Magyarország, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)

1901-01-15 / 13. szám

Hndapest, ''HKH. Icedcl, január 10. MAGYARORSZAG adóztatták a IV-ik osztályú kereseti adóval s 1150 korona adót vetettek ki rája. Fregoli, illetőleg az­­imprezáriója az adókivetés ellen a közigazgatási bizottsághoz fellebbezett s az adóelengedés miatt egy számlát mutatott be, mely szerint a Fregoli­­előadás egy esti bevétele 3400 korona, melyből Fre­­goli egy estére kap 400 koronát, napi kiadás pedig karmesternek 40 korona, segédszemélyzetnek 216 korona, szálloda 220 korona, utazás mindennap 240 kor., nyomtatványok 200 kor., összesen 1300 kor. Az impreszárió ennek folytán túl magasnak tartja az adókivetést, de külömben is Fregoli olasz alattvaló, itt nem köteles adót üzetni. Érdekes volt a felebbe­­zés tárgyalása alatt az, hogy mikor az előadó be­mutatta az iratokat, azok között a számla német­nyelvű volt, miért Morlin Imre bizottsági tag nem akarta a felebbezést tárgyalni, hanem azt követelte, hogy azt magyar nyelven terjeszszék be s csak azu­tán tárgyalják a felebbezést. Miután Fregoli ma este lép fel utoljára, az adót pedig be kell hajtani, a bizottság belement a tárgyalásba, s miután gyanús­nak találták a napi kiadások valódiságát, a bizottság Fregolit felebbezésével elutasította s az adó kifizeté­sére kötelezte.­­ A budai Aréna megvizsgálása. A tanács minden­ évbéli megvizsgáltatja a Horváth-kertben levő budai arénát, abból a czélból, hogy kitűnjék, várjon nem szükséges-e rajta Valamely lényege­sebb javítás s hogy egyáltalában megfelel-e a közbiztonság követelményeinek. Most a tanács Horváth József fővárosi bizottsági tagot és egy vá­rosi mérnököt küldött ki az épület szerkezetének a megvizsgálására, a­kik a jelentést azonnal beter­jesztették s e szerint az aréna teljesen jókarban van és egynémely kisebb javításokon kívül, minden te­kintetben alkalmas arra, hogy benne a nyáron elő­adásokat tarthassanak.­­ Az artézifürdő adója. Az adófelügyelőség, a nádor-szigeti artézi­fürdőt is megterhelte lakbér­­adóval. Még pedig nemcsak az igazgató lakása, az iroda és társalgó­helyiségek után vetettek ki adót, hanem megadóztatták a fürdő­kabinokat is. A város az adót megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, mely ma azt tárgyalta s ez alkalommal az elnöklő Halmos János polgármester azon a czímen, hogy egy rókáról két bőrt nem lehet lehúzni, elutasítani kérte a követelést A bizottság ki is mondta az el­utasító határozatot a­mennyiben az artézi­ fürdő gyógyfürdő, azt pedig nem lehet adóval sújtani. • Hamisítások és büntetések. A közigazga­tási bizottság mai ülésén Petykó László fogalmazó előadása után a következő hamisítókat bírságolta­­meg. Frommer Mór újpesti tejkereskedőt hamisított tej szállításáért 10 napi elzárásra és 200 koronára, özv. Gajdó Istvánná rácz­ kereszturi lakost hamis tej miatt 10 koronára, Falka János budapesti szatócsot hamisított olajért 50 koronára, Kardos Jakab sza­tócsot hamis olajért 10 koronára, Kohn Kálmánná Béket margarin árusításáért 50 koronára, Neumann ipótnét ugyanezért 50 koronára, Wagner József majorost hamis tejért 20 koronára, Schwarcz Simon kereskedőt 20 koronára, Bergel Gergelyt a tejnek jelzés nélkül való forgalomba hozásáért 4 koronára, Hannák József kispesti gyári munkást hamis tejért 2 napi elzárásra és 100 koronára s az ítélet közzétételére, Winterlik Lajos fűszerkereskedőt hamis tejért 20 koronára, Leipttiker Mór tejkereskedőt a tej jelzés, nélküli árusításáért 10 ko­ronára, Herschkovich Ábrahámot savanyú tejnek b­ádogedényben való árusításáért 20 koronára, Szta­­rákovszky Józsefet tej jelzés nélkül való forgalomba hozataláért ’ 10 koronára, özv. Weisz Józsefnét hamis ’ tejért 50 koronára, Klein Adolf fűszerkereskedőt hamis paprikáért 30 koronára, Hartmann István soroksári­ úti tejkereskedőt vizes tejért 30 koronára, , Halbinger Mihálynét hamis tejért 10 koronára, Pettá­­csek­ Mór fűszerest szezámolaj jelzésnélküli árusítá­sáért ,5 koronára, PH Géza fűszerest hamisított oliv olajért 40 koronára, Losits Szavetát hamis tejért 100 koronára büntették ma délelőtt. színház, művészet.­ ­ (A szinügyi ankét.) Szombaton, e hó 12-én kellett volna összeülnie a belügyminisztériumban annak a szinügyi ankétnek, a­mely a vidéki színé­szet ügyes bajos dolgait akarja rendezni. Az ankétet az utolsó perc­ben elhalasztották, mert a tanácsko­zás egyáltalán nincs előkészítve. Említettük ugyanis, hogy Sopront, a­mely pedig különös kívánságokat támaszt az ankéttel szemben, nem hívták meg, a tanácskozásra. Most Szegedről jelenti a következőket a tudósítónk: A szinügyi bizottság­­ülésén Balassa Ármin dr. bizottsági tag azt a kérdést vetette föl,­ hogy miért nem hívták meg Szegedet a belügyminisz-; tériumban legközelebb tartandó szinügyi ankétre, holott az ankéten Szegedet is közelről érdeklő kér­dések kerülnek eldöntés alá. Egyszersmind azt az­ előterjesztést teszi, hogy a vidéki színészet országos á­gos felügyelőjét interpellálja meg a bizottság. A kér­déshez Krecsányi igazgató is hozzászólt. .Alhimek, jelentette ki az egész ankét-kérdést, daczára annak, hogy az összes fővárosi lapok­ hirt adtak arról. — Ennyire előkészitetlen tehát az a bizonyos szinügyi ankét, a melynek megtartásáról éppen az érdekelte­ket nem értesítették. Pedig ez az ankét volna Feste­­tich Andor gróf első munkája uj hivatalában. — (Két újdonság.) A Vígszínháznak szombaton este bemutatott két újdonsága, a Hóbortos Márth­a és A szálka, teljes és zajos sikert aratott. Íme bi­zonyság Isten előtt, hogy a közönség tökéletesen ráunt a franczia bohózatok émelyítő nuditásaira és hogy romantikát kiván. Nos hát, ezt megkapta főleg a Hóbortos Márthában, a­mely Kotzebue modorában indítja meg a nézőt. A közönség viharos tapsokkal tett tanúságot Hóbortos Mártha nagy sikere mellett. Miután olvasóinkkal már megismertettük az újdon­­ságot, minden kitérés nélkül Jászai Mari asszony magasztalásának szentelhetjük magunkat. A nagy tragika bámulatos dolgokat művelt , ebben a naiv kis darabban. Kinőtt belőle, mint a cseréptégelybe ültetett büszke pálma. Megrázó, megindító, poe­­tikus, de mindenekfölött mesterkéletlen volt. Nem nézte, nem hallgathatta senki az­­ anyai rajongását, örömét kényezetlen. Természetesen a közönség zajosan hívta a 78 esztendős szerzőt, Holicser Fülöpöt is, aki hosszas és zajos hívásra megjelent a színpadon és­­ kezet csókolt Jászai Marinak. Erre a megindító jelenetre tourboló tetszéssel reagált a közönség. Dicsérjük Jászai mel­lett Balassát, Kazaliczkyt, Mátrait, és Biharit. Nincs okunk azonban a darab rendezését megdi­csérni. A nyílt változással, amikor a haldokló ágyastól együtt kigurul a színpadról, valami borzal­masan nevetséges dolgot művelt a rendező. Ezért különben a művészeti igazgató a felelős, aki észrevehette volna, hogy­­ az ilyesmi képtelenség is, de ízléstelen is. Le kell ereszteni a függönyt és úgy változtatni új s szint. A függöny mögül előtörő dörgés és villámlás eléggé ébren tart­hatja a néző érdeklődését és illúzióját. —* A szálka szerzője, Mocsk­y Béla dr. szintén nagy sikert je­gyezhet föl a maga javára. Rengett a ház a kac­a­­gástól, és a szerzőnek igen sokszor meg kellett je­lennie a közönség zajos­­hívására. A szereplők — kevés kivétellel — jól megállották a helyüket. Csil­lag Teréz elragadóan bájos zsörtölődő asszonyka volt és Hegedűs teljes odaadással érvényesítette mű­vészetét a férj szerepében. Haraszthy Hermin jó­ízű volt, bár nekünk úgy tetszett, hogy egy kis ön­mérséklettel, kevesebb ágálással nagyobb sikere lett volna. Tóth egy kissé «úszott» a szerepében, egyhangú volt beszélgetéseinek monoton lemorzsolásában. Semmit sem szabad kicsinyelni, legkevésbé az eredeti műveket. A királyné apródja ez, kedves apróság fölelevenítése szintén kedvére volt a közönségnek, a­mely talán csak azon ütődött meg, hogy a művé­szeti igazgató B. Lenkei Hedviggel játszatta lánczi Ilka asszony néhai poetikus, kedves szerepét. Minek teszi ki a színház B. Lenkei asszonyt az ilyen hát­rányos összehasonlításnak ? Jók voltak Varsányi Irén, Nikó Lina, Gyöngyi és Vendrey. Az újdonsá­gok második előadására is zsúfolásig megtelt a Vígszínház nézőtere. (Stal.) — (Opera.) Féltuczat tenoristával dicsekedhetik a mi Operánk s íme mégis megesik, hogy a szín­ház vezetősége egyes dalműveket éppen megfelelő tenorista hiányában kénytelen a lomtárban hever­tetek Perottit máig sem pótolták. És noha Alberti Werner szerződtetésével sok olyan partitúra kerül­hetett újból a karmesteri pulpitusra, a­melyeket Perotti távozása következtében hosszabb ideig nél­külöznünk kellett operánk repertoárjából, mégis várva-várjuk azt a bizonyos vonzóerőt, a­kiben nemcsak megingathatatlanul erős támaszát keres­sük a Dalszínház megroskadt repertoárjának, ha­ , nem a kiben összpontosulva látjuk mindazokat az elsőrangú művészi kvalitásokat, a­melyek méltóvá teszik arra, hogy őt a hozzánk hűtlenné lett Perott igazi utódjának tekintsük. A h­őstenor kérdésének sürgős megoldására terjessze ki tehát figyelmét az intendáns úr, a lényegtelen színházi ügyekben ki­fejtett erélyét pedig érvényesítse inkább abban az irányban, hogy a szerződtetendő első tenorista ma­gyarul legyen köteles szerepeit énekelni. Alberti csak egy szezonra lévén szerződtetve, persze ő nem igen igyekszik a közönség méltányos igényeit ebben a tekintetben kielégíteni. Olaszul énekelte legújabb szerepét is, a Vasco de Gama-t, Meyerbeer «Afrikai nőt-jében. Nem teszünk neki e miatt szemrehá­nyást. . Örüljünk, hogy egyátalán elénekelte a szerepet, mert vajh ki tudja, mikor juthattunk volna az «Afrikai nő» reprizéshez, ha ő a Vasco betanu­lására -nem vállalkozik vala. Az ő készsége folytán tehát mégis meghallgathattuk újra Meyerbeer nagy operáját, a­mely Signorini távozása után tűnt le operánk műsoráról. Alberti jelesül oldotta meg fel­adatát — ének tekintetében. Érc­es, csengő tenor­­jának magas kvintjével ezúttal is nagy örömet szer­zett mindazoknak, a­kik hangjának csillogó erejé­ben gyönyörűségüket lelik. Az a hév, a­mely elő­adását áthatja, bármit­ is énekeljen nekünk, a Vasco de Gama áriáiból sem hiányzott. . Igazi művészi tem­peramentummal énekelte szólamát s helylyel-köz­­zel kissé el is nyujtotta a tempókat, szubjektív fel­fogásával végeredményében mégsem ártott a mű­vészi összhatásnak. Több gondot fordíthatott volna azonban alakítására. Az ábrázoló művész ezúttal nagyon is mögötte maradt az énekesnek. Ines-t ez­úttal énekelte először Szilágyiné­ Bárdossy Ilona, a­ki új szerepében is megbízható, előkelően képzett énekesnőnek bizonyult. Kívüle kiváltak még az előadók sorából: Ney, Szendrei és Komár. A ház csak félig telt meg, a­mi azonban csöppet sem befolyásolta Weidingerék óriási tapsoló kedvét . (Kamara-zene.) A Grünfeld—B­u­rger-féle vo­nósnégyes-társulat tegnap a budai Vigadó nagy ter­hjében rendezett sikerült kamara-zeneestélyt Érde­kes száma volt a változatosan összeállított műsornak Grieg gordonka-szonátája, melynek harmóniai szép­ségei hatásosan érvényesültek Bürger Zsigmond és Polónyi Elemér művészi játékában. A szonáta utolsó akkordjainak elhangzása után peresekig tartott tapsviharba tört ki a közönség , nem nyu­godott addig, a­míg Polónyi ráadással nem nyugtázta a lelkes elismerést. Egymás után játszotta Liszt konc­ert-etüd­jét, Chopin IL Po­­lonnaise-jét s egy saját szerzeményű zongora­­darabját, melyek előadása után tizenegyszer kellett neki a dobogón megjelenni, olyan nagy hatást kel­tett virtuóz játékával. Közreműködött még a hang­versenyben Lichtenstein Dóra, a­ki mélyen átérzett dalelőadásaival a jobbparti közönségét is meleg elismerésre ragadta.­­ (A medve másodszor.) Csehov kis vígjátéka, a­melyet a­ péntek esti bemutatón a Nemzeti Szín­ház közönsége oly kedvezően fogadott, holnap este kerül színre egyidejűleg a Bölcsővel, a­melynek minden eddigi előadása telt házat vonzott. A két darab közül először játszszák a «Bölcsőt» s utána a «Med­vét.» Az f előadás, mint rendesen, fél 8-kor kezdődik.­­ (K. Hegyesi Mari asszony távozása.) K. Hegyesi Mari asszony — mint értesülünk •*— kivált a Nemzeti Színház kötelékéből, minthogy lejárt szer­ződésének megújítása iránt az igazgatósággal meg­állapodni nem tudott A közönség, valamint kétség­kívül a Nemzeti Színház igazgatósága is őszintén sajnálhatja Hegyesi asszony elhatározását, mert a színház igen használható és mindenekfölött nagyon bájos tagot veszít benne. (Elmaradt külföldi vendégszereplés.) Ér­dekes vállalkozás meghiúsultáról kapunk hírt a Vígszínház művészi köreiből. Befejezett dolog volt, hogy a­míg Sorma Ágnes asszony­­a Vígszínházban vendégszerepel, addig a színház rendes művészi személyzete három előadásra Berlinbe rándul és a Königliche Schauspielhaus-ban fog vendégszerepelni. Az érdekes vállalkozás számára biztosítva volt már az is, hogy Il­ik Vilmos császár jelen lesz a Víg­színház berlini vendégjátékain. Mindez az érdekes vállalkozás azonban Soma asszony budapesti ven- 9

Next