Magyarország, 1900. szeptember (7. évfolyam, 236-261. szám)

1900-09-01 / 236. szám

r­ nyék között nem is lehet — egységes, domináló, vezető eszméje és iránya. Ilyen határozott iránya csak akkor lehetne a bosnyák kormányzatnak, ha akár az volna a hivatása Boszniának, hogy osztrák, akár az, hogy magyar tartománynyá vál­jék. Így azonban a két állam közötti fél­tékenység belejátssza a maga harczait és ingatagságát a bosnyák kormányzatba is, sajnos, úgy, hogy azokból a harczok­­ból többnyire a magyar érdek kerül ki legyőzötten. A maga személyét illetőleg tehát van Kállaynak elegendő mentsége arra nézve, hogy kormányzata Boszniában nem volt képes átalában nyugalmat és közmeg­elégedettséget teremteni. Csak már most az a kérdés, hogy mi szükségünk volt nekünk arra, hogy drága pénzen és még drágább véren megszerezzünk egy tarto­mányt, a­melyet jól kormányozni nem tudunk, és a melyik nem lehet a miénk ? Budapest, augusztus 31.a mozgalmak okaira. Úgy látszik, hogy bizonyos részről mesterségesen szítják ott az elégedetlen­séget. Most hivatalos adatok alapján ismertetik részletesen a boszniai állapotokat, hogy a ma­gyar közönség a helyzet felől teljesen tájé­kozva legyen. Az öt évre terjedő tanulmány, a­melyről egy ízben már megemlékeztünk, a Budapesti Szemle holnap megjelenő, szeptem­beri számában lát napvilágot. A tanulmány a bosnyák mohamedánság helyzetét és a bosnyák kormányzat mohamedán politikáját világítja meg. Történeti visszapillantáson kezdi­k hiva­talos adatok alapján konstruálja a monarchia politikájának irányzatát, a­mint az a Balkánon kialakult. Méltatja és magyarázza a török gazdálkodást és a lakosság lelkületének fejlődését. Majd áttér az okkupáczió után való állapotokra. Összefoglalja, mit tett a kormányzat a mohamedán egyházi és iskolai ügyért, és miként mentette meg az egyházi alapokat. Összehasonlításokat tesz e részben a balkáni államokkal. Majd kitér az agrár­ügyre, az egyes felekezetekből történt átlépésekre és a kivándorlásra. A tanulmány c­élja, hogy a mostani mohamedán mozgalom okait kimutassa, jellemzi a szereplőket és nem szépíti az állapotokat. Belevonja fejtegetése körébe a magyar szempontokat is, bár nem c­áfolni akar, hanem tájékoztatni a közönséget. A tanulmány értesülésünk szerint németül is meg fog jelenni. A legközelebbi minisztertanács szerdán, szep­tember ötödikén fog megtartatni, melyre a kormány­nak valamennyi tagja Budapesten együtt lesz. Ezidő­­szerint még csak Darányi Ignácz, Hegedűs Sándor és Lukács László vannak a fővárosban. A miniszter­tanács után Hegedűs Sándor Párisba, Darányi Ignácz pedig Erdélybe készül. Az uj ágyúié ügyéhez ma a Budapesten Tagblatt, melynek főszerkesztője tudvalevőleg Bolgár Ferencz, a hadügyi delegáczió tagja, a következő megjegyzéseket fűzi: Arra már el vagyunk készülve, hogy a hadügyi kormány az 1902. évi költségvetésébe be fogja állítani a tüzérség új felfegyverzése költségeinek első részletét, annál is inkább, mivel Krieghammer báró erre vonatkozólag az idei delegáczióban nyíl­tan és minden kétséget kizáró módon nyilatkozott. De akkor még nem volt eldöntve, hogy az új ágyuk öntött aczélból vagy aczélbronczból fognak-e előállíttatni, a­mi annyiban bír fontossággal, hogy a bronzból előállított ágyuk (mely anyagból mos­tani ágyúink is öntve vannak) mindenesetre ol­csóbbak lennének, mint az öntött aczélból készül­tek. Ezért kell a bécsi „ Armeezeitung» közlemé­nyének bizonyos fontosságot tulajdonítani. De ez a közlemény minden körülmények között téves. A hadügyminiszter ugyanis a delegáczióban kifej­tette, hogy ő az aczél és bronz közötti döntést nem fogja előbb megejteni, míg a gyakorlati össze­hasonlító kísérletek a két anyagból előállított ágyukkal a csapatoknál nem lesznek befejezve. Ezek a kísérletek azonban mindeddig nem tartot­tak meg és a kísérleti ütegek csak a jövő hónap­ban fognak megküldetni azon tüzérezredeknek, (köztük a budapestinek is) melyek a kísérleteket végezni fogják. A hadügyi vezetőség tehát csak késő őszszel fog az öntött aczél vagy aczélbronz kérdése felett dönteni, de már most is mindenütt hallható az a vélemény, hogy utóbb mégis az aczél fog győzni a bronz felett, miből azonban nem következik, hogy ezzel az aczélbronz diszkredi­­tálva lenne. Sándor király és Milán. Belgrádból je­lentős, hogy Barlovácz György budapesti szerb főkonzult Sándor király tegnapelőtt hosszabb kihallgatáson fogadta. Ennek a kihallgatásnak nagy fontosságot tulajdonítanak, mert Barlovácz Budapestről való elutazása előtt hosszasan ér­tekezett Milánnal Általános az a vélemény, hogy Barlovácznak bizalmas küldetése volt. Milán állítólag azt üzente Sándor királynak, hogy belenyugszik a történtekbe és nem tér vissza többé Szerbiába. Tegnap jelent meg először újra a Fogled­i czímű progresszista lap, és legközelebb a­radi­­ ó Telepítés és parczellázás Erdélyben. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter — mint értesülünk — a legközelebbi napokban Erdélybe utazik több napig tartó tanulmányútra, mely összeköttetésben áll a földmivelésügyi miniszter által tervbe vett nagyobb telepítési és birtokfelosztási akc­ióval. A miniszter ugyanis még az idén a törvényhozás elé egy telepítési és birtokföldarabolási (parczellázási) törvényja­vaslatot szándékozik beterjeszteni, mely hivatva lenne sok eddig fennálló bajon segíteni. Ugyan­ebből a czélból a földmivelésügyi kormány leg­utóbb Erdélyben telepítési szempontból rend­kívül fontos nagy erdő- és birtokvásárlásokat eszközölt és még nagyobb vásárlások dolgában folyamatban vannak a tárgyalások. A földmive­lésügyi miniszter ezen akc­iója iránt politikai körökben igen nagy érdeklődés mutatkozik. Bosznia állapota. Nemrégiben sok szó volt a bosnyák állapotokról, a mohamedánok panaszairól és az ottani mozgalmakról. Kállay közös pénzügyminiszter a delegáczió albizottsági ülésén bizalmasan rámutatott ezen sőt ruháik is a császár költségén készülnek. Az óriási költségek fedezésére a szultán rengeteg magánvagyonán felül harmadfél millió koronát szállítanak havonkint az állampénztárból az udvari kincstárba. A szultán nagy bámulója a művészeteknek. Ha európai zeneművész megy Konnstantinápolyba, azt rendszerint meghivatja az udvarhoz; a tö­rök fővárosban élő magyar zongoraművész, Hegyei Géza is gyakran részesül a császár ke­gyében. A czigányzenéért különösen lelkesedik a szultán és régebben, a­mikor a mi czigá­­nyaink elkalandoztak olykor a Boszporus men­tére, szívesen hallgatta órákon át a magyar muzsikát. Abdul Hamid egyúttal a munka embere; kora reggeltől napestig dolgozik és országának legaprólékosabb ügyével is maga foglalkozik. A török birodalom kormányzásán kívül vallási ügyek is nagyban foglalkoztatják és mint az összes igazhivők ura, állandó érintkezésben áll a föld minden részébe szétszórt mohamedán­­sággal. Most, hogy jubilál a hatalmas padisah, fényes palotájában összegyűl Európa minden nemze­tének és uralkodójának küldötte, hogy szeren­csét kívánjanak neki a szerencsés eseményhez. A magyar nemzetet már régi idők óta rokon­­szenv fűzi össze a török néppel; ez a rokon­­szenv most is megnyilatkozik, mikor Magyarország teljes őszinteséggel csatlakozik a minden törö­kök urának jubileuma alkalmából kifejezésre jutó gratulácziókhoz. MAGYARORSZÁG Budapest, 1900. szombat, szeptember 1. kális Odjek és a liberális Srpska Zastava is újra föltám­ád. Mind a három lap megjelenését Milán király tanácsára tiltották be.­­ Ausztria döntés előtt. — A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.—' V Bécs, augusztus 31.­­ A prágai Kar. Listy a következőket írja: Ausztria döntés előtt áll és ez a döntés nemcsak a parlament munkaképességének határidejére vonat­­kozik, hanem a Kerber-kabinet létére vagy nem létére is. Hozzátehetjük, hogy e döntés nagyon közel van, és mint a miniszterek a jobb­oldali pártok egyes tagjainak mondták, a királynak Ischlből való visszatérte előtt fog bekövetkezni. Hogy a döntés kinek az akaratából történik, azt nem tud­ják, de tény az, hogy a kifejlődés sokkal gyor­sabban fog lefolyni, mint azt gondolták. Úgy látszik, hogy a kabinet végre hosszú előké­szítés után határidőt állapított meg, vagy pedig az ő számára állítottak bizonyos határidőt. Ez külön­ben csak formalitás s a fődolog az, hogy a jelenlegi tarthatatlan helyzet már nemsokára megszűnik. A lap továbbá azt mondja, hogy Kerber kihallga­tása a királynál nagy jelentőségű lesz. A miniszter­­elnök — e jelentés szerint — már több pártvezér­rel konferált és most főleg arról van szó, hogy a parlament munkaképességére van-e kilátás.­­ A dél­szláv klubnak egy tagja a miniszterelnök­kel folytatott beszélgetése alkalmával oda nyi­latkozott, hogy a konszervativ nagybirtokosság és a szlovének a kormánynyal szemben ellen­tétes álláspontot foglalnak ugyan el, de ők is óhajtják, hogy a Reichsrath munkaképes legyen. Az egyedüli akadály a csehek klubja. Ha a ka­binet czért akar érni, úgy tisztában kell len­nie azzal, hogy egyedüli feladata az, hogy a cseheket az obstrukcziótól, melybe belekergettet­­tek, visszatartsa. A miniszterelnök erre azt mondta: — A kormány ígéretének helyt állt, mert presszióra indokot nem szolgáltatott. Aggresszív magatartást nem tanusított, sem a cseheket, sem más néptör­zset nem provokált. Különben a kormány elvár­hatja, hogy hét hónapi működése után bizalommal viseltessenek iránta, így beszélt a miniszterelnök — írja a lap — s azt hiszszük, hogy híven adtuk vissza szavait. A szlovén képviselőnek arra a kérdésére, hogy mikor ülnek össze a tartománygyűlések, a miniszterelnök így válaszolt: — A tartománygyűlések szessziója a reichsrattal függ össze. Ma azonban még feltételesen sincs meg­állapítva az összehívás ideje. A miniszterelnök aztán kijelentette, hogy az ügyek a király kezében vannak. A döntés rövid idő alatt bekövetkezik. * •­ A Neues Wiener Tagblatt mai vezérczikké­­ben az osztrák politikai helyzettel foglalko­zik és kijelenti, hogy ma már Ausztriában senki sem gondol az oktroy-jal, ami pedig hosszú ideig favorizáltatott. Az oktroy-jal min­dent lehetne csinálni, még a dualizmust is át le­hetne törni,­­ a dualizmus pedig az egyetlen va­lami, ami eddig a politikai jelenségek hosszú sorozatában állandónak és tartósnak bizonyult. És ebben keresendő az ok, a­miért az oktront elejtették. Mert meg kellett volna kérdezniük az osztrák államférfiaknak, milyen következ­tetéseket vonnak le majd ebből Magyar­­országon. Azt pedig tudják Ausztriában, hogy Széll a legmérvadóbb helyen azt a kijelentést tette, hogy Magyarország az osztrák alkotmány minden változtatásából, a­mely képes lenne a dualizmust érinteni, valamint minden, a ki­egyezési törvényen kívül fekvő intézkedésből, mely a dualizmus aláásásának veszedelmét foglalhatná, magában, levonná a konzekvencziákat. És ha Széll úr így beszél, kit joggal tartunk a dua­lisztikus rendszer meggyőződésből lelkes hí­vének, akkor hogy lehetett még az oktrogia, mint hatásos kormányzati eszközre, gon­dolni. Az Magyarországban aggodalmat kelt, Ausztriában pedig nem kell senkinek — ne beszéljünk tehát róla. Marad tehát mint egyedüli mód — a parlament feloszlatása. Clary gróf , gondolt is, erre — kötbér azonban még nem

Next