Magyarország, 1900. október (7. évfolyam, 262-287. szám)

1900-10-03 / 263. szám

“Budapest, 190 szerda, október ’a MAGYARORSZÁK •öregek a napokban olvasták, hogy a nyári lóver-e­s­eny-totalizator bevételeiből a Lovar­ Egyesület na­gyobb­ összeget küldött be a szegényalap javára. Megragadják a kellő pillanatot s ezért kérnek most melegiben segélyt. Az ügyosztály a jogos kérelemre,­­— mert az ő kérelmük mindenben teljesítendő kö­telesség — nagyobb összeget jelölt ki ma a szá­munkra s a csütörtöki tanács ülésében meg fogják azt szavazni.­­ Az óbudai temető megbővítése. Ma dél­előtt ülést tartott az óbudai temetőre felügyelő bi­­­zottság Melly Béla tanácsjegyző elnöklése mellett, előadó Végh János fogalmazó volt. A főváros hatósága már régebben több kisebb­­nagyobb telket vásárolt az óbudai temető közvetet­­len közelében, arra a czélra, hogy a bezelőfélben levő régi temetőt meg lehessen bővíteni. Ezeknek a telkeknek a parczellázására s beosztására a tanács utasította a mérnöki hivatalt, a­mely most az ide­vágó terveket bemutatja. E szerint a munkálat 24.000 koronába kerül. Minthogy azonban a terület hegyvidéken fekszik, a mérnöki hivatal vélekedése szerint, támasztófalat is kell építeni, a­mi 29,500 koronát igényel. Ezt a támasztó­falat a mérnöki hivatal kétféle tervben mutatja be. Az egyik szerint a falban sir­­üregeket alkalmaznának egyes koporsók részére s ebben az esetben a költség 97,000 koronára rúg, a másik terv szerint pedig a támasztó­falban tágas Családi sírboltokat építenének s ekkor a kiadás 140.000 korona. A temetőre felügyelő bizottság a mérnöki hivatal egyik tervét sem fogadta el s nem tartja szükséges­nek, hogy az ó­budai temetőben a főváros fölös­­számú sírboltokat építtessen, mert a városrész helyi viszonyai nem­ olyanok, hogy az ilyen költséges be­fektetést megokolná tennék. De a mérnöki hivatal terve szerint való költséges támasztó­fal építtetéséhez sem járul a bizottság, mert lehetséges, hogy a meredekebb helyekről komló föld megkötése olcsóbb eljárással is elérhető. Kimondotta mindezeknél fogva a bizottság, hogy a végleges megoldásra vonatkozólag csak akkor tesz határozott javaslatot, ha majd a helyszíni szemle alapján, a kellő tájékozódást megszerezte.­­ A perzsa sah adománya. A perzsa sah a ■fővárosi szegények javára kisebb összeget hagyott hátra. Budapest szegényei most valóságos kérvény­­■záport zúdítottak a polgármester fejére, hogy a sah '■adományából részesülhessenek. A polgármester a “kérvényeket kiadta az illetékes ügyosztálynak, hogy a­mennyire az összeg megengedi, minden kérvénye­zőt részesítsen segélyben.­­ A befásított területek és a katonaság­.­­Gyakran megemlékeztünk már azokról a panaszok­ból, melyeket a hatóság tesz a katonaság ellen azért, hogy gyakorlatok alatt a befásított területeket kímé­letlenül tönkreteszik. Legutóbb a főerdész­ jelentette, hogy a pusztításokat magának a hadtestparancsnok­nak a jelenlétében vitték végbe a katonák. Erre a hadtestparancsnok átírt a városhoz, hogy ez a rá­­fogás nem való, mert előtte annál inkább tartózkod­nak a rombolástól, mert ő arra rendeletet adott ki. Hogy mennyire figyelemmel van a hadtestparancs­nok e rendeletére, legújabban ékes német nyelven átirt a tanácshoz, hogy a befásított területek tér­képeit kiosztotta a katonaság között s annak res­pektálására figyelmeztette azokat.­­ A gyöngealméjűek iskolája. A mint emlí­tettük a székesfőváros hatósága, a kultuszminisz­térium részéről szervezett gyönge elméjűek iskoláz­tatása czéljára, átengedte a Kazinczy-utc­ai iskola egyik termét. A vallás- és közoktatásügyi miniszter most megköszöni a fővárosnak ezt az előzékenységet s tudatja, hogy a tanítás megkezdését elrendelte. Ha majd az egy éves tanítás véget ér, a miniszter az elért eredményt­ a főváros hatóságával is közölni fogja.­­ Segélyezés. A tanács az Albrecht Hildegard­­alapból szegény sorsú iparosok részére 13920 korona ,kamatnélküli kölcsönt szavazott meg. Ebből kapott 16 iparos 80—80 koronát, 13 iparos 120—120 ko­ronát, 6 iparos 160—160 koronát, 49 iparos pedig 200—200 koronát. Az alap mai állománya 103827 korona. — (A Tetemrehivás főpróbája.) Na­gyobb eseményt nem képzelhetünk a M. Kir. Operában, mint egy eredeti magyar opera be­mutatását. Ez a jelentős aktus — mint jelez­tük.--,.pénteken lesz. Megelőzőleg csütörtökön délelőtt tartják meg az új opera jelmezes fő­próbáját a szerző , Farkas Ödön jelenlétében. Kiállítás szempontjából kifogástalanul állította ki az Operaház a Tetemrehívást. Kéméndy Jenő festette a korhű díszleteket és az ő gon­dos tanulmányára valló jelmezképei után ké­szültek a XIII-ik században játszó szereplők öltözékei. Az első felvonás vadászata ele­ven, népes, színpompás látványosság lesz. Solymárok, hajtók, rövidszoknyás leventék özönlik el lóháton az Opera tévés szín­padát és Abigél fehér paripán érkezik a vonzó milienbe. Ugyancsak érdekes lesz a második fölvonás szceneriája is. A tetemrehí­­vás tulajdonképpeni tableauját Alszeghy főren­dező Zichy Mihály Arany-illusztrácziója után állította be. Szóval, eredeti művet megillető gonddal készült az Operaház Farkas operájá­nak bemutatására. Csak azt kifogásoljuk, hogy a harmadik előadást a premiert követő hét végére tűzte ki az igazgatóság. Egy teljes hét még a legfrenetikusabb sikert is képes lefokozni, lehű­teni. No de ezen még lehet segíteni. “/A királyné képe Torontáliján.) Torontál vármegye törvényhatósága Karlovszky Bertalan festő­művésznél megrendelte boldogult Erzsébet királyné életnagyságú képét. A művész a kiváló műalkotással már annyira előre haladt, hogy a pompás képet nemsokára befejezheti, a­mikor is nagy ünnepségek között fogják azt leleplezni.­­ (Kapuzárás a színkörökben.) Thália nyara­lása tegnap hivatalosan is véget ért. A «Fővárosi Nyári Színház» a Segédta­nár előadásával bezárta kapuit és a «Városligeti Színkör» a Kinizsi Pál cz. darabbal fejezte be szinielőadásainak sorozatát. Lesz­nek ugyan még passiójátékok a Városligetben, de ez már kívülesik a színkör nyári működésén, úgy hogy joggal beszélhetünk a színkörök kapuzárásáról. Az idén — elismeréssel említjük föl, — úgy a Városligeti Színkör, mint a Fővárosi Nyári Szín­ház magasabb törekvéseket mutattak. A­mit kár­hoztatunk a két nyári színház működésében, az, hogy a­míg Feld Zsigmond derűre-borára ere­deti (és pedig silány eredeti) darabokat adott, addig Makó Lajos olyan műsort csinált, mintha nem is Magyarország fővárosában, hanem a Práterben működött volna társulatával. Egy lehetetlen nép­színműn kívül (A falu csodája) csak két új eredeti darabot hozott színre a Fővárosi Nyári Színház, a­melyről egyébként elismerjük, hogy előadásainak mintaszerűségével nemzetközi műsora daczára is biztosította magának és művészeinek a kritika és a közönség tetszését. Ezt a megjegyzésünket bizonyára megszívleli úgy Feld Zsigmond, mint Makó Lajos, a­kiknek ambic­ionálniok kell azt, hogy a magyar drámairodalom fejlesztésében ők is szerepet ját­szanak.­­ (Jászai Szari Kolozsvárott.) A kolozsvári Nemzeti Színház vezetősége, hír szerint, hosszabb vendégszereplés iránt tárgyal Jászai Marival. No­vemberben kezdené meg a művésznő vendégszerep­lését és sorban fellépne a színház műsorában sze­replő aiszküloszi, szofoklészi és shakespearei drá­mákban, melyek közül akárhány első előadás számba megy az országban. Eljátszaná továbbá a Medea és Verga : La­­apa-jának czimszerepét is.­­ (Bécsi lap a budapesti színházakról.) A Fremden-Blatt mai száma érdekes revüt közöl a budapesti színházak kapunyitása alkalmából. Ebből az érdekes czikkből közöljük a következő figyelem­reméltó adatokat: Az új igazgatók között Mészáros operaigazgatónak van a legtöbb munkája. Különben szerencsés ember, a­ki alig merült még kötelessége teljesítésébe, máris megkapta a perzsa nap- és oroszlánrend harmadik osztályát. Megérdemelni persze csak később fogja azt . Ezután a bécsi czikk rátér az Opera műso­rára, a hirdetett vendégjátékokra és végül elítéli Mészáros igazgatónak azt a hangzatos reklámját, a­melylyel Dippel vendégjátékait hirdette. A Nemzeti Színházról így ír a Fremden-Blatt: A Nemzeti Színház hallatlanul fiatal igazgatója, Beöthy László 28 éves. Működését a német művészet jegyében kezdette az Aranyasszonynval. Ezután meg­rója Beöthyt a választásért és szinte gúnyolja, a­miért mintegy a mulasztásokat pótolandó, nem ke­vesebb mint 8 nmét darabot vett fel a műsorba.­Lebirálja Gabányi: Emberevőjét és azt mondja, hogy szerző elavult eszközökkel dolgozik. A Vígszínházzal kapcsolatosan szóváteszi A taká­csok tantiem-kalamitását és megdicséri az elő-­ adást. /. A Népszínház működéséről nem vesz tudomást a Fremden-Blatt. A Magyar Színház új igazgatójáról í írván, kiemeli, hogy csak rövid idő előtt is német kritikus volt és hogy a Magyar Színházat egyedül a Gyurkovics lányok állította talpra, a­mennyiben 50000 frtot jövedelmezett a színháznak. Rajna Fe­­renczet dicséri és azt jövendöli róla, hogy valamennyi budapesti színházigazgatót zsebre fogja dugni. Élel­messége bizonyítékául fölemlíti, hogy azért nem foglalta el október előtt hivatalát, mert egy csomó veszendő újdonságot még a régi igazgatóság bűn­­lajstromához akart csatoltatni. — Mindenesetre sok igazság van a Fremden-Hatt szellemes és kitűnően tájékozott czikkében. —■ (Kor-*áromi Mariska búcsúja.) L. Komá­romi Mariska asszony holnap, szerdán vesz végle­gesen búcsút a Magyar Szinház közönségétől. A művésznő búcsúzóul Rákosi Jenő és Szabados Béla «A bolond.» czimű operette Bimbilia szerepében lép fel. — (Nép­operaház Bécsben.) Vasárnap délelőtt érdekes tanácskozás folyt, le a bécsi kereskedők egyesületének házában. Neves írók, zeneszerzők és zeneműkiadók jöttek össze, hogy egy új színház alapját vessék meg. A bécsi zeneműkiadó egylet, a­melynek rövid időn belül 500.000 koronára emelke­dett a részvénytőkéje, egy népoperaház létesítését tűzte ki czélul. Az eszme propagálói ezt azért tart­ják szükségesnek, mert most sok olyan dalmű nem adható Bécsben, a­mely különben népszerűségnek örvend és sok olyan talentumos kezdő énekes nem kap alkalmazást az udvari Operában, a­kiknek pe­dig idővel teret kellene kapniok. A népoperaház a bécsi elsőrendű dalegyletek működési helye is volna és nevelné a népet a magasabb zenei élvezetekre. Az értekezlet elvileg elfogadta a népoperaház föl­építésének eszméjét és igy most már csak a dolog finanszírozása van hátra. — (Skindh Bar­cella) jótékony czélból rendezett három vendégfellépése október­­13-án, 15-én és 17-én lesz a Magyar Színházban, a Gésákban. Az ezekre az előadásokra szóló jegyek a már közölt felemelt árak mellett mától fogva kaphatók a Magyar Színház pénztáránál. Az előjegyzett jegyek szintén kiválthatók már a színház titkári hivatalában, hol e hónap 10-ig tartatnak fenn a jegyek, azontúl pedig a netán megmaradt jegyeket is a pénztárnál bocsát­ják áruba. 1 . (Párisban kitüntetett művek Szegeden.) Akkorában, a­mikor a párisi kiállításon résztvevő magyar művészeknek odaítélt kitüntetések közhírré lettek, a Szegedi Képzőművészeti Egyesület egyenként meleghangú levélben üdvözölte a kitüntetett művé­szeket és egyúttal fölszólította őket, vájjon nem volnának-e hajlandók az egyesület jövő évi tavaszi kiállítása számára kitüntetett műveiket átengedni. A fölszólított művészek legnagyobb része igenlő választ adott, s így Szeged városának megint egy érdekes kiállításra van kilátása.­­ (Délutáni előadás a Magyar Színházban.) A Magyar Színházban most vasárnap, október 7-én kezdődik meg az idei szezon délutáni előadásainak sorozata. Első délutáni előadásul az előre hirdetett Gyurkovics lányok helyett Szulamit kerül színre.­­ (Képtárlat Debreczenben.) Bosznay István tanár kezdeményezésére megvalósul a debreczeni képtárlat ügye. A­mint értesülünk, a magyar képző­művészek nyugdíj- és segélyalapja javára Debre­­czenben november hó első felében képkiállítást szán­dékozik rendezni a budapesti és vidéki festőművé­szek egy csoportja, a­melynek élén a budapestiek részéről Németh Lajos és a debreczeni Bosznay Ist­ván tanár állanak. A városi tanácshoz kérvényt ad­tak be, a­melyben a város székházának nagy tanács­termet, továbbá erkölcsi és anyagi támogatást kér­nek. A képkiállítók közt lesz az említett két rendező festőművészen kívül: Benczúr, Baditz, Bruck, Nad­ler Róbert Neogradi Antal, Stettka Gyula, Szenes Fülöp, Telepy Károly, Vjvdry Ignácz és többen. Képviselve lesz Munkácsy is egy darabbal.­­ (Hírek az Urániából.) Az Uránia Tudomá­nyos Szinház, agilis új igazgatója, Vitter Ferencz vezetése alatt, máris kezd nekilendülni. Új előadási cziklust kezdett meg az Uránia a tanulóifjúság szá­mára. Ilyen növendék-előadásokat hetenkint kétszer tartanak az Urániában. Ma délelőtt 10 órakor telt meg először nekipirult arczú tanulókkal az Uránia nézőtere, a­melyen a lelkesült fiatalság pompásan elmulatott a Paris 1900-ban ez. látványosságon. Az esti előadások műsorában most Kína szerepel, a a­melynek a minap volt a bemutatója. Ezt az érde­kes darabot most néhány új és pedig mozgó­ fény­­képpel gazdagította a szí­jház­ .Az amerikai Edison- 11­1

Next