenkheim Frigyes báró, Széchenyi Béla gróf, Rakovszky István, Bánffy György gróf, Dessewffy Aurél gróf, Bánffy Dezső báró, Nádasdy Ferencz gróf, Czorda Bódog, Darányi Ignácz, Dániel Ernő báró, Wlassics Gyula, Perczel Dezső, Lukács László, "Erdély Sándor, Berzeviczy Albert, Podmanitzky Frigyes báró, Jósika Sámuel báró, Apponyi Alajos gróf, Radvánszky Béla báró, Andrássy Tivadar gróf, Cziráky Béla gróf, Eszterházy Móricz gróf, Hieronymi Károly, Lukács Béla, Gromon Dezső, Károlyi Tivadar gróf, Zichy Géza gróf, Vay Béla báró, Batthyány Lajos grófi Nákó Kálmán báró, Josipovich Imre, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, Hunyady Imre gróf, teleki Géza grófi Matlekovits Sándor, Benitzky Ferencz, Daruváry Alajos, Fabinyi Teofil, Csáky Albin grófi Zichy Ágost gróf, Podmaniczky Géza báró, Zichy Jenő gróf, Khuen-Héderváry Károly grófi Szapáry Isván gróf, Széchényi Pál gróf," Széll Kálmán, Károlyi Sándor grófi Nikolics Fodor báró, Szabó Miklós, Tisza Kálmán, Majthényi László grófi Zichy József grófi Szlávy Józsefi Széchényi Gyula gróf, Zichy Ferencz grófi Gyürky Ábrahám grófi Orczy Albert báró, Vaszary Kolos, Samassa József, Császka György, Schlauch Lörincz, Hornig Károly, Bogdanovics Luczián, Szász Károly, Latkóczy Imre, Szapáry László gróf, Eszterházy Miklós herczeg, Odeschalky Géza herczeg.