Magyarország, 1900. szeptember (7. évfolyam, 236-261. szám)
1900-09-08 / 242. szám
10 Több kisebb jelentőségű költségösszeg fedezetének a kimutatása után, az ülés véget ért. X Ofan-Pesth. Csupán a historikum kedvéért emlékezünk meg ismét a bécsi községtanács elkeresztelési mániájáról. Leveleit a hatósághoz most is Ofen-Pesthre és nem Budapestre küldi s ma is visszavándorolt egy csomó levél a bécsi magisztrátushoz e fölírással: Vissza. A fővárosi tanács eme elutasító magatartása folytán a bécsi községtanács cselhez folyamodott. Sok oly ügy került vissza érintetlenül a kezeihez, amely az osztrák közügyre fontos és sürgős. Hogy a fővárosi tanácsot félrevezessék a bécsiek, s hogy ügyüket ekként elintéztessék, a levélborítékra Budapestet, belül az aktára pedig Ojen-Pesthez írtak. Daczára eme furfangnak, a főváros hatóságát még sem vezethették félre, mert ezekre az aktákra is azt írta : Vissza. Ős-Budavárát árverezik. Sok hitelezője van Ős-Budavárának, de egy sem oly makacs és szigorú, mint a főváros tanácsa. Ős-Budavár tízezer korona körül tartozik a városnak adó fejében. A tartozás behajtására a VI-ik kerületi adószámviteli hivatal árverést tűzött ki e hónapban Ős-Budavár ellen. A társaság aláírás és jegyzés nélkül kérvényt adott be a tanácshoz, melyben arra kéri, halaszsza el az árverést, mert a fővárossal szemben fennálló tartozását is fölvette abba a jegyzékbe, melyen ama hitelezők vannak előírva, akiket a társaság ki fog elégíteni. A tanács legutóbbi ülésén, daczára az aláíratlan kérelemnek, azt tárgyalta s ennek eredményeként kimondta, hogy nem ad halasztást, hanem Ős-Budavár ellen megtartja az árverést. A Fortuna megmarad. A régi igazságszolgáltatásnak hires épülete, a várbeli Fortuna megmarad. A város ezt a histórikus épületet le akarta bontatni s helyére díszes palotát építeni. Most a közigazgatási bíróság székel benne s három évig még benn is marad, mert a pénzügyminiszter kivette újra a várostól, a mi által az öreg Fortuna életét meghosszabbította négy évvel az enyészet elől. A fertőző betegségben levők bejelentése. A kerületi orvosok, a törvény rendelkezéséhez képest, a fertőző betegeket bejelnteni tartoznak az illető kerületi elöljáróságoknál. Eddigelé az volt a prakszis, hogy a kezelőorvos a levélgyűjtő-szekrénybe dobott levélben tette meg a jelentését. Az elöljárók nemrégiben foglalkoztatt egyik értekezletükön ezzel az ügygyel s azt a javaslatot tették, hogy — mivel több ilyen levél eltévedt — ezentúl ezekre a bejelentésekre is alkalmazzák a portamentes, egyéb küldeményekre fönnálló azt a rendszabályt, hogy a föladás csak a postahivatalban történhetik meg, föladó-köny, vagy föladó-lap mellett. Most a kereskedelemügyi miniszter leiratban tudatja, hogy ő is ezt az eljárást kivánja. SZÍNHÁZ, művészet. (Nyilvános főpróbák a Nemzeti Színházban.) A Nemzeti Színház agilis igazgatója, Beöthy László, restituálja a nyilvános főpróbákat. A nyilvánosság azonban — igen helyesen — csak a sajtó képviselőire terjed ki, ami egyedül czélravezető megoldása ennek a régen vajúdó ügynek. Az «Aranyasszony» főpróbáját tehát már a sajtó képviselőinek jelenlétében tartják meg a Nemzeti Színházban. (Gyászünnep a Vígszínházban.) A legvidámabb műsor a magyar színház elsőnek gondol arra, hogy a magyar nemzet legszomorúbb gyásznapját méltó kegyelettel ünnepelhesse meg. A Vígszínház szeptember 10-én, vagyis hétfőn, Erzsébet királyné meggyilkoltatásának napján, tragédiát tűz előadásra és alkalmi költeményt szavakat a tragédia előadása előtt. Balla Miklós, a fiatal költői generáczió talentumos tagja «Erzsébet királyné» cz. költeményt irt, amelyet a Vígszínház igazgatósága az emlékelőadás prológusául fogadott el. A szép költeményt K. Szerémy Gizella asszony, a színház kitűnő drámai művésznője fogja szavalni. A prológus után Phaedrát adják Jászai Mari asszonynyal, akinek ez lesz az első idei szereplése a Vígszínházban. (Lorenzo Magnifico.) A budai színkörben még az idén lesz egy kiválóan érdekes bemutató. Makó igazgató megszerezte előadásra Rudnay Győzőnek, a jeles fiatal poétának, Lorenzo Magnifico cz. verses tragédiáját, amelyre nagy becsvágygyal készül a Fővárosi Nyári Színház drámai személyzete. Az újdonság még e hó első felében szinre kerül — (Szerződtetés.) Radnay Zsuzsi, aki eddig a kassai színház tagja volt, szeptember 1-jétől Sátoralja-Ujhelyre szerződött Halassy színtársulatához. — (Hamlet a budai színkörben.) A Fővárosi Nyári Színház drámai személyzete eddig elért jelentős sikereit mintegy betetőzni kívánja azzal a Ham-let-előadással, amely a jövő hét műsorára van kitűzve. Hamletet Klenovits György, a társulat ambiciózus és tehetséges hősszerelmese fogja játszani, aki becsvágyának és tudásának teljességével csügg ezen a nagy szerepen. Bizonyos, hogyha ezzel a vállalkozásával is sikert arat a budai társulat, akkor Temesvár méltán büszke lehet az ő színtársulatára. (Miniszterek a Vígszínházban.) Tegnap este Darányi Ignácz és Hegedűs Sándor miniszterek végignézték a Mintaférj előadását a Vígszínházban. A kegyelmes urak ugyan Fedik Sárit akarták látni a Három pár csípőben, de mivel csak a színházban tudták meg a darabváltozást, megelégedtek a Mintaférjjel is, amelyen nagyon meglátszott a hirtelen beugrás. Különösen Haraszthy Hermin játszott kedvetlenül. Pedig — hogy is mondják a Vígszínház kulisszanyelvén ? — az este a téli ensemble játszott. A miniszterek a harmadik felvonás előtt távoztak a színházból. Hegedűs Sándor egyenesen a pályaudvarra hajtatott és Bécsbe utazott. — (Nyilasi Matyi tűzveszedelemben.) Nyilasi Mátyás, az aradi színtársulat kitűnő komikusa, akit Budapesten is jól ismer a közönség, tegnap tűzreveszedelemben forgott. Egy doboz gyufa fölrobbant a zsebében és egy pillanat alatt lángban állott a derék művész ruhája. A veszedelmes tüzet sikerült eloltani, de Nyilasi fájdalmas égési sebeket szenvedett az oldalán és a karján. A rokonszenves művész balesete iránt általános a részvét Aradon. (A Szegedi Képzőművészeti Egyesület) őszi tárlatára, mint tudósítónk jelenti, serényen folynak az előkészületek. A tárlatra utólag jelentkezett Zemplényi Tivadar három festménynyel, Garay Ákos pedig elküldte «Bugaczi pásztorok» czímű szép képét. A Budapesten összegyűjtött műtárgyak közül mintegy 300 darab már holnap Szegedre érkezik, hol a tárlatrendezés azonnal kezdetét veszi. Fadrusz János, aki nagyon megszerette Szegedet, ott időzése alkalmából megígérte, hogy a Képzőművészeti Egyesület őszi tárlatán valamely műalkotásával résztvesz. Most levelet irt Szegedre, melyben «Krisztus a keresztfán» czímű nagy alkotását jelenti be a szegedi tárlatra. Érdekes levelet küldött Vágó Pál festőművész is Szegedre. A művészt párisi kitüntetése alkalmából a szegedi képzőművészeti egyesület részéről üdvözölte Erdélyi Béla igazgató is, s erre az üdvözletre felel most Vágó, levelében kitérve a szegedi nagy árvizképre is. Erre vonatkozóan Vágó a következőket írja: »A szegedi árvízkép, melynek munkálataiban a huszárkép festése és tárgyalása 6 hónapig hátráltatott, rendkívüli feladat. Eddig 80 alak látható rajta. Úszó háztetők, gerendák és a város, mind számtalan átdolgozáson megy keresztül a megfelelő hangulat kedvéért. Mindennek daczára azt hiszem, hogy Budapest után már a tavaszi szegedi kiállításon bemutathatom. Addig pedig remélem, hogy a szegedi képzőművészeti egyesület tagjai szerencséltetnek Jász-Apátin. A hűvös idő beálltával Szegedre rándulok s hogy nem a nagy képpel megyek, annak oka az, hogy Szegeden megfelelő helyiség nincsen, ahol a képet folytatni lehetne — bevégezni azonban ott kell. Akkor törekvésem lesz az irántam megnyilvánult jóindulatokat utólagosan kiérdemelni.« A művész itt megemlíti az őszi tárlatra küldendő művét is, melyre vonatkozóan ezt írja: »A szegedi pályanyertes vázlatot nem szívesen mutatnám be, mert ez előkészítené és rontaná a nagy kép hatását, e helyett inkább mást óhajtok küldeni, ha a nagy kép munkálatai időt engednek másra. « (A Cyrano 500-adszor.) Rostand híres verses drámáját, a Cyrano de Bergerac-ot, amely nálunk is megérte a legkisebb előadási jubileumot (25-ik előadást), ma adják ötszázadszor a Porte- Saint-Martin színházban. (A L’assomoir felújitása Parisban.) A párisi Porte-Saint-Martin színház érdekes reprisre készül most. Fölelevenítik Zola: L'assomoir (A pálinka) czímű drámáját, amelyet Halmy idejében nálunk is páratlan sikerrel adott a Nemzeti Színház. Hir szerint a Vígszínház is foglalkozik azzal a tervvel, hogy ezt a híres darabot Gaál Gyulával ismét megszólaltassa. Új fordításban ez bizonyára nagy sikert jelentene a Vígszínházban. (A Városligeti Színkörben) tegnap két vendég is lépett fel A czigánybáróban. Az egyik Soltész Hermin, a Magyar Színház tagja, a másik Sarkadi Aladár, a pozsonyi színház komikusa volt. Soltész kisasszony Szaffit énekelte hévvel, ambíczióval. Játékában is temperamentum és finomság volt, dalait többször meg kellett újráznia, a felvonásvégeken aztán ötször-hatszor is a lámpák elé hívták. Tisztelői pedig elhalmozták bokrétákkal és virágokkal. Az ő szép sikerében osztozott a másik vendég is, aki Carnero gróf alakításában sok jóleső derűt hozott M.MAGYARORSZÁG Budapest, 1900. szombat, szeptember 8. a színpadra. A tapsokban részesedtek Feledi Bortóka és Szentes János is. Az előadást telt ház nézte végig. — Holnap két előadás lesz. Délután féldelvárakkal A kolduló barát és a megvadult szabó kerül 19-edszer színre. A barát szerepét Szentes, a szabó szerepét pedig Feld Mátyás játszsza. Este rendes helyárakkal A képviselőjelöltet adják másodszor. Vasárnap délután Az árendás zsidó, este pedig A képviselőjelölt kerül színre harmadszor. TÖRVÉNYSZÉK. * Uj kúriai bíró. A király Harsa László budapesti ítélőtáblás bírót a m. kir. Kúriához számfeletti biróvá nevezte ki. * Uj törvényszéki elnök. A király Vojnics Guido orsovai járásbirót a karánsebesi törvényszék elnökévé nevezte ki. * Áthelyezés. A király Salacz Béla karánsebesi kir. törvényszéki elnöknek eddigi minőségében a temesvári kir. törvényszékhez saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte. * Férj és feleség. Knittel Károly dúsgazdag kőbányai sörnagykereskedő ült ma a vádlottak padján magánokirathamisítás bűntettével vádolva. A panaszt ellene a felesége, szül. Ziolik Anna tette. A Kevittel évek hosszú során több mint másfél millió forint értékű olyan váltót váltott be, amelyen az elfogadó ő volt, a felesége pedig a forgató. Az asszonynak sohasem jutott eszébe tiltakozni az ellen, hogy férje az ő nevét mint forgatóét ráírja ezekre a váltókra, amelyeket aztán rendesen be is váltott mindig. A múlt év folyamán azonban két darab, összesen 8000 forintról szóló váltót nem váltott be. A váltótulajdonos, egy Arenbach nevű kereskedő, erre az asszonyt porolni kezdte a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél. Az asszony a per folyamán azzal állott elő, hogy ő nem írta alá a váltót, és nem is hatalmazta föl férjét az ő nevének aláírására. Ezt a vallomását esküvel is megerősítette. A büntetőtörvényszék erre magánokirathamisítás miatt vád alá helyezte Knittelt. A Bakonyi bíró elnöklete alatt ma megtartott főtárgyaláson a vádlott védője annak beigazolására, hogy az asszony igen is tudott arról, hogy férje az ő nevét rendesen használni szokta a váltókon, közel másfélszázezer forint értékű váltókat mutatott be a törvényszéknek. Knitterné erre elismerte, hogy igenis tudomása volt róla. A törvényszék ez alapon dr. Farkas Gyula vád- és dr. Fried Vilmos védelme után a vádlott sörnagykereskedőt felmentette a váltóhamisítás vádja és következményeinek terhe alól * Szurkáló legények. Még a múlt év május 14-én éjjel történt, hogy Kalm Nándor 28 éves esztergályossegéd a Külső-Váczi-út 90. szám alatt levő Itáncz-féle korcsmában összeszólalkozott Kaiser István nevű barátjával és azt megszurkálta. A helyiségben akkor többen voltak és mulattak. Úgy Kalin, mint Kaiser teljesen ittasok voltak, ugy annyira, hogy alig tudtak visszaemlékezni a történtekre. Kaiser azt állítja, hogy mikor kiment a korcsmából, valaki utána ment és a jobb lábát késsel felhasította, hanem hogy a tettes Kalin lett volna, azt nem tudja, mivel akkor teljesen ittas volt. A törvényszék ma tárgyalta ezt az ügyet Bakonyi bíró elnöklete alatt. A vádhatóságot Farkas alügyész képviselte. Miután a kihallgatott tanuk vallomásából sem derült ki, hogy Kalin lett volna a tettes, így a törvényszék a vádlottat fölmentette a súlyos testi sértés büntette alól. * Hazaszabadult fegyencz. Szalai Jáger Mari méregkeverő bandájának egyik és pedig legszánandóbb tagja, Gulyás Kiss Sámuel, hétfő óta ismét szabad ember. Kibocsátották a váczi fegyintézetből, ahol körülbelül 4 évet töltött és oly példásan viselte magát, hogy bár büntetéséből még másfél esztendő volt hátra, a fegyház igazgatóságának előterjesztésére föltételesen szabadon bocsátották a tegnap már haza is érkezett Hódmezővásárhelyre. Gulyás Kiss Sámuel tudvalevőleg nem vett részt a méregkeverés rettenetes munkájában, de tudomással bírt arról, hogy a vizsgálati fogság ideje alatt elhalt felesége méreggel pusztított el egy, a házuknál tartózkodott szerencsétlen teremtést, kit előzőleg már beíratott egy csomó temetkezési társulatba. Mivel pedig feleségének szándékát nem akadályozta meg, sem arról jelentést nem tett, mint bűnrészest a törvényszék őt is bűnösnek találta a méregkeverésben s 6 évi fegyházbüntetés elszenvedésére ítélte, melyből 4 és fél évet kitöltvén, most feltételesen szabadon bocsátották. Az idős és máskülömben is gyenge szervezetű embert nagyon megviselte a fegyház levegője, aki a szabómesterséget folytatta a szomorú falak közt is.