Magyarország, 1900. május (7. évfolyam, 119-148. szám)
1900-05-15 / 132. szám
Budapest, 1900. kedd, május 15. MAGYARORSZÁG nagy intelligencziája egy pillanatra sem hagyta cserben. Hangja ezüstösen, édesen csengett a legendában, a legkényesebb intervallumokban gyöngyöző futamai, sztakkátói meglepő tisztasággal pattantak le ajkairól, a Gerald-dal való szerelmi kettősben pedig magasan szárnyaló hév hatotta át énekét. És mit mondjunk játékáról, arról a szépen stilizált játékról, alakításának számos, érdekes vonásairól. Előkelő és természetes volt az minden mozdulatában, szóval Arnoldson Siegrid legujabbi szerepében is Isten kegyelméből való művésznőnek bizonyult, a ki lelkének mélységével, művészi ösztönének intuitiv éleslátásával a legrejtettebb szépségeket is játszva hozza felszínre s egyszerű eszközökkel, közvetlenségével megkapó hatásokat ér el. A zsúfolt ház az egész estén át az 5 nagy művészetének igézete alatt állott és a kiváló vendéget szakadatlan ovácziókban részesítette. A többi közreműködők is vállvetve igyekeztek, hogy az előadás egyöntetűségén valahogy csorba ne essék. Elég jó partnere volt a művésznőnek Gerald szerepében Arányi, bár az elhamarkodott tempó folytán nagyon szakadozott volt az éneke. A Miss Ellen szerepét Kaczér Margit muzsikális korrektséggel juttatta érvényre. Ügyesen alkalmazkodott hozzá Berts Mimi és Valent Vilma. Bayer Margit is kifogástalan pontossággal énekelt a Lakmé-sal való ,Acef-jében. A férfiszereplők közül Ney Dávid remekelt az ő ismert művészetével. A Lakmé-val való nagy jelenetében nyílt színen kapott lelkes tapsokat. A Frederic szerepében Mihályi tanúsított sok igyekezetek Játék és ének dolgában egyaránt helyén volt. Az ének- és zenekar Kerner vezetése alatt jól működött; a II. felvonás indus-tánczaiban pedig Schnideck Gizellát tapsolták meg bravúros tánczáért. Az opera kiállításán, rendezésén és a kosztümökön meglátszott a Kéméndy Jenő és Alszeghy Kálmán fegyelmezett ízlése. (m. a.) — (Bemutató a Nemzeti Színházban.) A Nemzeti Színházban pénteken lesz az idei utolsó újdonság bemutatója. Feuillett: Juliette válópöre czímű drámája lesz ez az újdonság, amelyben: Cs.-Alszeghi Inna, Jr.-Hegyesi Mari, Gyenes, Császár és Mihályfi játszik. (Novella újdonságai.) Két újdonságot mutat be holnap Novelli a Vígszínházban. Aulularia. Marcus Atticus Plautus, az ókori Róma leghíresebb vígjátékírója 2220 év előtt írta meg legjobb vígjátékai egyikét az Aululáriát, melyet Clapeniola del tesoro (A kincses fazék) czím alatt maga Novelli Ermete alkalmazott modern színre. Az antik darab már azért is rendkívül érdekes, mert Moliére-nek A fösvény czímű klasszikus darabja megírásánál mintaképül szolgált. A Fösvény-nek csaknem minden egyes jelenetén világosan kimutatható az «Aululária» cselekményének és alakjainak közvetlen behatása. Az ókori Harpagont Euchona-nek hívják. Ezt a szerepet játszó Novelli, aki irodalmi szempontból is fölötte becses és érdekes dolgot művelt, a midőn amúgy is gazdag játékrendjébe azt a kétezer éves újdonságot felvette és remek stílszerű alakításával világszerte óriási sikerhez juttatta. Plautust, aki korán divatos hóbortjait és kicsinyes gyöngéit olyan fényes szatírával ostorozta, joggal tartják a modern drámaírás napjának, mert az ő klasszikus darabjainak hatásából eredt a bábszínház («marionette-színpad») átalakulása a mesterkéletlen, igaz kifejezési formákra törekvő modern színjátékká. Plautus nyomdokaiba legnagyobb sikerrel Francziaországban Moliére lépett, Olaszországban Goldoni, akit a nagy franczia vígjáték-író, részben kifejezetten is mesterének ismert el. Novelli és társulata az « Aulularia»-t, történeti eredetének és hatásának megfelelően a régi olasz iskola — commedie dell’arte — hagyományai szerint játszsza, amelynek tipikus álarczai közül Pantalone (a franczia «Harlequin») a fösvény Euclio ősének tekintendő. Az «Aulularia» Rómában játszik 220 esztendővel Krisztus előtt. Ebben a vígjátékban is arról van szó, hogy Euclio, a fösvény cserépfazékba tett kincseit rejtegeti, melyeket egy ravasz szolga ellop tőle. Moliére a ,JA avaré- ban csaknem szóról-szóra átvette az «Aulularia»-ból azt a megrendítő, tragikomikus magánjelenetet, amikor a kincseitől megfosztott fukar öreg kétségbeesett dühöngéssel a nézőközönség közt keresi a tolvajt. A római darabban is előfordul a fösvény leányának szerelmi históriája, a boldog szerelem révébe jutó ifjúval és a felsült öreg kérővel. Novelli az eredetileg öt felvonásszerű nagy jelenetben megírt «Aulularia»-t egy felvonásba vonta össze. — A Felvonásköz.* Ezt a szellemes, mulatságos monológot Novelli számára, «2 un atto e l'altro» czimmel Gandolin, a «Secolo XIX» czimű génuai újság ismert szerkesztője írta, aki ismételten járt nálunk Budapesten és lapjában nemrégiben is érdekes, rokonszenves czikksorozatot írt a magyar színházi viszonyokról. A monológban maga Novelli a színész szólal meg, aki elpanaszolja, hogy mennyire szereti, de milyen nehezen találja meg a magányt, amelyre tanulmányaihoz feltétlen szüksége van." Sehol sem hagyják békén, írzig végre az az ötlete támad, hogy az üres színpadra menekül és ime, most szemben találja magát a közönséggel. Ha már így áll a dolog, hát legalább könnyít a szívén és a közönségnek panaszolja el művészi bajait, magyarázza el művészi törekvéseit és tanulmányait. (Az Operaházban.) holnap kedden Verdi operája, Otello kerül színre bérletfolyamban (Il. sz.) Signorini Ferencz vendégfölléptével a czímszerepben. A darabot 1890. deczember 15-én adták, utoljára Fumagalli vendégszereplésével, ki Jágo szerepét énekelte. Jágo szerepét, melyet a szerződtetett tagok közül eddig Beck énekelt, újabban Takáts Mihály tanulta be s a keddi előadáson énekli először. (Elmarad a főpróba.) Makai Emil és Keltai Jenő: El Parisha! czimü látványos bohózatából holnap délelőttre hirdetett főpróbát a Magyar Színház igazgatósága. Most arról értesítenek bennünket, hogy a holnapi főpróba «technikai akadályok» miatt elmarad, de a bemutató előadást szerdán biztosan megtartják. (Kapunyitás a Városligeti Színkörben.) A Városligeti Színkörben ma este nyitják meg az idei nyári szezont. Megnyitó előadásul, — amely egyszersmind premier is — Sziklai Kornél 3 felvonásos énekes bohózata : A betörő kerül színre. A főszerepeket : Jeszenszkyné, Almási Iza, Torma Zoltán, Rózsa Géza, Déri Rózsi, Nyárai, Könyves, Lubinszky, Nagy, Bihari, Szentes, Szentmiklóssy, Fehérváry és Juhay játszák. A legközelebbi napokban, — hogy úgy a drámai, mint az operette- személyzetnek kellő alkalma legyen bemutatkoznia, — előadásra kerülnek: A vasgyáros, Clair szerepében Feld Irénnel, A köregér, A próbaházasság, Nebántsvirág és Az ördög mátkája. Feld Mátyás új látványos, parodisztikus énekes bohózatának, az Új Szírdamit, vagy Abszolút Jakab Jeruzsálem fia előkészületei már javában folynak. A nagy sikert ígérő bohózatnak bemutató előadása, mely iránt máris nagy arányú érdeklődés mutatkozik, csütörtökön, f. hó 24-én lesz. (A nagyváradi színház.) A pénteken tartott városi közgyűlésen felmerült az a kérdés, hogy hogyan nevezzék el az új nagyváradi színházat. Többen ajánlották a « Városi Színház» nevet vagy «Nagyváradi Nemzeti Színház» és *Nagyváradi Népszínház» elnevezést. De megállapodásra nem jutottak, mert sokan kardoskodnak a mellett, hogy a színházat Szigligeti Edéről «Szigligeti Színház» -nak nevezzék. (A lévai kultúra előharczosai.) A Léván megjelenő «Bars» czimü hetilap, f. hó 13-iki számában, a következő jelentést olvassuk Mezei Béla igazgató társulatáról, amely ott csütörtökön kezdette meg előadásait: «E héten, érkeztek meg Lévára Thália papnői és papjai, hogy ismét gyönyörködtessenek és szórakoztassanak. Nálunk a magyarság ez utolsó révbástyáján, kétszeresen kell megbecsülnünk a magyarság és a kultúra eme fáradhatlan bajnokait stb. stb.» Nos, a magyarság és kultúra nevében, micsoda darabokat adnak elő Léván? Hétfőn május 14-én «A férj vadászni jár»; kedden május 15-én «Gésák»; pénteken május 18-án «Szulamith» ; szombaton május 19-én «Görög rabszolga». Egy héten tehát négy idegen darab! — (Somogyi Mór) konzervatórumai e hó 13-án tartották meg az ezidei negyedik vizsga-hangversenyt a Terézvárosi Kaszinó dísztermében, mely igen jól sikerült. A növendékek előkelő képzettségről tettek tanúságot és különösen a zongora közművelődési osztálybeliek közül néhányan művészi élvezetet nyújtottak. így különösen Littmann Sándorné Beethoven appassionáta, Haader Gabriella, tanára Somogyi Mór, gyönyörű Nocturne előadásával művészi magaslaton állanak kitűnő mesterük dicséretére, továbbá Antos Valéria és Schnitzer kisasszonyok, Gráfné bravúros technikával, éles ritmussal mélyen átérzett interpretálással játszottak az előkelő közönség síkán felhangzó tapsai mellett. Földy Ferike és Fanta Fány Giaconda nagy kettese egalizált való hanggal, értelemteljes előadásukkal mély hatást keltettek. Wagner : Fauszt nyitánya és Liszt: Rákócziját 8 kézre bámulatos preczizitással és összevágó ritmussal adták elő. A hegedű-osztályban különösen Frankel István tűnt ki meleg előadásával. Kacziányi és Eiserth kisasszonyok, Jászai Mari neveltjei egy-egy költeményt adtak elő lendülettel. A közönség megelégedéssel hagyta el az igazán műélvezetet nyújtó hangversenyt. (Új amerikai operaház.) New-Yorkban nagy tekintélyű férfiak és számos milliomos kezdeményezésére United States National Opera címen új operaházat létesítenek. Az alapítók először egy régebbi színházat akartak megfelelően átalakítani, de ettől a tervüktől hamarosan elálltak és elhatározták, hogy nagy költséggel építenek hatalmas új otthont a dalművészetnek. Igazgatóul Habelmannt, a boroszlói egyesült színházak főrendezőjét szerződtették. Seuer Kejetán, sajtópöre. — Saját tudósítónktól. — Budapest, május 14. Kispest közállapotainak hű tükrét Seper Kajetán akarta megrajzolni újságjában, röpiratában, szóval és írásban. Annyiféle nyomtatott betű hirdette Seper Kajetán hat évi működését, hogy néhány sajtópör is kikerült belőle. Élsport elöljáróságával folyton hadilábon állott, a főszolgabírót sem szerette, ez sem igen, kedvelte Sepert, sőt vasra is verette, Kispestről elttolonczoltatta, szóval sok mindenféle baja volt a kispesti újság szerkesztőjének. Igaz, hogy Ladányi főszolgabíró kissé különös intézkedéseit a belügyminiszter megsemmisítette, az esküdtek felmentették Sepert abban a sajtóperben, amit a kispesti elöljáróság indított ellene, mert azt hirdette róluk, hogy a villamosvasut-társaság megvesztegette őket; de azért még maradt egy sajtóper, amit Baky Gyula Pest vármegye főszámvevője indított Seper ellen, mert a hírhedt Kispesti gazemberek czímű röpiratában azt írta Bakyról, hogy :z alispán nevével szélhámoskodott, mert mikor Ladányi szolgabiró őt 1898 szeptember 29-én Monoron a főispán s alispán elé vezette, a kik akkor hivatalos vizsgálatot tartottak a községben, Baky — ki adta magát alispánnak. Ezt a sajtópert tárgyalta ma Lenk Gyula táblai biró elnöklete alatt az esküdtbiróság. A panaszost, miután az ügyészség a vád képviseletére nem vállalkozott, dr. Admette Géza képviselte, a vádlottat dr. Gál Jenő védte. Az esküdtszék így alakult meg: rendes esküdtek : Molnár Vilmos, Petz Ármin, Leivinger József, Lusztig Albert, Ernszt József, Kósa Lajos, Perlusz József, Bollinger Lajos, Toldy Lajos, Mihalovics Ödön, dr. Krishaber Adolf, Ixosconi Károly, póttagok Trettina József és Mezei Gyula. A tárgyalás kezdetén dr. Gál Jenő védő megjegyezte, hogy közhivatalnok szerepel vádlottként s a vád képviseletére a kir. ügyészség jogosult, de a kir. ügyész a tárgyalás során nem jelentkezett s igy a további eljárást meg kell szüntetni. Dr. Admeto, a panaszos képviselője ezt ellenezte s a törvényszék a védő kérését elutasította, mert a panaszos mint magánember keres elégtételt a rajta elkövetett sérelemért. Ezután az elnök bejelentette, hogy Seper Kajetán a tárgyalás előtt néhány tanúnak beidézését kérte, de ezt a kérelmet nem teljesítette, csupán Ladányi Lajos nyugfőszolgabírót idézte be, akinek vallomására a per során esetleg szükség lehet. Erre a védő a Seper ellen már lefolytatott sajtóper aktáit kérte felolvastatni, de ezt sem teljesítette a törvényszék. Most kezdték csak az inkriminált röpiratot fölolvasni, aminek befejeztével az elnök Seper vádlottat hallgatta ki. — Bűnösnek érzi magát? — kérdi tőle az elnök. — Nem. — Ön írta az inkriminált röpiratot? — Igen. — Mi vitte arra, hogy ezt a röpiratot megírja? — A kötelesség. Hat évig voltam Kispesten szerkesztő, s ismertem azokat az állapotokat, amiket a főszolgabíró, a bíró, a jegyző Kispesten teremtett. Hála Istennek, már mind kipusztultak onnan. — Ne erről beszéljen, hanem azt mondja meg: miért támadta meg Baky főszámvevőt?— Mert a főszolgabíró bemutatta nekem Bakyt, mint alispánt, pedig ő nem volt alispán. A főszolgabíró elmondta Bakynak, hogy én korcsmárólkorcsmára járok s adatokat gyűjtök ellene. — Ismerte ön Pestvármegye alispánját ? — Igen, hat év óta. — S miért nem tiltakozott az ellen, hogy Bakyt alispánnak mondják ? — Nem mertem szólni, meg aztán a főszolgabíró azt mondta, hogy Baky az alispán; én kénytelen voltam nagyságos alispánnak titulálni. Az én hitem mai napig is az, hogy akkor Baky volt ott a községházán — a kit nekem alispánnak mondtak. — Miért szélhámoskodott Baky az alispán nevével? — Mert a főszámvevő nem gerálhatta magát alispánnak, s ha tette, visszaélt az alispán nevével. — De Baky sem mondta, hogy ő az alispán? — Ladányi főszolgabíró czimezte e képen s igy engem a főszolgabíró vezetett félre. A tanukra került a sor. Beniczky Lajos alispán ágyban fekvő beteg s ezért a magánvádló azt indítványozta,, hogy a bíróság esetleg a lakásán hallgassa ki az alispánt. A törvényszék későbbre tartotta fenn ez irányban a határozathozatalt. A magánpanaszos erkölcsi tanúit hallgatta ki ezután az elnök, Fazekas Gusztáv megyei főjegyzőt és Bellaágh Imre kir. tanácsos megyei főügyészt, akik régóta ismerik Baky főszámvevőt, s feddhetetlen jellemű becsületes ember* 13