Magyarország, 1900. május (7. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-15 / 132. szám

Budapest, 1900. kedd, május 15. MAGYARORSZÁG nagy intelligencziája egy pillanatra sem hagyta cser­ben. Hangja ezüstösen, édesen csengett a legendá­ban, a legkényesebb intervallumokban gyöngyöző fu­tamai, sztakkátói meglepő tisztasággal­ pattantak le ajkairól, a Gerald-dal való szerelmi kettős­ben pedig magasan szárnyaló hév hatotta át énekét. És mit mondjunk játékáról, arról a szépen stilizált játékról, alakításának számos, érdekes vonásairól. Előkelő és ter­mészetes volt az minden mozdulatában, szóval Arnold­­son Siegrid legujabbi szerepében is Isten kegyelméből való művésznőnek bizonyult, a ki lelkének mélysé­gével, művészi ösztönének intuitiv éleslátásával a legrejtettebb szépségeket is játszva hozza felszínre s egyszerű eszközökkel, közvetlenségével megkapó ha­tásokat ér el. A zsúfolt ház az egész estén át az 5 nagy művészetének igézete alatt állott és a kiváló vendéget szakadatlan ovácziókban részesítette. A többi közreműködők is vállvetve igyekeztek, hogy az előadás egyöntetűségén valahogy csorba ne essék. Elég jó partnere volt a művésznőnek Gerald szerepében Arányi, bár az elhamar­kodott tempó folytán nagyon szakadozott volt az éneke. A Miss Ellen szerepét Kaczér Mar­git muzsikális korrektséggel juttatta érvényre. Ügyesen alkalmazkodott hozzá Berts Mimi és Valent Vilma. Bayer Margit is kifogástalan pontossággal énekelt a Lakmé-sal való ,Acef­-jében. A férfiszerep­lők közül Ney Dávid remekelt az ő ismert művé­szetével. A Lakmé-val való nagy jelenetében nyílt színen kapott lelkes tapsokat. A Frederic szerepében Mihályi tanúsított sok igyekezetek Játék és ének dolgában egyaránt helyén volt. Az ének- és zenekar Kerner vezetése alatt jól működött; a II. felvonás indus-tánczaiban pedig Schnideck Gizellát tapsolták meg bravúros tánczáért. Az opera kiállításán, ren­dezésén és a kosztümökön meglátszott a Kéméndy Jenő és Alszeghy Kálmán fegyelmezett ízlése. (m­. a.) — (Bemutató a Nemzeti Színházban.) A Nem­zeti Színházban pénteken lesz az idei utolsó újdonság bemutatója. Feuillett: Juliette válópöre czímű drá­mája lesz ez az újdonság, a­melyben: Cs.-Alszeghi Inna, Jr.-Hegyesi Mari, Gyenes, Császár és Mihályfi játszik.­­ (Novella újdonságai.) Két újdonságot mutat be holnap Novelli a Vígszínházban. Aulularia. Mar­cus Atticus Plautus, az ókori Róma leghíresebb vígjátékírója 2220 év előtt írta meg legjobb vígjá­­tékai egyikét az Aululáriát, melyet Clapeniola del tesoro (A kincses fazék) czím alatt maga Novelli Ermete alkalmazott modern színre. Az antik darab már azért is rendkívül érdekes, mert Moliére-nek A fösvény czímű klasszikus darabja megírásánál min­taképül szolgált. A Fösvény-nek csaknem minden egyes jelenetén világosan kimutatható az «Aululária» cselekményének és alakjainak közvetlen­­ behatása. Az ókori Harpagont Euch­ona-nek hívják. Ezt a sze­repet játszó Novelli, a­ki irodalmi szempontból is fölötte becses és érdekes dolgot művelt, a midőn amúgy is gazdag játékrendjébe azt a kétezer éves újdonságot felvette és remek stílszerű alakítá­sával világszerte óriási sikerhez juttatta. Plautust, a­ki korán divatos hóbortjait és kicsinyes gyöngéit olyan fényes szatírával ostorozta, joggal tartják a modern drámaírás napjának, mert az ő klasszikus darabjainak hatásából eredt a bábszínház («mario­­nette-színpad») átalakulása a mesterkéletlen, igaz kifejezési formákra törekvő modern színjátékká. Plautus nyomdokaiba legnagyobb sikerrel Franczia­­országban Moliére lépett, Olaszországban Goldoni, a­kit a nagy franczia vígjáték-író, részben kifejezetten is mesterének ismert el. Novelli és társulata az « Aulularia»-t, történeti eredetének és hatásának meg­­felelően a régi olasz iskola — commedie dell’arte — hagyományai szerint játszsza, a­melynek tipikus álarczai közül Pantalone (a franczia «Harlequin») a fösvény Euclio ősének tekintendő. Az «Aulularia» Rómában játszik 220 esztendővel Krisztus előtt. Ebben a vígjátékban is arról van szó, hogy Euclio, a fösvény cserépfazékba tett kincseit rejtegeti, melye­ket egy ravasz szolga ellop tőle. Moliére a ,JA avaré-­ ban csaknem szóról-szóra átvette az «Aulularia»-ból azt a megrendítő, tragikomikus magánjelenetet, a­mikor a kincseitől megfosztott fukar öreg kétségbe­esett dühöngéssel a nézőközönség közt keresi a tolvajt. A római darabban is előfordul a fösvény leányának szerelmi históriája, a boldog szerelem ré­vébe jutó ifjúval és a felsült öreg kérővel. Novelli az eredetileg öt felvonásszerű nagy jelenetben meg­írt «Aulularia»-t egy felvonásba vonta össze. — A Felvonásköz.* Ezt a szellemes, mulatságos monoló­got Novelli számára, «2 un atto e l'altro» czimmel Gandolin, a «Secolo XIX» czimű génuai újság is­mert szerkesztője írta, a­ki ismételten járt nálunk Budapesten és lapjában nemrégiben is érdekes, ro­konszenves czikksorozatot írt a magyar színházi viszonyokról. A monológban maga Novelli a színész szólal meg, a­ki elpanaszolja, hogy mennyire sze­reti, de milyen nehezen találja meg a magányt, a­melyre tanulmányaihoz feltétlen szüksége van." Se­hol sem hagyják békén, írzig végre az az ötlete tá­mad, hogy az üres színpadra menekül és ime, most szemben találja magát a közönséggel. Ha már így áll a dolog, hát legalább könnyít a szívén és a kö­zönségnek panaszolja el művészi bajait, magyarázza el művészi törekvéseit és tanulmányait.­­ (Az Operaházban.) holnap kedden Verdi operája, Otello kerül színre bérletfolyamban (Il. sz.) Signorini Ferencz vendégföllépt­ével a czímszerepben. A darabot 1890. deczem­ber 15-én­­ adták, utoljára Fumagalli vendégszereplésével, ki Jágo szerepét éne­kelte. Jágo szerepét, melyet a szerződtetett tagok közül eddig Beck énekelt, újabban Takáts Mihály tanulta be s a keddi előadáson énekli először.­­ (Elmarad a főpróba.) Makai Emil és Keltai Jenő: El Parisha! czimü látványos bohózatából holnap délelőttre hirdetett főpróbát a Magyar Szín­ház igazgatósága. Most arról értesítenek bennünket, hogy a holnapi főpróba «technikai akadályok» miatt elmarad, de a bemutató­ előadást szerdán biztosan megtartják.­­ (Kapunyitás a Városligeti Színkörben.) A Városligeti Színkörben ma este nyitják meg az idei nyári szezont. Megnyitó előadásul, — a­mely egyszersmind premier is — Sziklai Kornél 3 fel­­vonásos énekes bohózata : A betörő kerül színre. A főszerepeket : Jeszenszkyné, Almási Iza, Torma­ Zol­tán, Rózsa Géza, Déri Rózsi, Nyárai, Könyves, Lu­­binszky, Nagy, Bihari, Szentes, Szentmiklóssy, Fe­­hérváry és Juhay játszák. A legközelebbi napokban, — hogy úgy a drámai, mint az operette- személy­zetnek kellő alkalma legyen bemutatkoznia, — elő­adásra kerülnek: A vasgyáros, Clair szerepében Feld Irénnel, A köregér, A próbaházasság, Nebánts­­virág és Az ördög mátkája. Feld Mátyás új látvá­nyos, parodisztikus énekes bohózatának, az Új Szír­­damit, vagy Abszolút Jakab Jeruzsálem fia előké­születei már javában folynak. A nagy sikert ígérő bohózatnak bemutató előadása, mely iránt máris nagy arányú érdeklődés mutatkozik, csütörtökön, f. hó 24-én lesz.­­ (A nagyváradi színház.) A pénteken tartott városi közgyűlésen felmerült az a kérdés, hogy ho­gyan nevezzék el az új nagyváradi színházat. Töb­ben ajánlották a « Városi Színház» nevet vagy «Nagy­váradi Nemzeti Színház» és *Nagyváradi Népszín­ház» elnevezést. De megállapodásra nem jutottak, mert sokan kardoskodnak a mellett, hogy a színhá­zat Szigligeti Edéről «Szigligeti Színház» -nak ne­vezzék.­­ (A lévai kultúra előharczosai.) A Léván megjelenő «Bars» czimü hetilap, f. hó 13-iki szá­mában, a következő jelentést olvassuk Mezei Béla igazgató társulatáról, a­mely ott csütörtökön kez­dette meg előadásait: «E héten, érkeztek meg Lévára Thália papnői és papjai, hogy ismét gyönyörködtessenek és szórakoz­tassanak. Nálunk a magyarság ez utolsó révbástyá­ján, kétszeresen kell megbecsülnünk a magyarság és a kultúra eme fáradhatlan bajnokait stb. stb.» Nos, a magyarság és kultúra nevében, micsoda darabokat adnak elő Léván? Hétfőn május 14-én «A férj vadászni jár»; kedden május 15-én «Gésák»; pénteken május 18-án «Szulamith» ; szombaton május 19-én «Görög rabszolga». Egy héten tehát négy idegen darab! — (Somogyi Mór) konzervatórumai e hó 13-án tartották meg az ezidei negyedik vizsga-hangver­senyt a Terézvárosi Kaszinó dísztermében, mely igen jól sikerült. A növendékek előkelő képzettségről tet­tek tanúságot és különösen a zongora közművelődési osztálybeliek közül néhányan művészi élvezetet nyúj­tottak. így különösen Littmann Sándorné Beethoven appassionáta, Haader Gabriella, tanára Somogyi Mór, gyönyörű Nocturne előadásával művészi magaslaton állanak kitűnő mesterük­ dicséretére, továbbá Antos Valéria és Schnitzer kisasszonyok, Gráfné bravúros technikával, éles ritmussal mélyen átérzett interpre­tálással játszottak az előkelő közönség sík­án fel­hangzó tapsai mellett. Földy Ferike és Fanta Fány Giaconda nagy kettese egalizált való hanggal, érte­­lemteljes előadásukkal mély hatást keltettek. Wag­ner : Fauszt nyitánya és Liszt: Rákócziját 8 kézre bámulatos preczizitással és összevágó ritmussal ad­ták elő. A hegedű-osztályban különösen Frankel István tűnt ki meleg előadásával. Kacziányi és Eiserth kisasszonyok, Jászai Mari neveltjei egy-egy költe­ményt adtak elő lendülettel. A közönség megelége­déssel hagyta el az igazán műélvezetet nyújtó hang­versenyt.­­ (Új amerikai operaház.) New-Yorkban nagy tekintélyű férfiak és számos milliomos kezdeménye­zésére United States National­ Opera c­ímen új ope­raházat létesítenek. Az alapítók először egy régebbi színházat akartak megfelelően átalakítani, de ettől a tervüktől hamarosan elálltak és elhatározták, hogy nagy költséggel építenek hatalmas új otthont a dal­­művészetnek. Igazgatóul Habelmannt, a boroszlói egyesült színházak főrendezőjét szerződtették. Seuer Kejetán, sajtópöre. — Saját tudósítónktól. — Budapest, május 14. Kispest közállapotainak hű tükrét Seper Kajetán akarta megrajzolni újságjában, röpiratában, szóval és írásban. Annyiféle nyomtatott betű hirdette Seper Kajetán hat évi működését, hogy néhány sajtópör is kikerült belőle. Élsport­ elöljáróságával folyton hadilábon állott, a főszolgabírót sem szerette, ez sem igen, kedvelte Sepert, sőt vasra is verette, Kis­pestről el­t­tolonczoltatta, szóval sok mindenféle baja volt a kispesti újság szerkesztőjének. Igaz, hogy Ladányi főszolgabíró kissé különös intézkedéseit a bel­ügyminiszter megsemmisítette, az esküdtek felmentették Sepert abban a sajtóperben, a­mit a kispesti elöljá­róság indított ellene, mert azt hirdette róluk, hogy a villamosvasut-társaság megvesztegette őket; de azért még maradt egy sajtóper, a­mit Baky Gyula Pest vármegye főszámvevője indított Seper ellen, mert a hírhedt Kispesti gazemberek czímű röpiratá­­ban azt írta Bakyról, hogy :­z alispán nevével szél­­h­ámoskodott, mert mikor Ladányi szolgabiró őt 1898 szeptember 29-én Monoron a főispán s alispán elé vezette, a kik akkor hivatalos vizsgálatot tartot­tak a községben, Baky — ki adta magát alispánnak. Ezt a sajtópert tárgyalta ma Lenk Gyula táblai biró elnöklete alatt az esküdtbiróság. A panaszost, miután az ügyészség a vád képviseletére nem vál­lalkozott, dr. Admette Géza képviselte, a vádlottat dr. Gál Jenő védte. Az esküdtszék így alakult meg: rendes esküdtek : Molnár Vilmos, Petz Ármin, Le­­­ivinger József, Lusztig Albert, Ernszt József, Kósa Lajos, Perlusz József, Bollinger Lajos, Toldy La­jos, Mihalovics Ödön, dr. Krishaber Adolf, Ixosconi Károly, póttagok Trettina József és Mezei Gyula. A tárgyalás kezdetén dr. Gál Jenő védő megjegyezte, hogy közhivatalnok szerepel vádlottként s a vád kép­viseletére a kir. ügyészség jogosult, de a kir. ügyész a tárgyalás során nem jelentkezett s igy a to­vábbi eljárást meg kell szüntetni. Dr. Admeto, a panaszos képviselője ezt ellenezte s a törvényszék a védő kérését elutasította, mert a panaszos mint magánember keres elégtételt a rajta elkövetett sére­lemért. Ezután az elnök bejelentette, hogy Seper Kajetán a tárgyalás előtt néhány tanúnak beidé­­zését kérte, de ezt a kérelmet nem teljesítette, csu­pán Ladányi Lajos nyug­­főszolgabírót idézte be, a­kinek vallomására a per során esetleg szükség lehet. Erre a védő a Seper ellen már lefolytatott sajtóper aktáit kérte felolvastatni, de ezt sem teljesítette a tör­vényszék. Most kezdték csak az inkriminált röpiratot fölolvasni, a­minek befejeztével az elnök Seper vád­lottat hallgatta ki. — Bűnösnek érzi magát? — kérdi tőle az elnök. — Nem. — Ön írta az inkriminált röpiratot? — Igen. — Mi vitte arra, hogy ezt a röpiratot megírja? — A kötelesség. Hat évig voltam Kispesten szer­kesztő, s ismertem­ azokat az állapotokat, a­miket a főszolgabíró, a bíró, a jegyző Kispesten teremtett. Hála Istennek, már mind kipusztultak onnan. — Ne erről beszéljen, hanem azt mondja meg: miért támadta meg Baky főszámvevőt?­­­­— Mert a főszolgabíró bemutatta nekem Bakyt, mint alispánt, pedig ő nem volt alispán. A fő­szolgabíró elmondta Bakynak, hogy én korcsmáról­­korcsmára járok s adatokat gyűjtök ellene. — Ismerte ön Pestvármegye alispánját ? — Igen, hat év óta. — S miért nem tiltakozott az ellen, hogy Bakyt alispánnak mondják ? — Nem mertem szólni, meg aztán a főszolgabíró azt mondta, hogy Baky az alispán; én kénytelen voltam nagyságos alispánnak titulálni. Az én hitem mai napig is az, hogy ak­kor Baky volt ott a község­házán — a kit nekem alispánnak mondtak. — Miért szélhámoskod­ott Baky az alispán nevével? — Mert a főszámvevő nem gerálhatta magát al­ispánnak, s ha tette, visszaélt az alispán nevével. — De Baky sem mondta, hogy ő az alispán? — Ladányi főszolgabíró czimezte e képen s igy engem a főszolgabíró vezetett félre. A tanukra került a sor. Beniczky Lajos alispán ágyban fekvő beteg s ezért a magánvádló azt indítványozta,, hogy a bíróság esetleg a lakásán hallgassa ki az alispánt. A törvényszék későbbre tartotta fenn ez irányban a határozathozatalt. A magánpanaszos er­kölcsi tanúit hallgatta ki ezután az elnök, Fazekas Gusztáv megyei főjegyzőt és Bellaágh Imre kir. taná­csos megyei főügyészt, a­kik régóta ismerik Baky­­ főszámvevőt, s feddhetetlen jellemű becsületes ember* 13

Next